Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979

1979 / 2. szám - Rédey Pál: Madách-gyűjtemény Győrött – Szabó József munkásságáról

RÉDEY PÁL: MADÁCH-GYÜJTEMÉNY GYŰRÖTT

8*

kell külön keresnie a Madáchról eddig megjelent irodalmat, ez egyetlen „tömbben” rendszerezve rendelkezésére áll. Igaz, s ezt vallja Szabó József is, eljött az ideje annak, hogy új kritikai igényű Madách összes Művei lássanak napvilágot. A Magyar Tudományos Akadémia, Sőtér István szorgalmazására foglalkozik a gondolattal, s lehet, hogy a közeljövőben valóra is válik a terv.

4. A gyűjtemény legterjedelmesebb része a Madáchcsal valamiképpen kapcsolatos egyéb könyv- és folyóiratanyag. Ez kb. 50 folyómétert ölel fel. Erre az anyagra áll elsősorban, hogy mintegy 96 százalékban teljes. Természetesen ebben a részben helyet foglal szépirodalom, próza és költészet, mindaz, ami részletesen vagy csak néhány gondolatban foglalkozik a nagy drámaíróval.

5. A következő rész a színháztörténészek csemegéje elsősorban. Ebben a Tragédia és Madách egyéb drámáinak (Civilizátor, Mózes, Mária királynő, Nápolyi Endre, Csák végnapjai, Férfi és nő, Commodus) színpadi élete nyert összegyűjtést. Színlapok, műsorfüzetek, kritikák, publikációk, plakátok színes anyagából áll ez a részleg. A nagy színpadi siker természetesen a Tragédia volt, ennek megfelelően a Tragédiával kapcsolatos anyag foglalja el itt a főhelyet. Madách nem érhette meg halhatatlan drámájának nemzeti drámává való emelkedését, Paulay Ede csak 1883-ban vitte először színre a Nemzetiben. Azóta minden rendező vágya és próbatétele a Tragédia. S míg Paulaynak bukást jövendöltek, addig Hevesi Sándor már húsz éven keresztül rendezte, Németh Antal színháztörténeti szempontból is feldolgozta, s ma megközelíti az 1500-as előadási számot.

1946. június 23-án előadták a cserepoveci fogolytáborban, s talán a világon egyetlen esetben játszotta Évát férfi. A Mózest 1970-ben a szegedi zsinagógában adták elő, s ezt emléklap őrzi. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1934-ben a bécsi Burgtheater Tragédia előadásáról a Szabadságban hatalmas cikket írt. „Madách Imre megírta Az ember tragédiáját magyarul és halhatatlanul. Mohácsi Jenő jól, hiven és szépen lefordította németre. Hermann Röbbeling megértette és megjátszotta a világirodalom leggrandiózusabb drámai költeményét. ..” — lelkendezett Bajcsy-Zsilinszky.

Itt kapott helyet Ránki György operája is, amelynek két kötetes teljes partitúrája birtokukban van. (Ránki egyedülálló kísérlete volt a Tragédia megszólaltatása muzsikában.) De itt van Németh Antal rendezési jegyzete képekkel illusztrálva. Túl az irodalmi értéken, ez a részleg a leglátványosabb, a legtöbb szenzációval rendelkezik.

6. A gyűjteménynek van képzőművészeti részlege is. Ez az anyag is gyarapszik. Eredetiben megvan Kisfaludi Strobl Zsigmond, Borsos Miklós Madách-plakettja, Pátzay Pál A gondolkodó Madách bronz kisplasztikája, Kovács Margit Madách művét szimbolizáló kerámia tálja stb. Festmények, miniatúrák, valamint fotók egészítik ki az anyagot. Innen tudjuk, hogy Clevelandban is áll többek között egy Madách-mellszobor, s ugyancsak képekről szemlélhetjük Vilt Tibor, Vigh Tamás, Varga Jenő stb. szobrait. A kutatóhelyiségben a metszetek, fotók, festmények, plasztikák mind Madáchcsal kapcsolatosak. A jellegzetesen magas homlokú, mélyen bennülő szemű, hosszan lelógó bajuszú Madách karaktere a képeken keresztül mélyen a leikébe vésődik a látogatónak.

7. Befejezésül a járulékos anyag kb. 600 darabos gyűjteményéről kell említést tennünk. Itt a bélyegektől kezdve hanglemezekig sok minden van, ami Madáchcsal kapcsolatos. (Vasvári Anna például 65 eredeti karikatúráját ajándékozta a múzeumnak, amelyek a Ludas Matyiban jelentek meg, és a Tragédia egy-egy gondolatának karikatúrái.) Itt van Szabó Józsefnek az