Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - G. Györffy Katalin: Magyarország legrégibb szószék-oltára a nemeskéri evangélikus templomban
14 G. GYÖRFFY K.: MAGYARORSZÁG LEGRÉGIBB SZÖSZÉK-OLTÁRA A nemeskéri fenyőfából készült oltárfal rózsaszínes, az oszlopok és a pre- della kék márványozású, az oszlopfők, a képkeret és a számydísz aranyozott. A viszonylag színes oltárt valószínűleg csak 1870 után festették át fehérre, ezt bizonyítja az 1847-es egyházlátogatási jegyzőkönyv, amelyben a márványozott oltárról írtak,10 és ezt bizonyítják a vegyészeti vizsgálatok is11. Ezek a fehér átfestésekről kiderítették, hogy olyan festékkel készültek, amelyek 1870 után kerültek forgalomba. A szószék-oltár restaurálásakor előkerült három mesternév, amelyeket ácsceruzával írtak a festetten deszkafelületre. A feliratok a következők: Ion Conrad Nürnberg, Dániel Mittendorf fecit 24 augusti 1736, és Andreas Bader. Johann Conrad az egyetlen, akiről megállapítható, hogy Sopron megyében máshol is dolgozott. 1761-ben Fertődön az Esterházy-kastély könyvtárában könyvszekrények készítését és régi bútorok átalakítását végezte.12 Lehetséges, hogy a másik két mester közül az egyik a festő, a másik az aranyozó volt. Sopron megyében Farád község evangélikus templomának egyszerű, 18. század végi szószék-oltára majdnem teljesen megegyező felépítésű a nemeskérivel. Az oszlopokkal kereteit oltárkép Krisztust ábrázolja a keresztfán.13 így oldották volna meg a nemeské- riek is, ha nem kerül a birtokukba a különleges szószék. Az oltár tehát 1736-ban, a templom felépülése után négy évvel Nemeské- ren készült, ezt bizonyítja asztalost igénylő kivitele és a szószéken történt csonkítások is. A szószék Az oszlopon álló szószék, szobrai és dekoratív részletei egyaránt hársfából készültek. A szószékkosár négy oldallapján egy-egy félköríves fülke, az egyes fülkékben az evangélisták szobrai állnak. A fülkék felett egy-egy gyümölcsfüzér, szárnyas kerubfej, a fülkék alatt egy-egy akantuszlevelekkel borított konzol, mellettük voluta helyezkedik el. Az oldallapok találkozását herma- pilaszterek takarják, ezek közül azonban egy hiányzik. A szószék eredeti feljárója, hangvetője, a párkányok kisebb-nagyobb darabjai sincsenek már meg. A restaurálás folyamán bebizonyosodott, hogy a szószék eredetileg önállóan falhoz csatlakozott. Lehetséges, hogy a gyülekezet már töredékesen kapta, de elképzelhető, hogy a fel nem használt darabok elpusztultak. A szószék eredetileg festetten volt, a fa természetes színében hagyták, esetleg fényezték vagy pácolták, ez ma már nem állapítható meg. A nemesfából, kőrisből, tölgyből, hársból, dióból készült templomi berendezési tárgyakat gyakran hagyták festetlenül még a 17. század folyamán is, elsősorban Észak- és Ke- let-Németország területén. Magyarországon a fa természetes színében hagyták a késmárki Thököly-vár kápolnájában a szószéket és a teljes berendezést, a szepeshelyi templomban a domborműves padokat, stb. A nemeskéri szószéket is csak új helyén, a nemeskéri templomban festették fehérre. Stilizált akantuszlevelek, indák, maszkok, prizmák díszítik a szószék oszlopát. Ezek is általánosan elterjedt reneszánsz díszítőelemek, ugyanúgy, mint a gyümölcsfüzérek, kerubfejek és hermapilaszterek, amelyeket még a 17. század folyamán is alkalmaztak. A magyarországi templomi berendezéseken a 17. század elejétől fordulnak elő.14 A Felvidéken és Erdély szász városainak templomaiban fedezhetjük fel a hermapilasztereket, kerubfej eket és gyümölcsfüzéreket.15 A dekoratív elemek gyors elterjedésében nagy szerepe volt azoknak a fafaragóknak, akik Észak-Németországból, Sziléziából, Lengyel-
