Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 2. szám - Fabiny Tibor: Thököly Imre ifjúkora – A kuruc szabadságharc 300. évfordulójának emlékére
FABINY TIBOR: THÖKÖLY IMRE IFJÚKORA 13 kai és a Nyáryakkal. Késmárk várának 1583-ban történt megszerzése után politikai pályája is gyorsan ívelt felfelé: a kezdetben parvenünek tekintett protestáns köznemes három országgyűlésnek is jeles bizottsági tagjaként hallatta hangját, majd a török ellen tanúsított bátor győri haditetteiért bárói rangot is kapott. A közéleti és politikai tekintély megalapítása tehát Thököly Sebestyénnek, a dédapának, ám a tudományos hírnév kivívása idősb Thököly Istvánnak, a nagyapának (1581—1651) nevéhez fűződött. Ö már egy ifjú Liber Baro-nak kijáró nevelést kapott a késmárki, lőcsei, majd sárospataki iskolában. Nagynevű praeceptorával, Ambrosi Lam Sebestyénnel azután nem kevesebb, mint nyolc évet töltött külföldi scholákban és egyetemeken. Heidelbergben együtt tanult Szenei Molnár Alberttel. Itt alapozta meg jogi tudását és a klasszikus nyelvekben való jártasságát. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy Stenius Simon, az egyetem akkori rektora neki — „generosae spei et indolis adolescenti Stephano Theökelio Baroni hungaro” —• ajánlotta 1598-ban két görög zsoltárfordítását. „Eöregbik Theokeölj István” előtt német, holland, svájci, valamint francia- és olaszországi utazásai után tehát nemcsak a közéleti pálya állt nyitva, hanem biztosítva volt már tudományos tekintélye is. Az országgyűlések több ízben választották meg a királyi tábla ülnökévé. Bethlen Gábor szabadságharca idején viszont a felkelők táborához tartozott. Utódai számára különösen is nagy jelentőségű volt, hogy első feleségének, Hoffmann Zsófiának korai halála után nem kisebb államférfinak, mint az ugyancsak buzgó evangélikus Thurzó György nádornak Katalin leányát vette feleségül. A több északnyugati vármegyére kiterjedő tekintélyes Thurzó-örökség- nek nemcsak anyagi tekintetben volt nagy jelentősége a későbbi kuruc fejedelem számára. Legalább ennyire jelentősnek értékelhetjük azt a szellemilelki hagyatékot, amelynek jeleit többek között Thurzó György végrendeletében fedezhetjük fel. A nádort ugyanis nem sokkal halála előtt több ízben megkísérelte katolikus hitre téríteni Pázmány Péter, a nagy esztergomi érsek. Az evangélikus hit tudtatos és erőteljes vállalásának szép bizonyítékát adta Thurzó ez időben írt végrendelete. Ebben mind tartalmilag, mind szó- szerint több ízben fordul elő az Ágostai Hitvalláshoz való törhetetlen ragaszkodása. Sőt utódainak örökségét is ahhoz a feltételhez köti a végrendelet, hogy azok egész életükben az Augustana Confessio követői lesznek. A Thököly-Thurzó házasságból született ifjabb Thököly István (1623—1670). a fejedelem édesapja neveltetésében is kitűnik ez az elkötelezettség. A kálvinista főiskolán tanult apának Thurzó anyától származó fia a lőcsei evangélikus gimnázium növendéke. Késmárki éveiben is a lutheránusok erőskezű patrónusaként működött. A fontos politikai szerepet vivő két nagynevű, hitsorsos családhoz, a Wittnyédyekhez és a Petrőczyekhez szoros eszmei kapcsolat, az utóbbiakhoz közvetlen sógorsági viszony is fűzte. Thököly Imre szempontjából fontos láncszem volt az apa életében, hogy 1651-ben rátóthi Gyulaffi Máriát, a dobokai főispán, majd kővári kapitány leányát, iktári Bethlen István unokáját vette feleségül. E házasság a Beth- len-örökség egy részének megszerzésére is utat nyitott a Thökölyeknek. Ugyanakkor második otthont, tehát menedéket biztosított Erdélyben a fiatalon. 13 évesen bujdosásra kényszerülő későbbi „kuruc királynak”.
