Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-04-25 / 17. szám

4. OLDAL.

DETROITI MAGYAR ÚJSÁG

t0?3. ÁPRILIS 25.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR

NYELV ÉS IRODALOM

1825-től 1925-ig-• ,—- Folytatás <—>

VÖRÖSMARTY LÍRIKUS KORTÁRSAI

A TÖBBIEK

Vörösmarty Mihály korlársai közül ( ziuzor Gergely. liajza József, Garay János és Eötvös József báró csak a négy legismertebb lírikus költő. Sokan voltak még, akik velük egy időben gazdagították és fejlesztettek lírai költészetünk; egyre változatosabbá bővülő világát. Közülük néhányat feltétlenül meg kell említenünk.

Erdélyi János (1814-186 1). aki nepkölteszeti gyűjteményeivel iM tette valóban halhatatlanná nevet, 1844-ben Budán Költemények címmel kiadott eredeti alkotásainak bizonysága szerint jeles lírikus volt- Versei meg talán Bajza József ízléséhez igazodnak, de népdalai már Petőfi Sándot iránya felé hajlanak. Az utóbbiak közül példaként az. alábbi kettőt idézhetjük :

II IHÁSZ A HEGYOLDALON

Juhász a hegyoldalon. Összevissza nyája;

Izóg-mozog a szíve.

Szól a furulyája.

Hej, élet. juhászélet.

Ez. ám a gyöngyé let!

juhász legény bori iszik. A számadó várja;

De a csapiáros neki Kedves egy komája.

Hej. élei. juhászélet.

Ez ám a gyöngyelet!

A juhász taluzni megy. Bőg a nyáj utána.

I larags/.ik a számadó; Sok a falu lánya.

Hej. élet. juhászélet. Ez ám a gvöngyélet!

Juhász legény szomorú. Nincs a nyáj előtte,

Az esztendőt Demeter Előtt kitöltölte.

I lej. élet. juhászélet.

Ez ám a gyöngyélet!

Határtalan

Hűség ragyog _ nem vak kényen.

Hanem örök szép ösvényen.

Alatt képek jőnek s mennek;

Fenn nyomós hely van mindennek:

Égi lények!

Szép remények vagytok

Vagytok li kéles szívemnek S útmutatók életemnek.

Másik figyelemre méltó tanító költeménye A MÉH ÉS A GALAMB

Egy méh. midőn méznek virágot keresett,

Reptébe véletlen egy patakba esett.

A galamb egy ágról reá lát kínjára S egy falevelet vet a vízbe számára.

A méh felmász erre s ily segítségével A partra vergődik ritka szerencsével.

Ugyanezen galamb egy kis idő múlva Azon fán múlatott vígan lurbékolva.

Egy vadász már neki szegezte puskáját.

Jő a méh. megcsípi a leső orcáját:

Ez orcájához kap. félre sül fegyvere,

A galamb elrepül. A jólét jót nvere.

A nyomorultakat veszni ne hagyjátok:

A mással közlött jó visszaszáll reálok.

Ma te vagy a szegény gyámola s bástyája.

I folnap, úgy fordulhat, le szorulsz reája.

Kriza János (1811-1875) erdélyi unitárius pap volt. Legfőbb érdeme a székely népköltési termékek összegyűjtése. riR) Mint költő, kedves egyszerűségükkel szívhez szóló dalokat írt, amelyek közül sok a nép ajkára került. Ilyen például

A7. ÉN VÁGYAM

Mi gondod a juhászra?

A pap sem jó mindig.

A számadó irigyli.

Hogy lányoz s bort iszik.

Hej. élet. mégis élet.

Ez a juhászélet!

1859

PIROS A TE KENDŐD

Piros a te kendőd. lobog is.

Fényes a te szemed, ragyog is,

Eszem a szép szemed, be bogár.

De a szíved, kislány, csapodár.

Gondolnád azt. mit én. angyalom.

Szeress belém, én azt gondolom.

Szeress belém, kedves, ha lehel!

Nem kívánok aztán egyebet.

Helmeczy Mihály (1702 1852) a nyelvújítás Iúfzó hí veként előbb Kazinczy Ferenc, később Kisfaludy Károly köréhez tartozott, a Jelenkor szerkesztője volt. Sokat vitatkozol! az irodalmi hármassal is. Különös nyelvezetet Harc-szózat című hazafias lírai költeményében ligvelltel jük meg A*

HARC-SZÓZAT

Szittya vitézek, a Karc zivatarja ne retteg lesse szíveteket.

A magyarok hatalmas Istene hadakozik ügyetekért, ő vezérel benneteket.

Párducos ősei —- s bőseitek tüze lobiján I gassa lelket eket.

C H onnotokért. arany szabadságtokért

ne kíméljétek ontani hazafi véreteket.

Majd ezer vilézborostyán koszorúzz a fejeteket,

Fényörökül ércbe vési

Hunnia nagy neveteket, ir Száz maradék, száz ivadék

Hirdetendi halhatatlan tetteteket.

1 Rajta tehát fokos és buzogánnyal

C \ .1 övedzzétek fel markotokat!

Rívad a tárogató, harsog a trombitaszó.

pödörjétek meg torzonborz bajszotokat!

S hogy ravasz ellenilek cseleit

tönkre zúzza bajnok karotok,

S a csata vérmezein versenyes ezrein diadalmat küzdjön merész táborotok: Mennydörögve, dübörögve

rontson-bontson ezredetek,

Ezer sebet, ezer halált

osszon villám-fegyveretek, i Durrogatva, csattogatva

Seregeit kaszabolja seregeti >k!

Kis János (1770-1846) irodalmi működése az előző korszakhoz tartozik. 1790-ben a soproni líceumban ő szervezte meg az első ifjúsági önképzőkört. Később Kazinczy követője lett, majd Berzsenyi Dánielt fedezte fef. Eredeti költeménye kevés volt, Kazinczy azokat is már 181 5-ben kiadta. Ezeknek második bővített kiadásáról azonban a Kisfaludy-Társaság 1843/48-bari. gondoskodott. A Nyári holdvilágos éjszaka című 1825-ből való. Érdemes idézni.

Csendes éjszakán járkálok.

S hány varázslatot találok!

Gyenge szelek,

Falevelek

Holdbeszélgetést susognak.

Távol patakok zubognak.

Árnyak árnyat ölelgetnek.

Mint akik híven szerelnek;

Hegyek, völgyek.

Fenyők, tölgyek.

Merre hold sugári halnak,

Csuda képeket mutatnak.

Mik I aknak itt, halmok, térek?

Gnómok. Sylphek, vagy tündérek?

Mint bujkálnak.

Hogyan válnak

Széppé, semmivé kényekre!

Mint építhetnék ezekre?

De fenn az ég üregében,

Csili agok dicső fényében,

Változhatlan,

Nagyravágyó nem vagyok. Kis leányért olvadok,

Egy kunyhó s hű szerelem Mindaz, amit kór szívem.

A kis leány kertjébe Rózsát szed a keblibe. Nem tudja a kis szedő. Maga legszebb rózsatő.

I erem ott még sok virág.

I )o nincs közte lenvirág; Erzsi szeme lenvirág.

Szelid égő kék virág.

Istenadta kék szeme.

Annak vagyok betege;

De a kis eperke száj Meggyógyít, ha szívem fáj.

Katonadalait különös mélabú jellemzi, amely családias ■rzelmekkel vegyül. Világosan mutatja ezt az

ERDŐ VIDÉK AZ ÉN HAZÁM

Erdővidék az én hazáin. Nyílj mélyebben, te barázda,

Katonának szült az anyáin. Patakként foly könnyem árja.

Zöld orrlő zúgásán. Apámat háború.

Vadgalamb szólásán Anyámat sok bond, bő

Neveli fel jó apám. Szegényt elragadta.

Mihent zekés gyermek leltem Holnap indul a legénység S a kabalái megölhettem. Komondóba, semmi mentség,

Mentem a szántóba S apám háborúba A franciák ellen.

Zöld erdő zúgását. Vadgalamb szólását Majd meghallom esmég.

Kunos Endre (1811186 !) hírlapírót az “Athenaeum körének tehetséges lírikusai közé szokták sorolni- Szerelmi lírájának ihletűje Horváth Nina volt. Hazafias lírájának egyik legszebb, mondanivalójával s érzelmével mindenkor időszerű terméke a

KITÁROM RESZKETŐ KAROM ...

Kitárom reszkető karom Ölelni földedet.

Melyre záporként hullatom Fiúi könnyemet.

Szülőttidben csalatkozom. Te hű s igaz valói, hazám!

bogadjad esküvésemet.

Midőn kibujdosom.

Hogy szende, nvájas képedet Szívemben hordozom A amíg koporsóm eltakar. Leszek külhonban is magyar.

S hogy álmom édesebb [egyen.

Hazáin határúul —

Maroknyi pori viszek velem Síromba zálogul,

[gy bármi távol ég alatt Tőled nyerem nyugalmamat!

Pap Endre (1817 1851) jeles bírlapíró és kiváló költő volt. Kölcsey Ferenc mellett végzett joggyakorlatot. A költészetben is az ő irányát követte. Szónokias balladákat és érzelmes dalokat írt. Egyik legszebb költeménye

Van falunkban elég korhely s henyélő.- Istentelen, vérontástól nem félő.

Ezt hadd vigyék, ezt senki sem siratja,

A jó lelket úgy is csak háborgatja.

Sírva, ríva így kértem a vármegyét.

Mind biáha, nem láthattam sikerét.

Azt adták ki: törvény tiltja, nem szabad.

Az én babám katonának benn. marad.

Benn is maradi, felöltözött huszárnak,

Olyan szép volt. illeti vón kapitánynak.

Jaj. de mit ér neki a szép ruhája,

Eía érette itthon hervad rózsája.

Szegény huszár tegnap indult Prágába,

Utoljára szorított a karjába.

Jaj. Istenem, hova legyek, búsulok.

Sosem látlak, kincsem, rózsám, meghalok.

BIRKÁSDAL

Körösparti puszta közepén Az Alföldön birkás vagyok én.

Selyemszőrű birkát őrizek.

Barna babám szemébe nézek.

Szeret engem tisztség, uraság;

Az én dolgom csupa boldogság.

Van jó bérem, van becsületem.

Ha több kell. még több is van nekem.

Tarisznyámba volt még mit tenni,

Túrót, sajtot, szalonnát enni.

Mikor kellett, mindig tudhattam,

Kulacsomból rá bort ihattam.

Tör üriibőr bundám takaros.

Húsz forintos szűröm sallangos.

Be van kötve mindenik újjá.

Dió csörög rózsámnak abba.

Inget, gatyát, gyolcsot viselek.

Apró gombos pruszlil kedvelek,

Széles karimájú kalpom’.

Ha süt a nap. szemembe csapom.

Ha megunom a sok ácsorgást,

Összecsavarítom a falkát.

Van bat kutyám, mellette hagyom.

Fiat tehénért oda nem adom.

Magam pedig egy sort heverek.

Vagy a Dübögő be hémegyek,

Iszom csinnyán. bori. vagy pálinkát Megölelem csapiár Juliskát.

Ha cigány van. rá is húzatom,

Barna babám jól megforgatom, —

S ki háborgat, bárha tréfából.

Kiteszem szűrét a csárdábul.

Szemere Miklós (1804-1881) indulatos természetű, ellenzéki politikus mivolta költeményeiből is megnyilatkozik. Legjellemzőbb sajátsága a |llirnor ós a gúny. Az “Uram bátyám panasza -ban a nyelvújítás ellenzőit, A lakai Pap -ban a király-tisztelet hirdetőit ostorozza. Az előbbit így kezdi:

Ö holló

Szómetsző és koholó!

Farkát metszi ősszavának.

Mint ebének és lovának.

S szót tol a magyar hazára Tisztes aggkor csodájára.

Mely még büszke őscopfjára Ó bohó.

Szemere Pál (1 785-1861) Kazinczy Ferenc követője, Kölcsey Ferenc munkatársa a “Felelet a Mondolatra” megírásában és az “Elet és Litera túra”, valamint a “Muzarion” szerkesztésében. Költői jelentőségét már életében elvesztette, pedig akadnak szép versei is. Ezek közé tartozik például az

ÉJJELI DAL

Jöszte ablakodhoz, kedves! Minden szunnyad már.

A kísértet és szerelmes Ide s tova jár.

Itt vár rád szerelmed híve. Jer ölébe, jer!

Híves éj van: ah. de szíve Láng s csak érted ver.

Bár a csillagok süllyednek S a hold elmerül.

De hol lángja két szemednek. Ott szebb fény derül.

Jer hát ablakodhoz, kedves! Minden szunnyad már;

A kísértet és szerelmes Ide s tova jár.

Szentiványi Mihály (1815-1842) fiatalon elbúnyt erdélyi politikus és tehetséges költő, Kemény Zsigmond báró és Kriza János barátja vo!t.lft) Sok szép dalt írt- Ezek közé tartozik például

A NAPSZÁMOS

Ej. de mire a sok vagyon?

Ép kezem, ép lábam vagyon.

S aki nem fél a munkától Napnyugotig támadattól.

Meg tud élni mindenhol!

Arany nem olt szomjat. ehet.

A gazdag még koldus lehet;

De szárazon és tengeren Bizonyos az én kenyerem.

Eltart a két tenyerem:

Szeress engem, szép rózsaszál! De híven, ne ingadozzál;

Mert szívem csak hívet szeret,

S ha gazdag kell — Isten véled! Majd megismersz engemet!

Az utóbbit meg ezekkel

a soro

Lkai fejezi be

Nem mondom, hogy né álmodjál.

I udom, hogy az nem rajtad áll — Dalt a fülmiiének,

I .ómból a tavasznak.

Ifjúságnak álmot Az istenek adnak.

Nem kérem, hogy ne csalódjál, Csalódnod kell. ha álmodó!. Mindazok, kik élnek,

Meg akik meghaltak.

A kereszt alatt is.

5 lindnyájan csalódtak.

Hogy ne ébredj, nem kívánom. Nem kívánom, mi nem lehet. Bármely édes volt az álom. Álmodol olyat eleget;

A nap is elszunnyad, Szép szemed, drága szem,

De virrad reggele; Kedves isteneknek;

A leány álmának De a világrendből

I .ejár az ideje. Azért ki nem vesznek.

Szeress, álmodj, ébredj is fel.

Csalódj is, mert csalódni kell.

Én csak azt kívánom:

Hosszú legyen álmod,

Ébredésed késő S kicsiny csalódásod.

Szakái Lajos (1816-1875) 1858 után hírlapokban megjelent költeményeit 1843-ban Budán “Czimbalom címmel külön kötetben is kiadta. Dalai általános tetszést arattak, sokat a nép is átvett közülük. Ilyen a

MEGKÖVETEM A TENS NEMES VÁRMEGYÉT

Meg követem a tens nemes vármegyét.

Hallgassa meg egy szegény lány kérését.

Szegény vagyok, azon kezdem panaszom.

Nincsen anyám, nincs rokonom, támaszom.

Egy jó legényt szerettem, az mindenem,

Gvá mólómul öt rendelte Istenem!

Ez a legény sorsol húzott, feketét.

Nagy levélre fel is írták a nevét.

Az én babám nem katonának való Gyenge legény, megrágja a szilaj ló.

Itthon pedig eldolgozik lassanként.

[Engem elvesz, éldegélünk naponként.

Szépen kérem, nagyságos lens uraim!

Hallgassák meg igazságos okaim.

A babámnál sose láttak jobb fiút.

Kerüli és gyűlöli a háborút.

Áldd meg a magyar királyt!

Ne nézd. Uram, hogy ő német!

Ó. ne nézd azt, kérünk Téged.

Mert öt is Te alkotód”.

Különösképpen maró gúnnyal ostorozza az elmaradt hazai állapotokat Nagy sár című szatírájában, amelyben a fecskepárt ilyen szavakkal hívja vissza;

Jer, siess hazámba már.

Fecskepár!

Jer, sárfészkedet ragaszd;

E hon a fecskék hazája:

Nincsen ennyi pocsolyája A világnak, tudom azt. v

Jöszte már.

Fecskepár!

Nincs seholsem ennvi sár!

Dalai könnyedek és kedvesek. A sok közül csak egyet idézünk:

BÖLCSŐDAL

Szunnyadj, pici rózsabimbó.

Szunnyadj, szunnyadj még!

Éjfél van még körülötted.

Homályos az ég.

Burkában szűz kebelednek Még gyermekálmok pihennek:

Szunnyadj, pici rózsabimbó.

Szunnyadj, szunnyadj még!

Szunnyadj, pici rózsabimbó!

Álmaidnál őrt

Én állok virrasztva híven,

Én. anyád. — föld.

Piros hajnalban szültelek.

Hajnalcsöppel neveltelek.

Szunnyadj, szunnyadj! Álmaidnál Hű anyád áll őrt.

Szunnyadj, pici rózsabimbó,

Szunnyadj édesen!

Mely felnyissa kebled. nincs még A tündér jelen.

Gyönyörű jövő tanyája,

Aranypillangó mátkája.

Szunnyadj, pici rózsabimbó,

Szunnyadj édesen!

Érdemes idézni meg két epigrammáját is. TEREMTÉS

Megfáradtam’ — szólt Isten hatodéjre, — ki fogja Munkám folytatni? Szóljatok, égi lakók!

Mély csend! S ím. a zúgó tengerből egy pici féreg1 Ajka imígy felel: “Én folytatom és te nyugodj!’

Testté Ion az, ige: szigetekkel rakva a tenger,

Földre más földet alkot a gyönge korall.

A HÁZAS HEXAMETER

Unta rideg nőtlen létét a hexameter s bű Társul választó a deli peniametert;

Mint megbánta! Mihelyt ajakát fölnyitni merészli. Visszaperel zengő házi dorombja nyomon,

Szentmiklóssy Alajos (1793-1849) epigrammákat írt s azok védelmében Bajza Józseffel vitatkozott. Sok epigrammája közül csak példaként idézünk néhányat.

HIBA HELYREHOZÁSA

Botlani emberi sors. Vetkeztél képzeletedben?

Tedd jóvá tette! s jő feledékbe hibád.

AZ ÖRÖM

Csák méhként ízleld mézet e gyenge virágnak.

Mert ha mohó vággyal rájarohansz. elölöd.

/ A SZERÉNY

Hódol az érdemnek s nem tudja, nem érzi magáét:

Mást ha dicsérnek, örül. már ha dicséri, pirul

A SORSON NYERHETŐ DIADALOM

A sorssal küzd, harcol egész éltében az ember,

S megnyugvással győz rajla.' ha tűrni tanult-A SZÉP ÉS IGAZ

Gyenge szemünk az igaz napfényét győzni, ha a szép .Hajnali súgárin nem gyakoroltuk elébb,

RENDELTETÉSÜNK ELVETÉSE

A boldogságért születünk s nélküle halunk meg:

Mért van ez? Árnyékát űzve, előle futunk.

A KÉPMUTATÓ

Sír. ha zokogsz; ha örülsz, örvend: de gyakorta mosolyogván Szíve zokog s ha szemét könny lepi, szíve nevet.

Székács József (1809-1876) sokoldalú irodalmi tevékenységet fejlett ki. Szerb dalokat és hősi énekeket fordított. Vallásos énekei, epigrammái és népies költeményei tették lírikussá. Lelkiségét, bitet talán “Esti imádság“-a tükrözi vissza leginkább.

<— Folytatjuk —

♦♦♦♦♦♦<

A SAJTÓ ALAPRA ADAKOZTAK

Dr. Gáspár Bálint, Akron, Ob.

Lévay András, Lincoln Park, Mi.

Hálásan köszönjük a megértő támogatást.

$8.00

$3-00- SZERKESZTŐI ÜZENET -"X.Y. ÉS TÖBBEK11 jelzéssel gépelt, rle alá nem írt levelet kaptam. Nem szokásom névtelen levélre válaszolni, de most megteszem, mert az illető nem ismeretlen előttem. Egy diák-eset szerint érettségi találkozón nem ismerte fel az idő? tanár az egyik volt tanítványát. Az illető fitogtatni akarta a latin tudományát, ezt mondotta: Hiába, tanár úr, tempóra mutantur. et nos mutamur in illibus” — Erre a volt latin tanár boldogan homlokára üt és felkiált: “Maga az, Kropacsek, hát még most sem tanulta meg 50 év után, hogy nem illibus, hanem illis . így ismertem rá a magam Kropacsekére, aki változatlanul megőrizte helyesírási hibáit, ami annyira jellemzője volt. Még most is két el-Iel írja a kiváló -t és a rejtvényt Iy-n.al. A gyűlölköd ése is nagyon jellemző Kropacsekre.

Azt kifogásolja a levélíró, hogy sokallja az Irodalomtörténet közlését a lapunkban. Azok számára szó I a válaszom, akik így éreznek.

A közölt versek klasszikusok, amelyeket illik megismerni, vagy felújítani. A közlés után könyv-alakban jelentetjük meg a már megjelent első kötet után- így leközölve az előállítási költséget tudjuk tetemesen csökkenteni és ezáltal egyáltalán megjelentetni. Magyarországon nem magyar szellemben jelennek meg a történelmi könyvek — ezért van szükség emigrációs kiadásra. Ha lenne mecénás ebhez, akkor könnyebb lenne a helyzetem, de eddig még nem jelentkezett ilyen. A másik ok. amiért közöljük: az emigrációs iskolák ennek segítségével tanítják a magyar irodalmat. Clevel andon kívül, Bostonban. Londonban és Sydneyben van erről tudomásunk.

A levélíró Kropacseknek azért tűnik lel unalmasnak, mert túl magas neki. Olvasóinktól türelmet kérünk, de magyar érdek ennek a közlése, és egyáltalában nem szenvedünk kézirat hiányában.

A levélíró csupán azért nem fenyegetőzött a lap lemondásával. mert lapunkat tiszteletpéldányként kapta és 'ovábbra is küldöm neki.

A Szerkesztő

Én vagyok egy árva gyerek. Napszám után éldegélek. Kézimunka a jószágom.

Két tenyerem a jobbágyom,

S széles e föld a honyom.

Nincsen marhám, sem cselédem. Rozskenyér az eledelem. Napsütött víz az italom,

Kopasz föld a derekalom.

S a szállásom zöld halom.

ló emberim elhagyónak, Boldogabbhoz fordulónak: Benned híztam, édes babám: Te is csak félvállról nézsz rám: Gazd agabbra vágyói ám!

EC ,Y FI AT AI. I LÁNYNAK