Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-04-25 / 17. szám
Detroiti MAGYAR \ ' | ’ * • . v ■ c ', . , A Magyar Újság ’ folytatása. — Beolvadt lapok: “Detroiti Hírlap , “Magyar Napilap”, “Flint és Vidéke”. _ Megjelenik minden péntéken (nyáron két alkalommal nem). A DE í ROl I { SZERKESZT ŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE, Ml. 481"92. lek: (313) 955-1666. Minden két főn és csütörtökön este 3:50 és 7:30köz.ött. SECOND Cl, ASS POST ACE PAID AT Cl .EVEI .AND, OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 I ’airfield Avenue, Cleveland, Oliio 44113 Telephone: (216) 696-3635 VOLUME 65. ÉVFOLYAM - NO. 17. SZÁM. 1975. ÁPRILIS 23. EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent TRAGIKUS FELISMERÉS - ^ no .— múlt heten megjelent cikkében közvetlenül a vietnami segélyek megszavazása előtt nyíltan hangol adott annak a tragikus felismerésnek, hogy Délkeíet-Ázsia végzetét Amerika készítette elő. Szerinte aliogy a spanyol polgárháború a második világháború bevezetője volt, ugyanúgy a vietnami összeomlás a harmadik világháború előjátéka. Spanyolországban ,—< szerinte <—> Fii tier és Mussolini kísérletezte ki a Nyugat magatartását, Vietnam esetében pedig Brezhnev Leonid és Mao Tse-tung, A kettő közölt a különbség csupán annyi, hogy Délkeíet-Ázsia végzetének előkészítője teljes egészében Amerika volt, amit .— szerinte — a történelem is kíméletlenül megállapít majd. Az első hibát Johnson kormányzata követte el, amikor olyan katonai magatartást követelt, amilyen közvetlenül a kommunisták kezére játszotta Vietnamot. Ha akkor a katonaság nemcsak az ellenséges támadások visszaverésére szorítkozott volna, hanem ,— ahogy az akkori katonai vezetés akarta — megsemmisíthette volna az ellenség erejét, az egész ügy egy éven belül véget ért volna. A második hiba pedig akkor történt, amikor Kissinger külügyminiszter aláírta a párizsi egyezményt a nemlétező kommunista jóhiszeműség feltételezésének elfogadásával. A dél-vietnamiak csak akkor voltak hajlandók az egyezményt aláírni, amikor az Egyesült Államok részéről erős “biztosítékot” kaptak arra, hogy szükség esetén további támogatásban részesülnek. A továbbiakban a Kongresszus zárkózott el csökönyösen a párizsi egyezmény tömeges megsértéseinek tudomásulvétele elől és a Kongresszus tagadott meg minden további támogatást Dél-Vietnamtól. A párizsi egyezmény Washington számára ugyanolyan értéktelen papírszelet volt, mint Hanoi, Moszkva és Peking számára. Amíg a Szovjetunió segítségével a kommunista erők sietve építették ki és erősítették meg állásaikat az úgynevezett kiürített öv alatt is, addig a Kon gresszus ugyanolyan sietséggel igyekezett csökkenteni Saigon katonai erejét. Amíg ez a folyamat végbement, az amerikai népet a “detente politika emlőzésével táplálták, így senki sem vette észre, hogy amíg Kissinger külügyminiszter a detente-ről beszélt, addig a Szovjetunió lassan és csendben élvágta Amerika torkát. Amíg a hírközlő szervek szorgalmasan szajkózták a külügyminiszter szavait, addig a Kongresszus az amerikai honvédelem izmaiba vágott, mert elfeledte, hogy a diplomáciai szerencsejátékban az egyetlen ütőkártya az erős haderő. Mindezzel Amerika maga bizonyította be a kommunista világnak, hogy igaza van az ő propagandájának, ami kor Amerikát “papír tigris ének nevezi. A következménye két elsősorban ugyan Délkeíet-Ázsia százezrei, ha nem milliói szenvedik el, de a vietnami eseményeknek az. Egye sült Államokra nézve is súlyos következményei lesznek. Elárultuk, hogy mi erkölcsileg képtelenek Vagyunk barátaink és szövetségeseink megvédésére. ("We have shown that we are morally incapable ol protecting our friends and allies ) Ennek az első következménye majd a NATO-ban jelentkezik. Aztán a Földközi-tenger vidékén és Ázsiában a kommunistákat bátorítja újabb kalandokra. A vörösök céljai közt ott van már Thaiföld és ugyanígy Spanyolország. Mikor kerül sor a mi célunkra? Amerika vietnami cinizmusának első következménye az volt, hogy Izrael visszautasította az Egyesült Államok a párizsi egyezményhez hasonló megoldásra tett javaslatát. A vietnami példa után Izrael fennmaradásának Amerikára bízása öngyilkosságot jelentene. A Ford-kormányzatot Izrael “idegesíti ’, de azt úgy látszik, sem az elnök, sem a Kongresszus nem ismerte fel még, hogy az Egyesült Államoknak, mint szabad országnak jövője lorog kockán. Megdöbbentően tragikus felismerés ez. amely azonban a jelek szerint már elkésett. AZ ELNÖK BESZÉDE - R. Gerald elnök történelmi felelősségének teljes tudatával a Kongresszus elé tárta az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikai helyzetét. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén elmondott, országszerte közvetített beszédében mindenekelőtt Vietnam támogatására 722 millió $-os rendkívüli katonai segélyt és a dél-vietnamiak gazdasági, valamint emberbaráti felkarolásának megindítására 250 millió $ felhasználását kérte. Emlékeztette a Kongresszust, hogy januárban Kambodzsa részére is kért 222 millió $-t. Bejelentette, hogy az Indokínában tartózkodó amerikaiak életének védelmében egyenruhás katonai erőket vesz igénybe, ha szükséges, de csak a beszédének elhangzását követő hét végéig. Bejelentette azt is, hogy a legközelebbi tennivalók megbeszélése céljából Brüsszelben találkozni óhajt az Atlanti Szövetség többi tagállamának vezetőivel. Arra kérte a Kongresszust, hogy mind a Szovjetunióval tervezett kereskedelmi szerződés előfeltételét (a zsidók szabadabb kivándorlásának lehetővé tételét), mind a Törökországnak nyújtott segély visszatartását szüntesse meg. Kijelentette, hogy a Közép-Keleten a béke biztosítása érdekében határozottabban óhajt fellépni, Kínába pedig személyesen látogat el, hogy a vele való viszony kialakulását me g gyors, tsa-Beszédéből ki kell emelni még a kommunista országok felé irányuló figyelmeztetését. Az Egyesült Államok békére törekvése nem ad engedélyt nekik arra, hogy a zavarosban halásszanak. Észak-Vietnamot felszólította, hogy hadműELKESETT veleteit szüntesse be, a párizsi egyezmény garantálóit pedig arra kérte, befolyásukkal vessenek véget a további küzdelemnek. Annak a reményének is kifejezést adott, hogy az Amerika és a Szovjetunió között az atomfegyverkezés korlátozására vonatkozó egyezmény rövidesen véglegessé válik. KIEGYEZÉS _ A múlt hét elején az elnök megjelent a szenátus Foreign Relations bizottsága előtt is. A bizottsági ülés után az a hír kapott lábra, hogy a szenátus hajlandónak mutatkozik az elnökkel való kiegyezésre, a végleges döntést megelőzőén azonhan mind a Foreign Relations , mind az Armed Services bizottsága kérdéseket óhajt intézni Kissinger A. Henry külügyminiszterhez és Schlesinger R. James honvédelmi miniszterhez. A híradások szerint a kiegyezés nem teszi lehetővé, hogy az elnök a kért 722 millió $-os rendkívüli katonai segélyt biztosítani tudja Dél Vietnamnak s a Kongresszus valószínűleg az elől is elzárkózik, hogy a mintegy 200.000 clél-vietnami elmenekülésének biztosítására az elnö k korlátlan létszámú katonaságot rendelhessen ki. Szá mítani lehet azonban arra, hogy a szenátus a dél-vietnami katonai helyzet megszilárdítása érdekében és a Saigon es Hanoi köz! meginduló tárgyalások reményében bizonyos segélyt megszavaz. Az utóbbinak ellentmond a hírszerző szervek legújabb értesülése, amely szerint Hanoi mindenáron katona győzelmet akar Dél-Vietnamban kivívni. Ezt csak a megelőző tárgyalások tudják megakadályozni. Mansfield Mike szenátor, a többségi demokrata párt vezetője a megoldást Nguyen Van / Ilién dél-vietnami elnö! lemondásában és koalíciós dél-vietnami kormány alakulásában látja. Mások minden kísérletet elkésettnek látnak mert ha a szenátus kiegyezik is az elnökkel, a képviselőház még mindig akadályokat gördíthet a megoldás útjába-AMERIKA JÖVŐJE - l or<l e^nök az amerika forradalom leányainak (Daughters of the American Revolution) kontinentális kong resszusán Amerika jövőjének lehetőségeiről beszélt. Szerinte nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy Amerika legjobb évei már mögö!6ink vannak. A múltban Amerika népe többször megoszlott, áz infláció majdnem végzetessé vált. katonai vereségeket is szenvedett, ezekből a nehézségekből azonban egy erőteljes ország született. Más orszá goknak voltak kiváló vezetői, de egyetlen más ország sem tud hivatkozni arra, hogy kétszáz éven keresztül folyamatom forradalom kiterjesztésűnek és tökéletesítésének megvalósí tásáért küzdött egy szabad társadalomban. Ez teszi Ame rikát a maga nemében páratlanná és ez az. amiért —■ a? indokínai hősies önfeláldozás és keserű csalódás ellenére — az. elnöknek az a meggyőződése, hogy a mostani megpróbál tatásból ugyanéxgy erősebb és okosabb nemzetként kerülünk ki. mint ahogy a múlt sokkal nagyobb nehézségeiből. Akár tetszik, akár nem — folytatta Ford elnök, — a mi országunk nagy ország és nem lehet más választásunk mint ennek megfelelő szerepünk betöltése, ami alól nem vonhatjuk ki magunkat. Nincs á szabad világon más ország amelyik ebben a szerepben képes lenne a mi heyünkre lépni. MIT HOZ A HOLNAP? - N Írí,ek¥és homlokterében mind bel-, mind külpolitikai szempontból kétségtelenül az indokínai kérdés áll. Amerikának azonban bőven akad még más problémája is. A legsúlyosabb ezek áözött változatlanul a gazdasági helyzet javulásának kérdése. Ezzel Ford elnök is, a Kongresszus is teljesen tisztában van. A világ több más pontján is feladatok várnak Amerikára, ezeknek megoldása azonban csak akkor kerülhet sorra, ha a gazdasági helyzet itthon megjavul. Bár a munkanélküliség általánosságban még mindig növekszik, a javulás jelei már határozottan felismerhetők. Az üzleti élet hanyatlása lelassult. Egyes szakértők szerint már a nyár elején, mások szerint az év vége felé az egész irányzat megfordul és javulni kezd. Mindenki egyetért abban, hogy a kormányzat intézkedései — a nagyobb szövet ségi munkálatok megindítása, az adócsökkentés és a közmunkák a családok vásárlási hajlamát növelik. Most már nem az a kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, hanem csak az, hogy mikor- Az a cl óh itel biztosítása a házvételek terén máris érezteti kedvező hatását. A következő várható eredmény lesz a kamatlábak csökkenése, a pénz elértéktelenedésének lelassulása, majd teljes megszűnése, valamint a jövedelmek emelkedése. KÜLÜGYI VONALON - A W p keleti béke biztosítása nem reménytelen. Kissinger A. Henry külügyminiszter és munkatársai továbbra is a legszorosabb kapcsolatban vannak az arab-izraeli ellentétekben érd ekeit államokkal. Lehetségesnek látszik, hogy Kissinger hamarosan újra visszatér a Közép-Keletre, mert ott inkább várható eredmény, mint a genfi konferencián, amelvnek összeülését júniusra tervezik. Sok függ a Szuezi-csatorna megnyitásától is. Ha Sadat egyiptomi elnök lehetővé tudja tenni, hogy a csatornát hadműveleti hajószállítmányok kivételével Izrael is használhatja, Peres Shimon izraeli honvédelmi miniszter véleménye szerint Izrael talán jelentős engedményekre lesz hajlandó. l ord eltiök csak legutóbbi beszédében jelentette be, hogy rövidesen tárgyalni óhajt az-atlanti szövetség tagállamainak vezetőivel. Ugyanez a szándéka Délkeíet-Ázsia vezetőivel is. Meg akarja látogatni Kínát és Washingtonba várja Hirohito japán császári, valamint Brezhnev szovjet pártvezetőt. 600 TEHERAUTÓ FELVONULÁSA -A Kongresszus szigorú törvényes intézkedéseket kíván hozni a felszíni bányászattal kapcsolatban, amelyeknek leglényegesebb pontja arra kötelezi a vállalatokat, hogy a szénbányák felszíni kitermelésének helyét nagyjából eredeti állapotába helyezzék vissza. Ez nemcsak a jövőre, hanem a már elhagyott 100 millió acre kiterjedésű területre is vonatkoznék. Virginia dél-nyugati részének, továbbá Kentucky, 1 ennessee és YVes.t Virginia államainak bányászai attól félnek, hogy a törvény hatálybalépése után a bányavállalatok az őket terhelő súlyos kiadások elkerülése céljából inkább beszüntetik tevékenvségüket, így elvesztik munkájukat. A felszíni bányatársulatok és mások 400.000 $-t adtak össze, hogy mintegy 600 szénszállító teherautó Apoalachiaból felvonulhasson a lővárosba- Az összeadott öszszegből fedezték az elfogyasztott benzin árát, fizették a vezetők szállodai költségeit és. fejenként 50 $-t adtak borítékban a felvonuló tüntetés résztvevőinek személyi kiadásaikra. A teherautók három órán keresztül vonultak végig’ Washington belvárosán. Először a Gapitolt kerülték kötők aztán a Fehér Fiázat. Mindkét helyen néhány száz szénbányász csatlakozott a tehergépkocsiyezetőkhöz.. Ezek autóbuszokon érkeztek a fővárosba. A tel lerautók Felvonulásának óriási robaja olyan benyomást keltett, mintha egész hadseregnyi tank vonult volna fel. Virginia állam mindkét szenátora és. 10 kongresszusi képviselője közül 7 a törvénvjavaslat ellen szavazott. A Örvényhozók legtöbbje találkozott a felvonuló mintegy 400 lányásszal, akikhez Byrd I . Harry demokrata szenátor íagy beszédei intézett. Kijelentette, hogy 100%-ig tárno tatja a bányászok mozgalmát. ‘ A Fehér Ház nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy az ilnök megvétózza-e a törvényjavaslatot, vagy sem. KÉMKEDÉS — A/ igazságügyin misztérium köreiből származó hír szerint a Szovjetunió az itóbbi négy éven belül <— az Egyesült Államok es a Szovetunió detente-politikája ellenére is .— 50%-kal növelte az Amerikában tevékenykedő orosz kémek számát. A szovjet kémkedés legújabb célja a tengerészet részére az utóbbi 20 évben most épített új gyors vadászrepülők adatainak megszerzése. Az új repülő, amelyet Long Islanfon a Grumman Aeropace Corp. bethpagei telepe készített, az “F-14”. Ezzel az újfajta hadi repülővel cserélik majd ki a vietnami háborúban használt P-4 Phantom gépeket-Az F-14 1 omcat 80.000 lábon felüli magasságban tud repülni és Phoenix-Vöppentyű használatára képes. Az oroszokat most az a kérdés izgatja, hogyan tudják ezt hadi repülőikkel, köztük a híres Foxbat -tel ellensúlyozni. PHNOM PENH ELESETT - A iámból kormány csapatok parancsnoka, Mey Sichan brigád éros tábornok parancsot adott a fegyverletételre. Nyugodt hangon elmondott beszéde után a gerillák szóvivője nyers hangon megadásra szólította fel a bábkormány minden tisztjét és tisztviselőjét fehér zászló alatt , mert ők mint győztesek vonultak be a fővárosba. Khien Sampan, a felkelő csapatok parancsnoka szintén bevonult a fővárosba. Nyugalmat kért s a kormánycsapatokat fegyverletételre szólította-fel. Valószínűleg ő lesz az új kambodzsai kormány feje is- Ausztrália a valóságos helyzetre törfént hivatkozással azonnal elismerte a Khmer Rouge kormányát. A szomszédos 1 haiföld viszont lezárta határait. A főváros utcáit fehér zászlókat lengető tömeg lepte el, amint a feketeruhás győztes gerillák bevonultak. A levert kormánycsapatok vezetői <—> köztük Lón Non b rigadéros tábornok, Lón Nol száműzetésbe vonult elnök öccse is i—> sorra megadták magukat. L.on Borét miniszterelnök hollétéről a bevonulás napján senki sem tudott. Sinouk herceg, akiről az a hír járta, hogy a Khmer Rouge hatalomrajutása után visszatér Kambodzsába, még Pekingben tartózkodott, a telefonhívásokra azonban nem válaszolt. A fővárosban rekedt külföldi laptudósítók, diplomaták és az Egyesült Nemzetek hivatalnokai ^ összesen mintegy 2000 személy — a Le Phnom szállodában a nemzetközi Vöröskereszt védelmét vették igénybe. A Vöröskereszt genfi KUDARCBA FULLADT A MAGYAR KÖVET LÁTOGATÁSA CLEVELANDBAN Magyarország szabadságának visszaállítását és a szovjet csapatoknak hazánk területéről való kivonulását követelték hazájukhoz hű, töretlen magyarok péntek este az Independence községben lévő Hospitality Inn bejáratánál, példás rendben piketelő táblákkal, feleletet adva Magyarország' kommunista követe meghívásának, aki Magyarország' szovjet megszállásának 30-ik évfordulóját akarta megünnepeltetni a clevelandi magyarsággal, azzá! a magyar társadalommal, amely néhány nappal azelőtt: nagyszabású rendezései keretében emelte fel tiltakozó hangját hazánk még ma is tartó törvénytelen szovjet megszállása ellen. A magyar követ minősíthetetlen kihívása minden jóérzésű magyar emberben nagy felháborodást keltett. Magyarország sírásói ünneplésre hívták az eltemetett szabad Magyarország hazájához hű fiait, az onnan a kommunizmus elől elmenekülőket, az 1956-ban hazájukért vérüket ontó szabadságharcosokat, hogy ország-világ előtt bizonyítani tudják, mintha nemcsak az otthoniak — akiket erre kényszerítenek ünnepelnék a rendszert, hanem a külföldi magyarság is hozzájárul a szovjet rendszer dicsőítéséhez —< még ha meggondolatlan megjelenésével is teszi azt. Mint váratlan villámütés érte a clevelandi magyar társadalmat ez a kihívó követségi meghívó. A rendelkezésre állé) néhány nap alatt a hazafias ér* zésű magyar rádiók, a magyar lapok drámai felhívásukban igyekeztek megmagyarázni főként a hazai gyökerüktől már régen elszakadt magyar testvéreknek, hogy itt nem egy egyszerű fogadásról van szó, hanem nyilván egy, az. orosz, szovjet diktatúra által előírt utasítás végrehajtásáról. A követség emberei telefonhívásokkal kényszeríteni kívánták a hazai rendszerrel kapcsolatban álló üzletembereket, reá bírni, a \ ó a Upa.léuo" adó mpm len' .re. Ha mindezt tekintetbe vesszük, akkor a puszta számok' maguk bizonyítják, hogy a nagy ünneplésnek szánt kommunista fogadás teljes balsikerbe fulladt, ami tanulságul szolgálhat a hazai rendszernek. A díszes sarló kalapácsos meghívóra Cleveland amerikai és magyar meghivottai közül mindössze 55-40 személy jelent meg. A közönségnek a leiét amerikai, mit sem sejtő üzletemberek, köztük a helyi kereskedelmi kamara hivatalos képviselői tették ki, mig a többit, sajnos, magyarok, a haszonlesők, megalkuvók és megtévesztettek, akik megjelenésű kkel egy-egy rögöt dobtak hazánk készülő sírgödré he. Végtelenül sajnáljuk őket és tettükért feleljenek saját lelkiismeretüknek. A magyar követ az esten nem jelent meg. Felesége hirtelen beteg lett. mint ahogy a követ éppen fejfájása miatt nem tudott a los angelesi fogadóson sem megjelenni. A teremben lézengő és az italos poharat egyre ernyedtebben szorongató közönség hangulata fagyos volt, mig kint az óriási szélben piketelő és kitartó magyar testvéreké megacélosodott és büszkén álltak a vártán. A besurranó autók elé oda-oda lengették a hatalmas lekete lengő szalaggal és csokorral díszített gyászrudakat és a lyukas szabadságharcos zászlókat. A piketelők száma a kezdeti negyvenről egyre nőtt, élükön a clevelandi magyar egyesületi vezetőkkel és a magyar társadalom jeleseivel és már el sem fértek a kijelölt piketelő helyen. A megfigyelők szerint a piketelők többen voltak, mint a fogadáson résztvevők. A számtalan piketelő tábla messziről jelezte miről van szó: Szabad Magyarországot , Április 4 i—i gyásznap 30 év ' 250.000 magyart deportáltak Szibériába , 1956 után 10.000 fiatalkorút végeztek ki”, Ne ünnepeljenek szovjet győzelmet Amerikában “30 év — Magyarország jogtalan szovjet megszállása , Szavazni kell, de választani nem lehet és így tovább. A fogadáson résztvevőknek is szólt egy piakát, egyetlen egy szó: Pecsenyesütögetők . A piketeíésen megható jelenségek játszódtak le. így pld. az egyik 1956-os menekült megjegyezte örömmel tartom a tiltakozó táblát. Otthon évről-évre kényszerítettek bennünket április 4-én a szovjet megszállás megünneplésére. Ne keni is tartanom kellett egy öröm-plakátot a legánélyebb benső szégyenkezésem mellett. Most boldog vagyok, hogy önként megvallhatom magyar hitemet . Az érkezett vendégek lassan elszállingóztak, mert a beígért bankett elmaradt. A magyarok szégyenkezve, az amerikai vendégek pedig csodálkozva álltak a piketelő táblák előtt és megértették, miről van szó. l isztelet és elismerés illeti mindazokat a magyar testvéreket, akik a piketelésben személyesen részt vettek és ezáltal intőjelt mutattak a magyar kormánynak, hogy el a kezekkel Cleveland városától, ahol töretlenül él a magyar megújhodás, a magyar szabadság iránti vágy, amely eszmékért a magyarság mindig áldozatosan küzdfeni fog. A magyar társadalom a kihívó meghívásra méltó feleletet adott. (N. R.) központjának közlése szerint a fővárost átvevő gerillák elismerték és tiszteletben tartják a Vöröskereszt semlegességét.
