Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-12-05 / 47. szám
Detroiti MAGYAR ÚJSÁG A “Magyar Ojs ág folytatása. <— Beolvadt lapok: Detroiti Hírlap . “Magyar Napilap , Flint éj Vidéke”. «—» Megjelenik minden pénteken (nyáron kél alkalommal nem). A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE. MI. 48192. Tel.: (in) 935-4666 Minden hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 közölt. SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co, INC, 1017 Fairfield Avenue, Cleveland. Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3655 VOLUME 63. EVFOI YAM - NO. 46. SZÁM. 1975. NOVEMBER 28. EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent AZ ÁRPÁD AKADÉMIA Október 30-án megjelent számunkban Borúra derű címmel megemlékeztünk az akadémiai gondolat magyar megtestesítésépek, a Magyar Tudományos Akadémia életre keltésének 150 évvel ezelőtt, 1825 november 5-án történt elhatározásáról, amelyet Széchenyi István gróf egyévi jőve delmének felajánlásával tett lehetővé. Ugyanakkor elmondtuk, hogy magyar akadémia, vagy akadémiai jellegű szervezet létrehozására már ezl megelőzően is számos kísérletei telitek. Most arra kell rámutatnunk, hogy az akadémiai gondolat magyar megvalósítására irányuló törekvés a Magyar Tudományos Ak adémia megalapításával sem ért véget. Amikor az eredetileg Magyar Tudós Társaság’ -nak nevezett akadémia nem egyedül “a nemzeti nyelv kiműveltelésén kezdett fáradozni, 1836-ban megalakult a Kisfaludy- Társaság, amely a Magyar I udományos Akad émiának irodalmi téren méltó versenytársa lett, majd 1876-ban a Petőfi Társaság, 1916-ban pedig — az, 1847-től működő Szent István T ársulat tudományos és irodalmi osztályából — a Szent István Akadémia létesült. A fejlődés a továbbiakban sem akadt el, a magyar szellemi élet kiválóságainak a második világháború után bekövetkezett külföldi szétszóródása közben is folytatódott és több akadémiai jellegű egyesüléshez vezetett. Példákén! említjük a Buenos Airesben alakult "Mittdszenty Tudományos és Kulturális Akadó miá -t.-X* -X- -XElőző számunkban részletesen ismertettük a clevelandi Magyar I alálkozó évente megismétlődő Árpád-pályázatait, amelyeken a külföldre kényszerült kiváló magyar tudósok és írók legjobbjai veitek részt. Önként merült fel a gondolat, hogy az Árpád-érmekkel kitüntetett, kimagasló érjékii alkotások szerzőit valamiképpen egységes szervezetbe kellene tömöríteni. Az Akadémiai gondolat gyakorlati megvalósítását azonban a kitüntetettek szétszóródottsága lehetetlenné telte. Evekig tarló tanácskozások után tíz évvel ezelőtt, 1965 november 28-án végre az, V. Magyar 1 alálkozó Szász Béla dr. javaslatára bizottságot küldött ki azzal a feladattal, I logy a fennforgó és Somogyi Ferenc dr. előadásában vázolt kérdésekét oldja meg s az. Árpád-éremmel kitüntettek testületét hívja életre. Gyékényesi Gy. László tanácskozási elnök a testület majdani elnevezéséül az “Árpád Akadia megjelölést javasolta. A kiküldőit bizottság a Magyar Találkozó állandó titkárságával és a clevelandi Magyar Társaság választmányának szakbizottságaival együtt gondosan előkészítette a szóban lorgó társaság életrehívását s ennek eredményeként a Magyar Társaság választmánya 1965 december 19-én az Árpád-éremmel kitüntetett pályaművek szerzőit —< azok utólagos hozzájárulásától feltételezetten — a Magyar Társaság örökös tiszteletbeli tagjai sorába iktatta és "Árpád Akad émia” néven önálló, külön csoportba osztotta. Az említett hozzájárulások beérkezése után 1966 március 15-én az “Árpád Akadémia” alakszerűén is megalakult, igazgató tanácsának 1966 március 24-én tartott első ülésével pedig tevékenységét is megkezdte. A megalakuláskor 47 Árpádéremmel kitüntetett és 6 külön meghívott, összesen tehát 55 rendes tagja volt. Az “Árpád Akadémia három főosztálya és 8 osztálya 1966 november 26-án tartotta meg első évi rendes közgyűlését, osztályainak együttes ülését, amely a szervező tesíület intézkedéseit: jóváhagyta, megállapította az Árpád Akadémia ügyrendjét és megválasztotta első tisztikarát. Az első elnök ft. dr. Gábriel Pál premontrei kanonok, a Notre Dame egyetem történész-tanára lett, akit dr. Szász Béla történetíró, majd dr. Füry Lajos regényíró után a jelenlegi elnök, főt. dr. Béky Zoltán református püspök követett. Az Árpád Akadémia tudományos főosztálya a szellemes természettudományok művelőit, irodalmi főosztálya a versköltészet és a széppróza íróit, művészeti főosztálya pedig az alakító és képzőművészet alkotói?, foglalja magában. Mindhárom főosztály több osztályra és szakosztályra tagozódik és önállóan működhetik. Az ügyintézést az igazgató tanács végzi, amelynek élén kezdettel fogva dr. Nádas J ános, a Magyar Társaság elnöke áll, aki egyúttal a Magyar Találkozó állandó titkárságának is vezetője. Az igazgató tanács 7 tagját a Magyar Társaság választmánya küldi ki. Az Árpád Akadémia ügyintéző és tudományos szerveinek együttműködését a főtitkár hivatott biztosítani, aki az Árpád Akadémia elnökétől és a Magyar Társaság elnökétől együttesen kapja megbízatását. Ezt a tisztséget a megalakulás óta dr. Somogyi Ferenc egyetemi tanár, történész tölti be. A tudományos főosztály elnöke dr. Selye János, a világhírű orvostanár, az irodalmi főosztály elnöke Flórián Tibor, a kiváló költő, a művészeti főosztály elnöke pedig dr. D Albert Ferenc, a világhírű hegedűművész és zeneszerző. Az ez idő szerint működő 11 osztály élén dr. Ludwig A. Artúr, dr. Kührner Béla, Vasvári Ödön, ft. dr. Mihályi Gilbert, dr. Magos László, dr. 1 uba József, dr. Szilassy Sándor, gr. Wass Albert dr., Nemes Gusztáv, Rozsnyai Zoltán és Gyimesy Kásás Ernő áll. A tagok száma az előző közgyűlés napján 241 volt s közülük 5 tiszteletbeli. 5 rendkívüli és 231 rendes, valamint levelező tag volt. 119 a tudományos, 60 az irodalmi, 52 a művészeti osztály keretében fejtett ki tevékenységet. Mindszenty József bíboros örökös dísztag volt. Az 5 tiszteletbeli tag: főt, dr, Béky Zoltán ref. püspök. Macartney C, Aylmer FRANCO MINDHALÁLIG TÖRHETETLEN MARADT A spanyol államfő, “El Caudillo , 36 évi uralkodás, hosszú betegeskedés és több mint egy hónapig tartó haláltusa után, két héttel 85. születésnapja előtt!, november 20-án elhunyt. Hitében, hatalmában és hazájának szereidében mindhalálig törhetetlen maradt. Koronázatlan királyként uralkodott!. Utódját maga jelölte ki Spanyolország valósé gos királyául. Kormánya 50 napos országos gyászt rendelt el tiszteletére. A világ aggódó lélekkel kísérte utolsó útjára, merít Portugália sorsának megismétlődésétől tartott. Vaskezével megfegyelmezett ellenségei hazájának ellenségei — most a demokrácia nevében készülnek lerombolni azt, amit kemény következetességgel megtartott és felépített. Nagy ember, jó katona és kiváló államférfiú volt, aki a régi nagy idők egyeduralkodóihoz hasonlóan csak Istennek és a történelemnek tartozó felelősséget ismert és fogadott) el. Letűnt századok világában élt, a mai kor felfogása szerint elavult eszmék hősekén,! harcolt, mégis a XX. század egyik legnagyobb államfője lett, akinek halála nemcsak egy ember életének végét, hanem Európa történetében egy jel Iegzetes korszak befejeződését is jelenti. * * * f ranco Francisco, teljes nevén Francisco Paulino Hermenegildo feódulo I ranco Bahamonde, 1892-ben a spa-1 nyolországi Galicia El Ferrol községében született, fanul mányaiit a toledoi Alcazar ka Ilonái akadémián fejezte be. 1910 tői 1926-ig Spanyol-Marokkóban teljesített katonai szolgálatot, 1920-tól kezdődően már mint az oltani spanyol idegen légió parancsnokának helyettese, 1924-től tábornoki rangban. 32 éves korában Bonaparte Napóleon után Ő lett" a világtörténelem második legfiatalabb tábornoka. 1926-ban a párizsi “L’ÉcoIe Militaire’-ben folytatott tanulmányokat, amelyeknek alapján 1928-ban megszervezte Zaragozában az általános katonai akadémiát, amelyet 1931- ig vezetett is. Ekkor a Baleari-szigetek katonai kormányzójává, 1955-ben pedig a vezérkar főnökévé nevezték ki. A baloldali népfront kormánya ebből az állásából 1936 elején elmozdította, a Canary-szigetek kormányzójává nevezte ki. Amikor itt 1956 júliusában meghallotta, hogy a mórok felkelésit szerveztek a baloldali spanyol kormány ellen, azon na I Marokkói )a sietett. A két felkelő tábornok halála után ö let? a felkelő seregek főparancsnoka. Seregeit hamarosan Spanyolországba vezényelte. A véres polgárháború kitörése után a királypártiak és a falangisták egyesítésével megszervezte a “Falange Espanola Tradíciónálista” mozgalmat angol történetíró, Msgr. Szabó János pápai prelátus, püspöki helynök, vitéz Gálócsy Zsigmond volt magyar műegyetemi tanár és Yves de Daruvar francia diplomata. Az elhúnyt tagok száma 26. * * *Az Árpád Akadémia célja a magyar szellem kimagasló értékű alkotásainak és azok szerzőinek felkutatása, számbavétele, szakszerű értékelése és megismertetése a külföldön élő magyarsággal. Feladata a magyar szellem alkotó-kedvének ébrentartása és fokozása Magyarország határain kívül. Nyelve magyar és szükségszerűen angol. Mint a kimagasló értékű magyar szellemi alkotások szerzőinek testületé, tagjait meghívás sál veszi fel. A meghívás az Árpád-éremmel kitüntetett mű (alkotás), vagy közismert, ki válóan értékes tudományos, írói és művészi tevékenység alapján az évi rendes közgyűlésen történik, ahol később minden meghívottnak székfoglaló előadást kell tartani. A november 50-án, vasárnap délelőtt 10 óra 15 perckor a Cleveland Plaza nagyszálló első emeleti tanácskozó termébe összehívott tizedik évi rendes közgyűlésen vitéz Baranchi Tamáska Endre őseink művészetéről, dr. Chászár Ede a nemzetiségi elv alkalmazásáról az 1958-as cseh-magyar határvitában, Haraszti Endre történész a bizánci koronáról, dr. Koszlolnyik Zoltán történész egyetemi tanár a német körökkel a XI. század derekán fenntartott magyar kapcsolatokról, dr. Váraljai Csocsán Jenő az erdélyi görög katolikusok helyzetéről, dr. Várdy Béla. történész egyetemi tanár pedig a magyarság összefogásának és tudományos tanulmányozásának 1920-tól 1945-ig történt kísérleteiről tart általános érdeklődéssel várt székfoglaló előadást. A tízéves Árpád Akadémiáról főt. dr. Béky Zoltán ref. püspök, elnök, a Magyar Tudományos Akadémia 150. évfordulójáról dr. Somogyi Ferenc tőtiffkár, nyelvünk ápolásáról, mint akadémiai feladatról pedig Flórián Tibor, az irodalmi főosztály elnöke emlékezik meg. Dr. Felsőőry Attila és dr. Kopits Imre az orvostudományi osztály ülésén, dr. vitéz Gálócsy Zsigmond és dr. Vietórisz József a mérnökök ülésén mutatja be székfoglaló előadását. Az Árpád Akadémia osztályainak tizedik együttes ülésén minden érdeklődőt szívesen látnak, Y . s a felkelők győzelme után 1938-ban polgári kormányzatra bízta az ország vezetését. Amikor 1959-ben Madrid is a nemzetiek kezére került, Franco lett az államfő, a haderők főparancsnoka, az ország miniszterelnöke és a falangista párt vezetője. Ettől kezdve viselte az “El Caudillo ( a vezető ) címet. 1941-ben a Vatikánnal kötött konkordátum a szentszék hozzájárulásával a püspökök kinevezési jogát biztosította neki. 1942-ben a Corlesl (az országgyűlést) is összehívta. A második világháború idején sikerült megőriznie Spanyolország semlegességét annak ellenére, hogy mindvégig a tengelyhatalmakkal rokonszenvezett. A második világháborút köveiben a győztes hatalmak sokszor mellőzésben részesítették, kormányzati-rendszerét nem egyszer élesen bírálták, a NA TO-országok is kifogásokat emeltek ellene, csak az Egyesült Államok ismerték fel világosan Spanyolország szerepét a nyugati védelemben. Franco táborszer nagy, El Caudillo azonban mindhalálig törhetetlen maradt, országának belső rendjét, békéjét az utóbbi években felfel törő “demokratikus megmozdulások, terrorcselekmények dúcára is fenntartotta. A BEL- ÉS KÜLPOLITIKA VISZONYA Minden ország belpolitikáját erősen befolyásolja az általános világpolitikai helyzet. Ez a megállapítás különös koppén érvényes az Amerikai Egyesült Államokra főként a most következő hónapokon át, amíg a világ szabad dernok (áriában élő legnagyobb országa elnökválasztásra készül. A szavazókat ugyanis különböző belpolitikai kérdések meg oszthatják, de abban a kérdésben, hogy Amerika a világ gyI:alja!mai .sorúban jncgőnvy, - 1 % < - » pél, vagy sem, erős igenlő meggyőződés forrasztja össze. A belpolitika küzdőterén tehát csak az győzhet, aki Amerika erejét kifelé érvényesíteni tudja. Elvégre azért költ az ország évente 90 billió $-t a honvédelemre és további 3 billió $4 a külföldi segélyekre s ezéift veszi tudomásul a nép, hogy külföldön 517.000 főnyi katonaságöt kell tartanunk és köztük egyedül Európában 514.ÖOO főnyi haderői. Magától értetődik, hogy a szavazók az 1976-os elnökválasztáson nem szívesen láthak olyan jelöltet, aki a külföld felé gyengének mutatkozik. I Amerika vezető szerepének igénye a belpolitikai vonatkozásoktól függetlenül is elengedhetetlenné teszi, hogy a kormány állandóan a világpolitika ütőerén tartsa a kezét, éppen ezért! elfogultság, vagy túlzás lenne azt állítani, hogy kord elnök tervezett külföldi útjaival csak megválasztásának esélyeit igyekszik növelni, á kettő azonban mégis szorosan összefügg. Párizsi látogatása után november 29-én Kínába, onnan Indonéziába, majd a k ülöp-szigetekre megy. hogy Amerika világtörténelmi szerepének betöltését munkálja. Közben arra is módot kíván találni, hogy az engedékenység politikájában is határozottabb, erélyesebb álláspontot foglaljon el, mint amilyen az eddigi volt. Kissinger A. Henry külügyminiszter se marad tétlenül, Azokat az iparosodott országokat is arra ösztökéli, akik a párizsi csúcstalálkozón nem vettek részt, hogy működjenek együtt Amerikával az energia, a pénzrendszer, a nyersanyagok biztosítása, a kereskedelem és az élelmiszerellátás kérdéseiben. Rumsfeld Donald ezzel járhuzamosan arra tett ígéretet, hogy mint honvédelmi miniszter, az amerikai haderőt megőrzi ütőképességében. A PÁRIZSI ENGEDMÉNY A párizsi csúcstalálkozón Ford elnök mind közgazdasági, mind pénzügyi szempontból nagy jelentőségű engedményt tett szövetségesei javára. Hozzájárult ahhoz, hogy a Federal Reserve Bank a francia frank, a német márka és más külföldi fizetési eszközök csereértékének állandósítása céljából dollárt vásárolhasson és adhasson el. Mostanáig Washingtonnak az volt a politikája, bogy a dollár értékét szabadon engedte fél és le hullámozni, bár észrevétlenül a dollár értékének nagyobb válságai alkalmával kisebb öszszegek forgalomba hozatalával közbe-közbelépett. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Britannia és Japán gazdasági tanácskozásának ez a legfontosabb eredménye, amelyet főként Franciaország szorgalmazott. A továbbiakban még öt tárgykörre, a szabad kereskedelemre, a munkanélküliségre, a pénz elértéktelenedésére, a szegény országok tartozásaira és az energia-gazdálkodásra vonatkozó irányelvek megállapítására került sor. Nehézség csak az energia-gazdálkodás tekintetében jelentkezett, mert míg Ford elnök: határozott állásfoglalást akart elérni az olajfogyasztló államok egységét illetően az OPEC olajáraival szemben, addig Giscard d Estaing Valery francia elnök ellenezte a fogyasztók egységes arcvonalának megalakítását a következő hó folyamán Párizsban sorra kerülő külügyminiszteri értekezlet előtt, amelyen 27 ország vesz majd részt. Nyugat-Németország kancellárja, Schmidt Helmut! a csúcstalálkozón nem osztotta Ford elnök optimizmusát a. világviszonylatban észlelhető termelési visszaesés gyors megszűnésére vonatkozóan. Ford arra hivatkozott1, hogy a termelés felerősödése az Egyesült Államokban a legjobb úton halad, az ország egész termelése —- szerinte <— 1976 közepéig 6%-.ról 7%-ra emelkedik, a következő éven át, 197? június 50-ig pedig további 5%-os növekedést ér el. Arra is hivatkozott, bogy a polgári munkaalkalmak száma másfél millióval emelkedett, arról azonban hallgatott, hogy a munkanélküliek száma még mindig 9 millió körül mozog. A résztvevő hat országban a munkanélküliek számát külön-? böző jelentések alapján 12 és Vá milliótól 15 millióig tették. Schmidt német kancellár szerint Európa nem bízik ^ gyors gazdasági felerősödés lehetőségében. Ford elnök a csúcskonferencián is kijelentette, hogy az Egyesült Államok új energiaforrások feltárásán fáradozik s olajbehozatalát 1985-ig napi 10 millió hordóval akarja csökkenteni. A Párizson kívül 30 mérföldnyire lévő Rambouilletkastélyban megtartott csúcstalálkozó külön érdekessége volt. hogy Ford elnök két órán keresztül minden kíséret nélkül, közvetlenül tárgyalt a másik öt ország képviselőjével. Erre a külön megbeszélésre a többieket sem követték kísérőik. ki lesz az uj főbíró? Alig mondott le Douglas O. William a Legfelsőbb Bíróságon betöltött társbírói méltóságáról, máris megindult a találgatás, ki lesz az új bíró. Kil nevez ki az elnök? Nőt.' feketét, zsidót, katolikust, délit, elmeleji embert, vagy gyakorlati jogászt, fiatalt, vagy öreget? A U.S. News & World Report szerkesztője, Flieger Howard külön szerkesztői megnyilatkozásban rnuintőiI rá az elnöki döntés nagy horderejűségére, az ország első asszonya, Ford Betty, továbbá a I .eague of Women Voters . valamint a National Organization for Women nő kinevezését kérte, az American Bar Association illetékes bizottsága, a Federal Judiciary Committee pedig, amelynek elnöke Christopher Warren, tagjai pedig a tíz szövetségi bírósági kerület legkiválóbb jogászaiból !<ciiílnek ki: b^riyúj >tta első véleményez éséL Levi Edward igazságügyminiszternek. A javaslatba hozott személyek között nő nem szerepel, csak 1 I férfi jogász, nevezetesen 6 kerületi bíró, 1 gyakorló ügyvéd, I jogtudós, 2 törvényhozó és 1 kormányzati főtisztviselő. Az utóbbi Bork H. Robert solicitor general, az előbbi kettő Griff in Robert michigani republikánus szenátor és Wiggins E. Charles kaliforniai republikánus kongresszusi képviselő. A jogtudós Oaks H. Dallin volt chicagói egyetemi fanár, aki jelenleg a Brigham Young egyetem elnökei a gyakorló ügyvéd pedig McKusick L. Vincent PortlandrőI (Me.). A névsorban szereplő 6 kerületi bíró a következő: Adams M. Ariin Philadelphiából, Roney H. Paul a floridai St. Petersburgből, Stevens Paul John Chicagóból, Wehster H. Will iams St. Louisból, Wallace Clifford J. San Diegóból és Goodwin T. Alfred Portlandből (Ore.). Az elnök természetesen nemcsak a felsoroltak közül választhat, hanem, dönfese szerint bárki mást is kinevezhet. Feladata nem könnyű, mert mint Flieger Howard mondja, bárkit nevez ki, azzal a saját maga Ítélőképességét árulja el és azt, hogy mennyiben rátermett az ország vezetésére. Es ez bizony megválasztására is döntfő jelentőségűvé válhatik. AZ OLAJÁRAK RENDEZÉSE A Kongresszus és a Fehér Ház közel egy évig tartó vitája az olajárak rendezése tekinitetében végre kiegyezéssel befejeződött s ennek megfelelő törvényjavaslat készült. A kiegyezést a Federal Energy Administration“ eszközölte ki. A Kon gresszus részéről ebben a munkában Cannon Howard nevadai demokrata és Glenn John ohiói demokrata szenátorok, valamint Fannin Paul arizonai republikánus és Rogers Paul floridai demokrata kongresszusi képviselők vettek részt. A FEA szerint a kiegyezést Ford elnök elfogadja. A törvényjavaslat felhatalmazza az elnököt, hogy a régi és új olajkutakhói (beleértve a partmenti olajforrásokat is) származó nyersolaj árát hordónként legfeljebb 7.66 $ erejéig megállapíthassa. A jelenlegi olajár hordónként átlag 8.30 $). A pénz elértéktelenedésére és a nehezen kitermelhető nyersolajra való tekintette! az olajárak évente 10%> kai növelhetek, a 40 hónapban meghatározott időszak végén 10.52 $-ig emelhetők. Január I -tői a benzin ára a feltől tfő állomásokon a jelenlegi árnál 5.5 centtel kevesebb lesz, aztán újra emelkedik, míg 1979 január 1 -én a jelenlegi árnál 3.5 centtel magvasabbra nem jut. Ha tehát például jelenleg a benzin ára gallononként 60 cent, akkor 1976 január 1-én 56.5 cent, 1979 január elsején pedig 65,5 cent, vagy ennél arányosan kevesebb lesz. Az olajárakra vonatkozó kiegyezés az alaszkai olajra nem vonakozik. Annak árára vonakozóan az elnök 1977 április 15-ig tesz javaslatot a Kongresszusnak, amikor is mind a szenátus, mind a képviselőház szabadon dönt, hogy azt elfogadja-e, vagy sem. Az olajárak ekként szabályozott ellenőrzése november 16-tól számított 40 hónapra, tehát 1979 március 15-ig szólna. Ennek ellenében Ford elnök a múlt télen me gállapított hordónként 2 $-os behozatali vámot megszünteti.