Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-11-07 / 43. szám

4. OLDAU.

DETROITI MAGYAR ÜJSÄG

1975. NOVEMBER 7,

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR

NYELV ÉS IRODALOM

1825-től 1925-ig

— bolytatás i—>

TOVÁBBI SZEMELVÉNYEK TOMPA MIHÁLY KÖLTEMÉNYEIBŐL

TAVASSZAL

Vídul a föld ábrázatja,

A jó Isten megmutatja Néked ember, bogy szeret, ji Adván újra kenyeret!

< Gazdagon rügyeztek a fák,

‘ S majdan bimbaik kinyitják;

S őszre, termett ágai Földig fognak hajlani.

^ Télen által kik megéltek:

Járnak már a dolgos méhek; S nem soká a puszta sejt Méztől leszen drága, telt.

Szemzik már a szőlő-tőke, Örvend szívünk jó előre,Mikor hordó, átalag

•L Musttal telve állanak.

c. A meleg hó lágy pelyhében

Megmaradt az Őszi szépen;

És ha nem jó rácsapás:

;ft, Vidám lesz az aratás.

Eregesd ki a jóságot,

Készíts ekét, készíts jármot!

^ Szánts, vess, <■— törd az ugarat,

Aki nem vét, nem arat.

Munkásság az élet sója,

A romlástól mely megójja;

S csak az, aki nem hevert:

Várhat áldást és síikért.

Ne légy mégis vak reménnyel!

Okosan nézz őszre széjjel:

Az eszténdő mit adott?

S nyugtán dicsérd a napot!

KIKELETKOR

Keresd fel, kis madár, az elhagyott tanyát!

S dalolj a még kopáé berek vidékinél,

Holott szárnya alatt melengetett anyád,

S étetgetett, amíg szárnyadra nem keléi!

Ne bánd, hogy a gallyon száraz levél zörög.

És rajta a rongált fészek csak alig áll;

Kedvesebb a kicsiny, de ősi szent örök,

Idegen kőszálon, sasok tanyáinál.

Vagy elég a bús arc, hogy hűtlenek legyünk?

Kevés jól tölt idő, derengőbb tájakon.

Ügy elfelejtet-e mindent, mindent velünk?

S emléket, múltakat pártos homályba von?

Keresd fel a fészket, melyet anyád rakott!

Dobog, melegszik már a földnek kebele,.«-A szellő, mely néha lassudan megcsap ott,

Az eszmélő élet első lélegzete.

Megéled nem soká, és vidám arcot ölt.

De bús lesz akkor is, ha nem zeng éneked! Koszorúzott ifjú halott Ieend a föld,

S felette szótalan, borongó csend lebeg.

1 Mitől a természet keble dagad, feszül,

A És széjjel-feslenek a tölgyek bogai:

Az élet s teljesség habzását egyedül r Tenéked adatott nyilván kimondani.

Dalolj hát, kis madár! mondd ki hangos szóval:

Az élő természet amit némán érez;

Ajakidról a táj ha víg énekszót hall:

Felmosölyog hozzád, hálás gyermekéhez!

Ti.

fi F. ANDRÁSNAK

Ts.

Ülve az őstelken, hol rád fény és öröm árad:

• Védd. gyarapítsd, «— s díszét még magasabbra emeld! És kik az első fát olták s Ietevék az alapkőt:

Őseid emlékét áldani el ne mulaszd! s

CIR ILLÁNAK

Jó s balsorsról minek szóltok!? Mennyit szenved? Milyen boldog? Magán áll az emberen;

Ég, föld vidul, < s bús a nárcis

Míg a füge a sziklán is

Édes gyümölcsöt terem. f

HERNYÓ VOLTÁL ... r \ |

Hernyó voltál, pille lettél, I

Idres, bodros, elkap a szél! '

Aki meglát, mosolyog: \

Húgom-asszony mi dolog ... ?! \

A forró nap el nem éget, |

Ünnep néked szombat és kedd; R, Csak a tükör és gitár:

Kezeid közt ami jár!

Ahol elmégy, néznek arra,

Az is, aki nem akarja!

Megigézi szép szemed:

, Akire, csak ráveted!

Illatos lég, tündér-álom!

Fülemile minden ágon;

Egy, mi benne rósz marad:

. * Hogy rövid lesz a nyarad! & tL -5

3‘ i

ARANY JÁNOS

I

SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE j

A XIX. század uralkodói eszméinek forrongó kibonta hozása, lázas lendülete és váratlan megtorpanása Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Tompa Mihály költészetéből külön-külön verődik vissza.

Vörösmarty Mihály a nemes magyar múlt, a régi dicsőség nemzeti nagyságát idézi, hogy az elődök, a kiváló hősök példájával, romantikus nagy tetteivel öntudatra ébressze az új feladatok vállalására és elvégzésére hivatott nemzede két

Petőfi Sándor már a népies hagyományokat becsüli többre, a népi értékek romantikus felnagyításával készíti elő a jobbágyság felemelkedését, atzán új hősöket lázit fórra dalomra, szent szabadságharcra a negyedik renddel gyarapodott nemzet önállóságáért. Hirdetett eszméihez mindha Iáiig hű marad ,az elnyomók ellen folyó védelmi harcban életét áldozza értük.

Tompa Mihály Világos és Arad szörnyű végzete után papi lélekkel és prófétai jövőbe látással vigasztalja, példa beszéde L kel nyugtatja és allegóriákkal biztatja elesett fajtáját.

Vörösmarty Mihály a magyar költészet útján Kisfaludy Károly költőfejedelmi nyomdokain halad, uralkodó szerepét is átveszi, maradéktalanul betölti. Tevékenységének korszakalkotó jelentősége kétségtelen. Bár még csak a nemesi múltat idézi, a régi dicsőségről álmodik; már népi környezetből kerül ki és ennek megfelelően a nép ősi nyelvén szólal meg. Hangja ugyan még az iskolázott ember és a szegénységében is zárkózottabb nemes úr hangja, de már abban is benne dübörög a feltörő új vágyak lázongásának feszítő ereje.

Amikor Vörösmarty Petőfi Sándor népies költészetének egyszerű közvetlenségében is nagyszerű hangját meghallja, bizonyára gondol szerepének folytatólagos betöltésére, hiszen Petőfi Sándor mór a kor követelményéhez képest céltn datosan magyar népi költő akar lenni, tehetsége is megvan ahhoz, hogy a vezet őszerepét átvegye. Petőfi azonban nem uralkodó fejedelemnek, hanem lázadó forradalmárnak szü letett; fiatalon hősi halált hal.

Petőit egyik vidéki barátja, I ompa Mihály a szabadságharc bukását követő években ugyan a demzel vigasztaló pap-költője, az agg Simeonhoz hasonló prófétája lesz, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály szerepére azonban a Gondviselés még sem őt, Iranern Petőfi másik vidéki barátját, Arany Jánost, szemeli ki.

Arany János népies költőként indul, a szabadságharc idején valóban a nép költője lesz, aki Petőfihez hasonlóan a szabadság szent harcára lelkesít, elbeszélő költészete azonban Vörösrhartyéhoz hasonlóan a magyar múlt nemesi hagyományaiban gyökerezik, amelyeket ugyanúgy népszerűsíid mint ahogy a népi hagyományokat nemesíti. Szerepe áthidaló, kiegyenlítő és összefoglaló. Nem szü letett, nem is törekszik költőfejedelmi feladatra, de tehetsége, tudása, végtelen szerénységgel párosuló határozott öntudata elkerülhetetlenül annak vállalására kényszeríti és szinte tökéletes betöltésére képesíti. Költészete általános felfogás szerint a legsajátosabb magyar költészet. Senr előtte, sem utána nem volt még olyan magyar költő, aki a magyarság egész lelkiségét, minden történelmi hagyományát és mindén, szebb jövőért folytatott kemény küzdelmét, nemesi-rendi világát és tiszta népiességét, nemzeti mivoltát és európai jellegét annyira egybeforrtam annyira szerves egészként tudta volna átélni, megszólaltatni, mint ahogy ő teszi.

Jelentőségét a népi klasszicizmus kiteljesítése határozza meg,,amely mind műlaji és nyelvi, mind tartalmi és alaki szempontból, elvi és tárgyi alapon egyaránt minta szerűen tökéletes remekmű alkotására törekszik. Ezzel a törekvésével, mint tipikusan magyar költő",1TM* a magyar szellemi élet sugárzási központja lesz. Szerb Antal megállapítása szerint minden szál hozzá vezetett, és minden szól tőle vezet’ . Ha az Ezeregyéjszaka dzsinnjei egy nap felkapnák Magyarországot, és elvinnék távolabbi egekbe, úgyhogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság eidoszát’.'7,)

Gyakran fel szokták vetni a kérdést, vajon ,— Tompa Mihály háttéri e szorulása után — a három költőóriás közül ki volt nagyobb. Olyan kérdés ez, amelyre tárgyilagosan felelni rendkívül nehéz. Népszerűség és világhírnév tekintetében kétségtelenül Petőfi Sándor kerül az élre, a magyar nyelv és költészet ápolása, fejlesztése szempontjából azonban a maga nemében mind. a három a legnagyobb, mégis talán Arany János az első az egyenlők között.

Nyelve az őseredeti zamatos magyar nyelv. Népi, ele nem paraszti, választékos, de sohasem mesterkélt. A legnemesebb és-legtisztább magyar nyelv. Szókincse minden más magyar költő és író szókincsénél gazdagabb. Használt szavainak számát legalább 13-16 ezerre teszik. Művei a népi mély magyar ősműveltség változatos szavainak elkápráztatóan gazdag kincsesbányái, ezért I oldi ’ című elbeszélő -költeményét, amelynek nyelvezete — főként a városi gyermekek esetében i—> határozottan kibővítette és fel gazdagította a kö zépiskolákba bekerülő fiatalok nyelvkincsét, a közép- és kö zépfokú iskolák tananyagában nemcsak méltán olvastatták, hanem indokoltan tanították és elemezték is. Ez a gazdag, értékes nyelv nemcsak Vörösmarty Mihály kemény bírálatának pörölycsapásai alatt edződött, nemcsak a népi ősforrás kiapadhatatlan és üdítő erejéből merített, hanem a közvélemény előtt alig ismert, tudós Arany János mélyreható nyelvészeti és irodalmi tanulmányai következtében is állandóan kovácsolódott, patinássá, új és korszerűségében is ér értékállóvá, művészivé lett.

Ez az oka es magyarázata, hogy Arány János ízig-vérig magyar nyelvezete sokszor nehéznek tűnik. Másik magyarázatul arra is utalhatunk, hogy Arany nem olyan jellegzetesen lírai költő, mint amilyen Petőfi, aki csodálatos őszinteséggel és nyíltsággal, éppen ezért közvetlen természetességgel tudja dalba önteni érzelmeit. Alapjában véve Arany i«. vérbeli lírikus, akit érzelmek fűtenek, belső forrongás, örökös kétkedés gyötör, de mivel ugyanúgy, mint Vörösmarty, merőben más természetű egyéniség, mint Petőfi, mindezt valahogy igyekszik elleplezni. Érzelmeit inkább a sorok közé, vagy éppen hőseinek érzelmeibe rejti.

Ezt a minden színmagyar embert alapvetően jellemző

í_j mondjuk *— szemérmetességet tetézi meg Arany kitűnő felkészültsége, szaktudása, irodalmi jártassága és költészetének az előbbiekből szinte önként adódó bámulatos öntudatossága, ami együttesen és végeredményben szerepét is ki jelöli, jelentőségét is meghatározza,

ELETRÄJZ. A

Arany János Nagyszalontán, Bihar vármegyében, 1817 március 2-án született. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. Az Arany-csalód őse, mint szabad hajdú, I. Rákóczi György (1631 1648) erdélyi fejedelemtől nemességei kapott, a család azonban Mária Terézia (1740-1780) uralkodása óta nemes kiváltságát nem tudta megtartani, csak annak hagyományait őrizte. A költő mélyen vallásos (refor mátus) szüleitől igen jó és gondos nevelést kapott. Mint késői s egyetlen fiú, különös, aggódó szeretetben részesült. Édesapja igen korán <— hamuba rótt betűkkel — megtanította olvasni. Amikor a nagyszalontai iskolába bekerült, már sok bibliai történetet, éneket és számos ponyvairodalmi terméket ismert. A magyar költők (Csokonai, Gvadányi) tanulmányozása után a verseléssel is kísérletezett. A kis költő híre hamarosan az egész városban elterjedt.

A latin klasszikus műveket nagy szorgalommal tanul mányozgatta és örömmel olvasta I asso, Milton, Voltaire magyarra fordított remekműveit. Mint kitűnő tanuló, 1833 ban (16 éves korában) a debreceni kollégiumba került, pénze azonban, amit Nagyszalontán tanítgatással keresett és a kollégiumi költségekre megtakarított, hamar elfogyott. Szegény szüléitől anyagi támogatásra nem számíthatott, ezért 1831 elején Kisújszálláson egy évre tanítói állást vállalt, hogy a tanulásához szí iks égés további költségeket megszerezze. A tanítás mellett rengeteget olvasott, az Aeneis -t fordítgatta, németül Schillert olvasta, a francia nyelv alapelemeit sa játította el és a magyar költészet újabb termékeivel ismerke deli meg.

Kevés pénzzel, de kitűnő ajánlólevelekkel visszameni a debreceni kollégiumba. Egyik tanára kisleányának tanítását bízta rá, ami szerény jövedelemmel járt, amiből szűkösen talán eltengődhetett volna tanulmányainak befejezéséig. Nyugtalan lelkét azonban merész álmok foglalkoztaták. Festő, majd szobrász szereteti volna lenni. 1836 elején aztán elmenl színésznek. Különböző vándortársulatokkal több városon át Máramarosszigetig jutott, ahol tépelődései közben egyszer azt álmodta, hogy édesanyja meghalt. I öbbé nem lett maradása. Gyalogszerrel hazament Nagyszalontára. Néhány héttel később édesanyja csakugyan meghalt, édesapja pedig hamarosan megvakult. Özvegyen maradt és sze rencsétlenül járl édesapja egyetlen támaszaként otthon maradt. Össze! a nagyszalontai iskolához meghívták társtanítónak, 1839-ben pedig a város írnoknak, segédjegyzőnek, aztán aljegyzőnek választolla meg. Az utóbbi már biztos állási jelentett, ami lehetővé lelte számára, hogy 1840 novemberében. oltárhoz Vezesse az egyik nagyszalontai ügyvéd vagyontalan árváját, Ercsey Juliannái, aki már évek óta je gyese volt.

Közben váltakozó kedvvel és buzgalommal folytatta tanulmányait. Sokat olvasott. Mindig szabatosan megfogalma zott beadványaival a vármegyén általános elismerést és megbecsülést vívói 1 ki magának. 1842 tavaszán volt iskolatársa, Szilágyi István ,8n) lett a nagyszalontai iskola reklora, aki írásra ösztönözte, görög tragédiák fordítására biztatta, sől angol nyelvtant is hagyott nála, amelynek segítségével Arany lassanként meg is tanult angolul.

Shakespeare olvasgatása közben érdeklődése újból az irodalom felé fordult. 1845-ben a megyei élet lonáksógai láttán "Elveszett alkotmány címmel szatirikus elbeszélő költeményt kezdett írni hexameterekben, amelyet a Kisfaludy Társaság víg eposz megírására kitűzött pályázatáról nyert értesülése után gyorsan befejezett és benyújtott. Műve a beadott öl pályamű közül az első díjat, a 25 aranyat kitevő jutalmat nyerte cl és Vörösmarty Mihály komoly bírálatát érdemelte ki.

A nem várt szép eredmény, a költőfejedelem kitüntető elismerése és nem utolsó sorban Petőfi "János vitéz’-ének előző évi nagy sikere arra késztette, hogy a Kisfaludy-1 ár saság 1846-ban népies eposz megírására kitűzött pályázatán is részt vegyen. A 12 énekből álló "Toldi t nyújtotta be, amely 1847 február 6-án az első díjat nyerte el, bírálóinak legteljesebb elismerését vívta ki és országos Arany hírnevét is egyszerre megalapozta. A Kisfaludy-Társaság a 15 arany első díjat 20 aranyra emelte lel, Petőfi Sándor pedig külön költeményben köszöntötte,181 amelynek gyakran idézett meg állapítása szerint más csak levelenként kapja a borostyánt”, de neki “rögtön egész koszorút kell adni .

1848 februárjában a Kisfaludy-Társaság tagjai sorába is meghívta. Az "Életképek és a Pesti Divatlap rendszeresen közölte írásait, kisebb költeményeit. A népképviseleti országgyűlés első választásai során képviselőjelöltként lépett fel, de — akárcsak barátja, Petőfi Sándor megbukott. Amikor a kormány " A nép barátja” című lapot megindította, Vas Gerebennel együtt annak szerkesztését vá Halta (bár m iíább csak névlegesen), hasábjain pedig számos cikke és költeménye jelent, meg. A szabadságharc kitörése után mintegy tíz hétig nemzetőri szolgálatot teljesített,, jegyzői ál Iását azonban továbbra is megtartotta. 1849 tavaszán bel ügyminisztériumi fogalmazóvá nevezték ki, ezért előbb Pest re, majd Debrecenbe költözött, az oroszok közeledésének hírére aonban hazasietett családjához, Nagyszalontára, ahol 1850 tavaszáig állás nélkül maradt. Ekkor 7 isza Lajos 182) hívta meg legkisebb fia18'0 nevelőjének a Nagyszalontával szomszédos Gesztre. Innen 1851-ben a nagykőrösi gimnáziumba választották meg a magyar nyelv és irodalom, valamint a latin nyelv tanárául.

Nagykőrösön igen jó környezetbe került. Tanártársai közt volt a költő és műfordító Szász Károly, a történetíró Salamon Ferenc, a Shakespeare-fordító Ács Zsigmond, később a történész Szilágyi Sándor és az irodalomtörténész Szabó Károly. A velük együtt eltöltött éveken át széleskörű tanulmányokat folytatott. Különösen a magyar nyelv és irodalom terén fejtett ki rendszeres kutató tevékenységet, amelynek során a középkori emlékekig eljutott. Itt írta meg : az 1854-ben megjelent Toldi estéje -t, számos balladáját és rendezte sajtó alá kisebb költeményeinek 1856-ban kiadott kétkötetes gyűjteményét, amelynek 2000 példányára azonban csupán 364 előfizető jelentkezett. Ezt az- anvagi sikertelenséget csak az óriási erkölcsi siker tudta kárpótolni, í I Erdélyi J ános, Greguss Ágost, Salamon Ferenc és 1 oldy-Ferenc a legteljesebb elismeréssel; szinte hódolattal méltatta költészetét.

A működéséi újra megkezdő Magyar Tudományos Akad émia 1858 december 15-én előbb levelező, aztán ugyanazon a napon rögtön rendes tagjai sorába választotta,1“' 1859-ben ' Toldi estéje” című remekművét a Martak bányi díjjal, 1860-ban kisebb költeményeit az akadémiai nagy díjjal tüntette ki, Széchenyi halála után pedig őt kérte fel, hogy emlékezzék meg az Akadémia első alapítójáról, Arany ekkor írta meg Széchenyi emlékezete” című ódáját, amelyet az Akadémia Széchenyi-ünnepélyén maga adott elő.

I860 július I 5-én a Kisfaludy-I ársaság igazgatójává választotta. Családjával együtt Pestre költözött. Novemberben Gyulai Pál, Salamon Ferenc és Szász Károly főmunkatársi közreműködésével Szépirodalmi Figyelő” címmel hetilapot indított, amely a magyar esztétik iaműveltséget nemzetivé s ízlés tekintetében nemesebbé igyekezett tenni. 1863 novemberétől 1865 júniusáig a hetilap szerepét szélesebb alapon a “Koszorú” vette át. Mint igazgató, a Kisfaludy- Társaság szépirodalmi kiadványait indítolta meg.185)

1864-ben Buda halála” című eposzát a Magyar Tu dományos Akadémia a Nádasdy-díjjal jutalmazta. 1865 január 26-án a Szalay László elhunytéval megüresedett akadémiai titkári állásra hívták meg, 1870 január 17-én pedig lőlitkárrá nyilvánították. Ekkoriban (már 1853 óta) sokat betegeskedett. 1865 december 28-án szeretett leányát, Júliát is elvesztette, ami búskomorságra hajló lelkiállapotát a testi fájdalmakkal együtt erősen megrendítette. Szomorúságában előbb, 1867-ben a király, utóbb, 1872-ben az Akadémia kitüntetése nyújtott neki némi vigasztalást. A király a Szent István Rend keresztjével, az Akadémia — összegyűjtött köl töményeiért — a nagy díjjal tüntette ki.

Főtitkári tevékenységével párhuzamosan 1871 és 1874 közt Aristophanes lll6> vígjátékait fordította magyarra. Ezt a munkáját az Akad émia 1878-ban a 400 aranyat kitevő Kárácsonyi-féle drámai jutalommal tüntette ki. Megrongált egészségi állapota miatt főtitkári állásáról ezt megelőzően, már 1877-ben lemondott, az Akadémia azonban lemondásét nem logadta el, hanem egy évre szabadságolta. Arany a határidő letelte után ismételten beadta lemondását, mire 1879-ben végre felmentették, de a tiszteletbeli főtitkári címmel ruházták fel s mivel fizetését első lemondása óta ítél éven át -nem vette lel, arra kérték, hogy legalább főtitkári lakását tartsa meg.

Utolsó éveit lolyton súlyosbodó betegeskedéásel élte át. Gyógykezelésre gyakran járt a karísbadi fürdőre. Látása is erősen meggyengült. Legtöbb idejét a Margitszigeten töl tölte. 1878-ban 1 etemre hívás” című balladájával aratott

nagy sikert. Az egyetem ifjúsága ezüst koszorút adott át a költőfejedelemnek. 1879-ben megjelent I oldi-trilógiájánák középső része, a Toldi szerelme . Két hónapon belül elkapkodták, az Akadémia 1880-ban a nagy jutalom odaítélésével, a Kisfaludy-1 ársaság pedig 50 arannyal tüntette ki.1871 Élete alkonyán újra felzendült lírája is .amely az “őszikék -ben szinte új műfajt leremleil.

1882 október 10-én séta közben megfázott. Október 22-en. már el is hunyt. Október 24-én a Magyar J udomá- s nyos Akadémia csarnokából temették. Ravatalánál Gyulai Pál, Szász Károly és Török Pál református püspök mondott beszédet. Utolsó útjára tízezrek kísérték el. Az Akadémia még a temetés napján 1000 forintos aláírásával gyűjtést indított szobrára, amely több mint 90.000 forinttal zárult. Ércszobra, Stróbl Alajos alkotása, 1893-ban került a Nemzeti Múzeum elé. Szobra áll még Nagyszalontán (1907 óta) és Nagykőrösön is (1910 óta), emlékét azonban minden ércnél tartósabban őrzi a magyar nép és magyar nyelv, amelynek élő szobrán művészi vésője soha többé el nem tüntethető vonásokat örökített meg,

JEGYZETEK

Tóth Veremund i. m. 377. oldal.

I70) Szerb Antal i. m. 338. oldal. r 1801 Szilágyi István (1819-1807) költő és történettudós volt. Árpád című költeményét 1840-ben, “Ssák és a királyleány" című elbeszélését pedig 1841-ben a Kisfaludy-Társaság' pályadíjjal jutalmazta. Szókötéstan" című nyelvészeti tanulmányát 1843-ban a Magyar Tudományos Akadémia tüntette ki. Nagyszalontáról 1845- ben Máramarosszigetre került, abol 1896-ig a gimnáziumban tanított, pedagógiai és történeti tanulmányokat írt. 1860-ban nífegjelent Keresztyén egyháztörténet"-e. 3 kiadást ért meg. n-vKrci?

1811 Petőfinek ez a költeménye Arany Jánoshoz" címmel jelent meg. Az idézett szavak a harmadik szakaszban találhatók, amely így szól:

Ki és mi vagy, hogy így tűzokádó gyanánt Ten ger mélységéből egyszerre bukkansz ki?

Más csak levelenként kapja a borostyánt.

S neked rögtön egész koszorút kell adni.

182' Tisza Lajos geszti földbirtokos Tisza Kálmán miniszterelnök édesapja, 1 isza István gróf miniszterelnöknek pedig nagyapja volt.

IH,) Tisza Domokos (1837-1856) tehetséges költő lehetett volna, de tüdőbaja korán, közvetlenül érettségi vizsgája előtt sírba vitte. Költeményeit "Tisza Domokos hátrahagyott versei" címmel 1857r ben, Arany János előszavával édesanyja, gróf Teleki Júlia adta ki.

1S4) Arany János székfoglaló előadását "Zrínyi és Tasso" címmel 1859 október 31 én tartotta meg.

18S* A sorozatban az elsők közt jelent meg Madách Imre drálhai költeménye, ‘Az ember tragédiája , amelyet Arany mutatott be a Kisfaludy-Társaságban. A Shakespeare-fordítások közül három-, a Szentivánépi álom , a Hamlet dán királyfi ’ és a Jangs, király” Arany Jánostól származik,

168) Aristophanes kh. Kr. e. 450 tűi kb. Kr. e. 385-ig élt, az emberiség egyik legnagyobb költője, görög vígjátékíró volt. 44 műve közül 11 maradt ránk teljesen. Arany ezeket fordítottadé. 1

i87) Érdemes megemlíteni, hogy Arany János ezt'az 50 aranyat alapítványként visszaajándékozta a Kisfaíudy-Társaságnak.

<=» Folytatjuk <=»

XIV. LAJOS (1638-1715)

Irancia király előtt egy napon megjelent egy tiszt, kit az Orleansi herceg küldött az udvarhoz egy igen kedvező harctéri jelentéssel. A tiszt ez alkalommal kérte a királyt, hogy tün'tesse ki őt Szent Lajos keresztjével.

— Ön még nagyon fiatal ahhoz, <—> felelte a király.

r— Felség, — viszonzá a tiszt — az Orleansi herceg hadseregéhen az ember nem Öregedhetik meg- ' ~ .