Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-05-23 / 21. szám

8. OLDAU DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1975. MÁJUS 23. 41. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY GONDOLATOK VÍZSZINTES SOROK 1. Amit hercegprímásunk is elmondhatott az írás szavával, folyta­tása a függ. 37. és vízsz. 14. sz. sorokban. Zárt □: T, E, O, M, A. 14. Az idézet hieíejező szava. 15. Iskolatípus is volt. 16. Vadászkutya. 17. A békét jelképező madarak. 21. Sírató egynemű betűi. 22. Egyiptomi napisten. 23. Vissza: A Szunda szigetek legkisebbje. 25. Kódexmásoló szerzetesnőnk keresztneve. 26. Orosz folyó. 28. Elsőrendű jelzése. 50. Lé­tezik, 31. Jó építőanyagból készült épület. 33. A "munkáját” végző angyal. 36. Becézett női és férfinév. 57. A................t, lócsemegémet. 38. Vissza: K-val a végén: akit könnyen be lehet csapni. 40. Fundamentum. 42. Ezért, tehát — latinul. 45. Zo............sírás. 44. Fölé ellentéte. 45. VOO. 46. A néma Betlehem. 48. M - • . . főangyal, utolsó □ kettős betű. 49. Lángol. 51. Egyforma magánhangzók, elsőn ékezet. 52. Haj németül. 54. Kettőzve: szüdő becézve. 55. Vissza: fa része. 56. Száza­dunk legnagyobb magyarja, keresztnevének kezdőbetűjével. 60. Monte Christo vára. 61. Az okosabb teszi. 63. H. . . . s, szállíttass. 64. Vissza: kérdőszó. 66. Az Erdélyi Havasokban eredő és Aldunába ömlő folyó. 67. A lélek már elszállt belőle. 70. Régi súlymérték. 72. Bibliai alak le­jegyez. 73. Légüres tér. 75. K-val a végén: megtalálja foltját, kettősbetűi 76. Nem adja beleegyezésiét. 80. A szentmisében az Úr testének és vé­rének magunkhozvétele. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Najgyon kívánt. 2. Az élethez is mindenkinek van. 5. Időmérő felesleges ékezettel. 4. 60 perc i—> latinul. 5. Fél Anna. 6. Szinte helyre­hozhatatlan —> nyelvünkkel okozott- bűn. 7. Vissza: A-val a végén: bosz­niai város. 8. OAL. 9. Ami................ . . . -, holnap valóra válhat. 10. Osz­szetéjtelekben: föld. 11. Fél arab. 12. Dolog Iatinúl. 13. A régi Orosz­ország egyik jelzője. 18. Utolsó D-ban felesleges D-vel: ez történik min­den igaz ember, »—< Hercegprímásunk halálakor is. 19. Lassan sétál. 20. Vasolvasztó. 24. Tiltakozás. 27. Nagy csomag. 29. H............. mérges 31. Kettőzve: bányaváros. 32. Ady városának is mondhatjuk. 33. Ki­hívó, szemtelen. 34. Régi űrmérték. 35. Sírra borúi. 37. A vízsz. 1. foly­tatása, zárt betűk: T, M, A, I. Utolsó kockában felesleges T. 39. Ilyen, aki gyászol. 41. A Szentírásban többet találhatunk, vissza a 3-ik D-ban két betű. 46/A. Régi magyar méltóság. 47. Szent királyunk volt. 48. Papírra vess-e? 50. Magasba tart. 52. HN. 53. Fléta híres dalának kez­dete. 57. Római 499. 59. Napszállta utáni. 62. Vissza: sokan eddig gom­­bolkoznak be. 65. YL. 68. Vissza: törődni, gondoskodni angolul. 69. Levegőt cserélő szervünk. 71. Monori egynemű betűi. 74. Fordítva: könyvben is van. 77. Római 55. 78. Ö németül. 79. ZÁ. 81. Némán les. 82. Mássalhangó fonetikusan. Elunta tyúk a vásárra, A ZÜRHAJOS Vass Ferenc "tudálékos” humoreszkje * * * Sikít, süvít, fénylik, kordul felém. Zumm! Itt van! Az űrbéli zűrből zurbolva zökken ki egy űrhajós, cs éppen elé­­bem huppan. Nálamnál fejjel alacsonyabb volna, ha nem volna két magasba meredő füle, mint Bálám szamarának. Tágorrlyukú íranciasággal üdvözlöm, hogy: Bonjour, Monsieur Zűrhajós. Vous-etes un personne qui fait bon­­accueil. Isten hozta becses személyét, Zűrhajós úr! Ádámcsutkája, mint a tulipánfej: két bajsza van; az egyiket csokomyakkendőnek használja tulipántos ádám­csutkája fölött. Az orra torpedóhegyű négy lyukkal. Száz­­hatvannégy foga van. Mind jók, csak a zápfogai zápak. Metszőfogai metszőén csillognak, szemfogait szemeknek használja, agyaraiban van agya egy része. A bal bölcses­ségfoga arany, és ez van ráírva: János.’ Ezt megnyomja, mint egy zongorabillentyűt és íme, Arany János nyelvén szól hozzám: " Beszéljen csak magyarul, mielőtt elcsurog az agyveleje francia orrhangján át! ’ Gégém mindkét "g -betűje így borul eléje: —> Honnan jön, Zűrhajós úr, — Ne hívjon “Zűrhajós’ -nak, Fara Mutius a nevem! Ránéztem Fara úr farára és suttogásom Iábujjhegyen osont szép, szamaras füléhez: <—> Faramuci neve van, Fara Mutius úr. <—• A csillag is szép, faramuci, ahonnan jövök. Azt is Fara Multius-nak hívják. Nem azon járt az eszem, hogy hány Fara van Mu­­tius-nak, hanem így szóltam: <-< Fara Mutius szumírul csak "faramuci’-t jelenthet, akkor pedig maguk odafönt szumírok, ígyhát rokonok va­gyunk, mert a magyarok a szumírok utódai. Magyar vagyok, tehát szumír is vagyok, ágaskodott el büszke mosolyom mindkét fülcimpámig. — Maga szamár is, nemcsak szumír! — böfögött egy felhőgomolynyi megvetést rám. r— Különben se beszéljünk "szumírságok’-ról, mert még nem reggeliztem! Elővigyázatos nyelvcsapásokkal közelítettem meg. ~ Mit szokott reggelizni, Fara úr? Nyála csöppenő mézű lassúsággal csordult rá cipőmre. <—> A Tejútról való tejet, Fiastyúk-i tojást, és rajzó üs­tökösök üstjeibe gyűjtött mézet. De az utóbbival vigyázni kell, mert a Nagymedve meg a Kismedve meg-megdézs­­málgatják. Reggeli után majd tovább utazom. Eszem kancsallá ficamodott. —' Tovább utazik? És mikor indult el, kedves fara­muci Fara Mutius úr? Ezer fényévvel ezelőtt. Mert, amint mondtam is már, én egy Fara Mutius nevű csillagon lakom, ezer fény­évre innen. Akármilyen bután néz is, mégis feltételezem, hogy tudja: egy fényév akkora távolságot jelent, amekkora útat a fény egy év alatt tesz meg. A fény egy másodperc alatt háromszázezer km.-t tesz meg. Ha még nem kámpi­­csorodott ki az esze, akkor kiszámíthatja, milyen hosszú útat tesz meg: a fény egy nap, egy év, ti» év, száz év és ezer év alatt. Ürcsészéink a fény gyorsaságával há­ládnak. Hogy a fejtöréstől a koponyareteszei meg ne lazul­janak, megmondom, hogy az út, amit idáig, azaz ezer év alatt megtettünk, kilenctrilliárdnégyszázhatvanhárombillió km-nél is több valamivel. Még a sipcsontom is sípolni kezdett. Jaj. az nagyon sok leheti •—< Mindenesetre több, mint a maga esze, mert ha nem lenne sokkal több, akkor sem lenne nagyon kevés. Hogy ne durranjon szét dobhártyám faramuci Mutius Fará-tól, hát másra tereltem kíváncsiságom alázatos juh­­nváiát. millió évig élni! Hiszen ez paped- Ii! Óvatosan sunyítottam az ég felé, meg őfeléje. — És boldogok leszünk oda­­íönt? Szórakozottan sercintett még egy pár mézcsöppet iménti cipőm orrára. r-f Olyan boldogok lesznek, mint amennyire ki tudjuk smir­glizni a sötétséget lelkűkből és agyukból, hogy egyetlen fekete foltja se maradjon a hazúgságnak, irigységnek, gyűlöletnek, cselszö­vésnek, kapzsiságnak, bujaság­nak, gőgnek, nagyravágyásnak, kegyetlenkedésnek, önzésnek, bu­taságnak. Miközben ezt mondta, elka­pott egy éppen arrafelé szállingá­­ló szellőt, belefújta torpedós orra négy lyukát és rámförmedt: — Elég volt, mert még majd nem találok ki a maga szellemi sötétségéből. Megyek vissza a re­pülőcsészémbe, ahol vár a csalá­dom. Széttátottam ámulatomat. í Hát magának családja is van? De még milyen! — ragyogott föl agyaros agya. - Jöjjön és lá­togassa meg feleségemet, Fara Mutiá-t, és Kisfára Mutius I-et és Il-et. Mellényemről még a gombok is ledöbbentek, amint a repülő­csészébe kukucskáltam bele. Mert, Uramisten, Fara Mutia, éppen a két kis faramuci Fara Mutius-t szoptatta csillagfényű anyatejjel. Amint engem észrevett, megkér­dezte férjét: — Ez, ugye, gorilla? Érzem az illatáról. — Amit látsz, nem gorilla, a­­mit érzel, nem gorillát. Ez ember. _ Jaj, vigyük magunkkal, Mu­tius! — Megbolondultál?! Hiszen ez még smirglizetlen’ és még képes elcsábítani! Te Mutia, én úgy ol­dalbordán váglak, ha nem veszed le róla azt a pucér szemedet! Mutia mama orrlyukaival pá­­pogta ki kívánságát, miszerint. _ Ha már nem visszük ma­gunkkal, legalább maradjunk itt még pár száz évig. | Éz már sok volt Mutiusnak. i Láthatatlan mozdulattal lekapott [egy felhőrongyot az égről, és szá­­jonvágta vele Fara Mutiá-t. Pár száz évig? <—> mennydö­rögte aztán bal füle. Hiszen ad­digra itt már mindennek vége! Ta­lán még a Watergate-nek is! Alomars, a Mars felé! Ezzel kihajolt a repülőcsészé­ből, orra négylyúkú torpedóját a földbe dugta és nagyot tüsszen­tett. Abban a pillanatban felszállt a csésze, és sssssss, már el is tűnt a felhők között, mint szürke sza­már a ködben. <—> Vége >—> VASS FERENC ÁGYAS BO­GÁS HUMORESZKEK című, 20 í oldalas, vászontkötésű könyve FODOR LEVENTE briUiáns karikatúráival, portóval együtt 5 I $-ért kapható a szerző címén: Vass Ferenc, 1654 Morton, Ave., Los Angeles, Calif. 90026. CSAK AZ IGAZAT Egész nap kint volt Sanyi bácsi, a vén füllentő a tóparton halászni. Persze ahelyett, hogy horgászott volna, borozott s igy estére egy halat sem fogott, de annál inkább bepityókázott. Hazamenet előtt bemegy egy halkereskedésbe s igy szól: i— Dobjon ide öt jókora halat. Majd megfizetem. i—' Minek dobjam, — kérdi a halkereskedő meglepetten. <—> Hogy ha hazamegyek mond­hassam a feleségemnek, hogy én fogtam meg azokat. Én lehetek rossz halász, de hazug ember nem vagyok. ÜZLETI TRÜKK Az amerikai kiadó nagy remé­nyeket fűzött a ‘‘Győzelem és Sze­relem című regényhez, de ez nem vált be. A könyvet nem vette senki. Ekkor a kiadónak eszébe ju­tott, hogy hirdetést tesz közzé az újságban: ‘ Fiatal, kultúrált, ma­gas, szőke milliomos olyan nőt ke­res, aki hasonlít a “Győzelem és 42. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY HERCEGPRÍMÁSUNK halálakor VÍZSZINTES SOROK 1. A Szentírás itt idézett szavai vonatkoznak elhúnyt hercegprímá­sunkra is. Folytatása vízsz. 55. és függ. 1. Zárt D-ban: D, Z, Sz. 16. Első D-ban felesleges M-mel: az igazi Isten-szeretet az ilyennek «— mint hercegp rianásunk is volt —< tulajdonsága. 17. Folyadék. 18. EDS. 19. Fordított jelen. 20. Csúnya. 21. Titkon figyel. 22. Fordítva: könyvben is van. 23.................Istók, Petőfi is, Arany is írtak ezen a címen verset. 27. Egyforma mássalhangzók. 28. Vissza: fénytelen. 29. Föld felé. 30. Jókedvűen. 33. KKKKK. 34. Hercegprímásunk is elmondhatta Szent Pál­lal, hogy nekem a halál.......................37. Félig merő. 38. Ruhát készít. 40. Vissza: én latinuk 41. Táplál. 42. Magyar méltóság volt. 43. Ke­­resztültűzesítő. 46. Táplálkozni. 48. Árva a közepén. 49. Kicsinyítő kép­ző. 51. Fél Eger. 52. Magyar férfinév. 54. Fordítva: első betűn ékezettel: a szférákba való. 55. Az idézet második része. 59. Római 499. 60. Visz­sza: Római szűz. 61. M................ Ausztrália fővárosa. 63. Gazdasági szerszám. 65. ÜU. 66. Az elején enged. 69. Szín. 70. OE. 71. Magas hőmérsékletre. 74. Vissza: kommunista vezér. 76. BMK. 77. Fejét törzsé­vel összekötője, első D kettős betű. 79. Hazánk egyik nemzetisége. 82. Proteint tartalmazó táplálék. 83. így volt hűséges Istenéhez hercegprímá­sunk is. Második D kettős betű. 86. Csalás, kóklerség. 89. Meghaltak szüleid. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Első D-ban felesleges B-vel: az idézet befejező része, zárt D: É, M, N, K. 2. Kötötte ellenfélte. 3. Arra legyen kilátásom. 4. Néma Duna. 5. Vissza: János vitéz barátja. 6. Füst is köd is teszi. 7. Állati lakhely. 8. Jó vadászeb. 9. Rangjelző. 10. Szólj, hogy akarod. 11. Ilona egyik beceneve. 12. Ékezettel: kettő a beszédben. 13. Ös. 14. Folyadék. 15. Gyilkoltat. 21. Litánia némán. 24. Átvitt értelemben: megszégyenít­se. 26. Eltüzelni. 30. Erre kínálják az árút. 31. Helyeslés. 32. Mint a vízsz. 19. 35. Mező. 36. Mássalhangzó kiejtve. 37. Éz jutott osztályré­szül hercegprímásunknak életében. 59. O...........Y Gasset, spanyol esszé­író. 44. Télen a kályhában. 45. T. . .y, fa. 47. Segédhivatali tisztviselő. 50. Névelő. 53. Egyforma magánhangzók. 56. Régi otthoni társasössze­jövetelek neve. 57. Latin üdvözlés. 58. Volt magyar főcserkész nevének mássalhangzói. 62. Fizetés. 64. Kunyerál. 67. Vissza: bibliai férfinév. 68. Fordítva: keresztülszel. 72. Tálalsz 2-ik, 4-ik, 5-ik és 6-ik betűje. 73. Seben keletkezik, névelővel. 75. Fordítva: ellentétes kötőszó. 76. Os­toba. 78. V. • - k létezem, kettősbetű. 80. V. . .t, vasút. 81. Ilyen gyalog­lás is van. 82. Szólít. 84. Mutatószó. 85. Morse-hang. 87. Jelen idő. 88. SY. MÚLTHETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE ANYÁK NAPJA Mécs-idézet: Ho gylia a löld minden színmézét átadom, Az ő édességét meg nem hálálhatom. Temesváry-idézet: Szíved melegét, édesanyám, Áldott takarónak add ma reám. PÜNKÖSD Vízsz. 1. (Anya) szentegyházunk megszületése „ 45. Bölcsesség ,, 76 és 61. Ür félelmének a lelke Függ. 1, Szentlélek ünnepe ,, 2 Szeretet ,, 21. Lángnyelvekben ,, 23. Megerősítő ,, 50. Bérmálás Szerelem” című regény hősnőjé­hez.” A regény nemsokára teljesen elkelt. ÜVEG A vendéglőben barátok együtt­ülnél az asztalnál. Az egyik azt mondja: — Laci alaposan a pohár aljá­ra nézett! •—* És berúgott? <—> Nem! De megállapította, hogy nem mosták ki rendesen. A SZAKÍTÁS — Azt beszélik, hogy Imre és Irma felbontották az eljegyzést. Tudod miért? Azt senki sem tudja. r- Óh, milyen borzasztó az. SPENÓT — Peti, t—> mondja a tanítónő szigorúan, jobban kell mosa­kodnod. Látom az arcodon, hogy tegnap spenótot ettetek ebédre .. . — Téved, tanítónéni, mert spe­nót tegnapelőtt volt! AZ IKREK — Menyasszonyom s az ikernő­vére úgy hasonlítanak egymáshoz, hogy meg sem lehet különböztetni őket. — És te mégis megismered őket? ~ Ho gyne. Ha megcsókolom a menyasszonyom nővérét, rá kell jönnöm, hogy tévedtem, mert menyasszonyom megpofoz. —> Hogy élnek maguk azon a messze-messze bolygón? Úgy, hogy bolygunk. Az utóbbi pár billió év alatt azzal szórakozunk, hogy ilyen csodabogár planétákat fede­zünk föl, mint például a maguké is. — De a mi csodabogaras planétánkat ugyan nem tű­zik majd gombostűre bogárgyűjtő jókedvükben? Egyik térdkalácsával, azzal, amelyiknek nem volt ka­lácsszaga, mellbe bökött. i—1 Minek tűznénk magukat gombostűre, amikor ma­guk jobban szeretik szuronyokra feltűzni önmagukat? Kíváncsiságom még magasabbra merészkedett — föl egészen ádámcsutkájáig, amellyel biztosan ádámcsutakolni szokta repülőcsészéjét. ' És mi lesz, ha meghalunk? | <—1 Ne beszéljen sületlenségeket! Maga sültbolond! Hiszen nem meghalnak meg, csak lakást változtatnak! In­nen, erről a sártök alakú sártekéről elköltöznek egy másik bolygóra. Ott aztán azt a fekete lelkűket csillagporral fe­hérre smirglizik pár százezer év alatt. Ha már elég dörzsöl­tek’ lesznek, önállósíthatják magukat, jóllehet élelmükről még azután is mi gondoskodunk pár millió évig. i— Júj, de zűrös mindaz, amiket maga itt mond ked­ves Zűrhajós, izé, Fara Mutius úr! Aztán mivel etetnek, itatnak majd? <— csempült el aggódó szám. — Tejjel a Tej­­útról? Tojással a Fiastyúkról? Az üstökösök üstjeibe gyűj­tött mézzel? Nem lehetne legalább annak a Fiastyúk fiai­nak nyakát elkráglizni csirkepörköltnek? Mert a kolbász, meg a hurka mellett jobban szeretjük a csibét, meg a mar­hát. — Mert marhák! <—> borzolódtak fel gerinccsigolyái, r— Bőgnek is a butaságtól! A disznóhústól pedig disznól­kodnak! A csirkéktől lesznek csirkefogók, csibészek és csi­­beeszűek! Meghátráltam csigolyái borotvaéles borzalmától és há­rom lépés távolságból kérdeztem. — És meddig élünk majd ott, ha már meghaltunk itt? Ajkát megbocsájtóan csucsorította tokám alá. —> Nem sokáig. Alig pár millió évig, mert kell a hely magasabbrendű fajoknak. ri- Hát azok minálunk magasabbrendűek? Milyen ma­­gasrendűek? Bal szemöldökcsontja gúnyosan röhögött fel. <—> Tizenkilencezerhétszázötvennyolc egész hét tized­szer magasabb rendűek és rangúak, mint a maguk Iegoko­­sabbjai, beleértve bürökpoharas Szokrateszüket, rubikonos Cézárjukat, felszarvazott Keplerüket, lobogóhajú Petőfijü­ket és bepalizott Kissingerüket. Belegondoltam csillogóan csillagos kilátásainkba: pár Mérsékelten. (Lassú csárdás.) Ének. 1. Elment a tyúkr a vá -2. Ku-ko-ri-ca é-des' . sár - ra, má - lé, Ba-tyút kö-tött a há - Ő - reg em-ber va-gyok scmphce mt Zongora 1. ta . ra. 2. már én. Ba-tyut ko . tott a ha Fi - a - tál a fe - le- tá - ra,- sé gém, 1. Úgy ment a tyuk a va -2. Ez a sze - ren - 06ét - len -- sár - ra. - sé - gém. sár - ra. sé - gém.

Next

/
Thumbnails
Contents