Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-05-16 / 20. szám
4. OLDAL, DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1975. MÁJUS 16, Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig i— Folytatás —< ■r; EÖTVÖS JÓZSEF REGÉNYEI Jógiba Miklós báró 1836-ban megjelent,első történelmi regénye, az Abafi a regényesség (romantika) korénak érdeklődését már megnyerte, az utána következők pedig ezl aZ érdeklődést mindinkább fokozták a széppróza egyre népszerűbbé váló műfaja, a regény iránt, amikor Eötvös József báró a szerkesztésében megjelent ötkötetetes Árvíz könyv 1., 3. és 5. kötetében a Kartbausi -t kiadta. Sikerét elsősorban újszerűségének köszönhette, amely a korszak romantikus lelkületét a történeti vonatkozások nélkül is meg tudta nyerni. J ársadalmi regény volt, amely szereplőinek romantikus lelki életét elemezte inkább, mint cselekvéseiket mondta el. Korszerű volt, mégis egészen más, mint Jósika, regényei. A Kartbausi lírai regény, amely a romantikus kor megokolhatatlan, busz kén hordott, megkij lön böztető fájdalmát 66> mondta el a széppróza jellegzetes magyar nyelvén, amely a deákos körmondatosság barokk hagyományait őrzi.67* Még nem irányregény, de már a társadalmi ellentétek kiküszöbölésére yaló törekvés — Betty, a kis varróleány szerepeltetésén keresztül — kiolvasható Belőle. Fogyatékosságai ellenére is különös figyelmet érdemel, mert egyszerre lett az úgynevezett lírai regények nemzetközi sorozatának szinte záró láncszeme és a pesti árvÍ2 károsultjainak felsegélyezésére irányuló törekvésével a szociális nemzeti együttérzés irodalmi eseményszámba menő megnyilatkozása. Lényegében romantikus Eötvös József báró második regénye, az 1844 és 1846 közt elkészült “A falu. jegyzője if?, amely azonban már nem á Ital ános lelki, hanem kimondottan magyar társadalmi kérdésekkel foglalkozik. A Kartbausi érzelmes líraiságát A falu jegyzője -ben a sz.atíra váltja fel, az aprólékos lélekelemzés helyett a nemzeti társadalom éles keresztmetszetét találjuk meg. Eötvös ekkor már szívvel-lélekkel politikus, a regény megírásával is politikai céljának elérését akarja szolgálni. Érdeme, hogy a nép fiait nem a tündérmesék világában gondtalanul élő boldog embereknek, hanem a valóságnak megfelelően bajokkal, gondokkal küszködő, jobb sorsot érdemlő magyaroknak látta. Hibája viszont, hogy nyelvezetében megtartotta a Kartbausi deákos-barokkos körmondatait. A regényben még a nép legegyszerűbb gyermeke is bonyolult körmondatokban beszél, ami természetellenes. A romantikus korszak regényírói követelményeinek Eötvös harmadik regénye, a “Magyarország 1514-ben ’ felel meg legjobbaní^jpfe®|i^z.^o|^i3feijos(; törtwiet^anuljri$$Vj$kat végzett, elsődleges célja azonban esszéi sem -széppírúzai, Vö(ójbaj* íijjjtSai^ni »regény alkotása volt, hanem a jobbágyság felszabadítására iránypló politikai törekvés Ke Kességének Tgázőfúí«?: e A falu. jegyzője -ben megrajzolt társadalmi szerkezet történeti távlatból való megvilágításával. Ezt a<; célját - Eötvös el is érte regényével. Dózsa Györgyöt. aZ jerőSaakos, szenvedélyes, szóíukár főhőst jól jellemezte, az események tárgyilagos történeti szemlélettel alkalmazott elmondásából mégis az az érzésünk támad, hogy a regény igazi, főhőse nem Dó zsa György, hanem töt évszázadokoh keresztül annyit szenvedő magyar nép, f&elynek/DóYG’TiyŐJggy ugyanúgy csak egyik megszemélyesítője voltl'Kixijt- f.Túr 'A falu jegyzője -ben Viol a, akár íCiií'Bánk. báiikífbárí.jTiborc alakja. EötvdF:tfó%sef: d)áVó negyedik regénye, A nővérek már a szabadságharc után, 1857-ben jelent meg. Ez megint tisztán társadalmi regény. Arról szól, hogy a főúri család élVeszett gyérmékét égyszerű falusi emberek nevelik fel szegélyes kúnyhőjukban, mégis boldogabb lesz. mint nővére, fíM a főúri kastély előkelő környezetében és kényelmében rid- fel. Ezzel á beállítottsággal Eötvös utolsó regénye is roirfantiku« maradt. ' 7. ságáért legfelsőbb elismerésben részesült. Mint főhadnagy, tényleges katonai szolgálatba lépett. A Napóleon ellen folyó harcokban vitézül harcolt. Mint futártiszt, nem egyszer igen fontos megbízatásokat végzett, Párizsban, Genovában. I urinban járt. o rósz, porosz szárd rendjeleket kapott. A bécsi kongresszus után 1814-ben Olaszországba, 1815-ben pedig Párizson át Angliába utazott, ahol a lótenyésztést, az alkotmányt és a gépipart tanulmányozta. Hazatérése után 1816-ban Becs közelében lóversenyt rendezett. 1818-ban közzétette első tanulmányát, amely az egyik bécsi folyóiratban Vom Reitpferde címmel jelent meg. 1821-ben Hunyady József gról ürményi birtokán .— az ő kezdeményezésére — megrendezték az első komoly magyar lóversenyt is.6<l> Debreceni állomáshelyéről Erdélybe utazott. Ott is a lótenyésztést tanulmányozta. Barátságba került Wesselényi Miklós bá róval. akivel 1822-ben újra bejárta Franciaországot és Angliát. 1824-ben X. Károly francia király koronázásán vett részt. 1824-ben gyúlt szerelemre Zichy Károly gról felesége, Seilern Kreszcencia. iránt, akit özvegyi sorsra jutását követően később feleségül is vett. Ez a szerelme döntő fordulatot idézett elő életében. A katonai szolgálatból -— huszárkapitányi rangban — végleg kilépett és minden idejét, erejét és tehetségét hazájának szentelte. 1825 november 5-én, az országgyűlés kér 'Ü Ieti. ülésén, egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar I udományos Akadémia megalapításának céljaira, tovább folytatta a lótenyésztés megjavítására vonatkozó törekvéseit, 0> majd 1830-ban kiadta Hitel című munkáját, amely még ugyanabban az évben három kiadást ért el. A mű befejező részét ma is érdemes és tanulságos idézni: inkább elszánt hazaíiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb virradósra. Sokan azt gondolják: Magyarország — volt: — én azt szeretném binni: lesz! A "Hitel' -nek, amely németül is megjelent, óriási hatása volt. Sokan tárna dták, nem hitték el, vagy nem értették meg, hogy az ország hátramaradásának legfőbb oka az újításokhoz szükséges kölcsön előfeltételének, a hitelnek hiánya, ami az ősiségi birtok megkötöttségéből ered. Az ország nagy többsége azonban Széchenyivel együtt hinni kezdett a jövőben. Desewffy József gróf “Taglalat címmel támadta Széchenyit, aki erre 1831-ben “Világ című munkájában nemcsak Dessewffy vádjait utasítja vissza és érveit cáfolja meg, hanem elgondolásait is világosabban és rendszeresebben összefoglalja. A következő évben, 1832-ben "A magyar játékszínről címmel adott ki újabb könyvet, majd az ország előrehaladása szempontj ából elengedhetetlen tennivalókra vonatkozó javaslatait rendszerezte 12 törvénytervezet alakjában, amelyekben a nemesi kiváltságok kirívó igazságtalanságait kívánta megszüntetni s a jobbágyság sorsát óhajtotta enyhíteni. A Stádium címmel kiadásra szánt könyv első 11 ívét már ki is nyomták, amikor a cenzúra az egész anyagot lefoglalta. 1833-b an a ”Stádium -ot Lipcsében ugyan kinyomták, de a könyv példányait Magyarországon a hatóságok elkobozták. A “Stádium, kéziratban terjedt el, javaslataiból pedig idővel korszakalkotó törvényhozási intézkedések születtek. A továbbiakban Széchenyi élete és munkássága anynyira egybeforrt a nemzeti közélettel, hogy annak egész rövidre szabott ismertetése is túlméretezné a nyelv és irodalom fejlődésének áttekintését, ezért csak jelentősebb szakirodalmi alkotásainak megemlítésére szorítkozunk. Politikai népszerűségének tetőpontján rengeteg cikket írt, javaslatot készített és jelentést tett (az utóbbiakat nemcsak kéziratban, hanem legtöbbször nyomtatásban is közzétette). 1840-ben “Selyemről címmel kiadott könyvével a selyemhernyótenyésztés meghonosítására irányuló törekvéseit támasztotta alá, 1842-ben pedig a Kelet népé -ben Kossuth Lajos politikájával szemben támadt aggályait fejtette ki. Ez a könyve, amelynek kiadásáról Deák Ferenc és Eötvös József báró le akarta beszélni, heves' vitákat indított és mindeddig osztatlan népszerűségének is ártott. Széchenyi ezzel nem sokat törődött. 1845-ben elvállalta a helytartótanács “Közlekedési Bizottság -ának elnöki tisztségét, valóságos belső titkos tanácsos lett. Ez népszerűségének megint sokat ártott, eszméinek megvalósítására azonban szinte korlátlan és gyakorlatias lehetőségeket nyitott. “A politikai Programm töredékek” című munkájában 1847-ben újabb éles támadást intézett a liberálisok törekvései ellen, azok sikerét már nem tudta megakadályozni. Kossuth Lajos befolyásának ellensúlyozása céljából az országgyűlésen követként jelent meg,7n) ott azonban hamarosan meggyőződött arról, hogy az alsóház nagy többsége Kossuthot követi, aki 1848-bán célját^ebis érte. Széchenyi az első független felelőit mmlsztéritímfewú, amelyben Kossuth lett a pénzügyminiszter, a közlekedési tárcát vállalta. A sok munka, virrasztás kimerítette, a nemzetiségek lázadása és a bécsi udvar magatartása pedig valósággal kétségbeejtette, lelki egyensúlyát is megrendítette. Szeptember 5-én elmegyógyintézetbe kellett szállítani, ahol csak 1851-ben kezdett kissé megnyugodni. 1856-tól kezdve újra tollat ragadott." Hozzáfogott Nagy szatíra’ -ja megírásához, amelyben az osztrák kormányt bírálta, 1858-ban azonban ezt abbahagyta. Meyer Bernhard "Rückblick auf die Eintwickelungsperiode Ungarns” című könyvére vádaszolt, amely Bach Sándor oszttrák belii gy miniszter magyarországi önkényuralmának sikereiről adott számot. A választ “Ein Blick címmel Londonban nyomatták ki s úgy csempészték Ausztriába.72) A maró gúnnyal megírt mű névtelenül jelent meg, mégis állandó zaklatást zúdított Széchenyire, aki egyre élesebb hangon bírálta a bécsi kormány politikájú Londonban kinyomatta az uralkodóhoz intézett nyílt levelét,'3* 1860-ban pedig p-í az úgynevezett protestáns pátens módosítását kérő küldöttség fogadásának elutasítása után »— megírta Dys harmonie und Blindheit című utolsó művét, amelyben már nemcsak az osztrák kormány tagjait és Albrecht főherceget, hanem magát Ferenc József császárt is kegyetlen gúnnyal, “skorpióból font korbáccsal” ostorozta. Az ellene kémkedő Jnkey Eduárdné által közölt adatok alapján házkutatást rendeztek nála s mindazoknál, akikkel kapcsolatban volt. több dolgát, kéziratát lefoglalták. Széchenyi ezeket levélben kérte vissza. Az erre március 17-én kapott válaszban közölték vele, hogy a döblingi gyógyintézet nem lesz többé menhelye. Ebből Széchenyi arra következtetett, hogy állami elmegyegyógyintézetbe akarják zárni. Lelki egyensúlya ismét megrendült. Április 1-én magszakította naplóját; 1860 április 8-án, húsvét hajnalán átlőtt halántékkal találták karosszékében. *• «• , 'Jlj '.y Yúiíí • * • . ' :> Széchenyi István, mint író, határozottan romantikus. Állandó nyugtalanság és túlfűtött képzelet jellemzi. Gondolatai bőségesen és változatosan ömíenek. Érzéseit őszinj íén íehárja. Eszméivel, amelyeket műveiben hirdet, egyénileg és személy szerint is egybeforr. Romantikus nyugtalanságának megfelően írásmódja szertelen. Mondatai aránytalanok és bonyolultak. Sokat idéz, példákra és közmondásokra hivatkozik. Naplóját, amelyet fiatalkorában angolul, franciául és főként németül —' kezdett írni, mindvégig szorgalmasan vezette. Ebben a gyakorlott naplóíró közvetlenségével, de minden tárgyi megkötöttség nélkül örökíti meg érzelmeit és gondolatait. Olvasása ma is érdekes és tanulságos. Széchenyi eszméinek irodalmi hatása is egészen rendkívüli. írók és költők lelkesednek érte, illetőleg korszakalkotó eszméiért. Fáy András, Vörösmarty Mihály, Eötvös József báró, Gaal József, Szigligeti József és sok más müveinek már életében ihletője lett. Nagyságát Arany János “Széchenyi emlékezete című fennkölt ódája érteti meg velünk legvilágosabban: Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami. benne földi, Egy éltető eszmévé finomul, öí:i SZAKIRODALOM tií* u,r SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓF i.,v 01 A magyar közéletben az íróknak és költőknek mindig megkülönböztetett szerep jutott. Ez a szerep a nemzeti reformkorszakkal szinte pontosan egybeeső regényesség (romantika) irodalomtörténeti korszakában különösképpen fontba és igen sokszor döntő jelentőségű volt. A magyar köz- és irodalmi életnek ez a szoros összefüggése teszi érthetővé, hogy a politikai közélet ^iyálóságai nem egyszer szintén sorsdöntő hatással Volták az irodalomra. Ezt á legvilágosabban éppen a Iegriagvobb magyar, Széchenyi István arái ,Hr." ' i . I 7 , t í peioaia mutatja, atu nemcsak: a magyar nyelv es irodalom intézményes ápolását 'ienetővé' tevő Magyar Tudományos Akadémiát kezdeményezte, nemcsak írókat és költőket ihletett alkotásra, hanem önmaga is a korszak egyik legsikeresebb szakírója volt. * # * 1791 szeptember 21-én Béfcsben született. Apja Sárvár-lelsővidéki Széchenyi Ferenc gróf volt, aki a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítója lett, édesanyja pedig Festetics Júlianna grófnő, aki viszont a keszthelyi Georgikont megalapító Festetics György grófnak volt a testvérhúga. Kisgyermekkorában sokat gyengélkedett. Iskolai tanulmányait csak 9 éves korában kezdte és mindvégig magánúton végezte. Középiskolai tanulmányaiból a soproni bencéseknél és a pesti piaristáknál, bölcseleti tanulmányaiból a szombathelyi premontreieknél vizsgázott. Ezután katonai tanulmányokat végzett. Az 1809-es nemesi felkel és idején Sopron vármegye felkelői főhadnagyukká választottták, de Károly főherceg a vezérkarhoz osztotta be. Részt vett a győri csatában, amely után éjjel csónakon a franciák vonalán* át föúfös'-Túlentésú vitt a főhadiszállásra. Bátor-A KÁLVIN EGYHÁZKERÜLET 37. GYŰLÉSE A Kálvin Egyházkerület lelkipásztorai és delegátusai négy napos gyűlést tartottak pennsylvaniai Ligonierben április 28-tól május 1-ig. A 41 magyar református egyház lelkészeinek és képviselőinek gyűlését ft. Beretz Árpád, az egyházkerület püspöke vezette. • ■„ ‘ ^ , , s. I . . , . A közgyűlés hétfőn délután nt. Ludwig Artúr áhítatával kezdődött. A délutáni órákban húsz különböző bizottság tartott összejövetelt. Este a Bethlen Otthon templomában megnyitó istentisztelet volt úrvacsoraosztással, amelyen a^ következő lelkészek szolgálták: fi. Beretz Árpád, nt. Elek Áron, nt. Kecskeméthy József, dr. Szabó István, nt. Vitéz Ferenc, nt. Kovács Imre, nt. Orth Győző és Nemesnyik János egyházkerületi főgondnok. Kedden reggel nt. Szilvásy John, az Egyesült Államok hadseregének legkitüntetettebb káplánja vezette az áhítatot, aki külön hangsúlyozta, hogy az amerikai United Church of Christ missziójában nem érzi magát annyira otthon, mint a magyar Kálvin Egyházkerületben, d Kedden este ünnepi vacsora keretén belül a lelkészek és a delegátusok megemlékeztek a “Reformátusok Lapjáénak 75 éves szolgálatáról. Ez a lap a legidősebb magyar vallásos folyóirat. Nt. Vitéz Ferenc szerkesztő ismertétte a “ Református Lapja” múltját és díszoklevéllel köszöntötte volt szerkesztőit és a lap támogatóit. Külön megemlékeztek a delegátusok nt. Kecskeméthy József és felesége hűséges szolgálatáról. Nt. Kecskeméthy József nemcsak mint lelkipásztor, de mint az egyházkerület egyik vezetője, mint az Amerikai Magyar Református Egyesület titkára és mint a Bethlen Otthon igazgatója is szolgálta népünket. A Kálvin Egyházkerület díszoklevéllel tüntette ki nt. Babos Sándort és feleségét, nt. Babos Máriát is. Ök mint a magyarországi református egyházak misszionáriusai dolgoztak Kínában és később, mint lelkipásztorok, Amerikában. A gyülekezeteikben végzett évtizedes munkáért Győré András és felesége (Hammond, Ind.), valamint Szegedi Miklós (Wallingford, Conn), kapott díszoklevelet és elismerést. Szerdán nt. Hamza András áhítata után, ft. Beretz Árpád ismertette püspöki jelentését. Javasolta a- Kálvin Egyházkerület szolgálatának egyesítését a Független Magyar Református Egyházak szolgálatával. Ft. Beretz Árpád külön hangsúlyozta a tecjógián tanuló diákok segítésének fontosságát és kérte a delegátusokat, hogy eszközöljék ki gyülekezeteik támogatását ebben' a fontos misszióban. ű. ■> \yV 1976. február 11-én lesz 300 éve, hogy u gúlyferabok&t Ruyter admirális kiszabadított*. Ennek fc fontos «évfordulóik megünneplésére javasolta it Bmret» 1 kbpxér 8. legyen a Qíjyarabofc^" ökumenikus keretekben méltóképpen történjék megetnlékezés az évfordulóról. § p E v G A Kálvin Egyházkerület tisztikarának szolgálati icféje lejárt. Az újonnan megválasztott vezetők a következők lettek: püspök — ft. dr. Bőtösi János (So. Norwalk, Conn.), püspök helyettes — dr. Parragh Dezső (Chicago, III.), jegyző — nt. Vitéz Ferenc (Perth Amboy, N.J.), pénztáros ~ nt. Király Zoltán (Passaic, N.J.), egyházkerületi főgondnok — dr. Piri József (Cleveland, Ohio). (Kántor Pél) Az igazi hazaszeretetről A hazaszeretetei sokan úgy képzelik, mint Ámort, bekötött szemekkel. így hátramaradást, hibát nem láthatnak, míg a sűrű kendő homlokuk körül: ha ez egyszer leesik, minden báj is egyszerre megsemmisül. A hon igaz szeretete, vallásom szerint valamely nemesb s állandóbb gerjedelmek tartalma, nem vak szerelem, s azért nincs is oly változó phasisok alá vetve, mint azon mágust, de mégis tökéletlen érzés, mely csak nyomoróságunkra emlékeztét, midőn pillanatokig félistenekké magasít s megint minden szép vágyunk mellett is porba gázol. Ha mindent nem dicsérek hazámban, abbul foly: meri hazámhoz nem oly gyenge kötelék csatolt, mint valaha Venus fiát Psychéhez a világosság híja. Ha anyaföldünk mocsárit, kopárságit említem s nem dicsérem: hazaszeretetbül ered; mert inkább viruló kerteket kívánnék ott szemlélni, hol ma vadkacsa, vádlód, vagy homok és por van. Ha előítéleteket megtámadni, balvélekedéseket gyengítni. oszlatni s a tudatlanság sokszori büszke szavát nevetséges hanggá iparkodom változtatni: hazaszeretetbül cselekszem: mert sohasem hibetem, hogy előítélet, balvélekedés s tudatlanság alapja lehessen egy nemzet előmenetelénk s boldogságának. Ha itt-amott az elaljasodást, romlottságot s rothadást keserű szavakkal festem: honom imádásábul teszem; mert ily nyavalyák ellen csak a corrosiv szert tartom használhatónak. Ha végre hazánkban min; dent tökéletesb létre óhajtok emelni, a középszerűnek, mely ocsmánnyal rokon, gyűlöletéből származik s kivált azon középszerű gyűlöletébül, mely hazánk fényét homályosítja. Legyenek egy A nemzetek hátramaradásokban megelégedtek, ne vágyjanak előre, magasba — nem gondom: de köztünk csak az melegítheti szívemet édéseűíAX/líz Isten legszebb' ajándéka,-az emberi-ész, -mind' n$ gyóbb'ra emeli királyunk hatalmát s hazánk dicsőségét. —< Csak az teheti éltemet előttem kedvessé, ha mostani, már úgyis .szép helyeztetésünkbdL’Aiha magasbra lépni keresünk erőt magunkban? melyet bizonyára találunk is. Szándékom tiszta — mondásim azonban helyesek-e, az más. Ezeket makacsul pártolni nem akarom; mert igen jól tudom: mi nehéz legjobb akarattal is jót alkotni és az ahhoz vezető módokat mégfoghatólag előadni. De javallatán nem kötelezők s így azokat el is lehet fogadni, ha jók; s még könnyebben visszavetni, ha roszszak. Nekem úgy látszik — s tan minden csalódás, vagy önkecsegtetés nélkül, — hogy külföldön tett többszöri utazásim, helyszínen szerzett tapasztalásim s sok jeles emberekkel gyakorlott társalkodásim által egyrül-másrul viiágosb, kiterjedtebb s többoldalú értelmem lehet, mint sok más nem oly kedvező állapotban voltaknak; s így azt bátorkodom remélni: hogy e munkámban előterjesztett s a mindennapi vélekedéstül eltávozó jegyzésimet honunk valódi, jóakarói rossz néven nem veendik; mert azokrui említést kirekesztőleg azért tevék, mivel használni kívánok . . . Csak ezek szerint is látja az olvasó, hogy igen is jól tudom, miben fáradozom s mit várhatok. Előre el vagyok készülve a rossz hazafi nevezetre: mert áltáljában mindent nem dicsértem s mindent felhőki g nem emeltem. Sok tán azt fogja mondani: "Oesmányolja hazáját . Két gáizda közül ki cselekszik józanabbvd: az-e, ki magára s másokra fogja, hogy egész határja legjobb búzaföld s így vakságában földei legnagyobb részét javítás nélkül hagyja; vagy az, ki magában így szól: része birtokomnak jó karban áll, részét víz borítja, becstelen fák, vagy bozót fedi, része pedig sovány, homokos föld s így árkokat kell vonnom, irtanom, ültetnem stb. Melyik jobb gazda e kettő közül: az-e, ki még hosszószőrű juhaival is megelégszik s azt gondolja minden bizonnyal, hogy már a szorgalom zenitbén áll; vagy az. ki kételkedik s lassankint durva s olcsó gyapjú helyett selymest s drágát iparkodik nyírni; így melyik józanabb patrióta, oz-e, ki azt mondja: Be szép azon sok mocsár, mely hazánkban van, mily jók s kellemesek az utak, mily rendesen forog minden, mily élet s elevenség van a földművelés- s kereskedésben, mennyi pénzünk van, mi nágy híre Magyarországnak stb s így minden javítás ellen vak hévvel kél ki; vagy az, aki azon törekedik, hogy mocsár kaszálóvá, sülyeteg sárárkojat kemény úttá, rendetlenség renddé váljon, — hogy véradakozás helyett a haza szíve új erőre kapjon s a legtávolabb erekbe új életet Iövelgessén s a külföld, melynek nagy része létünket még nem is gyanítja, ha nagy fényét nem is. legalább értékét s belbecsét ismerje el hazánk: nalc. Az első cselekvőmód jó hazaíisóg meg nem csalható jele és szeretünket méltán gerjeszti, de haszna semmi, kára pedig sokszor számtalan; másik cselekvőmód pedig józan hazafiság’ s ez hasznot hajt-e, nem-e? Nézzük régibb nemzetek évrajzit, ha öneszünk nyilván nem teszi erőnkbe, hogy aki nem Iái,, sohasem használhat, de árthat; s csak az hajthat hasznot, aki Iát. Vegyük rendre francia, holland, német, angol stb nevezetes, általunk ismert hazafiak életét s azt fogjuk találni: hogy nem a vak használ honjának, hanem a szemes, nem a mindent dicsérő, hanem az igazmondó. Sok azt hiszi, ki törvényalkotmányunkat olyannak képzeli, mint egy harisnya, ^ melynek egész lénye könnyen semmivé válhat, ha csak egy szem oldatik is fel, hogy legkisebb javítástétellel is felfordul minden. Azt hitte hajdan az angol, a holland, is; de drágán fizetné most meg, ha tették volna, úgyszólván okoskodásik terhe által a sokaságot előítéletibül s balvélekedésibül kigázolni s javításik által szinte a félvilág kincseit honjokba halmozni. Semmi sem áll csendesen a világon, még a napsystemák is mozognak, — tehát csak Magyarország álljon s vesztegeljen mozdulatlan? Munkám tartalmábul kiki azt fogja látni: hogy a végsőségeket s túlságokat gyűlölöm s békítés barátja vagyok, szeretném a számos felekezetet egyesíteni s inkább a lehető jót akarom elérni közép úton, mint a képzelt jót, melyet tán csak más világon Ielendünk fel, levegő útakon. Nem nézek én, megvallom, annyit bátra, mint sok hazámfia, Hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni, ! valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk s mik Rendünk. A Múlt elesett hatalmunkból, a Jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk azért hiábavaló reminiszcentiákkal, de bírjuk A SZABADSÁG SZOLGÁLATÁBAN Kérjük a kommunista államokból menekülteket Ka tudomásuk van bármely kommunista állam börtönében előállított készítményről, tudassák velünk. Ez vonatkozhatilc akár bányászott, vagy tenyésztett, akár kész árukra. Ezzel a közléssel rendkívüli módon elősegíthetjük a szabadság ügyét. Ki-ki saját anyanyelvén is írhat. Cím: T Rév. Mich ael Wurmbrand ' P. O. Box 11, Glendale, CA 91209 v? ., ;( v : ■ liSm: Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik. - : JEGYZETEK 66* Szerb Antal i. m. 323. oldal. fi7) Ezek a körmondatai kéyőbbi regényeiben is megmaradnyV. Példáit lásd a 79-80. oldalakon. Nevelője a szlavóniai német származású, de magyarul is jól beszélő Liebenberq János volt, aki 1814-beh Széchenyi jószágigazgatója lett, 1830-ban pedig ‘ Lunkányi” névvel magyar nemességet kapott. . ■ Ennek szabályait németül és "Projectum a Magyar Országon felállítandó Lovas-pályázás Törvényéinek’’ címmel Debrecenben magyarul is kiadta. 70' Sopron vármegye nem választotta meg követéül. Moson vármegyében azonban sikerült a követi megbízatást megszereznie. 7b Ekkor írta Szerelem, szeretet , ' Önismeret”,,. "Intelmei Béla fiához , Hunnia és ‘Pesti Por és Sjir” című.miipkáit és a "Garat” töredékeit. 721 Ebben fia, Béla volt segítségére. A sajtóalárehdezés munkáját Rónay Jácint, a londoni számkivetésbeh élő’bfencés hró végezte el. Rónay Jácintról érdemes elmondani, hogy‘ először Kossuth gyermekeit tanította latinra és magyarra. A szabadságharcot tábori papként küzdötte végig. Utána Londonba került, .ahonnan csak 1866-ban tért vissza, amikor a pannonhalmi Főapát kieszközölte, hogy büntetlenül hazatérhet. A kiegyezés után országgyűlési képviselővé választották, majd miniszteri tanácsossá Hevezték ki, 1871'ben pedig őt hízták meg azzal a feladattal, hogy Rudolf trónörököst a magyar történelemre tanítsa. Külön királyi levelet kapott, hogy az anyagot meggyőződése szerint adhatja , elő. 1873-ban a király címzetes püspökké nevezte ki. 1876 január 26-án ő adta fel Deák Ferencnek az utolsó kenetet. '!'• 1 u 73> Offenes promemoria an Seine Majestät den Kaiser von Österreich”. (1859) :, , y t'- ,;u £ , 3 N^Fólytáfjuk" E/'v~-' J Ki cselekszik józanabbul?