Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-05-24 / 21. szám
4. OLDAL. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. MÁJUS 24. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM IFolytatás) FRANCIÁS IRÁNY A f rancia felvilágosultság eszméiért lelkesedő magyar költők a francia irodalom példáinak követésében látták azt az irányt, amely a nemzeti szellem irodalmi megújhodásához vezethet. A testőrírók élén Bessenyei György ezért követi Voltaire nyomdokait és ezért nem tud szabadulni Rousseau hatásától. A testőrírók tulajdonképpen mind a francias irány követői. Ihletőjük elsősorban az értelem. Kedvelt műfajuk a költői levél. Tárgykörüket vagy a francia irodalomból merítik, vagy annak termékeiről mintázzák. A testőrírókon kívül a franciás irány követője még Péczeli József, Verseghy Ferenc és Batsányi János. Péczeli József (1750-1792) korának egyik legképzettebb teológusa volt. Lipcsében, Jénában, Bernben, Genfben és Utrechtben tanult. Magyar, német és francia nyelven hírneves hitszónokként ismerték. Mint komáromi református lelkész, a testőrírók elszéledése után a Iranciás irány feje lett. A magyar nyelv és irodalom fellendítése érdekében sokat levelezett és fáradozott. 1789-ben 'Mindenes Gyű/ temény címmel folyóiratot indított. Franciából tíz év alatt húsz kötetet fordított le magyarra. Ezek között foglal helyet a Magyar Henriás is, amely tulajdonképpen Voltaire hírhedt eposzának149' fordítása, továbbá a Szomorújátékok , valamint a Haszonnal mulattató mesék . Az előbbiek Voltaire színművei (a “M érope és J ancréde 1 789-ből és az Alzir 1790-ből) magyarul. Az utóbbiak félig-meddig eredeti tanító nlesék, amelyeket az olvasóközönség-szívesen logadott. Erkölcsi prédikációk című szentbeszédgyűjteményét, amelyet Läget nyomán állított össze, többi egyházi munkájával égyütt a református papság forgatta szívesen. Eredeti alkotása kevés volt. Magyar és francia nyelven csak alkat mi költeményeket írt. Verseghy Ferenc (1757-1822) pálos szerzetes volt. Nagyszombatban és Budán tanult. A rend eltörlése után 1786-ban tábori lelkész lett. A török háborúban megbetegedett, ezért lemondott. Csekély nyugdíjából éldegélt. Minden idejét az irodalomnak szentelte. A Martinovicsléle összeesküvés idején elfogták. Halál ra ítélték. Csak a királyi kegyelem mentette meg életét. Kufstein, Graz és Brünn börtöneiben nyolc évig raboskodott. Kiszabadulása után haláláig nevelősködött. Irodalmi téren sokat és igen sokfélét alkotott. A tudományos szakirodalom terén mini nyelvész tűnt ki. Mint lírai költő, dalokat és ódákat írt. Uj műdal-stílust honosított meg. Német elméleti munkákból merített és Anakreont utánzó német példákat követett. Mint zeneértő szakember, tudatosan törekedett a szöveg és a dallam összhangjára. Kedves, könnyed dalait maga zenésítette meg. Ódáit, amelyeken Horatius hatása érezhető, klasszikus verslábakban írta. Drámái a német Kotzebue műveinek átültetései. Regényei 10 ugyancsak — hol szabadabb, hol kötöttebb — fordítások néme tből. Jel entőségük abban rejlik, hogy a magyarul megjelent első igazi regények közé tartoztak. Komikus eposza, a “Rikóti Mátyás ", szatirikus hangjával keltett figyelmet. Elbeszélő költeményei valójában verses novellák, amelyek először tűnnek fel a magyar irodalomban. A Szentesiné című Voltaire egyik regényének részletét dolgozza fel. Felvilágosult gondolkozásán kívül eft a verses novella, továbbá a Marseilles magyarra fordítása fűzi a Iranciás irányhoz. Egyébkén! költészete átmenet a franciás és a németes irány között az utóbbi szentimentális elhajlása nélkül, ezért a Irancia irány hoz való sorolása indokoltabb. Batsányi János (1763-1845) a korszak egyik legkép zettebb és legműveltebb írója volt. Veszprémben, Sopronban és Pesten tanult. Mint jogász, 1787-ben a kassai kamarához került. Itt Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal — megalapította a Kassai Magyar Múzeum című tudományos és s zépirodalmi folyóiratot, amelynek négy éven keresztül tulajdonképpen ő volt a szerkesztője. A külföldi tudományos törekvések és a világ'irodajom ismeretében komoly irodalmi és esztétikai elveket hirdetett. 1 udományos akadémia létesítését sürgette. Bemutatta Ossiant és Miltont. Kitűnő tanulmányt írt Ányos Pálról és Bessenyei Györgyről. A francia forradalom után írt versei miatt 1793-ban állását elvesztette. Később a Martinovics-féle összeesküvésbe keveredett bele. Egy évig Kufsteinben raboskodott. Kiszabadulása után Bécsben telepedett le. Hosszabb napidíjas tisztviselősködés révén 1805-ben az udvari kamara fogalmazójává nevezték ki. Feleségül vette Baumberg Gabriella ünnepelt bécsi költőnőt. 1809-b en, amikor Napoleon megszállta. Bécset, Marét francia külügyminiszter, akivel Kufsteinben együtt raboskodott,1511 igénybe vette szolgálatát. Átdolgoztatta vele annak a kiáltványnak már meglévő magyar fordítását is, amelyben Napoleon a magyar nemzetet régi szabadságának visszaszerzésére szólította fel. Napoleon kivonulása után Párizsba menekült. Marét évi 2000 frank kegydíjat eszközölt ki neki. Ebből éldegélt haláláig, noha 1815-ben az osztrákok Párizsban elfogták s a Brünnben lefolytatott vizsgálat után Linzben internálták. Batsányi költészetében a franciás-németes irány együttesen jelentkezik, de a francia forradalom eszméiért lelkesedik. A politikai költészet első magyar megszólaltatója. Ennek legbeszédesebb példája A franciaországi változásokra 1789 című költeménye. A Kufsteini elégiák soraiban megnyilatkozó fájdalom és szenvedés a mai olvasóban is megértésre és visszhangra talál. Idősebb korában írt bölcselő költeményeit és hazafias ódáit az újabb nemzedék már nem értette meg. Nem is értékelte. Pedig azok fiatalkori alkotásainál jobbak voltak. Mellőzéséhez az is hozzájárult, hogy Kazinczy Ferencet a nyelvújítás miatt hevesen támadta. Ä Magyar Tudományos Akadémia csak 80 éves korában hívta meg tagjai közé. LATINOS IRÁNY A régi hagyományok talajából kisarjadó megújulás szelleme szántára szinte a legtermészetesebb irány a latinos példák követése volt. Hiszen Janus Pannonius-szál a latin nyelvű magyar költészet már európai hírnévre is szert tett. A latin nyelvű szerzetes iskolák tanárai még az előző korszakban is játszi könnyedséggel írták latinul az iskolai drámákat, a hexameteres és jambusos verssorokat. Erdösi Sylvester János óta ezek magyarul is egyre gyakrabban nyertek alkalmazást. Kalmár György (1726-tól a XVIII . század végéig) nyelvész “Prodromus” lo21 című munkájában már I 770-ben bebizonyította, hogy a magyar nyelv alkalmas a klasszikus versmértékek használatára. Az erre vonatkozó szabályokat is meghatározta. Két alkalmi versét — mintegy 5000 sornyi terjedelemben — ezek ligyelembevételével írta.1”' Hasonló verselési készséget árult el Molnár János (1728-1804) jezsuita tudós és író is.1’4 A latinos műveltség termékeny talajából a XVIII. század végén egyszerre négy neves költő időálló irodalmi munkássága nő ki. Ez a négy latinos költő: Baróti Szabó Dávid, Kőszegi Rajnis József, Révai Miklós és Virág Benedek. Az első három a klasszikus triász tagja. Baróti Szabó Dávid (1739-1819) a Székelyföldön született. 18 éves korában a jezsuita rendbe lépett. A latin versmérték alkalmazását egyik társa biztatására először 1773-ban kísérelte meg. Rendje feloszlatása után világi pap lett. Előbb Komáromban, később Kassán tanított. Búfelejtésül verselgetett. Uj mértékre vett különb verseknek három. könyvei című gyűjteményét 1777-ben adta ki. Ezzel megelőzte Rajnis Józsefet, aki korábban írt klasszikus verseket. Rajnis indokolatlan támadására Ki nyertes a hang mérséklésben? című könyvével válaszolt. Az elsőbbségért folytatott heves vita a magyar nyelv tudományos vizsgálatának jó előkészítője volt. Részt vett a "Kassai Magyar Múzeum megalapításában. 1799-ben nyugalomba vonult. A komáromi Virt községben, egyik volt tanítványa, Pyber Benedek otthonában haláláig tudományos kérdésekkel foglalkozott és Vergilius Aeneis ’-ét fordítgatta. Költészete a klasszikus versformák (az alkaiosi, asklepiadesi, sapphói sorok, a hexameter és a distichon) rendszeresítésével, nyelvezetének székely zamatosságával, szokatlan szófűzéseivel, merész fordulataival járult hozzá a magyar irodalom megújulásához. Az Aeneis lefordításával is jelentős szolgálatot tett. Költeményei közül “A magyar lovassághoz és a Szabolcs öröm-ünnepére ’ címűek emelkednek ki. Legismertebb és legsikerültebb Egy ledőlt dió fához című ódája, amelyet allegorikusán hazájához intézett: Mely magas égnek szegezett leieddel, Mint k irály állasz vala társaid közt, légedet látlak, gyönyörű diófa. Földre terítve? Elszakadt testes derekad tövétől; Csak kicsiny kéreg maradott kötésül; Ágaid csilggnek, levelid kivesznek. Nedved elhagyván. Sorvadó kehied csecsemős gyilmölcsit Hasztalan szülvén, ereszti: hullnak Ok s nem tudván rövid életükről. Rendre kihalnak. Annyi szélvészen diadalt-nyerelt fa! Nemtelen porban hever a nemes dísz? Ezt leendőnek lehetett e vajon Vélni felőled? Senkinek kárán nem örült, sokaknak Hűvös árnyékkal feles hasznot hajtó, S kedvek étkeddel kereső kegyes fa! Mondsza. ki bántott? Ah. minek kérdem! — Szemeimbe tűnnek Gyilkosid. Nem volt kül-erőszak: ott benn. Ön maga dban volt megölő mirigyed S titkos elejtőd. lm, egész bélig gyökered kirágták A gonosz férgek s az elett odóba Hangyabolyt hittak! ,— Mi nyüzsögve járnak Most is alattad! Átkozott vendég! Viperák sZiilöttil Ah, szerencsétlen fa! —■ Hazánk’ a szelíd ég. Szűz virágjában tehetős karoddal Tartsd meg örökké! * Kőszegi Rájnis József (1741-1812) a vasi Kőszegen született német eredetű családból. 1757-ben jezsuita lett. Sokfelé tanított. A rend eltörlése után Győrött volt hitszónok. 1806-ban a premontrei kanonokok rendjének újoncmesteréül hívták meg I űrjére. 1807-től Keszthelyen lakott. 1809- ben az ottani Georgikon l v>' igazgatója lett. Klaszszikus verslábakkal magyar költeményeket német mintára már 1761-ben Leobenben kezdett írni. 1773-ban verstani tételeit és néhány versét Magyar Helikonra vezető Kalauz címmel könyvalakban készítette sajtó alá, de mivel ragaszkodott Horatius elvéhez,1 h azt csak 1781-ben adta ki. Elsőbbségéért Barótival folytatott heves vitája a helyes magyar szórend és a verselés számos kérdését oldotta meg. Versei nem voltak igazi költői alkotások. Csak azért értékesek, mert szerzőjük prozódiai nézeteit igazolják. Újabb keletű költeményei kéziratban maradtak ránk.1’“ * Révai Miklós (1750-1807) elsősorban nyelvtudós volt. Mint kegyesrendi szerzetes, eleinte latin verseket írt. Magyarul 1773 óta kezdte a római versformákat használni. 1778-ban Magyar alagyák ’, 1787-ben "Elegyes versek címmel adta ki költeményeit. Ezekkel a latinos irány egyik megalapozójává lett. * Virág Benedek (1754-1830) a latinos irány legkiválóbb képviselője. A zalai Dióskálon született. 1775-ben a pálos rendbe lépett. Bölcseleti és hittudományi tanulmányait Pesten és Pécsett végezte. Rendjének feloszlatása után a székesfehérvári egyházmegye kötelékébe lépett. 1794-ben Pestre költözött. A Batthyány-családnál nevelősködött. Betegeskedése miatt rövidesen Budára költözött át, ahol kizárólag 300 forintnyi nyugdíjából éldegélt. A devalvávió következtében nyugdíja később ennél is kevesebb lett. 1810- ben a budai tűzvész majdnem mindenét elpusztította, írói körökben azonban páratlan tisztelettel vették körül, ami számára minden vagyonnál többet ért. Kazinczy, Bessenyei, Kölcsey, Bajza, Kisfaludy Károly és Vörösmarty gyakran felkereste szegényes otthonában. Költői tevékenységét a franciás irány követőjeként kezdte. Baróti Szabó Dávid hatására azonban már 1789- ben a latinos irányhoz csatlakozott. Horatius volt a minta képe. Főként ódákat költött. Versei levelenként járták bt az országot. Igen tehetséges költő volt. Szigorú erkölcsi alapon állt. Nemes értelemben vett római jellem volt. A legnagyobb nélkülözések között is rendületlenül megmarad! az erkölcsi eszmények sóba meg nem alkuvó bajnokának. Nemzetét magas szárnyalású, szépen zengő ódákban fedte és lelkesítette. Költészetének két legjellemzőbb sajátsága a ; fenség és a tömörség. Az előbbit ő honosította meg az iránykeresés korszakában megújuló magyar irodalomban. Költeményeinek gyűjteményes kiadása még életében kétszer jelent meg. 1799-ben “Virág Benedek Poétái munkáji címmel Batsányi János adta ki a Magyar Minerva harmadik kötetében. 1822-b en érmék második kiadása jelent meg. i Virág Benedek nemcsak mint költő, hanem mint ember is megérdemli az utókor legteljesebb tiszteletét s legőszintébb elismerését. Értbető, hogy ő volt az első magyar költő, akinek közadakozásból emléket állítottak. Karrarai márványból faragott domborművű mellképét Ferenczy 1st ván szobrászművész alkotta. Ezt 1835-ben a Nemzeti Múzeumban helyezték el. Budai lakóházát 1880-ban a székesfőváros jelölte meg emléktáblával. Az utókor azonban elfeledte, hogy Virág Benedek nemcsak igen kiváló költő, hanem jeles tudós is volt. Nyelvészeti, latin és magyar irodalomtörténeti, történeti tanulmányokat írt, műfordításokat adott ki.1’8 Életének utolsó évtizedeiben a magyar nemzet történetének megírásán fáradozott. Magyar Századok című nagyszabású művének első kötete, amely az Árpádok koráig dolgozta fel a magyar múltat, 1808-ban, másodszor pedig 1811-ben jelent meg. M ásodik kötetét, amely a magyar történetnek Zsigmond halóiig terjedő részét ismerteti, 1816-ban adták ki. A mohácsi vészig elk észült harmadik kötetét, amely kéziratban maradt, / oldy Ferenc találta meg és tette közzé 1863-ban. A mű irodalmi színvonalú nyelvezete, határozott erkölcsi szemlélete és nemzeti érzésből táplálkozó értékelése következtében jó ideig a legjobb magyar nyelven kiadott magyar történelmi munka maradi. JEGYZETEK 149) Voltaire komikus eposzának címe: “La pucelfe cl’Orléans”. 150) Verseghy regényei: Gróf Kaczaifalvy László (1808., 1911.). "Báró Külneki Gifméta” (1808.). “Vak Béla” (1812.) és "Almarék” (1812.). isi) jvIar(Jl Hugues Bemard. Dúc de Bassano (1763-1859) 1804-hen lett francia külügyminiszter. Tíz évvel korábban, mint a- Francia Köztársaság nápolyi követe, osztrák fogságba került, ahonnan csak 30 hónappal később szabadult ki. Kufsteinben együtt raboskodott Batsányival. 152) Kalmár György idézett művének teljes címe: Prodromus 'diomatis scythico-mogorico-chuno (seu, hunno) avarici . A magyar nyelv tökéletességét, valamint a török-tatár nyelvekkel való rokonságát bizonyította. 153) Kalmár György másik érdekes nyelvészeti munkája “Praecepta grammatica atque specimina lingvae philosophica sive universalis címmel ugyancsak latinul, továbbá olasz és német fordítósban jelent meg: 1772-ben. Héber nyelvtanát — szintén latinul — jóval korábban, már 1760-ban kiadta. Fejtegetései a külföldön heves vitákat indítottak el. 154) JVfoínár János kiváló jezsuita tudós volt. Mintegy 50 kötetnyi magyar és 10 latin munkát adott ki. A legkülönbözőbb irodalmi műfajokat művelte. Homérosz lliász”-át is lefordította magyarral Rendje feloszlatása után világi pap lett. Mint szepesi kanonok hunyt el. 155) a “Qeorgikon” az a fiatal uradalmi gazdatisztek szak-, szerű kiképzésére hivatott felsőfokú tanintézet, amelyet: 1797-ben Festetics György gró) alapítod Keszthelyen. 1814-től itt rendezték a helikoni ünnepségeket, amelyekre az ország jeles költői t és tudó- j sait is meghívták. 156> Horatius, teljes nevén Quintus Horatius Flaccus. Kr. e. 65 tői Kr. e. 8-ig élt, kiváló római köllő volt. aki azt vallotta, hogy nonumque prematur in annum . Ez azt jelentette, hogy a költői alkotást csak elkészülte után kilenc évvel szabad nyilvánosságra hozni. 1571 Ezeket Rájnis előbbi költeményeivel együtt “Magyar Par nassus című verskötetében akarta kiadni. Köztük néhány hazafias ódája a latinos irány követőinek legjobb alkotásai közé sorolható. lo8) Virág Benedek művei: Horatzius Poétikája (1801). “Lélius, vagy M. T. Cicerónak beszélgetése az öregségről” (1805). Négy prédikáció Telegdi Miklóstól (1803), “Magyar poéták, kik római mértékre Írtak 1540-től 1780-ig (1804), “Másocfik András Arany bullája (1805), Jegyzetek a magyar beszédnek részeire (l810). Poémák (1811). I halia (1813), “Euridice (1814), Q. Horatius Flaccus levelei (1815), "Költemények (1816). Hunyadi László , tragédia (1817). Poesia (1817), Költemények hatos jambusokban Phraedrusként (1817), “Észrevételek a magyar szókötésre (1821), Q. Horatius Flaccus ódái 5 könyvben (1824.. 1862). “Magyar lanl . zsoltárfordítósok (1825). “Szatírák Horatiusbái “(1825). (Folytatjuk) HELMUT SCHMIDT, Nyugatnémetország új kancellárja, a lemondott Willy Brandt utóda, eskütétele után a nyugatnémet televízió munkatársának azt mondotta, hogy a nagy port felvert kémügy, amely Brandt lemondásához vezetett, rendkívül megterheli a nyugatnémeteknek a keletnémet-államhoz fűződő kapcsolatait. Schmidt még hozzátette: — Nyugatnémetország tartja magát szerződéseinek mind betűjéhez, mind szelleméhez. Ugyanezt a magatartást viszont másoktól is elvárja. AZ IZRAELI LÉGIERŐ Abanon elleni támadása azután következet be, ámikor, Palesztinái gerillák fogva tartottak iskolásgyeríméket. Ami<or az izraeli katonaság megrohamozta az épületet, hogy kiszabadítsa a három arab terrorista által fogva tartott nintegy 90 diákot, tüzelésre került sor. Húsz gyermek, öt rolgári személy és egy izraeli katona életét vesztette. A három arab terrorista is.elesett a .tűzharcban. . . t lel Avivből közölték, hogy a légitámadás gerilla tájl naszpontok ellen irányult. ' < 1 . . * Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Ferencr Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemet.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) ‘ 1.23 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.73 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Frédü: A Halhatatlan harcos I-I1 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.23 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben > 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában LJ0 Színes levelezőlapok; , Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötye ... 3.50 Újszövetségi Szentírás (na gybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon, ', (Tanulmány) 1.80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.5Ó Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 YVillam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 ~ ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE ~ RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: • • • * • • • .i •• •• . i i • • • •• • • ••••> •• •'••• • •«•••••«• • •••*•••• i »• • ••»•• • • i » t • í »••••« t ^ • •••• •« ••••«•»••••••« i * • • * t •••• t •eee# A csekket mellékelem. Név: ........................................................................................ Utca: ......................................................................... Város: ..................................................................................... Állam; ■ > i ,. i! > ■ • i ■ i ■. i. , ■., ; codUi .s s 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihoza talra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE 2jj!j& GROGER TRAVEL BUREAU fi STfi^ 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 i’ . 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236 MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS legújabban megjelent karton kötésű könyve: ESZTERGOM, a prímások városa Megrend elhető az összeg beküldése mellett: Sisters of Social Service, 440. Linwood Avenue, Buffalo, N.Y. 14209 Ára $5.00. Portó és kezelési költség 50 c.; ugyanabban a csomagolásban minden további könyv portója 10 c. 20 példány, vagy ennél több rendelésénél árengedmény.
