Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-05-10 / 19. szám
1974. MÁJUS 10. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 3. ÖLDAE. LONDON-PÄRIS: 3 ÉS FÉL ÓRA KÉSZÜL A LA MANCHE ALATTI VASÚTI ALAGÚT írta: Dr. Heckenast Dez so Nagy-Britanhia csatlakozása az Európai Közös Piachoz meggyorsította századunk egyik legjelentősebb műszaki alkotásának, a La Manche-csatorna alatti vasúti alagútnak építési előmunkálatait. Másfél évszázados huzavona után Nagy-Britannia és Franciaország végre aláírták a szerződést, amelynek értelmében még ebben az évben mindkét oldalról megkezdik a brit szigetországot a kontinenssel öszszekötő tenger alatti vasúti alagút építését. Az alagút létesítésének gondolata Napóleontól ered és egy alkalommal már a megválósulás stádiumába is került: 1881-ben Ca- Iaistól kiindulva az angol partok felé már elkészült egy 800 méteres alagút-szakaSz, tigyanakkor Dovertől keleti irányban egy 2 kilométeres alagút-szakaszt létesítettek. A francia szakasz beomlott, viszont az angol rész ma is megvan. Az építkezések abbamaradása az aggódó angol politikusok és katonai vezetők akadékoskodásának volt a következménye, akik egy háború esetén Anglia lerohanésától tartottak. Ma már maguk a. katonák mosolyognak az angolok egykori “alágút-pszichózis -án és maga a NATO is támogatja az alagút ügyét. Az angol közvélemény pedig teljességgel támogatja a tervet, mert a turistaforgalom és az áruszállítás nagy fellendülését várják tőle. A csatorna rentabilitását sem vonja kétségbe ma már senki,' ugyanis illetéket szednek a használata után, de az még mindig 30%-kai olcsóbb lesz a jelenlegi hajó- és kompforgaloménál, az időnyereségről nem is beszélve. A gigantikus létesítmény műszaki problémáit már a legaprólékosabb részletekig kidolgozták, ami annál köny nyebb volt, mivel éppen most épül egy hasonló alagút Ja pánban, az ország két legnagyobb szigete, Flonshu és Hók kaido között, majdnem hasonló hosszúságban, de sokkal nagyobb nehézségek árán. Ugyanis ott a tenger sokkal mélyebb, mint Calais és Dover között s ezért a szárazföldi szakasz hosszabb, mint a tenger alatti; a La Manche csatornánál viszont teljesen fordított a helyzet, de éppen ez könnyíti meg ó mérnökök munkáját. A csatorna szélessége Cálaisnél 57 kilométer, de az alagút hossza 54 kilométer lesz, hogy á bevezető lejtők hajlása ne legyen túl nagy. Az alagút portálja a francia részen Calaistól valamivel délre lesz, az angol partokon viszont Dover és Folkestone' között. Az alagút nem megy egyenes irányban, hanem változtatja az irányát, mert követi a tenger alatti krétaréteget vízszintes és függőleges irányban egyaránt. Ennek óriási előnye van, mért nein kell robbantani, hanem nagyméretű fúrógépekkel végezhetik el az egész munkát. Ezek a gépek,.amelyek már á Ruhr-vidéken és a Sváb Alpokban kitűnően beváltak, ofánkint 10 méteres szakaszt képesek kifúrni. A munkát egyszerre mindkét oldalon kezdik és mindegyik oldalon 6 fúrógép fog dolgozni. A kifúrt krétaport a partra fogják szivattyúzni, vagy a tengerfenékre süli yesztik. • ' r V' ■ . . C ;-,■■■■ I ülájdonképpen három alagút épül: a két szélső, 40 centiméter vastagságú,.vasbeton faléi eső a kétirányú vasútvonal számára s a kettő közt. fele akkora átmérőjű alagút, a ventillátorok, különféle vezetékek és ellenőrző berendező sók számára. Ezt az alagutat a főalágutakkal 250 méterenkinl széles nyílások kötik össze, ami az úgynevezett * dugattyúhatást (a vonat előtt tolt levegő hatását) van hivatva kiküszöbölni, ami nagy energiamegtakarítással jár. Az alagutakban felsővezetékes villamosvonatás lesz és mindkét oldalon külön pályát kell építeni Párizsig, illetve Londonig azonos villamossági rendszerrel. LJgyanis a két ország rendszere más, de más a vasúti űrszelvény is: Angliában nincsen lépcső a kocsikon, mindenütt magas peronok vannak, tehát az európai szerelvények nem mehetnek át Angliába és fordítva. Sőt Londonban, új pályaudvar is épül a város keleti 'Szóién, mert a Victoria-pályaudvarra nem tudnának bemenni a vonatok. A hivatalos értesítések szerint a pálya 200 kilométeres sebességre épül, ele a I rans-Europa- Express (TEE) vonatok 160 kilométeres sebességgel fognak közlekedni, mint másutt is Európában, az autószállító vonatok ennél valamivel kisebb sebességgel. Ugyanis furcsán hangzik, de az alagút legnagyobb forgalmát az autószállító vonatok fogják képezni, ezt követi a teherforgalom s végül a személyforgalom. A vonatkövetés 5-5 perces lesz, természetesen a legteljesebb automatizálás mellett, a legmodernebb biztosítóberendezésekkel. Óránkint 48.00 autót fognak átszállítani, ami egy hatnyomú autópálya teljesítményének felel meg; az alagút végeken ezeknek a-vonatoknak különleges rakodó-berendezéseket építenek és a vonatok hurokvágányon fordulnak. A fenti számot a német vasúti szaklap: Der Eisenbahner közleménye szerint 6000-re lehet növelni, ez esetben a vonatkövetési idő 2.5 perc lesz. Ugyancsak ez a német szaklap közli az alagút egyéb adatait is: a csatorna közepén 98 méterre lesz a tengerfenék, alatt a két oldalon pedig 110, illetve 112 méternyire; a vasúti alagutak belső átmérője 6.58 m, míg a középsőé csak 5.84 lesz. Az évszázad nak i—< a japán Szeikan-alagút mellett .—- egyik legnagyobb építményét 1980-ra akarják befejezni. S akkor London és Páris között három és fél óra alatt tehetjük meg az utat, a mai 7-8 óráp kompli kált átkelés helyett. A Szeikán-alagútban a tervek szerin l már 1979 márciusában futnak az új japán szuper-express vonatok s a Newsweek magazin szerint a japánok azt tari ják, hogy a Szeikan-alagút technikai kivitelezéséhez képest az európai La Manche alagút elkészítése csupán gyerekjáték lesz . . . SAJTÓALAPRA ADAKOZOTT Lév ay András, Lincoln Park, Mich. $3.00 Pál János, Cleveland, Ohio $1.00 Hálás köszönet a megértő támogatásért! AZ ESETLEGES VÁDALÁHELYZÉST AZ EGÉSZ VILÁG MEGÉREZNÉ" — MONDOTTA NIXON ELNÖK Nixon elnök hétfőesti rádió- és televíziós beszédében több intézkedést jelenetet be annak érdekében, hogy egyszer és mindenkorra bebizonyítsa: semmi köze sem volt a demokratapárt Országos Központja ellen elkövetett betöréshez, sem pedig az azt követően, az ügy leplezéséhez. A Képviselőház Jogügyi Bizottsága 42 Eehér Ház i beszélgetésről készült hangszalag kiadását kérte. Az elnök bejelentette, hogy beszélgetéseknek az ügyre vonatkozó szövegét a bizottság rendelkezésére bocsátja. Az elnök ezt úgy értelmezi, hogy a beszélgetésekből mindannak a szövegét, amiből kiderül: mit tudott a Watergate ügyről és mit tett azután, amikor John Dean 1975 március 21-én tájékoztatta őt az ügy leplezésére tett kísérletről. A szöveg hitelességének és teljességének ellenőrzésére az elnök felajánlotta, hogy Peter Rodino o Jogügyi Bizottság elnöke és Edward Hutchinson a bizottság rangidős tagja a hangszalagokat mégha llg athatja. Amennyiben pedig bármilyen vitás kérdés merülne fel ezzel kapcsolatban, akkor személyesen kész velük megtárgyalni és a problémára megoldást találni. Az elnök bejelentette, hogy a szöveget nemcsak a bizottságnak bocsátja rendelkezésére, hanem nyilvánosságra is hozza és így mindenkinek módjában áll majd saját ma gának véleményt alkotni róla. Ugyancsak nyilvánosságra hozza mindazt az anyagot, amit a képviselőházi bizottság nak előre rendelkezésére bocsátott. Az elnök eddig azon az állásponton voh, hogy men kell őrizni a beszélgetések bizalmas jellegét. Álláspontjának megváltozását azzal indokolta, hogy az ország elé akarja tárni a teljes és döntő bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy nincs mit lepleznie. Hivatkozik arra is, hogy az elnök elleni vádemelés és vádaláhelyezési eljárás RETTENETES TORTÚRA ami eddig sohasem fordult elő Amerikában, mióta globális ■felelősséget viselő nagyhatalom lett. Az elnök szerint az eljárás hatását AZ EGÉSZ VILÁG MEGÉREZNÉ! Az elnök ugyancsak hivatkozott arra, hogy a Water gate ügynek milyen KÜLPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI lehetnek, amennyiben tisztázását tovább halogatják. Utah a középkeleti béke, valamint a Szovjetunióval való megái lanodás kilátásaira, a stratégiai fegyverek ügyében. Me említette a néhány héten belül esedékes moszkvai útját és rámutatott arra, hogy az elnök és a Kongresszus munkája szempontjából KÁRBAVESZETT IDŐ MINDAZ, amit a Watergate ügyre fordítanak. Az elnök személyesen támadta John Dean fehérházi mácsadót és vitába szállt azzal az állításával, hogy a már cius 21 -ki beszélgetés előtt hat hónappal tudott az elnök a plezési kísérletről. Elismerte, hogy a sokat emlegetett rná> ins 21-ki beszélgetést John Dean-nel több féle képpen le iet értelmezni. Nixon azt állította, hogy a beszélgetések szövegénél: elfogulatlan tánulmányozásából ki fog derülni: hegyesen rókáit eljárni és minden váddal szemben teljesen ártatlan. Az elnök tisztába van vele, hogy minden gátlésnélküli és brutálisan őszinte beszélgetések szövegének nyilvánosságra hozása kínos helyzetbe hozza önmagát és munkatársait és emiatt támadásoknak lesz kitéve. De nem látott már kiutat arra, hogy személye iránti bizalmat helyre állítsa. Nixon elnök beszéde végén ismét bizalmát és reményét fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott anyagból az amerikai nép látni fogja: mindenben helyesen akart eljárni A SÁTÁN HATALMA Kővári Károly jezsuita atya előadássorozata a Sátán alattomos és nyílt támadásairól és legyőzésének módjáról. Ördögűzés imái. Látomások a pokolról. 1 56 oldal három sokszorosított füzetben. $2.00. Küldje rendelését a csekkel a következő cimre: Rev. C. Kővári, S.J., 6765 State Rd. Parma, Ohio 44134 ISMERTETŐ 80 egyéb füzetről 25 c. (Rendelőknek ingyenes) MAGYAR VÉGRENDELET! Magyar-, aki ma élsz véres nyomorodban, Hóhér kézre jutott mártír országodban, Amikor megérzed elközelgő véged. Gyújtsd az ágyad köré minden nemzetséged: I iáid, vejeid mind felsorakozva, Csecsemő unokád, lányod, menyed hozza; Hagyd meg nekik akkor végleheleteddel, Lelkűkbe átszálló fájdalmas lelkeddel, Hogy amit elvettek, amit elraboltak, Akik megrugdosták a vérző félholtat, Kik virtust csináltak silány gyávasághói, S győzedelmi zászlót a koldus rongyából, Szent esküvéssel néked ők megfogadják, És ők is örökbe firól-fira hagyják, Hogy úgy érje őket áldás, avagy átok. Ahogy visszaszerzik Nagymagyarországot! . . . Mert az idő repül, gyógyulékeny a seb, Jajgató zokogás lesz egyre csendesebb, Új ivadék nő fel, új világot talál, Nekik az élet lesz, minekünk csak halál; Szívükbe már nem vág oly éles gyötrelem, Hogy idegen földben nyugoszik, már megint A Nagyszágos Fejedelem! Hogy Dunáuk Décénynél cseh partokat mos már. Hogy rab nép a székely és Cluj már Kolozsvár, Hogy nem a miénk Arad Golgotája, És jeltelen puszta Fehéregyházának vérázott határa. ^ De mi nem akarjuk, hogy a seh gyógyuljon, Láng, amely ma lobog, holt hamvába hulljon, De miként a szikra röppen házról-házra S gyúl a riadt éjben máglya után máglya, Amit baljós üstökös robog át az égen, A mi lobogó lángnak gyűljön át időkön, késő nemzedéken.. Ne legyen itt más cél, más hit, más akarat, Jó ízű a szánkban ne legyen a falat, Ezért robotoljon kalapács és eke. Zakatoló gyárak százezer kereke, Verítékünk ezért rajza a barázda S ezért szálljon imánk minden szentegyházban!. . . Ne legyen itt nyugta addig a magyarnak, De még a fö Idbe se nyerjen nyugodalmat, Házát föld rengese, csontját rög kivesse, Láthatatlan ostor üldözze, kergesse, Láthatatlan ostor, a mi kisértő árnyunk. Korhadt fejfánk alól, akik haza járunk; Új az örök remény, mi az örök bánat, Hogyha csüggednének, ha lemondanának, Megrázzuk az ágyát, felverjük az álmát, Visszaadjuk lelke hamvadozó szárnyát, Eljövünk a földből, az égből üzenni, Csonka Magyarország földjében nem tudtunk boldogan pihenni! Magyar aki ma1 élsz véres nyomorodban, Hóhér kézre jutott mártír országodban, Amikor megérzed elközelgő véged, •Ízért gyújtsd ágyadhoz minden nemzetséged! '/ént esküvéssel ők néked megfogadják is ők is örökbe liról-íira hagyják, Hogy úgy éjre őket áldás, avagy átok, •vmuit visszaszerzik Nagymagyarországot! Flórián Tibor: ÉDES ANYANYELVEM Úgy szeretem ezt a nyelvet melyet nekem az Isten adott r— hogy gyönyörűséggel ejtem ki minden szavát. Nem is tudom milyen sorrendbe rakjam őket, hogy kifejezzem velük önmagamat és kimutassan hódolatomat? S elkezdem itattál mondani: Isten, szeretlek, élet, szabadság, föld, anya, szél, fenyő, hó, dicsőség, magyarok, asszony, hold, álom, Anna. Zene helyett sokszor ezt hallgatom, és nem tudom otthagyni azt a riőt, vagy férfit, akinek ajkán hangszerré válik, melyen csodálatos dallamokat tud eljátszani. De milyen kevesen vannak, akik értenek ehhez a ‘királyi művészet ”-hez, akik ágy őrzik és alakítják a szót, hogy megérem nemes alkatát, szobrászfaragta testét, mellyel úgy emelkedik ki a környezetből, hogy egyszerre elföd mindent. Mást nem is Iátok, csak őt. Érzem súlyát, mintha két paraszt tartaná a vállán - parancsoló erejét, mellyel visz szaíarthaiom a vizeket, keménységét, mely úgy sújt, mint I a kő és halálra sebzi ellenségedet. Érzem komoly fenségét, I nagyszerű és biztos lendületét, mellyen a magasba tör. 1 Mintha dómba lépnék olyan áhítatot érzek boltozata alatt. Micsoda költők emelték, és micsoda mérnökök építették, | kiket megihlettek a századok. Érzem könnyű szárnyalását is, amint elszáll fölöttem. Tisztaságát: fehéren világit, mint a hó, és megmutat minden lábnyomot, mellyel beletapostak. Érzem melegét, minden szelídségét, ahogy körülvesz engem. Úgy tud simogatni, mint egy anya, befed és megóv szeretetével. Vigasztal téged < én népem .—■ magányosságodért, és oly zenével tölti be lelkedet, hogy csodálnak érte a csillagok, és megszeretnek az emberek. A puszták szelével és a tűzzel rokon. Villámok cikáznak benne, és ott sóhajtanak mélyén: a Hortobágy, a meszszi, ősi puszták, elhagyott testvérek ti'kos üzenete a századokon át. Benne nyög föl Muhi, Mohács és a boldog °usztaszer. Világos égeti testéi és szörnyű sebeit a Körösök, a Szamos, Tisza, Vég, a Hernád, Csele, Sajó és a Maros ! öntözik. Szőrmét és rettentő vágyait a Duna nem tudja ok tani, de mint Isten könyörületes könnycseppje ragyog rajta | a Balaton. Benne nyújtóznak és könyörögnek a havasok, I Erdély hegyei, a Kárpátok, Bakony, a Tátra ormai, Pilis, j Kékes és a Pozsálló. Benne sírnak a fűzfák és a fenyvesek j mert nemcsak test, hanem lélek ő. Tiszteld tehát és tanuld dallamát, értsd meg őt, hogy megérthessenek keletre és nyugatra mindenütt. A munka nyelve ez és az imádságé, a költészeté és az elmélkedésé. Imádkozzál vele.és dolgozzál, építsd magasra őt, ( mint a templomot — hogy hozzád jöjjenek messziről és úgy kiálts, beszélj és .bátoríts általa, hogy megtartsanak és fölemeljenek: a föld, az idő és az emberek. Móra Ferenc: A LEGHÜBB SZOLGA Erdélyből hoztam a Cicke kutya történetét <— de el lehet olvasni Magyarországon is. Apaffy Mihály őnagyságának a kutyája volt a Cicke, a szultán küldte neki egyszer ajándékba, amikor nagyon meg volt elégedve az adófizetéssel. (Mert amikor nem volt megelégedve, akkor nem egész kutyát küldött, csak kutyabőrt, de az legalább tele volt írva szép talitarka betűkkel. A megszólítás az volt rajta, hogy “te kutyaházi!”) I akaros agárkutya volt a Cicke, hegyes fejű, kajla fülű, horgas inú, de azért a jámbor fejedelem nemigen örült meg neki. — Öregember vagyok már én, nem járok nyulászni, mit küldöz nekem ilyeneket a padisáh? mondta kelletlenül. Az ajándék agár azonban, mintha csak megértette volna a szót, hirtelen bukfencet vetett, és ráesett a fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy nyúlt végig, hogy Apaffy alig bírta kiszabadítani a lábát. Nincs az az udvaronc, aki ügyesebben tudta volna magát kelletni. A fejedelem most már jobbkedvűen veregette meg az agár fejét. ~ No, ez ugyan kitanult ebállat, akárkihez járt iskolába. Megismeri a jó embert, megismeri a rosszat magyarázta a szerecsen szolga, aki a levelet hozta az ajándék mellé. /—■ Körüludvarolja, aki jó, megmorogja, aki nem jó. Ez a természete a núbiai agárnak. ~ No, ez akkor nagyon becses küldemény, ugye, urak? fordult nevetve a fejedelem a tanácsosaihoz. Melyiktek vállalja, hogy őrajta tétessek examentet az okos kutyával? Ezen a tanácsnokok is elnevették magukat, és ők is körülcirógatták az ebet. Persze, csak úgy óvatosan, ujjheggyel, mert mii lehet tudni, hátha igazat mondott az a nasított fülű szerecsen? A fejedelem maga egész komolyan hitek adott neki, és különös pártíogásába vette az agarat. Mindig ott lakatía maga körül, s ha jókedve volt, még tanácsot is kért tőle. Meghallgatta az ügyes-bajos ember mondókáját, aztán odahunyorított az ajtónálló apródnak, a huncut szemű Berzenczey Gergőnek: ' I ártsunk tanácsot, fiam! Az apród kinyitotta a benyíló ajtaját, és beeresztette az agarat. Akit az barátságosan körülviháncolt, az megkapta, amit kért; de kire rávicsorgott, az ugyan hiába koptat! a a küszöböt. i—> Nem vagy igaz ember, fiam, nem tehetek a bajodról — intette el maga elől a fejedelem. Az udvarnak ilyenformán sok bosszúságot szerzett a nagytudományú állat. A kenést meg a kijárást nem most alálták föl, ismerték azt már Erdély aranykorában is — le most a Cicke mind lehetetlenné tette azt. A legnagyobb protekció se használt, ha jóvá nem hagyta. >—' Minket most már akár szélnek is eresz hét nagyságod * dohogtak a ianácsurak. >-> Ügy sincs itt most már becsülete másnak, csak az agártanácsosnak. Amire a jámbor fejedelem mindig filozófi nyugalommal vont vállat: Mit tehetek én arról, hogy ez a leghívebb szolgám? Ezt ugyan meg nem vesztegetheti senki emberfia. Erre aztán az urak is jobbnak látták elhallgatni. Mert ami igaz, az igaz, az agárnak vékával kínálhatták volna a tallért, mégiscsak azt ugatta volna meg, aki neki tetszett. .—■ No hát én megmutatom, hogy megugatja az a dög azt is, akit nem akar megugatni mosolyodott el egyszer a huncut szemű Berzenczey-fiú, mikor az urak kesergéseit hallgatta. Arra akarták rábeszélni Tofelius mestert, az udvari doktort, hogy adjon a kutyának valami ételt, de az apród megnyugtatta őket, hogy tud ő annál jobbat is. Másnap reggel alig lépett be a fejedelem a tanácsházba, mindjárt a Cickét követelte. •— Rég itt szüköl az ajtón, nagyságos uram <— mondta az apród, és beeresztette az agarat. Az pedig abban a percben olyan rettenetes üvöltésben tört ki, amilyent még nem hallott a sokat próbált tanácsház. •—1 Mit jelent ez, fiú? <—< ugrott hátra megdöbbenve a fejedelem. Az apród tisztességtudó meghajlással felelte: i— Azt jelenti, nagyságos uram, hogy kettőnk közül valamelyikünk nem igaz ember. Az agár pedig morogva, csaholva, szemét szikráztatva, fogát csattogtatva ugrott neki a gazdájának. A fejedelem egyik sarokból a másikba szökdösött, a kutya mindenütt utána. Mentői jobban csitította, annál veszettebbül vonított és ugrált, s nem is csöndesedet! el addig, míg le nem kapott két nagy nyúlfület a fejedelem henyedolmányának hátáról, i (Ez volt a sláfroknak régi, szép magyar neve.) Azokkal j aztán nagy megelégedetten bebújt a trónszék alá. A nyúlfüleket a Berzenczey-fiú tűzte a fejedelem kön| tösére. s most lesütött szemmel várta a büntetést. A fejede| lem azonban nem haragudott meg, csak fanyarul elmosolyodott. Illetlen tréfa volt, gyerek, de jól csinádtad. Most már tudom, hogy a fejedelmek még a kutyájuknak se hihetnek. Attól fogva az agártanácsosból közönséges agárkutya lett, az apródnak segített nyulászni, és soha egy szóval nem panaszkodott régi rangja elvesztése miatt. Hanem az erdélyi ügyes-bajos emberek nemsokára visszakívánták az agártanácsost. AZ ANGOL BOBYK gyarors zág nem ud angol nem kívánatos vendégek Ma rendőröknek vízumot egyszeqyarországon. Mrs. Etheí rűen azért, mert rendőrök. O Brian levelet írt az angol A levél írója még megem rendőrség újságjában. El- líti: mondta, hogy társával együtt “A visszautasítást nevetsédunai hajóútra készült. gesnek találom, mert két fia-Egy héttel indulásuk előtt tál hipi, aki először jelentkea magyar követség közölte a. zett a követségen, minden torendőrökkel, hogy egyikük- vábbi nélkül megkapta vizűnek sem adnak vízumot. Ma- mát. MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS legújabban megjelent karton kötésű könyve: ESZTERGOM, a prímások városa Megrendelhétő az összeg beküldése mellett: Sisters of Social Service, 440. Linwood Avenue, Buffalo, N.Y. 14209 Ára $5.00. Portó és kezelési költség 50 c.; ugyanabban a csomagolásban minden további könyv portója 10 c. 20 példány, vagy ennél több rendelésénél árengedmény.
