Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-02-15 / 7. szám

mmssssssssssssssss 4. oldal; DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1074. FEBRUÁR is. .Somogyi Ferenc clr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (I olyt,aljuk) IRODAI..OM Az irodalom 19) szónak több értelme van. Általában és legtágabb értelemben minden írásba loglalt gondolatrög­­zítés. amely összefüggő szövegezéssel bármilyen gondolko­zás! folyamat egységet mindenki számára közli s. elvileg bármikor és bárból könnyen hozzáférhetővé teszi: az iro­dalom gyűjtőfogalma körébe tartozik. Ilyen értelemben az irodalom termékének minősíthető például a Halotti Beszéd, vagy bármelyik papirusztekercsen, pergamen kártyán, vagy akár égetett cserépen megörökített szöveg is. Az oszlopokon, sziklák oldalán, vagy épületek falán található szövegek azonban csak feliratok. Sziíkehb érielemben az irodalom szó csupán a kézírás sok vagy sokszorosítási, nyomtatási eljárással készült, hosz­­szább terjedelmű, összefüggő szövegeket tartalmazó könyvek gyűjtőfogalma. Azok a könyvek, amelyeket fi könyvnyom­tatás feli edezése előtt kézzel írtak és másoltak, általánosan elfogadott névvel kódexék.~0) Ezért szokás különbséget tenni a kódexirodalom és az irodalom között. Az előbbi megjelölés azonban csak kiemelő jelentésű, de nem kizárólagos. Az irodalom fogalma a kódexirodalom fogalmát is magába öleli. A szőkébb értelemben vett általános irodalmat köny­­nyebb áttekintés céljából nyelvek és korok szerint osztályoz­zuk. Nyelvi alapon nemzeti irodalomról beszélünk s annak meghatározására a nyelv nevét jelzőként alkalmazzuk. A nemzeti — angol, francia, magyar, német, olasz, orosz, spa­nyol stb — irodalom az egyetemes világirodalom egy-egy zárt egységeként jelentkezik. Korok szerint ókori, klasszikus, középítőre,' kódest-, humanista-, reneszánsz-, újkori, modem és legújabbkóri irodalmat különböztethetünk meg. A szó igazi, szoros értelmében az irodalom mennyisé­gileg sokkal kevesebbet, minőségileg viszont jóval többet jelent, mint akár a tágabb. akár a szőkébb értelemben vett irodalom. Ha valamelyik írásról, például az ómagyar Mária­­siralomról azt mondjuk, hogy az már az irodalom terméké­nek minősíthető, akkor azt az írást kiemeljük, a többi fölé helyezzük. A szoros értelemben vett irodalom nemcsak gyűjtőnév, hanem minőségi értékelés is. Átvitt értelemben a szellemi alkotás egyik fajtája. Művészet. Gyűjtőfogalom­ként is az írásművészet alkotásainak összefoglaló megne­vezése. ÍRÁSMÜ Az írásművészeti alkotás eredménye az írásmű, szer­zője pedig az író, vagy költő. Az előbbi alakszerűségek tekintetében kötetlen szövegel,* prózát ír, az utóbbi rendsze­rint szigorúan megszabott alakszerűségekhez kötött szöveget, verset költ. Az előbbi a nyelvel ugyanúgy használja, ahogy általában mindenki beszéli, csak választékosabban, különös műgonddal alkalmazza. Az utóbbi elsősorban a nyelv — beszéd közben észlelhető <*-< hanghullámzására, ritmusára és a szóvégződések hangjainak összecsen gésére. rímelésé re, vagy a-szókezdő hangok azonosságára, alliteráció jár a építi fel szövegét a nyelv hang-, szó- és mondattani törvényeinek sérelme, nélkül. Az előbbihez csak linóm nyelvérzék, az utóbbihoz ezen kívül különleges költői adottság, rendkívüli tehetség is szükséges. Már a régi rómaiak joggal állapít halták meg, hogy a szónok lesz. a költő születik (orator fit. poéta nascitur). Az írásmű örök emberi gondolat, vagy érzés eredeti (teljesen egyedülálló) módon, ihleteit művészi erővel s a nyelv anyagának mesteri kezelésével írásba foglalt szellemi alkotás, amely mindenkinek szól. minden ember számára érdékes, tanulságos, vagy gyönyörködtető és örök, vagy legalább tartósan maradandó értékű. Az irodalom helyes értelmezéssel csak ilyen írásművek összessége. Két nagy csoportra osztható. Az egyik csoportba azok az írásművek tartóznák, amelyeknek megalkotása közben az író, vagy költő képzelőereje szabadon érvényesülhet, mert elsődleges céljuk, hogy szórakoztassanak, gyönyörködtessenek és szinte kizárólag csupán a széptudomány (esztétika) törvényeinek figyelembevételével az emberek szépérzékéhez és jó ízlésé­hez igazodjanak. Ez a szépirodalom, vagy a költészet világa. Költészet akkor is, ha nyelve kötetlen, próza, mint az elbe­széléseké s a regényeké. Ebben az esetben használjuk a széppróza megjelölést. A másik csoportba viszont azok az írásművek tartoznak, amelyeknek az a céljuk, hogy a való­ságot, a múlt, vagy a társadalmi élet eseményeit, a külön­böző szaktudományok megállapításait, a természet jelensé­geit minél pontosabban tárják az olvasó elé. Az irodalom­nak ez a része a szakirodalom, amelynek minden termé ke mögött hosszú, sokszor évekre, gyakran egész életre szóló tudományos kutatások, megfigyelések húzódnak meg."1' o. IRODALOMTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK IRODALMI NYELV Mint minden emberi alkotás, az irodalom is állandó változáson, fejlődésen megy át, megismerése és tanulmá­nyozása tehát legcélszerűbben, legtanulságosabban és érde­kesebben a fejlődés, a történet útjának megfigyelésével, végigjárásával történhetik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az irodalomtörténet a művelődéstörténetnek egyik legdön­tőbb jelentőségű szerves része, ugyanakkor ann ak akár­­csak a történettudomány minden más ágazatának is ki­apadhatatlan forrása és kútfője. Az irodalomtörténet főleg három kérdésre igyekszik választ adni: 1) Van-e az írásműnek fellő és szellemi szempontból jelentősége, eligazodást nyújtó és irányt mutató tartalma? 2) Van-e — ko ra műveltségének adottságai közt — megfelelő nyelvművészi kifejező ereje, alkotási jellege és ki­magasló értéke? 5) Visszatükrözi-e korának szellemét, a nemzet, vagy az emberiség hitét, erkölcsét, előrehaladási törekvését? Ezeket a kérdéseket értelemszemen módosított alak ban és eljárással az írásmű szerzőjére, alkotójára vonatko­zóan is minden alkalommal tüzetesen meg kell vizsgálni, mert <— főleg a szépirodalomban .— az írásmű mindig ma­gánhordja írója egyéniségéne k I rélyegét, lelkű leiének fényéi s istenadta tehetségének erejét. A mű és a művész, az irodalom és a szerző szerepe azonban sohasem terelheti el figyelmünket attól az anyag­tól, amelyből az író, a költő alkotása, írásműve megszületik. Ez az anyag a nyelv, amelyből a költészet, a szájhagyomány és az irodalom kibontakozik és táplálkozik, mint a gyermek anyja áldott méhéből s éltető kebléből. Az édes anyanyeh nélkül nincs valóságos irodalom. Ha tehát az irodalom tér rnékeit érteni és értékelni akarjuk, alkotásaiban gyönyör­ködni, tanításaiból és példáiból okulni szeretnénk: az iro dalom nyelvét2" kell múltjában, törvényszerűségeivel ala posan megismernünk és kifogástalanul megtanulnunk. Hol és mikor kezdődik az irodalmi nyelv? Otl és akkor, ahol és amikor a nyelv anyagából gyúrt, faragot!, vésett és színeivel szépre festett írásmű soraiból az örök emberi gon dolatok nemzeti sajátosságai, mint a lélek halhatatlanságá­nak nyelvi kikristályosodásai, már nem közönséges kavics szemek, hanem értékálló drágakövek, igazgyöngyök gyanánl Indiának elénk. Amikor a magyar irodalomtörténet útja járjuk, ezeket a drágakövekéi kutatjuk s ezeket az igazgyön­gyöket szedegetjük ékes füzérbe korszakról korszakra, hogy legdrágább kincsünk, édes anyanyelvűnk bőségéből, gaz dagságából mindannyian erőt meríthessünk, irodalomtörté netünk változatosságából pedig útmutató tanulságokat von hassunk. KÓDEX1ROI )ALOM LAT INI T. Ahogy a sors különös játéka folytán az első nyeívtö reclékeket és nyelvemlékeket nem az ősi rovás magyar fel jegyzéseiből ismerjük, akként a kódexirodalom első termé ke sem az ősi, még' a honalapítást megelőző korokból fennma­radt, regösök és hegedősök ajkán egészlen a XV. százac végéig élő szájhagyomány természetes folyományai, liánén a nyugati keresztény műveltséghez való meglepően gyón alkalmazkodás igen figyelemre méltó eredményei. A nyu gáti keresztény műveltség akkor egész Európában egysége sen a kereszténység közös nyelvén, latinul nyilatkozott meg Fejlett kódexirodalmának nyelve is minden országban f latin volt. A keleti műveltségű, a kereszténységgel is, a Nyugattá is — a honfoglalást megelőző, előkészítő és végrejató, majc annak eredményét elszántan védelmező' hadjáratok és had vállalkozások közben ~ szinte csak futólag megismerkedi magyarság majdnem zökkenő nélkül, egyszerűen belépett í keresztény európai kódexirodalom felkészült művelői sorába A ismert és ismeretlen szerzők művei mind arról tanúskor! nak, hogy a nyugati kereszténység szelleme azokban a kö lökben, amelyekből az írók kikerültek, ugyanolyan jól ismer volt, akárcsak a magyar hagyományoké. Már a latin nyelvi magyar kódexirodalom legelső termékei a leghatározottabl kiegyensúlyozottságot bizonyítják, éppen ezért á magva irodalomnak — latin nyelvük ellenére — igen értékes ele mei, a magyar lélek egyetemes emberi szemléletének meg nyilvánulásai. Tárgykörük szerint két csoportba oszthatók Egyikbe a vallásos vonatkozású, egyházi kódexek, a másik ba a nemzeti vonatkozású, világi kódexek tartoznak. Vala­mennyit időrendboü is — megelőzi az a különálló írásmű amely a keresztény magyar államvezetés örök érvényt — csakis messze távlatokat látó, utódját és alkotását féltő, kivételesen nagy uralkodótól származhattak. Az Intelmeket a világtörténelemben felmagasló lángész gondolta el, szerető édesalya érezte át és parancsoláshoz szokott királyi bong, mégpedig magyar királynak a hangja mondta leírásra, aki megjelenik előttünk tulajdon szavaiban s azt a megnevez heteden borzongást érezteti, amit csakis az isteni és kivé lasztott emberi nagyság színe előtt érez a megrendült em I ” 281 bér. Bizonyos, hogy az Intelmekben rögzített irányelvek nemcsak Szent István fenkölt királyi gondolkozását, meg­­gvőződéses vallásosságát, keresztényi alázatosságát és elő­relátó államférfiúi bölcsességét igazolják, hanem több vo­natkozásban a magyar nemzet korán kialakult alkotmányos jellegű felfogását, szervezettségét is hasonlóképpen bizonyít­ják. Különösképpen a tanácsnak a vérszerződésben gyöke­rező s a későbbi országgyűléséhez hasonló hatáskörére, a bíráskodás gyakorlására és a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódra í<ell gondolnunk. Semmi esetre sem jár tehát a valósé gtól messze az a feltevés, hogy az Intelmek szer­zője tulajdonképpen maga Szent István volt. JEGYZETEK Az irodalom latinul litleralura. ae. f.. angolul literature, franciául littérature. németül Literatur, olaszul és spanyolul lile rnlura. 20) A kódex szó a latin codex, cis. m. latin szóhói származik és eredetileg fatörzset jelenteti. A rómaiak aztán így nevezték a szöveggel teleirl fatáblát is. Ez a megjelölés később átment a teleírt elefántcsonttáblákra, őt idővel a leleírt lapokból álló gyűjteményre is. Ebben az átvitt értelemben leli :x “kódex minden kézzel írt könyv nevévé. J,) Hasonló megkülönböztetést találunk az angolban is. ahol az irodalom szépirodalmi része fiction, valósággal foglalkozó (sze­rintünk szak-) része pedig nonfiction. ~2> Minden nép nyelve, a magyaré is. három rétegre oszlik. Ez a bárom rcleg a népnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv. A nép­nyelvet a néprajzi értelemben vett. tehát ősfoglalkozást (halászatot, vadászatot, állattenyésztést és földművelést) űző néprétég beszéli A köznyely az általános társadalmi érintkezés közben használt nyelvezet. Az irodalmi nyelv tulajdonképpen a köznyelv pongyola­ságoktól megtisztított, választékos változata, a legműveltebbek által írásban használt legmagasabb fokozata. Lásd még: 7 érjék I -ászló Anyanyelvűnk, helyesírásunk. IV. kiadás. Buenos Aires, 1951., II -12. oldal. 2f,) Gszjary Károly: Ansegise apát és Lévita Benedek Kapitu­­faréinak és Szent István törvényeinek hasonlóságai. A IX. Magyai I alálkozó krónikája (szerkesztette Somogyi Ferenc, közzétette Nádas János). Cleveland. Árpád Könyvkiadó Vállalat. 1970: 28. oldal. ~1) Tóth Veremund i. m. 13. oldal. ">l Az ‘ Intelmek részletesebb ismertetését lásd Somogyi Fe­renc: Szent István a magyar nemzeti elet központjában. Cleveland, Árpád Könyvkiadó Vállalat, 19/0.. 25-32. oldal. 2,11 Hómon Bálint: Magyar I őriénél. VI. kiadás. Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939.. I. kötet. 235. oldal. 2,1 Tóth Veremund i. m. 15. oldal. ~Sl Szent István Intelmei. Vác, Kapisztrán Nyomda. 1950. Lásd még a Vagyunk (szociális és kulturális folyóirat) IV. évfolya­mának 137. oldalán (1951-ben). SZENT' ISTVÁN “INTELMEI“ A latin nyelvű magyar kódexirodalom legelső terméké­nek azt az írásművet kell tekintenünk, amely Szent István király első törvénykönyveként került a magyar törvénytár, a Corpus Juris Hungarici élére. I íz lejezete öt vallásos (egyházi) és öt kormányzati (világi) vonatkozású tanácsot tartalmaz, amelyet Szent István király fiához és — akkor még ,— reménybeli örököséhez, Szent Imre herceghez inté­zőit. Kétségtelen, hogy nem törvénykönyvről . hanem a frank királytükrökhöz hasonló, egyéni műalkotásról van szó. Ezt igazolja külön címe is: “De Institutione Mónim”, ame­lyet magyarul Erkölcsi intelmek , röviden Intelmek néven szoktak idézni. Keletkezésének idejét Szent István uralkodásának má­sodik felére, második törvénykönyvénél későbbre kell ten­nünk. Szövegét 7 huróczi János krónikája I 488-ban közölte először. A Corpus Juris Hungarici élére flosvay István egri prépost f 544-ből származó kézirata nyomán ennél is később került.23' T ártalmán Szent Benedek szerzetesrendi szabályainak és Szent Ágoston állambölcseleti gondolatai­nak: szelleme érezhető,'" mégis teljes egészében magyar szem lé let uralkodik."’ Az Intelmek szerzője ismeretlen. Sokáig azt hitték, hogy Szent Gellert, a később vértanúvá lett Csanádi püspök írta, aki Szent Imrének nevelője vo It. Az újabb kutatások — tüzetes • szövegösszehasonlítások eredményeként ezt a feltevést nem igazolják. Hómon Bálint szerint az Erkölcsi Intelmek könyvét Szent István nevében s mindenesetre az ő iráyítása és óhajtása szerint írták.'6' Tóth VeremunJnak az a véleménye, bogy “bárki volt is az Intelmek végső meg­fogalmazója”, annak szövege Szent István szellemének jegyéi viseli magán ’.27' Az “Intelmek egyik fordítója már 1950-ban a követ­kezőket írta: “Szent. István Intelmeit a történetírás meg-megkísérelte elajándékozni névtelen egyházi íróknak és szerzeteseknek, sőt magának Szent Gellértnek is, kit kiváló historikusok em­lítettek, mint az Intelmek szerzőjét. Ennek a feltevésnek maga Szent Gellért mond ellent “Deliberatio jónak ren dezetlen, izgatottan lelkendező olaszságával, mint ahogy felfebbezhetetlenül ellentmond ennek a feltevésnek az Intel mek fenséges nyugalma és kötöttsége is, mely mint ural kodé, hatalmas tekintet elnéz a sok elajándékozgatás felett és fölényesen, királyi módon magához igázza azt, aki az In­telmeket olvassa. Lehet, sőt majdnem bizonyos, hogy a nád pennát, amely az első pergamenen írt, bibliaforgatásban nagyon járatos egyházi kéz vezette. Lehet, hogy a kéz nyo­mán valamikor majd még a könyv szövegezőjére is rátalál­nak. De az ősi írás ihlete és akarata, meghagyásai, elren­­' dezettsége és a magyar népet mélyen ismerő elgondolása Úszásban nagy kanadai-ausztrál csata bontakozott ki, amelynek során 9 aranyérmet nyertek a kanadaiak. A nőknél Leslie C lifj győzött a 200 és 400 m-es ve­gyesúszásban. A férfiaknál Kanada nyerte a két váltót, de a világbajnok pillangozó Robertson, csak a harmadik lett. Ennek ellenére Robertson érme kkel megrakodva tért haza, a váltókban két aranyérmet, a 100 es 200 m-es gyorsúszás­ban két ezüst érmet nyert. Érdemes megemlíteni idő ered­ményeit: 100-on 52.8-cal, 200-on I :57.2-vel lett második. Kitűnően szerepeltek a kanadai céllövők. Négy arany­éremmel tértek haza. Birkózásban öt kanadai győzelem, szü­letett és Kanada elhódította a hegemóniái Indiától ebben a sportágban. Súlyemelésben is született egy kanadai győze­lem, a nehézsúlyúak csoportjában. Mindent összevetve: a nemzetközösségi játékok jó al­kalmat nyújtottak a versenyzésre, az 1976-os montreali já­tékokra készülődő kanadaiaknak. 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julias 22-én: Donó Amdrás vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lebet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokoi ikihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU 1 52 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6056 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (315) 881-459-1 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236 LAPVÉLEMÉNYEK MINDSZENTY JÓZSEF FELMENTÉSÉRŐL A LONDON! TIMES így ír: MINDSZENTY T, akit nem tört meg a. nyolc évi hör tön és a magaválasztotta száműzetés a budapesti amerikai követségen, erősen ellen állt ennek a pápai lépésnek, ame­lyet a kommunista kormány javára tett engedménynek te­kintett. Mindszenty bíboros állhatatos magatartása következté­ben a pápának nem maradt más választása, mint hatalmá­nak leegyszerűsítése. Az a döntés, hogy a pápa Mindszenty hercegprímás helyére apostoli adminisztrátort nevezett ki és nem töltötte he a megüresedett érseki széket, nyilvánvalóan hősi ellen állásának és tántoríthatatlan harcos múltjának elismerését jelentette. Az új adminisztrátor kinevezéséhen a lap, aj éle híz losítékot lát, amely arra hivatott, hogy megnyugtasa Mind szentyt: jó kezekbe kerül az Esztergom i Egyházmegye és eszményeit továbbra is tiszteletben fogják tartani. Az új érseki adminisztrátor ugyanis Mindszenty hercegprímás tit­kára volt 1944-45-hem amikor az a veszprémi egyházmegye élén állt. A svájci TAGES ANZEIGER szerint a pápa intéz­kedése annak az új irányzatnak a lépése, hogy a Szent Atya normcdizálni kívánja kapcsolatait a keleti blokkal. A jelek szerint a Mindszenty-kérdós megoldása elő­feltétele volt annak az intézkedésnek. Csak ezzel lehet meg­magyarázni, hogy VI. Pál pápa döntését akkor tette közzé, amikor a v.atikán magasrangú követe Varsóban tárgyalt. Mindszenty elmozdításának okát a Szovjetunióban is meg fogják érteni. Gromiko külügyminiszter február második felében Rómába utazik és bizonyára a Vatikánba is láto­gatást lesz. A francia lapok is javarészt azt a nézetet képviselik, hogy Mindszenty bíboros felmentése a Vatikán és a ma­gyar kormány kapcsolatainak a megjavítását szolgálja. A LA MONDE így ír: A Szentszék a jelek szerint egv kérdésben nem tudja a magyar mártír hercegprímást befolyásolni: Emlékiratainak kiadása kérdésében! Mindszenty befejezte emlékiratait és ez a következő hónapokban egy német kiadónál meg fog jelenni. Aki is­meri a bíboros temperamentumát, elképzelheti, hogy az érsek nem minden esetben fogja diplomatikus nyelven ki­feje. zni magát. A FRANKFURTER ALGEMEINE ZEITUNG, a Mindszenty-ügy kapcsán, a Vatikán keleteurópai politiká­jával foglalkozik: A Vatikán keleti politikájában — figyelhetően —< nemcsak-a diplomáciai politikai vetődés régi problémája áll az első helyen. Ehhez még egy fontos tényező járul. Felmerül a kérdés, hogy a Vatikánnok Mindszenty hercegprímással kapcsolatos lépését milyen ideológiai ténye­zők motiválják. A reálpolitikai jelleg, a jelek szerint, ugyanis, veszen­dőben van. A nyugatnémet lap emlékeztet arra, hogy XII. Pius pápa is híve volt a keleti kapcsolatok kiépítésének, mivel ez reál politikai meggondolásokkal párosult. BILL WALTON NYERTE A SULLIVAN DIJAT A minden esztendőben kiosztásra kerülő, igen értékes trófeát, az Egyesült Államok amatőr sportolói részére kiírt Sullivan díjat az a ssportoló nyeri, aki teljesítményével és magatartásával kitűnik az élvonalbeli sportolók soraiból. Az 1975. évi Sullivan díj tulajdonosa és sorrendben 44-ik győztese, Bill Walton, a kaliforniai egyetem 2 méter 15 cm. magas kosárlabda-játékosa lett. A díj megalapítása óta ő a második, aki a kaliforniai egyetem sportolói közül elnyerte a Sullivan díjat. A döntés talán sokak számára meglepetésnek tűnik, de, akik figyelemmel kísérték az Egyesült Államok élvo­nalbeli amatőr sportolóinak az 1975-ik évben elért teljesít­ményeit, azok minden további nélkül egyetértenek az újság­írók, TV- és rádió sportkommentátorok egyhangú dönté­sével. Bili ugyan nagy nemzetközi találkozókon sérülése miatt >— nem szerepelt, a szovjet kosarasok ellen is csak egyszer lépett a pályára. A vöröshajú Walton azonban nagyszerű teljesítmé­nyekkel vonta magára a közvélemény figyelmét. A kalifor­niai egyetem csapatát *—■ a UCLA-t »— szinte egymaga vitte diadalra az elmúlt évi döntőben, amikor 22 dobásból 21- szer a kosárba talált. Bill Walton egyébként az a ritka amerikai kosárlab­da-játékos, aki minden idők legmagasabb profi szerződéses ajánlatát utasított vissza. Két évre, a löhh mint 2 millió dol­láros ajánlatot azért nem volt hajlandó elfogadni, mert egyetemi tanulmányait be akarja fejezni és mini amalőr játékos részt óhajtott venni az elmúlt évben megrendezésre került Szovjetunió-Egyesült Államok kosárlabda találko­zókon. G ) KANADA SPORTJA I 1 j Aélandban, a hétvégen, fejeződtek he a 10-ik Brit Nemzetközösségi játékok. Kanada több mint IUO tagú sportolóval vett reszt és várakozáson felül szerepelt. Hu­szonöt aranyérmet nyertek a kanadai versenyzők és ezzel Ausztrália és Anglia ^mögött a harmadik helyen végzett, több mint 40 ország résztvevői között. Atlétikában négy számban győztek a kanadaiak, mind a négy aranyat nők szerezték. A kenyaiak 7, a nigériaiak 35 az ugandaiak 2 arany­érmet nyerlek. Anglia, I anzánia is nyert aranyérmet a brit közösségi játékok atlétikai versenyszámaiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents