Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-01-04 / 1. szám
t OLDAL, DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. JANUÁR 4. Az orvos mondja (LEI.) Az olvasó kéri a doktori, írjon valamit a galandféregről és annak problémájárd vajon idősebb egyénnek is lehet ilyen problémája. Az orvos mondja, hogy azelőtt sejtelme sem volt arról, hogy mennyi embernek van galandléreg a testében, csak újabban győződött meg árról, milyen sok ember szenved ettől a gilisztától. Háromféle galandféreg (tapeworm) van általában az emberekben: Hal-giliszta, marha-giliszta és sertész-giliszta. A hal-giliszta leggyakrabban a newyorki zsidó háziasszonyok betegsége, akik un. gefilte fish , vagyis töltött hal ételeket készítenek és nem mindig főzik meg teljesen a halat. E féreg legbiztosabban úgy kerülhető el, ha a halat megfőzés, sütés vagy kiránlás előtt, legalább 10 -kai fagypont alá lehűtjük és teljes biztonsággal keresztülfőzzük, vagy sütjük. A hal-giliszta azért veszélyes, mert kivonja az emberi táplálékból a B-12 vitamint és súlyos vérszegénységet okozhat. A marha és sertés giliszta okozhat némi hasfájást és emésztési zavart, de rendszerint nem jár nagyobb kellemeilenséggel. Ez azért meglepő. mert a marha giliszta öttől tiz láb nagvságig megnő. Legkönnyebben úgy kerülhetjük el a galandférget, ha a húst teljesen átsütjük vagv főzzük és meggyőződünk annak fertőzésmentességéről. A galandféreg feje hozzátapad a bélfalhoz és kiszívja az emberi táplálék értékét. A sertés giliszt megtámadhatja az izmokat, az agyát, vagy más szervet is és különféle problémákat okozhat. A sertés galandféreg ragályos és ha cgyvjgséíadban valakinek ilyen gilisztája van, könnyen megfertőzheti á többieket, különösképen., ha nem ügyel a higéniára. (LEL) Az olvasó kérdi, hogy milyen hasznára van a ivói testnek az Atromid-S (cofibrate) gyógyszer es segit-e csökkenteni a cholesterol t a szervezetben t Az olvasó hatvanas nő és orvosa szerint az Atromid-S napi kétszeri bevétele leszállítja cholesterol jót. Érelmeszesedésben is szenved és időnként szédül. I la abbahagyja az Atromid-S bevételét, szédülése elmarad, Nem tudja, mi ennek az oka. Szédülése ellen nikotinsav tablettákat is szed és ez némileg basznál. Kérdezi, nincs-e más szer, araely csökkentené cholesterolját és érelmeszesedését, mint az Alromid-S, amely szédülést okoz. Bevesz gyógyszert, ba arra szüksége van, de nem kíván akkor is orvosságot szedni, Ka arra nincs szüksége, mert még a szemét sem tudja kellően fókusolni. Máskülönben egészségesnek érzi szervezetét és éhezi az életet és munkáját. Az orvos mondja, bogy Atromid-S nagyon hasznos gyógyszer és különösen hatásos a cholesterol csökkentésében. Elölordulbat. bogy,egyes embereknél mellékhatása, van. Atromid-S okozhat szédülést, de az orvos nem tikija, vajon az, ólv.á$ó szédülésé úem érelmészésedés következménye-e, mert ez is előfordulhat. Minthogy az olvasó azt írja, hogy ha nem szedi a gyógyszert, akkor nem szédül, kérjen orvosától érrenézve tanácsot és vizsgáltassa ki szédülésének okát. Az olvasó nem lesz említést testsúlyáról, de ha súlytöbblete és zsírlerakódása van, akkor a fogyás ajánlatos, aminek orvosi ellenőrzéssel Lel 1 történnie, APAI ÉRZÉS Irta: Kemény Julia Karcsi soha nem tudta megbocsátani Antinak, hogy hat hétig kellett viselnie a gipszkötést a lábszárán. Hiába mondta a bátyja, hogy nem akart olyan erősen rúgni és véletlenül rúgott a labda mellé, soha többé nem vo It közöttük az a régi testvéri és baráti viszony, amely úgyszólván Karcsi születése óla megvolt. A szülők, dr. Krónits Antul híres szemorvos és felesége Adrienne, nem vették észre a törést a két liú között. Ók tudták, hogy Anti nem készakarva rúgott bele olyan erővel öccsébe, hogy annak alsó lábszára eltörött. Hogyan is lehet ilyesmit elképzelni? De a tizenkét éves fiú meg volt győződve arról, hogy bátyja őt nyomorékká akarta rúgni. Szerencsére a fiatal csont hamar összeforr és hat bét múlva levették a kötést a lábáról és azután nemsokára már ugrálhatott és táncolhatott sérült lábon. A törés begyógyult a csonton, a búsban, de a két fiú közötti törés egy életen át tartott. A fiatalabb fiú udvarias, de kimért volt bátyja iránt és csupán Anti érezte, hogy öccse nem bocsátott meg neki. Múltak az esztendők és Anti, apja nyomdokain haladt, orvos lett és ő is a szemészetet választotta. Karcsi is megszerezte az orvosi diplomát, de őt a biológia érdekelte és kutatásokat lolytatott. A budapesti Pázmány Péter egyetem segédtanárja lett, sikeres, kiváló kutató tudós. Már éppen 1 rendes tanári kinevezését várta, amikor váratlanul kezébe j került egy tudományos lolyóirat, amelyben cikk jelent meg 'arról, hogy az amerikai Lord alapítvány kutató tudósokat ! keres egy ritka, de életveszélyes betegség tanulmányozására Észak-Afrikába. Nagyon érdekelte a cikk és levelet intézett az alapítványhoz, részleteket kérve. Megkapta a választ és nem törődött egyetemi jövőjével, arra határozta el magát, ! hogy Afrikába utazik, az Aranypartra és ott tanulmányozza ! a betegséget, amelyet különféle repülő rovarok (szúnyogok, ' stb.) terjesztenek. Az amerikai válasz kecsegtető volt és anyagiakban várakozásán felüli. A fiatal magyar orvos bejelentette szüleinek és bátyjának, hogy Afrikába utazik és elfoglalja ott ] új állását. A szülők nagyon ellenezték a fiatalabb fiú távozását és az apa azt mondta: — Hosszú évek óla dolgozol pályádon és még nem ' vagy harminc éves, máris tanársegéd vagy és magad is tudod, hogy tanári kinevezés ed már csak rövid idő kérdése. Miért akarod felrúgni azt, amit eddig oly sikeresen felépíj tettél? — Apám, igazad van! Nagy elhatározás kellett ahhoz, hogy elhagyjam a megszokott otthonomat, titeket és az egyetemet. I i azonban itt maradtok és vártok reám. Az egyetem is szívesen visszavesz majd, ha kutatásaimnak eredménye lesz, de nem szalaszthatom el u ritka alkalmat, hogy megtaláljam az okát egy olyan betegségnek, amelynek gyógyítását eddig senkinek sem sikerült mcgtálálnia. Nem a hírnév csábít engem, mert igazán nem vagyok hiú, hanem a tudásvágy és az isiaefpilen világ. Eddig csak itt I éltem, de most kiváncsi vagyok arra, hogy másu'.t hogyan élnek az emberek ... Azok a visszamaradt barbárok bizonyára tis/.látiunok és ki tudja, mi vár ott reád? Annyit olvas az ember a mérges kígyókról, a vad állatokról, sőt a kultúrálatlan emberekről isi <—< Ugyan, anyukám, csak nem gondolod, hogy ott nincsenek rendes életlehetőségek. Azok a könyvek, amelyek ben erről olvastál, bizonyára még a múlt századból valók, Az egész világ halad és mindenütt várinak ma már tiszta, rendes városok és igazán nincs okod ilyesmitől féltened engem . , . *— Nem tehetek róla, de mégis féltelek! Azután az is szörnyű gondolat, hogy oly messze leszel. Ki tudja, mikor látunk újra?! A mai világban nincsenek távolságok. Majd a szabadságom alatt itthon leszek veletek. Ne haragudjatok, de én örülök ennek a kiküldetésnek és várakozással tekintek eléje . . .-— Magamra ismerek benned, édes Ham! . mond1 a ! az apa mosolyogva. ^ d alán én is elmentem volna ilyen í kutatásra, ha nem nősülök olyan fiatalon. De bút azután, amikor már elvettem anyádat, ilyesmire már gondolni sem | lehetett. Megnyitottam itt a rendelőmet és egykettőre csa: Iáclapa is lettem, akinek komoly kötelezettségei voltak . . . — Talán bizony megbántad, hogy elvettél! ( mondta Adrienne asszony sértődött hangon, mire a lérj nagyon higgadtan azt mondta: — ]\em volt soha időm megbánni, hiszen olyan elfoglalt ember vagyok, hogy nincs szabad időm a gondolkodásra. Remélem, édesem, hogy nem érzékenykedsz most harminc évi boldog házasság után . . . Az asszony nem felelt, de látszott rajta, hogy visszafojtja könnyeit, d alán bizony az ura olyan kalandos dolgon törte a fejét, mint ez a bolond Karcsi. Node a makacs fiúnak amúgy is hiába beszél az kpja, vagy ő, Ita egyszer a fejébe vette, hogy elmegy Afrikába a vadak közé, akkor menni fog. Karcsi nem kérte ki Anti véleményét utazásáról és Anti jobbnak látta nem is nyilatkozni. L!gy érezte, hogy öccse neki soha nem tudja megbocsátani a gyermekkori sérülést, amelyet ő okozott. Hamar múlt el a rövid idő és Karcsi búcsút vett a családtól.Megölelte és megcsókolta anyját, apját és Antivá! Itezej szorított, de azután hirtelen meggondolta magát és átölelte bátyja nyakát és azt mondta: Olyan butaság, hogy élhidegül tünk egymástól. Hiszen ma érett ésszel már tudom, hogy te nem akartál nekem sérülést okozni és olyan szép is volt a gyermekkor együtt . . . Majd ba visszajövök Afrikából, hozok neked valami szép emléket . . . A testvérek szeretettel búcsúztak el egymástól és Anti érezte, hogy Karcsi ténvleg el akarja felejteni a dolgot, de omagu még mindig lelkifurdalást érzett és az fájt neki, ltogy öccse csak u'olsó percben bocsátott meg neki. Krónits Károly hártiarosan híres kutató lett Afrikáin-m. Az orvosi szaklapokban sok nyelven ielenteh meg cikkei, beszámolói kutatásainak eredményeiről és az egyik ne,*wmegtiszteltetést, de nem fogadta el a meghívást. Azt víílavorki egyetem meghívta őt tanárnak, Karcsi megköszönje a szólta az egyetemnek, hogy talán majd néhány éy múlva elmegy New Yorkba, Ka befejezte kutatásait és több ismeretre tesz szert. Krónits Antal egy napon levelet kapott fiától Afrikából, amelyben a következőket írta: Drága Szüleim! Nagyon sajnálom, hogy nem tudok magamnak időt szakítani arra, hogy szabadságra h izautazzam Budapestre hozzátok. Képzelhetitek, mennyire vágyom utánatok, de itt nagy szükség van reám. Szegyeiéi n, hogy olyan régen nem írtam, de most pótolom, mert sok közölnivalóm van. Megnősültem és nagyon boldog vagyok. A feleségem francia leány, az itteni francia követség tit várnője, illetve csak volt titkárnője, mert nem akarom, hogy tovább dolgozzék. Szeretnék vele együtt hazamenni, mert ba megismernétek őt, bizonyéra nagyon megszeretnétek. Nem is lehet őt nem szeretni. 1 örékeny, kicsi asszonyka, ol> an mint egy francia haha. A szeme kék és a haja fekete, az arcbőre olyan mint a gyöngyház. Nagyon szeretjük egymást. A munkámmal szépen haladok és jó érzés ejz, hogy eredményesen dolgozom. Szeretettel küldöm kézcsókomnt nektek és ölel ek benneteket és Antit ...” A szülők örültek a jó hírnek és az apa azt mondta Antinak: •—> Látod fiam, Karcsi megnősült és boldog, cU szeretném nagyon, ha te is végre rászánnád magad és megnősülnél. Nem élet ez neked. Miért nem házasodsz meg? Apukám, lásd he, hogy én nem vagyok a nősülendő fajta. Engem nem érdekel nek a nők. l'.gész életemet betölti a munkám ... j A munkádnak semmi köze a házasságodhoz. Eri is szemorvos vagyok és amikor a te korodban voltam, imár két növekedő fiam volt... i Apám, ne kívánj tőlem lehe’etlent, mertlén nem akarok nősülni. Ne is beszélj nekem házasságról! . . Dr. Krónits soha nem szólt többé Antinak. Látta, hogy nem akar hallani sem házasságról és tudta, hogy fii nak egy férjes asszony a kedvese és azért nem nősül. A szülők állandóan kaptak leveleket Karibitól és örömmel értesültek arról, hogy nagyszülők lettek Karcsi fiát Antal névre kereszleltette, mert meg akarta őrizni a családi hagyományt, hogy az elsőszülőtt a családban a nagyapa nevét kapja. Fényképek érkeztek AlrikáhóI és a pesti család a kis francia asszonyt csakis a képekről ismerte. Karcsinak a legfontosabb volt a munkája és kutatásai világ bírt szereztek neki. Házassága boldog volt és örült sikereinek. I ökéletes boldogság nem lehet tartós. 1 )r. Krónits Károly világhírű kutató tanulmányai alatt megsérült és hirtelen meghalt. Az az ember, aki ezreknek a életét mentette meg, nem tudott önmagán segíteni. Amikor a pesti család az értesítést megkapta, ükkor Karcsit már el is temették. Giselle, a kis francia asszony tiz éves [iával, Lollival, magára maradt. A jó lérj oly hirtelen balt meg, hogy neki alig volt ideje arra, hogy a csapás súlyosságát átevezze. A jólét, a nagy szeretet, amelyet férjétől kapott, annyira eb kényeztette,, hogy alig tudta elgondolni, miképpen élheti a saját életét Karcsi nélkül és miképpen gondoskodhat I óné ról is. Anyagi gondjai nem voltak, mert Karcsi biztosítottá megélhetését és jövőjét. Annyira önállódon colt. hogy nem is gondolt másra, csak a saját szüleire, akik Párizsban éltek. Otthagyta Afrikát és lóriival együtt Párizsba utazott. I )e ott sehogy sem találta helyét. Saját szülei és testvérei any nyira idegenek voltak neki. hogy képtelen volt az ottani életbe beleilleszkedni. Levelet írt Krónitséknak Budapestre és megírta, milyen szerencsétlen, mennyire nem találja a helyét sehol Karcsi né Ikül és a gyászoló szülők megértették a szomorú özvegyet és meghívták őt és tíz éves fiát Budapestre. Giselle megérkezett a Nyugati pályaudvaron Budapestre fiával, ahol Anti várta őket. A francia asszonynak könnyű volt ráismernie sógorára, hiszen annyira hasonlí'ott elhalt férjére, hogy nem téveszthette el. 1 óni pedig egyszerűen azt gondolta, hogy apját látja maga előtt, de a tiz éves gyermek már tudott gondolkozni és eszébe jutott, hogy apja meghalt. Anti bűntudatot érzett a Irane:a asszonnyal szemben. Maga sem tudta megmondani, hogy mit érez, cL az á tudat, hogy valamikor Karcsit bántotta, az asszonnyal szemben is éreztette hutását. Ezért csak tiszteletteljesen megcsókolja az asszony kezét és tört francia nyelven mondta: “Isten Közötti Már nagyon vártunk a szülőkkel együtt. Azután megcsókolta a kisfiút és megsimogatta a fejét. A gyermek szemmelláthatóan örült a fogadtatásnak. Otthon a szülők már alig várták őket és a fiatal özvegy otthon érezte magát férje családja körében. Itt nem érezte az idégenségét, amelyet otthon. Párizsban, saját családja körében érzett. Adrienne jól tudott franciául és ennek a fiatal aszszony nagyon örült. A Krónits család minden tagjft nagyon magas volt és a kis francia nő még a válláig sent éri egyiküknek sem. I óni is magas gyermek volt és már tíz esztendős korában magasabb volt anyjánál. Kicsi, törékeny tér mete azonban egyáltalában nem volt hátrányára Gissellének, aki elhatározta, hogy Budapesten telepszik le. Nem akart azonban a család terhére lenni és hamarosan titkári állást kapott a francia követségen, ahol felmutatta jaz aranyparti francia követség ajánló levelét. Minthogy 1 óni nem tudott jól magyarul, anyja a gyermeket egy francia intézetbe íratta Svájcban, ahol az egészséges hegyi levegőn a fejlődő fill francia oktatásban részesült. Dr. Krónits, u gyermek nagyapja, ezt nagyon ellenezte, de Anti is az anyának ad oti igazat. ^ , • J )r. Krőnitsüak az volt a: vágya, hogy egyetlen unokája magyar legyen, mint az apja volt és annak családja. I ermészetesen a .francia asszony ezt nem értette meg. Az idős orvos arra gondolt, hogy majd ba Tóni idősebb lesz, akkor visszajön Budapestre és magyar ember lehet belőle. Addig is szorgalmasan levelezett unokájával és elküldött neki egy francia magyar szótárt és különféle tankönyveket. Arra nem gondolt, hogy a fiúnak elég a saját iskolai feladata és nincs ideje idegen nyelvet tanulni. Így Kát minden abbamaradt. Anti élte rendes életét és az apa már nem is nógatta. • hosv megnősüljön, mert tudta, hogy minden hiábavaló. Giselle nem Likőrt férje családjánál, hanem saját kis lakásában egyedül s ít és jó áll. -a volt. Vasárúáponként Krónilsné meghívta őt ebédre, ilyénkör rendszerint Tóniről beszélgettek. r— Folytatjuk r~l FLORIDAI HÍREK -fc MIAMI, r— A Magy ar Református Egyház (2924 \V. Ha gier St.) presbitériuma és női köre új kultúrtermét egyhangú határozattal “Magyar Perem”-neíc nevezte el és karácsonyi ebéddel nyitotta meg.- A lelkes asszonyok már Advent utolsó vasárnapján vendégül látták az érdeklődőket, akik a termet és új konyhát megtekintették, ünnepi kalácsot és disznótoros ételeket készítve. Dr. Deák Imréne, Papp Zsigmondné, Tischler György7 és Kiss Sándomé vették fel az előzetes rendelése két. Ni. Nagy Pál Janos lelkipásztor rendkívül büszke gyülekezetére, mert hívei nemcsák anyagi áldozattal, hanem munkájukkal is segítették leiépíteni a termet és konyhát. Karácsony Szent Estéjén a hívek gyermekeit az egyház vezetősége karácsonyfa ünnepély keretében megajándékozta. Az ó-év utolsó vasárnapján istentisztelet után volt a hivatalos megnyitási ebéd az új Magyar I eremben, amely alkalomra az új konyha teljes felszerelése is elkészült. Szilveszter este pedig vacsorával egybekötött szórakoztató estét tar'ott az ünneplő gyülekezet. Lapunk is sok szerencsét kíván a növekvő gyülekezetnek. A Miami Egyetem Lowe Art Museumában december 15-16-án tartott nemzetközi műkiállításán a magyar pavilon vezetője két kiváló magyar festőművész: Dávid Tibor és Kohanecz László volt. A Rákkutató Intézet javára rendezett két napos bazár nagy sikere Papp Zsigmondné, Kiss Sándomé, dr. Deák Irnréné, Alföldy Béláné, Wancha Borbála, Vitányi Istyánné. Kántor Erzsébet, Popovics Róza, Kozma Jánosné, Túrná s Józsefné, Rótli Miklósné, Deák El vira, Kiss Valéria* Tischler György, Orbán Lerenc, Papp Zsigmond, dr. Deák Imre, Vitányi István, Eles Zsigmond, Körösi Ottó, Tóth L.ndre és Nagypál Péter, áldozatkész munkájának köszönhető. A Magyar Református Egyház a Miami Várost Szépítő Nagybizottság karácsonyfa ünnepségén magyar karácsonyi énekekkel szerepelt. Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Lerenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1225 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1,75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos I II 11.ÖO Kővéry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 4.23 Kövendy Károly: Magyar királyi csfendőrség ; (432 oldal, képekkel) kötve £12.Cí) Márai Sándor: Löld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, cl magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Liszt Lerenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Lerenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobía 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenti7 József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon 0 ariulmány) I -80 Vaszary Gábor: Lfánnan egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) T.23 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZF ÉS K(T DJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 4-^101 re 1 s ' .7;- • 1 ■ ■ ' j re; t . > ■ ' • I* ‘o . - 7 Megrendelem az alábbi könyveket: ■ . f i . .. ' j 1 ** . ■ - . •’ , ! t , ... -f * * • - ' * ■ Ä í • I . • • • • « • . « • • • • • *'• « • • • • • • • • • * * • * #.»'(• t • • ■» » '* • * -• • 6 • «••••••••••••••••••*******••**********. s**#v** A csekket mellékelem. 'V ‘ '7 '5'; ■r '• - 4'-\ vv -NI/ . ; re '-rev. Utca: ................................................................................................* Város: ............................................................................................* Állam:.................................................... Zip cod*: ... .....
