Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-11-15 / 44. szám
1974. NOVEMBER 15. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 5. ÖLDAL1 QUO VADIS MAH-GAR? IRTA: DR. JASZOVSZKY JÓZSEF (holy tatás) (Alexandriában) haltak vértanú halált. (AsZtéria és Katalin vértanúsága), hanem Thébában, Aegeában, Kilikia tengerparti kikötőjében, egyszóval az egész Római Birodalomban. Érdemes felemlíteni a tizenhat éves Asztéria vértanúságát. Thébában Alexander, egy római hős katona hitéért való kivégzését, vagy Asztériusz és két testvére halálig kitartó hitvallását. (Ezek 288, 507 körül történtek. Cl . Butler s Lives of the Saints, The Book of the Saints, extracted from the Roman and other Martirologies.) Az apostoli Egyház Krisztus eltávozása után azonnal szervezkedett. A vértanúság az üldözések idején egységben tartotta őket. A hősi élet és hitvallás megszégyenítette a gyengéket és a szakadárokat. Világi hatalom nem támogatta sem az apostolokhoz hű, sem a szakadár csoportokat, így a vértanúk Egyháza győzött. 1 ermészetesen voltak a módszerekben már az apostolok idejében is nézeteltérések, Azok azonban a mózesi törvények körül izgatták az elméket, de a lélek győzött a vitáikban. A Jeruzsálemi Zsinaton az elvi kérdések tisztázódtak. A nehézséget eleinte az okozta, hogy Jézus Egyházát ugyan egyetemessé és minden ember számára alapította meg, de a feltételeket a pogányok felvételére nézve nem határozta meg. Ezt az apostoloknak saját tapasztalataik szerint kellett megcsinálniok. És a zsinaton, majd később újabb problémák felvetésénél az imádság és a vértanúság szelleme megoldotta a problémákat. A szilárd elvi alapokon a legfőbb tekintély elismerésével azonnal megértéssel rendezték az evangélium hitelességének a kérdését, továbbá a krisztusi tekintélyen alapuló szolgálatot a tanításban. Tudták ők s így mi is tudjuk, hogy a gnosztikusok mit hirdettek és miért. Tudták azt is és így mi is tudjuk, mit tettek Jézus apostolai és miért itél- ték el azonnal a gnosztikusok tanait. Tudjuk, hogy nem vállalhattak velük közösséget. I örténelmi tény, hogy Jézus maga meghagyta apostolainak, hogy hirdessék a megváltási a népek között. 1 udták ők, hogy a Názáreti Jézus az Atya küldöttének vallotta magát egészen a kereszthalálig. Jézus olyan küldött volt, aki az Atyával való azonosságát hir dette s annak tudatát hirdeti a világ végezetéig Egyháza révén. Apostolai a Benne való hitben szervezték meg azonnal egyházukat. Minden kérdésben, ami a szentíratok hitelességét, a papságot, a liturgiát illetté, az apostolok utódai, a püspökök, és Péter apostol utódja, a pápa, döntöttek. Szó sincs arról, hogy az Egyház valaha is helybenhagyta volna azt a nézetet, gyakorlatot, hogy a hit kérdésében, az igaz egyház kritériumának a megállapításában valamiféle belső sugallat által az intuíció, a tudás szikrája illetékes. Már az első jeruzsálemi zsinat s utána a század végén a korintusi eset igazolja, hogy az első század végén minden hitbeli, erkölcsi és jogi kérdésben Péter utódjáé, a római püspöké volt a döntő szó. A korintusiak letették püspöküket. Az eset Rómába került. Kelemen, Péter harmadik utódja, azonnal intézkedett és megparancsolta a püspök visszahelyezését. Abban a kérdésben is, hogy az Ószövetség és az Új- között mi a közös kapcsolat, az Egyházé a döntés joga. A századok történetében ez az igazság. Péter és Pál között szakításról beszélni történelmi tudatlanság. Kétezer áv történetén keresztül a kereszténység e két főapostola mint az egyetemes kereszténység misszionáriusai élnek. Az Egyházatyák nagy irodalma, amelynek az Izlám pusztításai előtt csak Alexandriában kétszázezer tekercsre menő könyvtára volt, Péter római alapítását igazolja. S akkor Badiny Jós Ferenc belebonyolódva a Marcionéhoz hasonló mitológiai képletekbe Péter apostol babiloni és a Rómában összpontosuló kereszténységet megtagadó egyházalapításáról beszél. Az Apostolok Cselekedetei, melynek irodalmi értéke is vitán felül áll, a történelmi hűséggel megírt levelek, az evangéliumok keletkezésének pozitív értékű kritériumai, de még az apokrif iratok is, teljesen kizárják annak a feltevését, hogy Péter Babilonba ment és ott Pállal ellentétben az igaz Jézus-hit egyházát alapította. Az első keresztény évszázadok semmit sem tudtak az úgynevezett sumir mágus-papokról, akik Péter. Tamás apostolnak, vagy Jézusnak a tanítói lettek volna. Mint láttuk különféle elképzeléseik voltak a gnosztikusoknak magáról Jézusról. Mindaz, aki ilyesmit állít, nem ismeri az akkori századok és népek történetét. Hol találhatók azok a történeti bizonyítékok, amelyek azt igazolnák, hogy Péter apostol Babilonban volt és templomokat • épített? Tessék azokat a kútfőket pontosan megjelölni! Nem a regényes apokrif iratokból, vagy az Egyházat támadó pamfletekből! Az utóbbiakban sincs erről szó! A perzsák nem égettek fel oly templomokat, amelyek a sumir papok tulajdonai lettek volna! Vegyük már egyszer tudomásul, hogy maga a sumir szó a múlt században ment ét a köztudatba Oppert francia archeológus felfedezései nyomón. Addig nemi is emlegették a történeti források. Az utolsó történeti forrás a múltszázadbeli felfedezésekig a sumirokra vonatkozólag az asszír kétnyelvű táblák, amelyek alapján archeológusaink elsőnek meg tudták érteni a sumir szövegeket. Csak most, majdnem háromezer év után, gondolják talán, hogy a sumir nyelv olyan lehetett, mint a mai magyar nyelv. Annak tudatában sem Péter apostol, sem az első keresztények sohasem voltak. Általános emberi ösztönszerű ismeretek, imák az Istenről és az Istenhez minden mítoszban, vagy vallásban majdnem egyértelműek, de Jézus kora a Római Birodalomé, amikor Augusztus császár egy kézben összpontosította az akkor ismert világ fölött a rómaiak hatalmi gépezetét. Voí tak Jézus korában mágusok, de azok nem ismerték Jézust. Simon mágus Pétertől hallotta először Jézus csodatetteit és ti Szentlélek külön művét a megváltásban, mint az Istenségben az isteni természettel azonos reláció. (A bölcselők: Szenti Ágoston, Aquinói Szent Tamás, de már korábban az Egyházatyák úgy próbálták megérteni a Szentháromság tanát s így Jézus isteni természetét, hogy felállították ezt a Kármas tételt: Egy az Isten létében. Egy az Isten a saját önönmaga megismerésében és Egy az Isten, mint maga az örök Szeretet. Az Örök Szeretet, mert szerette az embert bűnbeesése után is, nyúlt bele az emberi természetbe Mária által úgy, hogy Jézust adta a világnak. Jézust valóságos emberi és isteni természettel. A dogmákban mindig keresünk filozófiai köntöst is: így az Isten önmagának való megismerését a görög klasszikus filozófia terminológiájából vették és az Istennek önismeretét elnevezték Logos-nak, vagyis Igének. És ezért mondja János apostol: És az Ige testté lön. Hol van mindez a sumir világot elénk táró felfedezésekben, a kötáblákon, az ékírásos leletekben? Sehol! Oti istenek neveivel találkozunk, amelyek semmiképpen sem vonatkoznak a kereszténység Szentháromság tanára. A keresztény Szentháromság tana Jézus kinyilatkoztatásából való, melyet nem a mágus-papoktól vett, hanem az Atyától hozta, akinek ismerete éppen Őáltala lett nyilvánvaló (csodái, tanításai által) a világ előtt. S ezt a kinyilatkoztatást Egyháza őrizte meg a századokon keresztül. Ne degradáljuk le ezt az egyetemes isteni kinyilatkoztatást az emberi vallások és mítoszok színvonalára és ne állítsuk azt, hogy Jézus (a zsidók mózesi hagyományait szóról-szóra lemásolva), csak egy faj istene: a magyaré! Ha nagyon a biológiát és anthropológiát és a családfákat vizsgáljuk, akkor is Jézus emberi természete minden népből való, de megtestesülése Augusztus császár idejére esik Názáretben. Kortársai mégis autentikusabb tanúbizonyságtevők, mint a sumir táblákról leolvasható etimológiai hipotézisek . . . És kútfőket és irodalmat sohasem szabad félmondatokban idézni! S az idézeteket jobban értették meg a kortársak, mint a későbbi irodalomkutatók . . . Mindenképpen nagy stúdiumok és kutatások után szabad csak szintézist alkotni a rendelkezésre álló források alapján. S most már rátérünk a tárgyra magára: Badiny Jós Ferenc egyetlen vélt bizonyítéka Péter babiloni egyházalapítására Péter apostolnak az egyik leveléből vett félidézete: Köszönt benneteket a veletek együtt kiválasztott Babiloni Egyház, valamint fiam, Márk! (5. fejezet.) Péter apostol idézett levelét a macedóniai, kisázsiai egyházakhoz küldte. Azokhoz az egyházakhoz, ahol Pál s Barnabás apostolok is hirdették az evangéliumot. Kétezer éve immáron annak, hogy senkisem vonta kétségbe az apostolok együttműködését. Senki nem állította azt. hogy Péter apostol sohasem volt Rómában. Az LJjkor racionalizmusa próbálkozott ezzel a kísérlettel, de maga a racionalista Harnack kutatásai nyomán megállapította, hogy Péter Antiókiából Rómába ment. Azt állítani, hogy Péter apostol Babilonba ment egyházát megalapítani, egyértelmű egy olyan állítással, ami szerint Péter a romokból életre keltette a régi Babilont s feltámasztotta a sumir papokat. Babilon a régi sumir városállamok után keletkezett s lett nagy birodalommá. A kereszténység első századaiban azonban Babilon városaival együtt (Ninive, Nimrud, Borsipa, Warka, Eridu Nippur, Ur Kasdin, Larsa és Ur Uruk (Erek) már a sivatag homokja alatt romokban pihent. Uralkodóik neve közül több a mai magyar nevekkel összecsendül, de nagy kérdés, hogy a jelentésük is, vajon, ugyanaz-e? Kr. e 1900 körül az Urdinasztiával találkozunk, 1500 körül az 1850. év után kiásott táblákon a Kis dinasztia szerepel. Berossus még előbb tíz dinasztiát említ 432.000 uralkodási évvel! Jelentésük körül bizonytalanság uralkodik. (A német Ur-gemeinde kifejezésben az Ur: őst, vagy ősit jelent. ) Az Ur-Chalclea szóban az Ur nem a magyar urat jelenti. Hipotézisekkel a történeti igazságot nem deríthetjük ki, legfeljebb csak meg közelíthetjük. Babilon és a vele egykori birodalmak (Kínában, Afrikában) kultúrában megelőzték a rómait, talán a görögöt is, de az emberiség történetében nem az el sok vol tak. Babilon előtt és utána sok nép és faj versengett a ha talomért. A sumir kultúra idején is sok nép és állam háborúskodott egymással. A polgárháborúk sem kímélték meg őket. Azok áldozatai lettek éppen a sumir városállamok. Ezért tudták a különféle szemita törzsek elragadni tőlük a vezetést. A legtöbb eredménnyel tette ezt Hammurabi (aki Ábrám a későbbi Ábrahóm kortórsa volt Ur-Chaldeában). Ö alkotta meg részben a sumir törvényekből az egységes s róla elnevezett kódexet. A babiloni uralom után az asszírok, a médek, a perzsák neve merül fel a történelemben. Az asszírok a Tiglatpilazer dinasztia korában teszik tönkre Babilon birodalmát. (Kr.e. 1112-727.) Maga a város Ninivével együtt semmisül meg a kegyetlen asszír despotizmus idején. A sumirok politikai ^atalma még Kr.e. 1932 körül ért véget. Az asszírok akkor vesztik el hatalmukat, amikor Kyrosz perzsa király legyőzi őket. A perzsa uralom idején Babilon már csak az emlékekben él tovább. Nevét átvitt értelemben átveszik és így használják a római Birodalom korában is. Szerepel még egyes nevek jelzőjeként is így hívja magát babiloninak egy csillagász is, aki Beossos né ven Baal papja volt Kos szigetén s csillagászati iskolát alapított. Péter apostol Babilonja kétségtelenül Róma volt. A császárok Rómája! Az a Róma, amely Babilonéhoz hasonlóan egyre mélyebbre süllyedt éppen fényes civilizációja idején erkölcseiben. Néró maga irányítja a cirkuszi játékokat; kegyence: Poppea Sabina a prostituáltak házaivá teszi a templomokat s meggyalázzák a temetőket. Onnan hurcolják el a keresztényeket s azok lesznek a Kolosszeum égő fáklyái. A józanabb elmék a végpusztulást jósolják. Seneca, Néró volt nevelője öngyilkosságot követ el. Ö már látta a birodalom végét víziójában. Már akkor özönlöttek a barbárok, mint zsoldos katonák s kezdték átvenni a vezetést a hadseregben. A római patrícius fia nem akart többé harcolni hazájáért: a Birodalomért! Péter sohasem volt a Tigris és Euphrat országaiban. Lukács szemtanú tollából az Apostolok Cselekedete bizonyítja, hogy Péter kénytelen volt Jeruzsálemet elhagyni és máshová titokban eltávozni, mert Heródes életére tört. El is lógatta akkor, amikor az idősebb Jakab apostolt kivégeztette. Valóságos természetfeletti csoda és a hívők könyörgése mentette meg őt. Más forrósokból tudtuk, hogy először Ari liókiába ment, majd Korintusba és azután Rómába. Koríntusi tevékenységére utal maga Pál apostol is, amikor írja, hogy a bívek ott három részre szakadtak: voltak, akik magukat Péter, mások Pál, s viszont ismét mások Apolló tanítványainak vallották. Ezért fedi meg őket Pál apostol levelében. Azt írja hozzájuk, hogy nem Pál és nem Péter és nem Apolló nevében lettek megkeresztelve, hanem az Úr Jézus nevében! Ez a levél világosan bizonyítja, hogy Péter apostol Korintusban járt és ott tanított. Különben nem lettek volna ott hívei! Pál ezt a levelét Kr.u. 57-ben írta. A korabeli művelődéstörténeti kutatásokból tudjuk, hogy Péternek akkor is Korintusba kellett mennie, amikor Róma volt utazásának a főcéla. Rómába csak hajón és csak Korintuson keresztül lehetett utazni! Péter római tanakodásának bizonyságát az egész Ösegyház adja. Döntő bizonyítékkal szolgál Dioniziusz, Korintus püs- 1 pöke. Egyik levelében ezt írja: Mi büszkék vagyunk arra, I hogy Péter és Pál apostol-vértanúk alapításai vagyunk. Euzébiusz történetíró (Kr.u. 260-340) történeti munkájában j sok tanút lelhoz, akik igazolják Péter római tartózkodását, így hivatkozik Origineszre és Pamfiluszra. Közben Péter, mint írja, meglátogatta Kisózsia nevezetesebb városait; járt Kapadóciában, Ponluszban és Bithiniában. Ezen adatokat különben maga Péter apostol is megerősíti. Pál autentikusan hivatkozik arra, hogy Péter a galaták tartományában is prédikált. Tette azt akkor, amikor még végérvényesen nem döntöttek (csak az első zsinaton 48 és 51 között) a mózesi hagyományok kérdésében. Péter akkor még kitartott amellett, hogy azok a pogányokra is kötelezők. Pál apostol akkor is, mint Antiókiában, helytelenítette Péter ilyirányú magatartását. Utóbbi kifejezésre jut Pál apostolnak a gálátokhoz írt levelében, ami világosan bizonyítja Péter galatai tartózkodását. Pál mindenhol nyíltan hirdette, hogy egyedül a Krisztusban való hit üdvözí t! így minden történelmi dokumentum azt bizonyítja, hogy Péter Rómában volt és nem Babilonban. Nemcsak történelmi, hanem archeológiái leletek is bizonyítják, hogy Péter, amikor Jeruzsálemből titokban eltávozott, Róma felé vette útját és ott halt meg. De mielőli rátérnénk a régészeti leletek s főképpen Szent Péter sírjának a kérdése körül kifejlődött kutatásokra és irodalomra, folytatásként ismét rá kell térnünk a pozitív és negativ irányú történeti kútfőkre, adatokra és irodalmi hagyományokra, amelyek kétségtelenül Péter római tartózkodására utalnak. Szent Pál apostolnak több leveléből már láttuk, hogy Péter apostol Pál apostolnak nemcsak misszionárius-társa veit, hanem Pál apostol feltétlenül elismerte Péter elsőbbségét, még akkor is és talán csak azért is, amikor vitába keveredett vele a mózesi hagyományokat illetően. A rómaiakhoz írt leveléből kicsendül ez a tény. Pál ugyanis azzal indokolja passzivitását a római egyház irányában, hogy Rómában már más hirdeti Jézus evangéliumát. Ez a más valaki (egyedül áll Pál felett:) Péter, az apostolok feje! (Római 15, 20). A pápák listája nagyon régi keletű. Az Egyházatyák (írók és tanítók az első századtól kezdve egészen Szent Izidorig (Seville-i, 560-656), mint pl. Ireneusz, Alexandriai Kelemen, Originesz, Tertuliánus, már az első és. második és harmadik században tanúsítják, hogy a pápák névsora Péter apostollal kezdődik. Egy Gájusz nevű pap ebből a korból Rómában egy olyan beszédet mondott, ami bizonyítja, hogy ő ismerte Péter apostol sírját s hívta hallgatóit, hogy ők is nézzék meg, mint a nagy vértanú trófeáját! Azt is módja, hogy a síremlék maga ott van, ahol Péter vértanúságot szenvedett. A pápák listáján Római Kelemen a harmadik. Szent Péternek ez az utódja Rómában született. Az első .század végén irányította az egész Egyház ügyeit. Egyszer írt Korintusba egy levelet. Nemcsak Pál apostol idejében, hanem később is, ott mindig voltak zavarok. Elűzték püspöküket. Kelemen erélyes hangú levélben utasította őket, mint Péter utódja, hogy a püspököt helyezzék vissza méltó ságába. Hivatalos közbelépését az ügyben azzal indokolja, hogy Péter apostol köztük járt és joghatósága mindig római utódjáé. A püspök visszakerült szék ébe. Igen perdöntő koronatanú Szent Ignác Anliókiából. Ez a vértanú püspök, aki 1 rajánusz császár idejében szenvedett vértanúságot, (vadállatok tépték szét az arénában, (98-117 Kr.u.) s vértanúsága előtt bejárta az egész birodalmat (Róma, Szmirna, Trálesz, Magnézia, Troász), sűrű levelezést folytatott a meglátogatott egyházakkal, s azok a levelek visszatükrözik a keresztények egységét. Egyik levelében ezt írja: Róma a mi kereszténységünk központja. Ot! halt vértanúságot az apostolok feje: Péter. Szent János apostol evangéliuma ismert volt előtte, melynek 21. és 23. fejezete nyilván Péter római vértanú halálára utal. Ez az evangélium az apostoltanítványok idejéből való, amikor még János apostol élt. (A kilencvenes években halt meg.) Igen értékes tanúbizonyságot tesz Péter római működése mellett Szmirnai Szent Polikárp. Ö is apostoltanítvány volt. Első kézből vették az evangéliumot s annak sorsával egyek voltak. Ide soroljuk Barnabásnak, Pál apostol kísérőjének és apostoltársának, tanúbizonyságát is. (Levele a korintusi hívekhez.) A második század legértékesebb dokumentumai a Hermas-féle és a Didaké néven ismert iratok. Ezek nemcsak az egyházi szervezetről, Péter apostoli szerepéről, adnak képet, hanem az ősegyház liturgikus életéről is. Megtudjuk belőlük, hogy az Ösegyház Jeruzsálemet tekintette ősegyházközségének. Megtartották az ószövetségi könyveket is, s különösen a zsoltárokat énekelték istentiszleleteiken. Szó van bennük az Eucharisztiáról, imádságokról. Jézus, mint Megváltó emelkedik ki az Ösegyház életéből és liturgiájából. Róma, Kisázsia, Egyiptom, sőt az egész Birodalom a limeszig a Názáreti Jézus névé tői visszhangzott. Jézus a Megváltó! Ö nemcsak halálával, hanem rendkívüli tanításával is az emberi lélek megváltója és szabaditója. Ö hirdeti meg először, hogy egy halhatatlan lélek nagyobb érték, mint az egész világmindenség. Ez a Szent Péterek és Pálok tanításának is a lényege! A zsidó nép nem igényelheti többé a csak egy nemzet és faj kiválasztottságát. Az Isten népe nem a származás, hanem a kegyelem lévén lesz kiválasztott. A keresztség ennek a kiválasztottságnak a szentsége s nem a cirkumcizió! Szent Ignác klaszszikusan megfogalmazza, hogy az Eucharisztia eledel és áldozat isí Ez az áldozat nem automatikusan válik a megbocsátás és a kiengesztelődés lényeges részévé, hanem a saját egyéni áldozatunkkal is. Mint eledel sem lehet automatikusan a lélek tápláléka. Az istengyermekség növekedésében tudatos együttműködés szükséges. Mind a lelket, mind a testet fel kell készíteni az Ür fogadására. (Menyegzős ruha, Iélektisztulás, átérzett bűnbánat.) E meggyőződésből fejlődött ki az Ösegyház bűnbánati liturgiája, a közös gyónás és a titkos gyónás a titkosan elkövetett bűnök ese tében. Bűnbocsánat és bűnvallomás nem volt ismeretlen az Ösegyházban sem. Immáron az első és második század fordulóján világosan kibontakozik A KERESZTÉNYSÉG lényege, üdvözítő ereje és hatalma. Akkor, amikor a. korai egyházatyák, püspökök, vérta. núk tanúbizonyságot tettek a keresztények egységéről, csak azért tudták megtenni, mert hűek maradtak Mesterük utolsóvacsorai imájához. Elűek az egységhez. Ez az ima, János, a szemtanú által, evangéliumában, mint írott hagyományban terjedt tovább és vált ismertté az egész keresztény világban. Ugyanakkor jelent meg az Apokalipszis, a Jelenések könyve is, az a keleti mítoszok, a gnosztikusok tévtanai ellen hívja fel az egész vértanúi nemzedéket, az Ösegyházat. Ezért tehát az apostoli Egyház Péter és Pál apostollal az élen nem nevezhető minden komoly stúdiumok nélkül valamiféle zsidózó-kereszténységnek (judeo-christianismusnak). Ezt az apostoli kollégiumot tagadta volna meg Péter s ment volna Babilonba, amely akkor nem létezett? ^ Folytatjuk NOVEMBER KÖZEPÉN MEGJELENIK MINDSZENTY JÓZSEF: EMLÉKIRATAIM a bíboros hercegprímás történelmi müve, amely gyermekkorától kezdve száműzetéséig foglalkozik a mártír főpap életével. A világ legnagyobb kiadói (Macmillan, Ullstein, stb.) egyidejűleg 12 nyelven, óriási példányszámban bocsátják közre a MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM at amely magyar nyelven legterjedelmesebb lesz, mert a Hercegprímás a magyar sorstragédiát saját életén keresztül eddig ismeretlen, meglepetésszerü részletekkel ismerteti. 0 A MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM kiállításában is a magyar könyvkiadás büszkesége lesz, keménykötéssel, gyönyörű művészi címlappal, 72 eredeti fényképpel, 532 oldalon. A könyv ára, ennek ellenére, meglepően mérsékelt — 1 5 dollár — amiben a postai ajánlott küldés dija is bennfoglaltatik. A modern világtörténelem egyik legnagyobb értékét nyújtjuk Olvasóinknak MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM c. müvével, amely nemcsak saját, hanem szeretteink karácsonyi könyvtárának is legméltóbb disze lesz. # “CARDINAL MINDSZENTY MEMOIRS” az emlékiratok angol nyelvű kiadása is megrendelhető könyvosztályukon. A könyv 334 oldalon jelenik meg — november második felében — és az ára $10.00. A megrendelt könyvet azonnal postázzuk a megrendelőknek. KÁRPÁT PUBLISHING CO. P. O. BOX 5348 CLEVELAND, OHIO 44101 Kérem, küldjenek alábbi címemre . drb. MINDSZENTY: "EMLÉKIRATAIM" c. könyvet. A dollár vételárat csekken — money orderen mellékelem. Kérem, küldjenek alábbi címemre _ db. (á. 10 doll.) "Cardinal Mindszenty Memoirs" cimü, angolnyelvü könyvet. A $ vételárat csekken, money orderen mellékelem. Az alábbiakat kérjük NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL kitölteni: Név: _______________:____________________________ CÍM: _________1___________________________________ ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE RENDELÉS KÁRPÁ1 Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: Ä csekket mellékelem. Név: ...................................................................... Utca: ........................................................................... Város: .................................................................... Állam:................................................. Zip coda:
