Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-08-23 / 32. szám

2. OLDAU. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. AUGUSZTUS 25. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő KOTAI Editor iu ChieT ZOLTÁN Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC, ]Ql7 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.Q. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-5635 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal hívható (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:50 óra között) Telephone: (315) 935-4666 SUBSCRIPTION RATES For one year .. $12,00 For 6 months .. 7,00 Each copy ...... 0,20 ELŐFIZETÉSI ARAK Egy évre..........$12,00 Fél évre .............. 7,00 Egyes szám ___ 0,20 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio Soproni Bálint: GONDOLJUK CSAK MEG, vajon valóban olyan egyszerű-e a tétel: Nixon elnökre meg­haragudott egy újságíró, mert kormányzása elején elítéltette, bosszút esküdött, aztán rászabadította az egész médiát s azok addig rágták, addig nyálazták Nixont, amig végül kénytelen volt lemondani . . . így olvastam ezt valamelyik magyar lapban, de elol­vastam számtalan amerikai lapot is az u.n. Watergate­­üggyel kapcsolatban, láttam a televízión is sok mindent s végül is . .. megrendült a bitem a lenti tételben és elgon­dolkodtam a dolgokon . . . Ha olvasóim emlékeznek ra, hónapokkal ezelőtt még magam is kiálltam egy cikkemben Nixon mellett, arra hi­vatkozva, hogy a magam részéről és a hazulról magunkkal hozott erkölcsi világnézetem szerint Nixont akkor tartottam volna elitélendő, jellémtelen embernek, ha nem állt volna ki a Watergate ügyetlen, ostoba, kétbalkezes, de az ő ér­dekeiben dolgozott betörői mellett. . . S feltétlenül igen tetszetős Béleli Bélának az a tétele is, hogy ha annakidején, rögtön a watergate-i betörők letartóztatása után Nixon nyil­vánosan is kiállt volna mellettük, bogy: közvetve az én uta­sításomra tették, amit tettek, vállalom értük a lelelősségel . . . hogy akkor mindenki csak mosolygott volna a dolgon s az ügy felett Amerika egykettőre napirendre tért volna . .. De ha tovább gondolkodunk egy kicsit, akkor felme­rülnek kérdések, amelyekre nem elvan könnyű a felelet. . Hogyan lehetséges, hogy Nixon na k évekig hazudnia kellett a tape-ekkel kapcsolatban, vajon mi volt még azokban a take-ekben lelveti beszélgetésekben, amelyeket annyira nem lehetett nyilvánosságra hozni . . . Hogyan lehetséges, hogy Nixon, aki elismerten igen kemény ember, hónapokig,' sőt, évekig állta az ütéseket s a végén, a lemondó beszédében, <— amelyben lényegében nem ismert el semmi büntetőjogi­lag üldözhető vétket, mégis azzal búcsúzott, bogy . . . nem neheztel az ellenlábasaira, sőt, meg is tudja érteni őket . . . Hogyan lehetséges, hogy valaki évekig hangoztatja, hogy hajlandó a szenátus elé is állni s be fogja bizonyítani ár­tatlanságát, végül — egyik napról a másikra —- behúzza a nyakát és elkullog a színtérről? . . . Hogyan lehetséges, hogy ha valakit igaztalanak bosszúból üldöztek, egyetlen alkal ómmal nem vágott vissza az üldözői felé, pedig pl. a lemondó beszédét állítólag 130 millió ember nézte és hall­gatta végig .■ . . Ha már akkor látta, hogy. . . utánam a vízözön . . . s valóban ártatlan volt mindenben, hogyan le­hetséges, hogy egyetlen szava nem volt az amerikai nép felé, azok felé, akik 2 és lél évvel ezelőtt olyan hatalmas többséggel küldték a Fehér Házba? . . . S leginkább: ho gyan lehetséges, hogy <—< bár sokszor hangoztatta, hogy mindig szeme előtt van az elnöki intézmény fontossága, súlya s jövőbeli helyzete az amerikai életben, egyetlen-egy­ezer nem volt egy szava az irányban, hogy: hát a világon semmi tiszteletei nem éreztek az elnöki állás iránt, amelyre oly nagy többséggel választottatok meg s mit gondoltok, mit árttok Amerikának a nagyvilág télé, amikor az elnököt (nem Richard M. Nixont, hanem az Egyesült Államok el­nökét). ilyen útszéli módon a sárba rángatjátok? Nem tudom elhinni, hogy Nixon annyira ártatlan volt s hogy csak a liberális media bosszúja küldte belső számű­zetésbe . . . mert minden logikának ellentmondanak a tény­leges események . . . S a másik része még a dolognak: nem tudom megér­teni, hogy mi, magyarok, miért voltunk s vagyunk még ma is annyira Nixon mellett s mindenki más ellen, azok után, hogy: ... az évtizedekig kiközösített Vörös Kínát szalon­képessé tette s ugyanakkor régirégi szövetségesét, Csiang- ÍVai-Seket olyan csúnyán elárulta . . . Hogy a bécsi konfe­rencián beleegyezett abba, hogy Magyarország ne ülhessen a tárgyaló asztal mellett, holott állítólag Magyarország füg­getlen állam ... de ugyanakkor Nixon eltűrte hogy a kis afrikai új-államoknak sokszorosan több függetlenség jusson osztályrészül, mint az ezeréves Magyarországnak. Hogy a Szovjetnek többet segített (1. az olcsó búza-szállítások, stb.) mint akár régi kedvencünk, Roosevelt atya s a béke szent nevébn sokkal több koncesszióra volt képes, mint akárme­lyik elődje . . . Végül pedig: hogy uralkodásának” 5 és fél éve alatt több deficitet produkált, mint bárki, előtte és az a hatalmas infláció, amely a dollárt lassan messze lesodorta arról a piedesztálról, amelyen 1969-ben állt, szintén Nixon elnöksége alatt keletkezett s ezért mindnyájan fizetünk, mi is, magyarok, akik annyira tudtunk rajongani Nixonért. . . minden fent felsorolt negatív érdeme ellenére . . . Gondoljuk csak meg . . . sehol a világon, semmiféle vonatkozásban, főleg nem a politikában és a közgazdaság­ban s az emberek társadalmi életében nincsen íekete-dr. Molnár Zsigmondi A BUCKEYE ROAD ELÉGIÁJA Az elmúlt évek során többször írtam e helyen a Buck­eye Road-ról, vagyis a Hungarian Boulevard-roh . Rádió­riportjaimhoz is sokszor adott részben komoly, részben vi­dám témát a jó öreg Buckeye, mert hiszen ott a téma ezrével bever az utcán, csak éppen le kell érte hajolni, ha nem lusta a riporter, vagy nem podagrás a dereka. Amerikai életem 25 év óta itt folyik a buckeye-i ma­gyar negyedben. Nyitott szemmel jártain és járok ma is és mint buckeye-i őslakosnak, talán több jogom van ezen öreg negyedről beszélni és írni, mint azoknak, akik 2-3 évben egyszer fordulnak meg itt. . . s akik előkelőbb és biztonsá­gosabb városnegyedekből harsogják a buckeye-i problémá­kat szóban és írásban, anélkül, hogy még csak nagyjában is ismernék a magyar Buckeye-ország életét. Mostani írásomban elmondok néhány apró, de jellem­ző kis epizódot e régi kedves magyar negyed életéből. Nem nagyképűen és tudományoskod-va, csak a buckeye-i "utca emberének egyszerű szavával, mert az alábbi kis esetek mindennél ékesebb bizonyítékai annak, hogy mi volt va­laha . . . úgy 20 25 évvel ezelőtt ... pl. a magyarságtudat a Buckeye országban, vagyis: az Egyesült Izzó Magyar Ame­rikában. * * * 1949 szeptemberében, egy álmos nyárvégi alkonyon mentem végig először a Buckeyon. Megállók egy azóta ré­gen megszűnt kis magyar grószeri előtf. . . nézegettem a kirakatát és a szép nagy kerek verébfejű betűkkel elkövetett hirdetést, amelyik azt mondta, hogy "házilag porzsolt és füstölt magyar áru, loghagymás tokaszalonna, Irissen süli töpörtyű, télen meg paprikás kocsonnya állandóan kapható. Csak magyarul beszélünk. E szép magyar sovinizmustól meghatódva, azonnal beléptem az üzletbe és vettem egy font abált-szalonnát va­lamint 2 rőt füstölt kolbászt, pedig a vaníliás fagylajt akkor jobban esett volna. Ugyanis, mint régi öreg hipokon­­dernek, már e zsíros hirdetés olvasásától is felszökött a ko­­leszterolom, de mélységesen meghatott az öreg magyar gró­­szerisnek ez a "csak magyarul beszélünk” című diszkrét, de mégis határozott figyelmeztetése, amely tudtára adta Cleve­land gyülevész népének, hogy itt Buckeye-országban a hi­vatalos vásárlási nyelv kizárólag magyar. Ugyanis azon időkben az emberek itt a Buckeye-on csak magyarul be­széltek, a szalonokban nem beatle zene, de magyar muzsika szólt, az öreg misziszek és verebek csak magyarul csivitoltak, a sok Morzsa és Pici csak magyarul csaholt és minden vo­natkozásban csak magyarul folyt az élet. Történt azonban belek múlva, már úgy jó a levél hullás idején, hogy egy fekete buszdrejver a legnagyobb megdöbbenésemre angolul köszönt rám. Ekkor szörnyű gya núm támadt, hátba itt Clevelandban a magyar negyedben AZ AMERIKÁI MAGYARSÁG BARÁTJA A FEHÉR HÁZBAN Ai elmúlt tizenöt hónap sorstragédiájában, amely Nixon elnök lemondásához vezeteti, az egyetlen derűfény az a tény, hogy az új elnök, Gerald R. Ford, az amerikai magyarság régi barátja. Ford elnök, mint a Ház kisebbségi vezére, számtalan esetben szólalt lel az Amerikai Magyar Szövetség felkéré­sére magyarországi és magyar kisebbségi ügyekben. 19ó5-66-ban több alkalommal beszélt a Házban az erdélyi magyarság üldözése ellen. 1968-ban szintén kiállt az er­délyi magyarság emberi jogai., mellett, és elítélte a román kormány részéről folytatott elnyomást. 1970-ben a Magyar Szent Korona ügyében szólalt lel, és írt a külügyminisztériumnak. 1971 -ben egyike volt an­nak a húsz képviselőnek, aki az Amerikai Magyar Szövet­ségnek más magyar egyesületekkel együtt benyújtott me­morandumát tárgyalta a Házban. Azóta is több alkalommal beszélt az Amerikai Magyar Szövetség leikérésére a magyar üggyel kapcsolatban. , Hatékonyan segített az amerikai-magyar megmozdulá­sokban. A Munkácsy, Haraszty és Petőfi évfordulókon min­dig felszólalt, kiemelve a magyar tudomány, művészet és irodalom magasszintü hozzájárulását az emberi műveltség­hez, és Amerika gazdasági, kulturális és politikai történe­téhez. Több alkalommal fogadta az Amerikai Magyar Sző vétség vezetőit és egyike volt annak a tizenöt képviselőnek, aki az elmúlt tíz esztendőben a legtöbbet tette a Kongresz­­szusban az amerikai magyarság érdekében. 1974-ben, már mint alelnök, egyben a szenátus elnöke is, felkérte Ft. Dr. Béky Zoltánt, mint az Amerikai Ma­gyar Szövetség igazgatósági elnökét, hogy imával nyissa meg a szenátust június 12-én. Ford elnök az AMSz több vezetőjét személyesen is régóta ismeri. Így remélhető, hogy a befolyásos körökben az ő kormányzata alatt a magyar ügy nagyobb visszhangra log találni, mint a múltban — akkor is, ha a nemzetközi helyzet mostohaságán Ford elnök sem fog tudni egyhamar változtatni, hogy a jogos kéréseket valóra is válthassa. Kongresszusi beszéde után sok várható tőle a gazda­sági, véderőügyi és külügyi politikában. Remélhető, hogy a külpolitikai folytonosság ellenére sem marad a détente öncél, és hogy Amerika és a szabad világ érdekeit megvédi, és az elnyomott népek felé politikája sokkal határozottabb lesz. Az Amerikai Magyar Szövetség, Isten áldását kéri az új elnökre, és felhívja az amerikai magyarságot, hogy tá­mogassa nemescélú munkásságában. __ Dr. Béky Zoltán, tb. püspök Az AMSé igazgatósági elnöke fehér”, szimpla fogalmak ... s lia nem is igaz, hogy Jail to the Chiel amint a televízión mutatott picketelők táblája mutatta, de . . , valahol mélyen, talán tudat alatt, . . . úgy érzem, hogy ,. . volt valami komoly alapja annak, hogy Nixon helyzete a Fehér Házban végű! is tarthatatlanná vált . . . mégis akad véletlenül valaki, esetleg néhány született ame­rikai, aki úgy néhanapján, s csak úgy csupa véletlenül, de azért mégis beszél egy keveset angolul is. Gondoltam azon­ban, hogy a régi magyar bevándoroltjaink sovinizmusának ez nem igen tetszhetett s ezért volt szükség erre a rövid, de határozott "csak magyarul beszélünk című feliratra, amely tudatta a Buckeye-országban élő minden más népekkel és nemzetségekkel, lótokkal és polyákokkal, hogy ebben a ne­gyedben a hivatalos nyelv a magyar és akinek ez nem tet­szik, az muffolhat egy másik negyedbe és olt kedvére ki­­karatyolliatja magát angolul vagy más idegen nyelven is. Bár ha éppen nagyon muszály, akkor vertyogunk egy kicsit angolul is, de csak kivételes esetekben és tisztán csak urhat námsághól vagy feltűnési viszketegségből. * * * Valamikor, talán 1954-ben, úgy a reggeli órákban megyek a Buckeye Road-on. Hát jön ám velem szemben nagy peckesen egy öreg komám, a Pista bácsi, osztán na gyón gyanúsan ki van nekem rittyentve és subickolva. Iszonyú uras formájúnak nézett ki és úgy feszített, mint egy krumpli 2 zsákban. Ráköszönök, hogy aggyonisten, tatu kám, hát hogy-hogy? O meg aszongya hogy csak-csak. A nagy bogy-hogyozásban és csak-csakozásban aztán kisült a tényáfadék, hogy aszongva hogy rnenek a kortra. No csak no . . . mondom én . . . tán csak nem perelte be magát va­lami menyecske-féle gyerektartásért? Az öreg vigyorgott azzal, hogy az ilyen gyerektartási biznic nála már régen kiment a divatból. Aztán óriási junózás következett és a sok junó közül aztán kihámoztam, hogy az öreget egy zsűribe szólították be, ahol neki szavalni, vagyis hogy votolni' kell. hogy valakit a kort beutalványozzon-e a dzsélbe, vagy ne. Hát ennyiben maradtunk és nagy kényesen elparoláztunk. Pár hét múlva ismét összetalálkoztam az öreggel a Buckeye-on. Na Pista bátyám . . . kérdeztem . . . hál hogy volt a múltkor a biznic a korion ( Az öreg csak lapított és sunyított mint a Bodóné, mikor a bor árát kérték tőle. Ekkor beinvitáltam az öreget egy magyar szalonba, ahol kereszt kérdéseim, de főként egy üveg magyar bor hatása alatt megtört és káromkodva elmondta, hogy mi volt a tényálla dék jelenleg éppen a múltkor a korion. Hogy egy fekete dzsadzs kezdte őt kérdezgetni, de nem nagyon sokat értett a tényválladékból, mivel a fekete nagyon üdvégyes nyelven beszélt vele. Ekkor Pista bácsi méregbe gurult és nagy ke­ményen rászólt u feketére hogy: szpik hungárian . A dzsadzs viszont az ajtó felé mutatott és azt mondta a Pista bácsinak hogy: out. így ért véget a kedves öreg cimborám­nak, a buckeye-országbeli néhai Pista bátyámnak a jogtu­dományi karriérje a korion, de viszont a buckeye-i magyar­ságtudatának hatalmasan tett eleget akk or, amikor mint buckeye-országbeli honpolgár, keményen és dölyfösen rá­szólt a fekete bíróra: hogy: szpik hungárian . Merthogyhál Clevelandban volnánk tán, vagy mi a szösz. * * * A másik kedves esetem a Jóska bácsival történt, egy ugyancsak magyar negyedbeli öreg cimborámmal. Ezen eset orvosi vonatkozású. Egy régi jégtörő Mátyás szent napján íjebr. 24) felhívott ezen öreg koma, s közölte velem azon fontos borászati tényt, hogy a még nwenjoerben készített kitűnő "hómméd borát most lejtette le másodszor, a bor alatt nincs söprű ... a színe sízép tiszta, menjek át hoz zá, mert lel kellene tekinteni eme bort ihatósági és szesz tartalmi szempontból. Vagyis hogyhát milyen a “prufja” eme jó kis háziszőt tes bornak. En viszont bevallom őszintén, ha ilyen borfel tekintésre hívnak, sohasem játszom az egyszeri leányzót, akit kétszer kell megkérni, amig elrebegi az “igentet . Azonnal indultam, de óvatosságból nem gyalog, hanem a minden bájjal megkent és kitanult öreg kocsimmal. A Jóska bácsi hoz nemcsak a szesztartalom miatt szerettem járni, de jóízű régi históriákat is szedtem fel tőle, még a régi öreg ameri­­kások színes "burdos világából, amelyeket később, mikor kitört rajtam a rádiózás és az újság riportolhatnékság, té­maként mindig lel tudtam használni. Kellő tisztelettel köszöntöttem a Julis nénit, a felesé­gét, aki zöldre állította a forgalmi lámpáját és leengedett a bézment sandri nevű helyiségébe azzal, hogy menjen csak le miszter, az öreg ott motoszkál és szöszmötöl valamivel. Lementem. Hát Uram Jézus ... az öreg valóban szöszmö­­tölt. Ott ült egy kis zsámlin és a vacsora utáni desszertet, az édességet fogyasztotta. Ezen jó Buckeye környékbeli ma­gyar desszert pedig állott egy nagyon szép kis darab füstölt basaalja szalonnából, amelyik egy kicsit olyan búsosas, ál­lott gyenge zöld hagymából, nem gyenge zöldpaprikából és szikkadt házi rozskenyérből. Aggyisten, Jóska bátyám . . . Látom, hogy nincs étvágya. Hát tényleg nincs, mondta az öreg, jó hogy átgyütt, legalább belesegít nekem itt a rág­­csálásba. Tatukám, én ebbe nem segíthetek bele magának, mert bár nagyon szeretem az ilyen édességeket, de junó, ettől fel szalad a koleszterolorn. Mija? kérdezte az öreg. Ekkor úgyis mint szakképzett hipokonder, elmagyaráztam neki, bogy a koleszterol érszű­kületet és érelmeszesedést okoz. Jóska bácsi meghallgatta egyetemi nívójú szakelőadásomat és kijelentette, hogy ez már megint valami új huncutság lesz, amit a buckeye-i dac­torok találtak ki azért, hogy többet tudjanak csardzsolni. Vigasztalásul azonban elmondtam azt is, hogy a koleszterol nak egyik legnagyobb ellensége az alkohol, illetőleg a bo­­rital, mert a megszűkült ereket ez kitágítja. Ez már tetszett a Jóska bácsinak és nyomban leemelt a polcról két szép zöldszínű üveget, amelyben olyan kétszer is lefejtett, jó eg'érszagú hómméd borok tartózkodtak. Ekkor nekiálltunk az értágításnak. Majd mikor a hómméd borok szagától a pó­kok is kezdtek hullani a sandri faláról, elindultam hazafelé a Eorestra. Azonban tiszta óvatosságból nem gyalog, ha­nem kocsival. Ugyanis ha nincs egy ilyen minden hájjal megkeni öreg kocsim, amely már magától is beáll a ga­rázsba, mint egy jó ló a jászol mellé . . . akkor talán reg­gelig kóválygok a Buckeye-országban az egész rendesen ki tágított összes ereimmel együtt. ' * K * Hol van már s hova tűnt a hulló idők sodrában a régi kedves Buckeye Road, ahol valamikor nyári estéken még I 1 órakor is lehetett korzózni és ófráJni a régen lebontott és eltűnt Regent mozi környékén és hol vannak a tiszta kis virágos magyar mellékutcák, amelyek ma napokig büdösek és ocsmányak a kirakott szemetes kannáktól az állandóan sztrájkoló szemeteslegények miatt, Hol van Istenes bácsi, a kedves kis grószerijével, hol van I óth bácsi, az első öreg magyar szabóm, hova tűnt a régi magyar kalaposom, aki a 10 éves öreg kalapomat is belyárosra és legényesre tudta vasalni és keményíteni. Hol a buckeyei régi közbiztonság, ami ma már olyan, hogy fényes nappal sem nagyon szere­tek oda kimenni, mert attól félek, hogy már magam is le találok ott ütni, vagy ki találok rabolni ott valakit. Sohsem jön vissza többé az a tűnt idő . . . amikor ba lassan végig­ment egy rendőrkocsi a Buckeye-on, az ott kóválygó néhány fekete úgy iszkolt innen kifelé, mint a nyúl. Vagy amikor hajnalban ballagtam hazafelé a Jóska bácsitól ... a velem szembe jövő 3 fekete ijedten sunyított át a másik oldalra, nehogy én holdappoljam meg őkel junó. Isten vigyázzon rád kedves öreg Buckeye Road ... és óvjon a szörnyű íekete áradattól. KÁRPÁT NYOMDA VÁLLAL: • KÖNYVKIADÁST • UJSÁGNYOMÁST m NYOMTATVÁNYOKAT « NÉVJEGYEK • BORÍTÉKOK ® LEVÉLPAPÍROK « NYOMÁSÁT! Keressen fel; 1017 Fairfield Ave., Cleveland, Ohio 44)113 Hívja telefonon; (216) 696 3635 MUNKAALKALOM KÉZI - IPARI VARRÁS GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ, kézi varrásban jártas nőt és Ipari varrógépen dolgozó férfit vagy nőt alkalma­zunk. jelentkezni lehet: GOLD ROSE FASHION 1437 Randolph St. Detroit, Mich. Tel.i WO 5-6730 (31-34) ÉRTESÍTÉS A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG UJ POSTAI CIME; \ P. O. BOX 418 WYANDOTTE, Ml 48192. KIÁRUSÍTÁSON az összes 1974-es CHEVROLET minden modelben és színben KITŰNŐ ÁLLAPOTBAN LÉVŐ GYÖNYÖRŰ HASZNÁLT AUTÓK A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN EMMERT CHEVROLET CO. Sales and Service (Uj és használt autók) 20000 GRAND RIVER DETROIT 531-2900 SPRINGWELLS ACE HARDWARE A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK /—' Külső és belső házfestékek <—« Vasáru cikkek üvegek —- konyha edények Kerti szerszámok. Háztartási felszerelések. Gyermek bicikli - Mindenféle vízvezeték kellékek — Villany szerelési kellékek Háztartási villanyos készülékek, szőnyegtiosó bérletre 2038 SPRINGWELLS DETROIT, MICH. Tel.: 841-1578 és 841-1579 Mr. BAN tulajdonos, akivel magyarul beszélhet MINDEN NAP 9—6-ig, VASÁRNAP 10—4-ig Aug. 9, 16, 23 & 30, 1974 ÁL MILLER CARPETS WE SPECIALIZE IN HOME SERVICE ONE OF DOWNR1VERS OLDEST CARPET MEN BANK AMERICARD 2425 Fort St., Wyandotte, Mich. AL MILLER PHONE: 284-0566 Aug. 9, 16, 23 & 30, 1974 ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents