Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-07-05 / 27. szám

1974. JÚLIUS 5. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 5. ÖLDAU "AZÉRT JÁROM A VILÁGOT... MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS HERCEGPRÍMÁS A NAGY ÓCEÁN PARTJÁN AZ ARANY KAPUNÁL I Mindszenty József, Magyarország Bíboros Hercegprí­mása 1974 nyarán világkörüli pasztorációs úton volt. E vi- Iágkörüli úton megállt az Aranykapu Hídnál (Golden Gate Bridge). Amerika világhírű hídjánál a Hidfenntartó Tár­saság ünnepélyesen üdvözölte és átadta neki azt az aranyo­zott szöget, mely a nagy konstrukció idején a híd egyik acélívében volt. Azt a szöget a h ír felavatásakor Eugenio Pacelíi áldotta meg, a későbbi XII. Piusz Pápa, aki a most világjáró apostolt Rómában a vértanúk bíborosává avatta. A kalauzoló elnök sok szépet mondott a hídról. A nép építette, a nép tartja fenn. S akkor a magyarok után láza­san siető Bíboros —■ a modem bábeli torony sarkpillérénél, a torony körül nyüzsgő tömegben felsóhajtott és halkan sut­togta: Vanita tűm vanitas (Hiúságok hiúsága). Megértettük, hogy mire célzott. Előző napon San Francisco-ban a refor­mátus magyarok székházában ezeket mondta: Valóban azért járom a világot, hogy a magyarokat látogassam és a magyarokban a lelket ébreszgessem. Hosszú már az idő, amíg tárt az éjszaka felettünk. A bíboros főpásztor egész tartózkodása idején (1974. június 5. és 1974. június 11. között) ez a gondolat s ez a cél uralkodott és nyilatkozott a magyar hercegprímás min deú szavában és tettében. Csodálatosan szép volt a kaliforniai azúr ég, amikor a Bíboros megérkezett a nemzetközi repülőtérre. A szelíd és tiszta fénysugár mosolygott, mint a napsugár a díszes magyar öltözeteken,'a magyár ifjúság homlokán és ajkán. Bizony megkönnyeztük a jelenetet, amikor a gépből könnye­dén lelépő : Bíboros átölelte Joseph T. Mc Gucken, San Francisco érsekét. Ö korunk legnagyobb élő embere, kiál­tott. fel a húsz éves;Némethy László. Borbás Antal, refor­mátus magyar lelkész, boldogan súgta a riporternek: A régi Nágymagyarórszágon láttam utoljára. Most nyolcvanöt évemmel úgy közeledem feléje, mint nemzetünk nagy már­tírjához és szabadsághőséhez. Majd a közelgő Prímást har­sány hangon így üdvözölte: Főméltóságodat üdvözlöm, mint a yilág nagy és élő lelkiismeretét. Lángostor van a kezében, amellyel óda tud vágni a világ lelkiismeretének a kapujára. Valóban é ' lángostorral egész Amerikában felébreszti a szunnyadó lelkeket. A lángostor azonban szelíd és tiszta fény, amikor őszinte és Isten után vágyó lelkekre néz. Miütán Uram Bátyámnak megköszöni a köszöntést, mintha már most is mondaná, amit később sokszor kihangsúlyoz: Örülök, hogy mind többen és többen értik az időknek a szavát és igyekez­nék kitartani a magyar ősöknek a szelleme mellett. Mert vannak, akik hajlandók az elernyedésre, a Iegyengülésre és arra a gondolatra, hogy úgyis hiába minden. : Hát nincs minden hiába! íme, a szív forró érzésével köszöntik mind, akik közelébe kerülnek és akik körülveszik: Joseph T. McGucken, San Francisco érseke, Cyrill Mag­­fllnr a város protokoll főnöke (Joseph Alioto polgármester flfeyébén is), JaszoVszky József, a magyar Misszió lelkésze, fHWösser Frigyes,, ä Misszió főpátronusa, Hoffer Lipót, a Mpgyá.ir-“’Szent Benédékrend priorja, Hites Kristóf és Jávor Ejgön,*Bencés Atyák, A Misszió vezetői közül: Ágoston Ede. K árácsonyi Tibor, Urbányi 1 ibor, Szabó Gyula, Szabó Jftzáef, Shely Szűcs Róbert és családjaik, a sok hívő, az amerikai rendőrség magyar beosztottjai: Stupián Gyula, Ötbán Lajos, a Misszió hölgyei, Shely Luisa, magyarok és más riémzetbeliek a TV, a Rádió, a sajtó képviselői és fény­­képezői akik lázasan dolgoznak, hogy megörökítsék a nagy­szerű történeti pillanatot. És hangzik a Bíboros Hercegprí­más missziós vallomása: Járom a világot, hogy ébresztges­­sfeín a lelkeket. Köszönöm, mondja az üdvözlések után, kö­szönöm a segítséget. Majd angolul hozzáteszi: My Blessing not only for the presents, but also for the absents . . . ' ' ... .Az (it nap alatt a lelkek felébredtek. Kihatását majd csak/fezutan tudjuk kiértékelni és felmérni ... A Hercegprí­más, amikor vendége az érseknek, a “magasságokból” néha, Ő^dSlátfaTtf*¥zép‘ teíméSZét Iránt, letekint a ház-tenger felé néző- erkélyéről az ~Ah;ittfazin. tnelv ma kiráTtdulóhely az öbölben, a naplényben tündöklő Aranykapu hídra (Golden Gate Bridge), ft- Nagy Óceánra; s bizonyára akkor is a ma­gyar lelkek mélyébe tekint. Mint Jézus ajiefhsemane kert­ben: Vajon, vajon legalább most megértik-e a Szentlélek szavát?'? Vajon, mindnyájan eljönnek-e a csütörtöki nagy magyar misére (hol hétszázan jönnek majd össze), vajon beszédét a Szentháromságról és a magyar ősök hitéről meg­hallgatják-e? (Vagy éppen akkor sokan az absents-ek közé tartoznak-e s magánpartikat rendeznek), és pratikus ateista viselkedésükkel átálíannak “a halálos ellenség” oldalára és beveszik azt a mákonyt, mely a nemzetnek a halálát je­lenti? Vasárnap, június kilencedikén bele is dübörgi a magyar lelkek világába: Minden magyarnak az a köteles­sége, hogy igenis álljuk a harcot mindhalálig és nem adjuk meg magunkat'és ellenségeinknek nem tesszük meg azt a szívességet, hogy féíig-meddig odaállunk oldaluk mellé. Az események és ünneplések keretében állandóan a magyar és krisztusi hivatástudat tüzel a nagy próféta szívé­ben. Ezt, a .tüzet 'néni szabad bekormosítani fojtó gázokkal teli lángokkal. Tudja, hogy a Sánta Clara Egyetem jezsuita tanárai és hallgatói várják és lelkesedni akarnak, amikor majd szól az élet védelméről, a magzatírtás ellen. Tudja, hogy az egyetem őrzi és tanítja az ősi hitet. Tudja, mit jelentene majd szólni hatezer ifjú előtt az élet és a tiszta erkölcs vér dóiméról ebben az egzisztencialista világban. Tudja, hogy az egész világra sugározná Harry Riesener TV kommen­tátor az ő beszédéj. S mégsem megy el az Egyetem kam­­puszára. Tudja, hogy az egyetem egyik régenstanácstagja és a “pro life politikai agitátorai a június negyedik elő­­választási küzdelmüket vívják nem annyira az elvekért, ha­nem inkább a kongresszusi tagságért... A tiszta fény irtózik a politika mérgezett lángjaitól, melyek ma nem kímélik meg a keresztény hit halálos küz­delmekben , vívódó intézményeit sem. Annál inkább szól a magyar tárogató tiszta hangja a magyar őrhelyeken, a templomokban, a magánházakban, beteglátogatások alkaímával. Visszhangja csodálatos. A tengerparti erdők (Redwoodok, ciprus- és eukaliptusfák), ölében fekvő magyar bencés alapítású monostorban a papi konferencián beszámolót kér a lelkipásztori munkáról és int és buzdít: a templom és az iskola mentse meg a magyarl a jövendő Magyarország építő munkájára. (Ugyanúgy, mint azt csináltuk 1943 és 1948 között. Akkor pl. Győrött “Iskola és templom címen vándorszintársulatunkkal a Katolikus Népszövetség szervezésében szólaltattuk meg a riadót.) Az ország Főpapja, a magyar nemzet Misszionáriusa megáldja Portola Valley-ben az új íogadalmas magyar cserkészcsapatokat. Szól az amerikai ifjúsághoz (Com­mencement exercises, Woodside Priory). Pénteken, miután az egyetemi bankett elmarad, meglátogatja az öreg és beteg magyarokat, régi munkatársakat (Németh Annát, Tóth Miklóst a Szent Szív Zárda Tercsy és Lengyel nevű ma­gyar nővéreit), megáldja a Misszió lőpatronusának, Schlos­ser Frigyesnek, Szily Tamásnak otthonait; fogadja a cser­készcsapatok vezetőit: Csobott Tamást, Csejtey Juditot, a Csukonyi testvérpárt, Avakumovits Ottót, Vargha Istvánt és Katalint s gyermekeit. E látogatásokkal jelképezi, hogy­ha tehetné, meglátogatna minden magyar családot. A lelket ébreszgető magyar Főpásztor nem engedi el­aludni a lángot. Meglátogatja az első kaliforniai nagyobb missziós alapítást: Juniper Serra alkotását: a Mission Do- Iores-t. A Bazilika előtt Norman McFarland püspök fogad­ja. A Bazilikában a nagy katedrális felépítése előtt mondtuk mindig a Szent. István papi ünnepi szentmisét. Csöndben elmélyülve imádkozott ez ősi kegyhelyeken Mindszenty József Bíboros Hercegprímás, a Csendes, Óceán /partján, a jövendő világ magyarjaiért. Hallottuk a csendes imából a panaszos sírást is: (Más helyen hangosan kiáltva is:) “A történelem inkább csak a négereknek az újvilágba való hurcolásáról beszél, míg a magyaroknak a rabságáról keveset szól. Ezt is kell említenünk! Mert odahaza orosz sorsban gyilkolják a magyart. . . Huszonkét török szultán négyszázötvenhat év alatt elpusztított kétmillió nyolcszázöt­­venegyezer magyart. Ez a (mai) rendszer nem ekkora terü­leten, hanem még az egyharmadnál is kisebb területen és csak tizenöt év alatt elpusztított hárommilliószázötvenegye­­zer magzatot. Nagy elhatárolást kell tennünk: mi pedig e nyavalyát nem engedjük be a magunk családjába'éd így nem leszünk nemzetellenesek. « A magyar Hercegprímás természetesen érinti a lélek­­megújulá's minden más'kérdését is. Csütörtökön a Bencés Monostor nagy gimnáziumában] szombaton a Menlo Park-i szeminárium nagy templomában, vasárnap a nagy San Francisco-i székesegyházban: beszél a Szentháromság hité­hez, az Egyházhoz, a magyarsághoz való hűségről. Csalódhatták, természetesen azok, akik ma új “Ma­gyar' Hitről” beszélnek és a Hercegprímást arról akarták meggyőzni, miután az Egyházat és papjait oly sok dologban és oly csúnyán elmarasztalták, hogy ő csupán ez új magyar hitben lehet az ország, a magyarság élő lelki .fejedelrtie. A személyeket, mint magyarokat különben fogadta volna szí­vesen. Ne gondolják, hogy az egész világ e megcsodált 'és erőben és hitben tántoríthatatlan férfiúja bármilyen kör­nyezettől befolyásolható Öreg főpap, aki mintha nem a sóját szabaclakaratából cselekedne és döntene. A magyár bíboros hercegprímás sohasem fogja magát kitenni oly helyzetek­nek. amelyekben újra és ismét félreérthetik és megmásít­hatják nyilatkozatait. A magyar főpap tulajdonképpen csak a magyarokhoz jött. De megjelent mindenhol, ahol immáron évtizedeken át, mint San Franciscóban is, felkarolják a magyar ügyet. Megköszönte a város vezetőinek a magyar zászlóval feldí­szített városházán, hogy minden évben magyar nappá dek­larálják és proklamálják Szent István királyunk ünnepét. (Az erkélytől az utolsó sanghai 'magyar konzul zászlóját lengette a szél.) - uabni . ••riiiyg*» biudlojl A óvói) i •i ‘ A pFóféta-Iéiek-ébresztő tárogátóiszavália az égésit.'Koh­­tinensen végigcsertdült a magyar nemzeti kultúra megmen­tésére felszólító üzeneté s elhatott ä HárgittáiguSzóIt a vissz­hang tájé szívekből, reménykedő délitekből: a közös magyar imádságokban, a szép magyar énekek harmonikus és melo­dikus dallatnaiban. Mintha zengő hárfák kisérték volna odafenn az égből. Felcsendült ott is, mint a székesegyház­ban, ahol azt gondolták, hogy a gregorián ünnepi mise egy­ségét megzavarta volna a nemzeti nyelv. Maga a latin szentmise kétségtelenül visszaidézte a Krisztuskövetők test­véri egységét, de égyüttéreztek az idegenek a magyarokkal, amikor a hatalmas boltívek alatt felhangzott a magyarok ajkáról (kik az ötezer színes népforgatagban ötszázan vol­tak jelen), a magyar ének és a magyar Himnusz. (Utóbbi köszönhető Szabó Magdának, Széllé Albertnek s a Her­cegprímás titkárának, Mészáros Tibornak.) Más alkalom­mal, vagyis a Prímás Atya magyar szentmiséin (Woodside Priory, St. Patrick’s Seminary, Stephaneum), új megvilágí­tásban, új érzésekkel örültünk egy klasszikus szerző Mi­­atyánkjának, Gounod Ave Mária-jának, a szép magyar dalnak: Elindultam szép Hazámból .... Tárczy Kovács Erzsébet gyönyörű mezzo-szopránján művészi előadásban.) (Kár, hogy betegség miatt Oláh Gyárfás Dezső szólója a székesegyházban elmaradt.) A búcsúzás mindig nehéz és fájó. Éreztük akkor, amikor vasárnapon a fogadás után a nyolcvankét éves, világot járó nagy magyar főpap és a nyolcvanöt éves református lelkész (Borbás Antal, szk. tá­bori főesperes) találkozott egymással. Vajon, hol és mikor tesznek tanúbizonyságot arról, hogy mi magyarok testvérek vagyunk és felelősek vagyunk egymásért. Kell, hogy a ma­gyar rónákon és a Kárpátokban az új korszakban az új magyar családokból teljék az új telepítés! Erre adta áldási a világot járó lelkek-fejedehne, amikor ellátogatott Sono­­mába, a Santa Rosa egyházmegye magyar múltú szőlő­­vidékére. Ez a vidék úgy hasonlít a magyar Dunántúlra! Innen fel lehet nézni Észak-Kalifornia Redwood rengete­geire és Kelet felé a szép Lake Tahoe Sierra-Nevada hegy­­láncolataira. (Mint a Dunántúlról a Tátra és a Hargitta felé . .-.) ’ Sortoma Haraszty Ágoston nevéhez fűződik. Haraszty a múlt század érdekes embere volt. A Kossuth emigrációval jött Kaliforniába. A nagy amerikai pionerek közé tarto­zót!. Döntő szava volt a politikai életben. Kalifornia aranyait a Federal kormányzat aspirációi elől ő mentette meg. (A legenda szerint, amikor a bankokban az aranyak lefoglalása céljából a keleti főkormányzat kiküldöttjei a hajnali órákban megjelentek, az összes bankok már üresek voltak. Haraszty megelőzte őket és az aranyakat visszadta Kaliforniának.) Gyermekeit összeházasította Valejo spanyol generális és más generálisok leányaival és fiaival. A legnagyobb érde­me, hogy a kaliforniai borászatot ő honosította meg. Ismét a legenda szerint Magyarországról rendelt szőlőtőkékkel fej­lesztette naggyá, Sonomában. Haraszty művét Frank Bartholomew, a United Press most nyugalomba vonuló elnöke mentette át a jelen és a jövő kornak. Ma is az ő nevét viseli és a Bácskay Béla által felállított emlékmű hirdeti a magyar név dicsőségét. A Hercegprímás látogatása nemzeti zarándokhellyé avatta nemcsak a Haraszty szőlő-vidéket, hanem a közelé­ben lévő legészakibb Juniperi Serra Missziót is. A kápolna állami kézben van, de a 18. század spanyol ferenceseinek a nagy hithirdető állomását most a magyarok nagy Misszio­nárius Főpapja, Mindszenty József, avatta világjelentőségű endékművé. Még mindig fülünkben visszhangzanak a banketten mondott nagy üdvözlések. Joseph T. McGucken klasszikus beszédében a zárószavak: Hungary is Mindszenty and Mindszenty is Hungary! Merlin Guilfoyle püspök invoká­ciójából a nagy dicséret: Isten támasztotta nekünk Mind­­szentyt, mint az újkor prófétáját. Santa Rosa püspöke So­nomában Mindszenty bíborosban látja a jövő emberét, aki egyedül képes szellemi és lelki zsenialitásával a keresztény világnézetet újra diadalmas világnézetté tenni ebben a hűlő világban., . Mindszenty József mosolygós szeme ezután végigte­kintett a sonomai szőlőültetvényes halmokon és visszagon­dolt a dunántúli, a zalai szőlőkre, ahol édesanyja dolgozott. Édesanyja volt mellette, mint mondotta a banketten is, ami­kor Polgár Rozália édesanyjáról festett szép arcképét szem­lélte. S maga előtt látta az édesanyákat, akik gyermekeik­ben folytatják a nagy magyar hivatást: A nemzetmentést, a magyar lélek megmentését az új nemzedékekben! És Mindszenty József másnap elbúcsúzott tőlünk. A repülőgép elvitte Los Angeles, San Diego felé . . . Aztán visszamegy Bécsbe. A hit tulajdonképpen remény! S mi reméljük, hogy a magyarok nagy lelki vezérét ismét köszönthetjük . . . Ezáltal megőrizzük hitünket is. Magunkban és gyer­níekeinkbén. Veszünk buzdítást azoktól a kis első szentáldozóktól, akiknek éppen Mindszenty Bíborós Főpásztor nyújtotta át 1974. június hatodikén az Élet Kenyerét. \r ' ' ' V SAJTÓALAPRA ADAKOZOTT * T. E. Baráth, Montreal, Canada $12.00 N.N., Cleveland, Oh. $3.00 Horváth János, Dearborn, Mi. $3.00 Idálás köszönet a megértő támogatásért! Senator James O. Eastland, President pro Tempore of the Senate, üdvözli Dr. Béky Zoltán püspököt, jobbra áll Rev. Dr. Edward L. R. Elsőn, Chaplain oj the Senate. 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK 1 Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX IS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU ^ASj% 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621 -6036 DETROIT KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236 1 l— 1 -■ ■—--------:— ;---------:-----——• AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG BEADVÁNYA NIXON ELNÖKHÖZ MOSZKVAI ÚTJA ALKALMÁBÓL Nixon elnök moszkvai útja előtt az AMSz vezetősége kihallgatást kért az elnöktől, hogy véleményét és kéréseit az amerikai magyarság nevében vele közölje. Az elnök, aki akkor tért haza középkeleti útjáról Jack Matlockot, a Bureau of Soviet Affairs igazgatóját a külügy­minisztériumban jelölte ki a küldöttség fogadására, aki őt moszkvai útjára elkíséri, és a tanácskozásokon résztvesz. Jack Matlock igazgató hétfőn, június 24-én fogadta a küldöttséget, amely Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspök, igaz­gatósági elnökből, Dr. Czikann-Zichy Móric külügyi bizott­sági elnökből és Dr. Száz Zoltán országos igazgatóból állt, A küldöttség az AMSz beadványának főbb pontjait tárgyalta részleteiben Matlock igazgatóval, az elnök meg­bízottjával. A beadvány főbb pontjaiból a következők képezték a tárgyalás alapját. Az AMSz megköszönte, hogy október 31-én a bécsi haderőcsökkentési konferencián az amerikai főmegbizott to­vábbra is követelte Magyarország bevonását a csapatcsök­kentési zónába. Rámutatott arra, hogy ennek ellenére a kommunista közlemények továbbra is kizárják Magyaror­szágot a zónából és az ügyöt elintézettnek tekintik. Kérte az elnököt, hogy hasson oda a moszkvai útja alatt, hogy az orosz csapatok csökkentése, és későbbi végleges visszavoná­sa a konferencia tartalmát képezhesse. A genfi konferenciával kapcsolatban a beadvány min­den olyan egyezményt, amely nem foglalná magába az emberi szabadságjogok legalább részleges megadását Ke- Ifctközépeurópában, nevetségesnek nevezett, és kérte az el­nököt, hogy tártson ki erélyes álláspontja mellett, hogy nem fogad el semmi ilyen egyezményt, és felhívta figyelmét, hogy a Szovjetunió erős nyomást fog gyakorolni rá a láto­gatása alkalmából. A beadvány erős aggodalmát fejezte ki afelől, hogy újságcikkek szerint a genfi konferencia el fogja ismerni az európai határok sérthetetlenségét. Az európai határokat nem tarthatjuk igazságosnak és sérthetetlennek, jelentette ki a beadvány, és kérte, hogy a fogalmazást úgy változtassák meg, hogy békés változást nemzetközileg ellenőrizett név­­szavazás útján ne zárják ki. Ezzel kapcsolatban Matlock igazgató annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy Amerika a határok sért­hetetlenségét fegyveres és erőszakos változások ellen mond­ja ki, de nem mondja, hogy a jelenlegi határok az egye­­düliek, már csak a balti államok bekebelezésének kérdése miatt sem. Biztosította a küldöttséget afelől, hogy semmi olyan szöveget nem fogadnak el, amelyik a határok békés útón való megváltoztatását kizárná. A beadványt a küldöttség tagjai és Dr. Nádas János intézőbizottsági elnök írták alá az AMSz nevében. DR. BÉKY ZOLTÁN PÜSPÖK IMÁVAL NYITOTTA MEG A SZENÁTUST Június L2,-én, Kovács Mihály születésének 250. évfor­dulóján Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspököt, az Amerikai Ma jyar Református Egyesület elnökét és az Amerikai Ma: gyár Szövetség igazgatósági elnökét kérte fel Gerald Ford alelnök a szenátus megnyitására. Béky püspök magasszárnyalású beszédében adott há­lát a jó Istennek a szabadság és függetlenség e klasszikus földjéért, az USA-ért, amely két évszázadon keresztül volt a szabadság zázslóhordozója és fiai százezrei estek el az elnyomott népek szabadságának megvédésében. Isten áldá­sát kérte a törvényhozókra, és kérte, hogy maradjanak to­vábbra is szószólói a Ieigázott népeknek. Béky püspök imája után felhasználta az alkalmat, hogy külön megbeszélést, folytasson több szenátorral, akik Kovács Mihály ezredes születésének 250. évfordulójáról emlékeztek meg, vagy fognak megemlékezni. Kovács ezre­des Washington hős .huszárja, az amerikai lovasság meg­teremtője volt, aki Charleston, S.C.-nél halt hősi halált. Strom Thurmond, south carolinai szenátor beszédében méltatta Kovács érdemeit, felevenítve, hogy ellenfele is a legjobb amerikai lovasságnak nevezte lovasságát, amellyel valaha találkozott. Leírta változatos pályafutását, és arra a következtetésre jutott, hogy Kováes a megalapítója volt an­nak a tradíciónak és kiválóságnak, amely a magyarság zömét azóta is jellemzi Aberikában. Richard Schweiker, Benjamin Franklin városának szenátora beszédében egészében leközölte Kovács Mihály levelét Franklinhoz, amelyet a hős ezredes a latin mottó­val: Fidelissimus ad mortem fejezett be. Kiemelte Kovács ezredes pennsylvaniai összeköttetéseit is, az Easton, Pa.-i rekrutálást, a Pulaski légió megteremtését, amelynek paj rancsnoka Kovács ezredes volt és hosszasan méltatta a Ko­vács és Pulaski között fennálló barátságot és összműkö­­dést, amelyik ezt a periódust jellemezte. Schweiker szenátor rámutatott Kovács európai katonai pályafutására, amelyik kimagasló volt a porosz hadsereg­ben, ahová először mint Mária Terézia huszára és hadi­fogoly került. Legénységi sorból (mint hadifogoly) ezredesig dolgozta fel magát, kitüntetve magát a Hét Éves háború számos döntő ütközetében. További felszólalások még következnek. A szenátorok között, akikkel Béky püspök eszmecserét folytatott, voltak továbbá James Eastland mississippi sze­nátor, a szenátus rep. tem elnöke, Senator Hugh Scott (R. Pa.) a republikánus kisebbségi vezér, és Barry Goldwater és-Robert Taft szenátorok. Az ünnepélyes megnyitáson jelen voltak többek között a Amerikai Magyar Református Egyesület főtisztviselői, Ft. György Árpád titkár, Eszenyi László ellenőr, Szentmiklóssy Pál pénztárnok, az Amerikai Magyar Szövetség részéről Dr. Éüry Lajos országos titkár, Dr. Bakó Elemér igazgató, a kulturális bizottság elnöke, és Dr. Száz Zoltán igazgató. Jelen volt továbbá Tóth Béla református egyesületi elnöki _ titkár, és a helyi AMSz részéről Tischler József igazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents