Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-07-05 / 27. szám

SECOND-CLASS POSTAGE PAID A Magyar Újság ’ folytatása. Beolvadt lapok: "Detroiti Hírlap"’, "Magyar Napilap ”, "Flint és Vidéke”. «— Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem) Á DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE, MI. 48192. Tel.: (313) 935-466& Minden hétfőn és csütörtökön este 5.30 és 7:30 közöt» VOLUME 64. ÉVFOLYAM ~ NO. 27. SZÁM. 1974. JÚLIUS 5. , A KÉTARCÚ SZOVJETUNIÓ A moszkvai Pravdában ,—< Nixon elnök látogatása előtt r— két cikk jelent meg, amely arról tájékoztatja olvasóit, hogy az Egyesült Államok elnökének a Szovjetunióban tör ténő látogatása milyen fontos az enyhülési politika szem­pontjából. A nyugati országokban megjelenő lapok rámutatnak Moszkvának arra a készségére is, amely az Egyesült Álla­mokkal való kapcsolatok fejlesztésére irányul. Ugyanakkor azonban súlyt fektetnek arra is a Pravda munkatársai, hogy kihangsúlyozzák: mindez nem veszélyeztetheti az ideológiai harcot a nyugati eszmék ellen. A Pravdában megjelent kék cikk meglehetősen kézzel­foghatóan szemlélteti ezt az ellentmondásos politikát. Az egyik egy hosszú cikk Chuck Connors, amerikai színészről szól, amely megállapítja, hogy mint nagyon sok amerikai, ő is áldozata volt a hidegháborúnak és felült a szovjetelle­nes hazugságoknak (!), de most már kijózanodott. A lap fényképet közöl Brezsnyev pártvezér múltévi amerikai látogatásáról, amikor a két méter magas vadnyu­gati színész nemcsak barátságosan átölelte a kommunisták vezetőjét, de fel is emelte. A cikk azt írja, hogy az élet, valamint a két szovjet amerikai csúcskonferencia segítette Connors-t abban, hogy felismerje az igazságot és hozzáteszi: Churck Connors pél­dája nem elszigetelt jelenség az Egyesült Államokban. A Pravda ugyancsak közli a szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatát, amely óva int minden lazulással szemben, amely csökkenheti a nyugati eszmék elleni harcot. A határozat egyúttal bejelenti, hogy az isko­lákban fokozzák és megerősítik az ideológiai képzést. A Központi Bizottság határozata egyébként bírál és vádol, amiért korunk kapitalista eszméinek kritikája sem nem elég gé éles, sem nem elég meggyőző. Majd megállapítja: az idő az ideológiai harc jelenlegi helyzetének különlegességeit ne?szi figyelembe. Végezetül bejelenti, hogy az ideológiai képzés tarta­mát, valamint a marxista-leninista filozófia tanítását min­den diák számára növelik. A szovjet sajtóban megjelent más cikkek viszont meg­ismétlik azt a tételt, hogy Moszkva hajlandó együtt működni az Egyesült Államokkal minden nagyobb kérdésben, amely fontos az egész világ, valamint a Szovjetunió és Amerika közötti jóviszony szempontjából. Az egyik moszkvai lap azt írja, hogy Moszkvában nagyon sok problémát megvitatnak majd és az Egyesült Államok tapasztalni fogja, hogy Moszkva lelkiismeretes és aktív partner a stratégia fegyverek korlátozására irányuló további határozatok kutatásában. A jó szovjet-amerikai kap­csolatok lényegesen fontosak a nemzetközi biztonság és min­den ország jószomszédi viszonyának szempontjából. Éppen ezért nemcsak a két ország élvezi előnyeit, de az egész világ nyerni fog a további pozitív fejlődés eredményeképpen — állapítja meg a Pravda. ISMÉT ÁRVÍZ PUSZTÍT ERDÉLYBEN A New Yorkban megjelenő DAILY NEWS 1974. június 17-i számában megjelent, Budapestről keltezett rövid bír szerint: Felhőszakadások és pusztító viharok öntötték el Ro­mánia nagy részét... a Maros, az Olt és a Siret (Szeretb Moldvában) lolyók kiléptek a medrükből. Még mindenkinek emlékezetében él az a borzalmas árvízkatasztrófa, amelyik 1970 májusában Erdélyre, a Bá­nátra és a Csonkaország keleti részére zúdult. Mint akkor, a mostani nébánysoros jelentés is, a pusz­tító áradásért a természeti erőket teszi felelőssé. Pedig azo­kért kizárólag az 54 évvel ezelőtt hozott kegyetlen, ember­telen, országcsonkitó TRIANONI BÉKEPARANCS, an­nak alkotói és mai napig fenntartói, s nem utolsó sorban annak túlzónacionalista, hatalmi tébolyban tobzódó haszon élvezői a felelősek. A bűnös esztelenséggel meghúzott, folyókat, völgye­ket, hegygerinceket következetesen derékba szelő határok a Kárpátmedencének nemcsak egyedülálló földrajzi egységét bontották meg, hanem többek között azt az egészen nagy­szerű, európai hírű árvédelmi rendszert is, amit a magyar­ság tudással, verejtékkel és mérhetetlen anyagi áldozattal már 100 évvel ezelőtt kiépített a Kárpátmedence és lakói­nak védelmére. De felelős ezekért a katasztrófákért az az immár 34 éve tartó, esztelen, kapzsi gyarmati kiuzsorázás és rablógaz­dálkodás is, amivel a csehek, románok és újabban az oro­szok letarolták, kiirtották a Kárpátok és a többi erdélyi hegy­ségek hatalmas erdőségeit anélkül, hogy helyükbe újat te­lepítettek volna. Ezzel az esztelen, bűnös rablógazdálkodással nemcsak a táj egységét, szépségét bontották meg, hanem az egész tájegység természeti egyensúlyát is, ami az egész vidék idő­járási viszonyainak gyökeres változását vonta maga után. Csak így történhetett meg és fog mind gyakrabban meg­történni, hogy hóolvadás és tartós esőzések idején a letarolt. Folytatás a negyedik hasábon ETNIK PAPOK ANGOL NYELVEN __ Az ohioi Wicklifle-ben több mint 100 katolikus pap gyűlt össze, hogy az etnik egyházközség és a társadalmi közösség kapcsolatainak időszerű kérdéseit megtárgyalják. Ezek a kérdések három vonatkozásban merülnek fel: 1) a szomszédság fejlődése, 2) a nemzetiségi öntudat és 3) az egyházközség fennmaradása szempontjából. Az etnik papok értekezletén Gilligan kormányzó is megjelent. Arról beszélt, mit tehet az állami közigazgatás a városi etnik cso­portok érdekében. A másik előadó Novak Michael, a "The Rise of the Unmeltable Ethnics ’ (A beolvaszthatatlan nem­zetiségek megerősödése) című mű szerzője volt. A Borromeo Szemináriumban megrendezett papi gyű­lést korszakalkotó jelentőségűnek mondhatjuk, mert azt az alacsonyahhrendűségi érzést szüntette meg, amelyet a nem­zeti kisebbségek papjaiból váltott ki a korábban ország­szerte megnyilvánuló beolvasztási törekvés. Ennek a gyű­lésnek az volt az elsődleges célja, hogy a nemzeti kisebb­ségekhez tartozó papokban felélessze a nemzetiségi hagyo­mányok megbecsülését s ennek birtokában híveik megfele­lőbb lelkigondozásáról, sőt azok etnik kultúrájának ápollá­­sáról is gondoskodni tudjanak. A gyűlésen egyik alapvető követelményként nyilvánult meg az a kívánság, hogy az egyházközségi iskolákban angol nyelven tanítsák az etnik műveltség alap ismereteit. Ez a kívánság kétségtelenül óriási haladást mutat,> í — :bbi lehetőségekhez képest, de nemze­tiségi szempontból még mindig nem elég. Mint ahogy Mindszenty bíboros amerikai körútja folyamán magyar vo­natkozásban mindenütt hangsúlyozta, elengedhetetlenül szükséges a nemzetiségi nyelv tanulási lehetőségének bizto­sítása is, mert a nyelv tudása nélkül az annak segítségével kifejezett és abban élő kultúra sohasem válik teljes egészé­ben megismerhetővé. A nyelv nemcsak a nemzetnek, hanem a nemzetiségnek is éltető eleme, lelke. tatia gyűjtését. Hamarosan azonban újabb támadás érte. Két haragos asszony vonta felelősségre, miért nem segít nekik is, amikor az ő lakásuk szintén leégett. Howard azzal mentegetődzött, hogy őket nem ismeri. Az egyik asszony erre ledöntötte az adományokat kérő felirattal ellátott táb­lát, a másik pedig deszkadarabbal ütötte. Ez lett jótettének jutalma. JUICHIRO — Elkésett halálhír közli az Ausztráliai Magyarság legutóbb ide érkezett szá­mában, hogy Imaoka Juichiro japán tudós, a magyarok rajongó barátja, még az 1973. év szeptember 2-án elhúnyt. Születési évét nehéz lenne megállapítani. Magyarországra 1922-ben érkezett s 9 éven át Cholnoky Jenő intézetében végzett földrajzi és emberföldrajzi szaktanulmányokat. E mellett igen élénk tevékenységet fejtett ki a japán-magyar baráti kapcsolatok kiépítése érdekében. Nemcsak a fővá­rosban, hanem szinte az egész ország területén előadásokat tartott a japán kultúráról és a japán-magyar' rokonságról, amelyben hitt és amelyre állandóan bizonyítékok után ku­tatott. Magyarul természetesen jól beszélt. (E sorok írója ma is élénken emlékszik Imaoka Juichiro magyar előadásá­ra, amelyet 1923-ban a szombathelyi középiskolások részére tartott.) Hazatérése után tudományos pályafutása közben mindig szeretettel gondolt a magyarságra, amelyről több mint 20 kötetet írt. Figyelemmel kísérte a magyarság ere­detével foglalkozó legújabb külföldi magyar kutatások ered­ményeit is. Amikor 1963-ben a tokyoi színházban bemutat­ták Madách Imre halhatatlan művét. Az ember tragédiá - ját, arról a tokyoi lapokban nagy cikket írt s a tragédiából bőséges szöveg-idézéseket közölt. Később az Ausztráliai Magyarság szerkesztőjének betegségéről panaszkodott, de utána hamarosan újra folytatta munkáját. A magyarság őszinte és nagy barátját veszítette el benne, aki mindenkép­pen kiérdemelte, hogy emlékét hálás kegyelettel őrizzük. KÜLFÖLDI BÖRTÖNÖKBEN _ Gyakran olvashatunk híreket, amelyek amerikai polgárok külföldi letartóztatásai­ról szólnak. A legutóbbi adatok szerint jelenleg 59 ország­ban 1492 amerikai van külföldi börtönökben. 1013 személyt ezek közül kábítószerek tiltott adásvétele, vagy élvezése miatt csuktak le. A legtöbb Amerikai Mexikóban tölti bör­tönbüntetését. Számuk 470. Mexikó utón Kanada, Német­ország, az Egyesült Királyság és Spanyolország következik. Kubában 42 amerikai ül börtönben. 11 ezek közül kábító­szerekkel való üzérkedés miatt. A nagyszámú bebörtönzés legfőbb oka, hogy az amerikaiak nem akarják tudomásul venni, hogy a külföldön is vannak törvények, amelyek sok­szor mások, sokszor jóval szigorúbbak, mint az amerikai jogszabályok. Elfelejtik azután azt is, hogy külföldön az Amerikai Egyesült Államok jogi védelme megszűnik, mert minden országnak nemzetközi egyezményekben gyökerező joga van a területén elkövetett bűncselekmények miatt a bűntettesek felelősségre vonására. A kiszabott büntetés nem szigorúbb, mint amit annak az országnak más polgárára kiszabnának, de gyakran szigorúbb lehet, mint amelyet a tettes Amerikában kapna. A közelmúltban például három fiatalt halálra ítéltek Törökországban, mivel hasist csem­pésztek. Zenz Katherine 28 éves, MacDaniel Jo Ann 29 éves és Hubbard Robert 23 éves fiatal amerikai halálbün­tetését később a török bíróság életfogytiglani fegyházra vál­toztatta, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elítéltek a legjobb esetben csak 12 év múlva szabadulhatnak ki. Akik tehát nyaralásukat külföldön óhajtják tölteni, jó lesz, ha különös óvatossággal járnak el és mindenféle bűncselek­mény elkövetésétől szigorúan tartózkodnak. A JÓTETT JUTALMA - Május l7;TMi “"f” a rendőrség Los An­gelesben a Symbionese” felszabadító hadsereg tagjainak rejtekhelyét megsemmisítette, a szomszédban lakó egyik nyomorék asszony, Mattie Morrison háza is elpusztult. Az 50 éves Tommy Howard a szerencsétlen asszony segítsé­gére sietett. Azoktól, akik a romokat meglátogatták, ado­mányokat kért az asszony javára. Jólelkűségét az újságok is részletes tudósításokban közölték. Ez lett a veszte. Pár nappal később két férfi jelent meg How>ard gyűjtő tevékeny­ségének színhelyén. Az egyik szó nélkül el akarta emelni azt az edényt, amelybe a látogatók adományaikat helyez­ték. Howard persze tiltakozott ez ellen. Közölte a támadó­val, hogy a pénz azé az asszonyé lesz, aki a ház romjai helyén lakott. A támadó erre borotvát vett elő, Howardol hátrább kényszerítette s az edényt mintegy 50 $-nyi tartal­mával együtt elvitte. Howard maga nyomozott a tettes után. Meg is találta. A 29 éves Thomas Fordot letartóztatta és bűnvádi eljárást indított ellene. Egy évig terjedhető sza­badságvesztést kaphat. Howard most már nyugodtan foly-MÁRIAPÓCS — Ft. Bobák Sándor dr., a Keresztelő Szent János görög katolikus ma­gyar egyházközség plébánosa, 1955-ben az ohioi Welsh­­fielden (Geauga megyében) a magyarországi Máriapócs híres búcsújáróhelyről elnevezett búcsújáróhelyet alapított, amely az azóta eltelt majdnem hét teljes évtizeden át egyre jobban fokozódó látogatottságra tett szert. A zarándokok Ielkigondozását ft. Babák úgy látta el, hogy a zarándok­latokra alkalmas melegebb hónapokon át rendszeresen ki járt a "máriapócsi ' kegyhelyre. A költségek előteremtésé­ben sok római katolikus is támogatta, de az oroszlánrészt mind ebben, mind ja szervezés terén három Magyarország­ról kitelepült szociális nővér, köztük legelsősorban Mária Flóra nővér vette ki. A nővérek konyhát vezettek a kegy­helyen és kegytárgyakat árúsítottak, hogy a költségek fede­zésére alapot teremtsenek. Az oltárt a Keresztelő Szent János görög katolikus magyar egyházközség egyik hívője építtette meghalt ura emlékére, a padokat pedig a cleve­landi Szent Imre római katolikus magyar egyházközség ajándékozta a kegyhelynek. A sok fáradozásnak most meg lett az eredménye. Mihalik J. Emil görög katolikus püspök a máriapócsi kegyhelyet plébánia rangjára emelte s az új egyházközség lelkipásztorává ft. Bobák Sándor dr.-1 ne­vezte ki. Az egyházközséghez a környéken Lakó mintegy 50 személy tartozik. A templom április 15 óta áll. Mindössze 80x24 láb kiterjedésű, de a hívek és a búcsújárók három alkalommal is hallgathatnak benne bizánci szertartáséi (görög) katolikus szentmisét: szombaton délután 6-kor, va­sárnap pedig délelőtt 11 -kor és délután 4-kor. Havonta egy­szer a nővérek a templom alagsori helyiségében ízletes ma­gyar ebédet adnak csirkével és kolbásszal. Mint a plébános segítőtársai, lelkiek terén is buzgólkodnak. Jelenleg a kör­nyék gyermekeit készítik elő az első szentóldozásra, amely a terv szerint novemberben lesz. Ft. Bobák Sándor dr. Magyarországon született. Hit­­tudományi tanulmányait Rómában végezte, ahol 1940-ben szentelték pappá. Az Egyesült Államokba 194/-ben ván­dorolt ki. Lelkészi szolgálatát Detroitban kezdte, majd a clevelandi Szent Mihály görög katolikus magyar egyház­­község plébánosa lett. Ebben a minőségében sok 1950 körül érkezett magyar honfitársának volt segítségére. Msgr. Ma­rina Gyula dr. kanonok-plébános távozása után lett a Szent János egyházközség plébánosa, ahol 22 éven át végzett ál­dásos Ielkipásztori tevékenységet. Érdemes megemlíteni róla még, hogy édesapja szintén görög katolikus lelkész volt Magyarországon és négy testvére is görög katolikus lelkész. Egyik öccse Brownsville (Pa.) görög katolikus plébánosa. Mindszenty József bíboros hercegprímás clevelandi tartóz­kodása alkalmával nemcsak plébániáját tüntette ki magas látogatásával, hanem a máriapócsi búcsújáróhelyet is. Bo­bák atya további sikeres magyar Ielkipásztori munkásságára Isten áldását kérjük. AT CLEVELAND, OHIO 441ÖÍ, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3633 mw I............mim I im——on miBim-». i m-i-n-f EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent MINDENT FELÜLMÚLÓ POMPAVAL, SZIVSZORITÓAN MELEG SZERETET MEGNYILVÁNULÁSA MELLETT FOGADTA CHICAGO MINDSZENTY PRÍMÁS URAT Az idő sürget s így csak távirati rövidséggel lehet he­számolni Chicago feledhetetlen, történelmi napjáról. A Bíboros Hercegprímás úr gépe 20 percet késve ér­kezett meg St. Louisból Chicagóba, zuhogó esőben s így a városháza segítségével a B-727-es gép hátsó szárnya alatti lejárónál várták a nagy vendéget s hozták egyenesen a Holy Name katedrálishoz, ahová így természetesen szintén késéssel érkezett. Az eredeti terv szerint a virágos, színes udvarban lett volna a fogadtatás, így a felvonult magyarság és vendégeik beszorultak az iskolaterem földszinti nagy halijába, ahol az ajtóban három magyarruhás gyermek virággal, mögöttük a magyar-ruhás fiatalság és asszonyok színpompás sora előzte meg a megjelentek nagy tömegét. A Bíboros úr — mint mindig — először a fiatalságot látta meg, (rengeteg apróságot, fiúk-Iányok, mind magyar díszruhában, mellettük cserkészeink,) s csak azután lépett Cody chicagói érsek mellé, aki keresetlen, meleg szavakkal üdvözölte Chicágó nagy vendégét. Utána, Chicágó magyar­sága nevében, lapunk munkatársa, Soproni Bálint köszön­tötte a Prímás urat, Petőfi: Füstbe ment terv című versére hivatkozva, hogy . . . nincsenek szavak ilyenkor s csak arra kért engedélyt, hogy a Bíboros úr kezét megcsókolva meg­köszönhesse minden magyarok nevében, amit a magyarsá­gért tett 28 év alatt. Ezután Soproni Bálint bemutatta a jelenlevő magyar papokat és lelkészeket, akik a szomszéd államokból is eljöttek, keresztények és keresztyének . . , mind, mind magyarok. A Prímás úr rövid beszédben kö­szönte meg az üdvözlést s sajnálatát fejezte ki, hogy Chi­­cégónak a rendezőség ilyen rövid időt adott . . . Délben nagymise volt a Székesegyházban, ahol a Prí­más úr mellett Cody bíboros érsek és négy vendégpüspök mellett ott voltak az összes megjelent papok és lelkészek . . . A szentmise latin nyelven folyt le, de a Prímás úr magyarul prédikált... főleg' arról, hogy maradjunk meg magyarok­nak ... és a hivatalos kórus mellett a nagyközönség is elé­nekelt néhány magyar egyházi éneket, Msgr. Mészáros irányítása mellett. Nagysikerű sajtókonferencia is szerepelt a program­­mon, ,—■ mind a négy fő-channel hozta az esti hírekben a Prímás úr látogatásáról felvett riportot, (Szathmáry Lajos volt a public-relations irányítója, meg is volt az eredménye.) ,—■ majd az érsek úrnál rövid ebéd, a látogató szomszéd püspökök bevonásával. Három óra volt már, amikor Mindszenty Hercegprí­más úr megérkezett a Szent István templomhoz, ahová vé­gül még egy gombostűt sem letetett volna bezsúfolni. . . itt rövid liturgia volt, a zászlók megáldása és újabb beszéde, figyélmeztetőnek, hogy ne adjuk fel, ne veszítsük el ma­gyarságunkat. Megható volt látni, hogy a katedrálisba fel­vonult kb. 35 Kolumbusz lovag testületileg eljött a magyar, templomba is . . . Az áldás után a Prímás úr érthetően —< már túl fá­radt volt, így a megmaradt programot rövidre kellett venni, de a templom alatti díszteremben a Bíboros Prímás úr még meghallgatta a fiatalság rövid műsorát: Polgár Melinda szavalta el neki Soproni Bálint dédmama című versét, (a­­melynek témája, hogy Csaba, Chicágóból, angolul írta a dédmamának az első levelét. . .) majd a tulipános Láda gyermekkórusa és az újraalakult Magyar Kórus, 1 arnay Gyula vezetésével három szép énekszámot adott elő . . . Az emlékezetes ünnepség megrendezésében legelsősor­ban Mihályi Gilbert plébános úr. Horváth Béla és felesége nevét kell kiemelnünk, akik a rövid idő alatt emberfeletti munkát végeztek, a Fogadó Bizottság minden tagjának pél­daadó együttműködésével. Dr. F. K. ISMÉT ÁRVÍZ PUSZTÍT ERDÉLYBEN Folytatás az első hasábról csupasz hegyoldalakról a hatalmas víztömegek minden el­lenállás nélkül pusztító árként zúdulnak le a völgyekbe, amiket a magyarok által épített, de 50 éven keresztül el­hanyagolt, lerombolt gátak már képtelenek a folyók medré­be szorítani, megtartani. Az elmondottak mindennél ékesebben bizonyítják, hogy a természet és a természeti törvények ellen elkövetett bűnök előbb-utóbb súlyosan megbosszúlják magukat. A magyarság külön tragédiája, hogy még a természet mások állal kihívott bosszúja is az ártatlan magyar tömegeket súj­totta és sújtja. Szeretnénk remélni, hogy ez a mostani árvíz sokkal kisebb méretű. Ez azonban egy pillanatra sem menti fel az illetékeseket, Trianon gátlástalan hoszonélvezőit a fele­lősség alól. A VIRRASZTÓ hírszolgálata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents