Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-06-28 / 26. szám

,4. OLDAL. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. JÜNIUS 28. Bomogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (holy tatás) 10. EGYÉNI UTAKON A megújulás korszakának iránykereső csoportjain kívül egyre-másra tűnnek fel kiváló költők és írók, akik már egyéni utakon járnak, vagy ha követik is valamelyik irányt, annak szőkébb korlátáiból kitörnek és egyéniségükkel aratnak si­kert. Ezek a költők és írók a későbbi korszakok előfutárjai­­ként jelentkeznek; a nemzeti és népi eszméket szólaltatják meg; a romanticizmus hírnökei. Vannak, akik éppen ezért élőromantikusoknak (prae-romantikusoknak) nevezik őket és tevékenységükben külön korszakot látnak, amely 1804-től 1825-ig tartott. Ez az eljárás eléggé indokoltnak látszik, az ilyen alapon elkülön.thető csoport irodalmi tevékenysége azonban időbelileg mind a költői alkotás, mind az elért hatás szempontjából annyira egybefonódik az iránykeresők törekvéseivel, hogy különleges értékelésük a korszakon be­lül egyéni alapon célszerűbbnek mondható. FAZEKAS MIHÁLY 1 766-ban született Debrecenben. Módos apja a kollé­giumban taníttatta. Mint főiskolás, ellentétbe került taná­raival. Katona lett. Moldvában és Franciaországban telje­sített szolgálatot. Főhadnagyi rangot szerzett. 1796-ban visszatért szülővárosába. Gazdálkodott és a kollégium pénztárosi munkakörében tevékenykedett. Weszprérni 1st van városi tiszti orvos és szakíró 11111 leányával kötött házas­ságot, így sógorságba került Földi János (1755-1801) költői hajlamú orvossal, akt mellékesén természetrajzzal is foglal­­kózott.J82) Tőle kapott kedvet mind a tudomány művelésére, mind a költői tevékenységre. Kapcsolatba került Kazinczy Ferenccel és barátságot kötött Csokonai Vitéz Mihállyal. 1819-ben megindította és haláláig szerkesztette a Deb­­reczeni Kalendárium -ot. A város tudományos életében jelentős szerepet töltött be. 1828-ban hunyt el. Mint költő, tulajdonképpen lírikus volt, szerelmi, em­berbaráti, hazafias, természetcsodáló és vallásos érzelmeit azonban nem tudta élményszerűen kifejezésre juttatni. 1804-ben Lúdas Matyi címmel hexameterekben komikus eposzt írt, amely váratlan sikert aratott, általános népsze­rűségre tett szert, 1815-ben, majd bizonyos átdolgozás után 1817-ben nyomtatásban is megjelent. Ez az egészséges ko­mikummal megírt elbeszélő költemény, amely nemcsak szerkezetében és hangjában, de célzatosságával is a nép­mesékhez hasonló, eredetileg tisztán erkölcsi tanulságként a gonoszság bűnhődését akarta bemutatni. Főhőse Matyi, í)7. eszes jobbágyfiú, aki anyja unszolására lúdakat hajt fel íC döbrögi vásárra, ahol szóváltásba keveredik a vidék ret­tegett földesurával, Döbrögivel a gonoszság megszemélye­sítőjével. A gazdag, de kapzsi földesúr elhajtatja Matyi hídjait, a szegény, de bátor jobbágyfiút pedig 50 botütéssel még meg is bünteti. Lúdas Matyi háromszorosan vissza­­li/eti Döbrögi gonoszságát. A gőgös földesúr megjavul s a továbbiakban emberségesen bánik jobbágyaival. ’ • , A Lúdas Matyi keletkezésekor és kiadásai után rögtön óriási sikert aratott. Néhány évtizeddel később ezt a sikert a jobbágyfelszabadításra irányuló törekvések poli­tikai és társadalmi vonatkozásainak belemagyarázása egyre jobban felfokozta, szerzőjének pedig halhatatlanságot biz­­losított. Az utóbbihoz kétségtelenül hozzájárult a Magyar Füvészkönyv is, amely a növénynevek meghatározása kö­rül végzett érdemleges alapvető munkát, noha ez tulajdon­keppen Földi János tervét valósította meg Diószegi Sámuel közreműködésével.186) Nyelvi szempontból különösen figye­lemre méltó, hogy a magyar növényneveket elsősorban a népnyelvből vette át és csak a mutatkozó hiányokat pótolta mesterséges szóalkotásokkal. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY i 1 773-ban született Debrecenben. Apja Csokonai Vitéz József seborvos (kirurgus), anyja Diószegi Sára volt, aki nagy irodalmi műveltséggel rendelkezett. Édesapját 1 3 éves korában elvesztette. Felneveléséről és taníttatásáról özvegy édesanyja gondoskodott. A debreceni kollégiumba került, ahol a gimnázium elvégzése után bölcseleti, majd hittudo­mányi tanulmányokat folytatott. Költői tehetsége már középiskolás korában bontakozni kezdett. Fejlődésére taná­ra, az Aeneis-fordító Kovács József példáján kívül Gyön­gyösi István, Dugonics András, Gvadányi József műveinek olvasása és önképzőköri tevékenysége hatott. Az önképző­körben az olasz nyelv tanulmányozására vá llalkozott. Me­­lastasio 181) és l assom> műveit olvasta, majd fordítgatta. Baráti összejöveteleken, disznótorokon, keresztelőkön, lako­dalmakon élcelődő, pajkos eredeti költeményeket rögtönzött, amelyekben sokszor nyers kifejezéseket, ízes népi nyelvel használt, mert elsősorban mulattatni akart. Első nagyobb műve a Béka egérharc című komikus eposzparódia volt, amelyet a korabeli közállapotokra vonatkozó szellemes uta­lások tettek szerfelett humorossá. Iskolai használatra több vígjátékot írt. A “Patvarszky" című s még egy elveszett, csak a szatirikus Tempefői maradt ránk. Líráját már első szerelme, a korán elhúnyt Rozália megszólaltatta, de csak a komáromi Vajda Júlia iránt érzett nagy szerelme bontakoztatta ki. Első költeményét 1 793-ban a Magyar Hírmondó közölte. A következő évben az "Uránia hasábjain már hét verse jelent meg. Kazinczy Ferenccel is kapcsolatba került. ígéretet kapott tőle, hogy költeményeit önállóan kiadja. Erre csak azért nem került sor, mert Kazinczyt a Martinovics-féle összeesküvéssel kap­csolatban bebörtönözték. 1794 tavaszán Csokonai a poétikai osztály tanára lett. •Nagy lelkesedéssel kezdett tanítani, tanítványainak azon­ban, akik rajongtak érte, sokat megengedett. Tanártársait is gúnyolta. Fegyelemsértései miatt több ízben megdorgál ták, végül tanári megbízatásától megfosztották. Csokonai ekkor Sárospatakon egy évig jogot hallgatott, aztán Bics-• kére, majd Pozsonyba utazott. Költeményei kiadásához ke­resett pártfogót. Ilyet nem talált, “Diétái Magyar Masa' címmel azonban hetilapot indított, amelyben a fra’ncia for­radalom eszméivel szemben a magyarok hűségét dícsérgette. Az országgyűlés feloszlása után a Diétái Magyar Musa megszűnt. Csokonai Pozsonyból Komáromba sietett, ahol a nemesi felkelők gyülekeztek. "A nemes magyarság­nak felülésére 1797-ben itt lelkesítő költeményt írt. Köl­­tészetének kibontakozása szempontjából azonban ugyanitt sokkal jelentősebb esemény történt vele. Az év nyarán megismerkedett Vajda Júliával, akihez a Lilla-dalokat in­tézte, amelyekkel a legkivá lóbb magyar lírikusok közé emelkedett. Amik or a szép Júliát édesapja, aki jómódú kereskedő volt. a szegény költő helyett vagyonos emberhez adta fele­ségül, Csokonai megint vándorbotot vett kezébe. Bejárta a Dunántúlt. 1799-1 xen Csurgón elvállalta a gimnázium egyik külföldi tanulmányútra távozó tanárának helyettesítését. A költészettant a maga jegyzetei alapján tanította. Színdara­bokat írt, amelyeket tanítványaival elő is adatott. Ekkor alkotta meg híressé vált vígeposzát, a Dorottyá -t is. Sokáig Csurgón sem volt nyugta. Amikor helyettes tanári megbízatása véget ért, 1800 tavaszán visszatért szülőváro sóba. Az volt az elhatározása, hogy a továbbiakban egész életét az irodalomnak szenteli. Rövidesen újabb megpróbáltatások érték. Az a kis örökölt ház, amelyben édesanyjával együtt lakott, 1802-ben leégett. Állást nem kapott. Csak néhány főúri pártfogója támogatta alkalmi pénzadományokkal. Munkakedve mégis töretlen maradt. Költeményeinek gyűjteményes kiadásán fáradozott. Nagy nemzeti eposz megírásának tervével fog­lalkozott, amelynek főhőse a honfoglaló Árpád lejedelem lett volna. 1803-ban Tavasz ’ című fordítása, 1804-ben pedig Dorottyá -ja jelent meg nyomtatásban. Ugyanennek az évnek áprilisában Rhédey Lajosné temetésén ,— bőkezű támogatás reményében — búcsúztatóul A lélek halhatni lansága című bölcseleti költeményét szavalta el. A kora tavaszi hidegben felhevítette magát. Megfázott. I üdőgyul­­ladást kapott. Hosszas betegeskedés után 1805 január 28 árt fiatalon szállt sírba. «• Csokonai Vitéz Mihály költészete sokoldalú és átme­neti jellegű. Sokoldalúságát alkotásainak változatossága mutatja. Elsőnek kell említenünk dalköltészetét és annak há­rom sajátos alműfaját. A Lilla dalok néven ismert költe­ményei kimondottan szerelmi dalok, anakreoni versek. Ilyen például a Lillához című: I .iIliim ! Elég csak egy szó Anniik kilét elére. Hogy téged én szeretlek. De minden ige és nyelv. Minden, poélíi-feslés, Szép elme s érező szív Elégtelen, csekély, szűk. Hogy voltakép kitégyem. léged miért szeretlek. Jellegzetes alműfaj Csokonai dalköltészetében a bor­­cioí, amely alakilag szintén anakreoni sorokban jelentkezik. Ilyen például A búkergető és a Kancsót, jiú . Az utóbbi ekként hangzik: Kancsót, fiú, veszendő Ez élet és előlünk. Mint egy palack bor, elfogy. Hát knrla napjainkból Hányat lelopnak a búk! Mért bokrositsam a bajt? Miért fogyasszam éltem,­­Míg a gohér virágzik? Iszom, ha szívem örvend. Iszom, ha bánat éri . . . S ha szíhatok- borocskát, A gondjaim csúcsúinak. Megint egészen más természetűek a zsáner dalok, ame­lyeknek talán legszebb gyöngyszeme a “Szegény Zsuzsi a táborozáskor’ című: Estve jött a parancsolat Violaszín pecsét alatt. Egy szép tavaszi éjszakán .Zörgettek Jancsim ablakán. Éppen akkor vált el tőlem, V gan álmodott felőlem. Kedvére pihent ágyában. Engem ölelvén álmában: Mikor bús trombitaszóra Ülni kellett mindjárt lóra. Elindulván a lörökre: Jaj, talán elvált örökre! Sírva mentem kvártélyáig S onnan a kertek aljáig. Indult nyelvem bús nótára Árva gerlice módjára,. Csákóját könyvvel 186^ öntöztem. Gyászpántlikám rákötöttem; I íz rózsát hinták lovára, Százannyi csókot magára. A lelkem is sírt belőlem, Mikor búcsút veve tőlem: Isten hozzád! — többet nem szólt. Nyakamba borult s megcsókolt. * Csokonai költészetének sokoldalúságát és átmeneti jellegét egyaránt bizonyítja, hogy két új műfajt is teremtett, amely a dal és az elégia, vagy a dal és az óda különös keveréke. Ebbe a körbe oszthatók legszebb költeményei: a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz , A tihanyi echóhoz , A rnagánossághoz”, “A reményhez és A rózsabimbó­­hoz címűek. A két utóbbiban a clal-elem uralkodik. Elég ennek igazolásául mindegyikből csak néhány sort idézni: Földiekkel játszó Égi tünemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! (A reményhez) Nyilj ki, nyájasan mosolygó I Rózsabimbó! Nyilj ki már, Nyílj ki: a bokorba’ bolygó Gyenge szellők csókja vár. . (A rózsabimbóhoz) A tihanyi echóhoz intézett óda inkább elégia­­jellegű: Ö, I ihanynak riadó leánya! Szállj ki szent hegyed közül, lm. kit a sors annyit hánya, 1 ártod ellenébe ül. A költemény hangulata mindinkább elborul s végül a következő sorokkal fejeződik be: Itt halok meg. E setét erdőben A szomszéd pór eltemet. Majd talán egy boldogabb időben Fellelik sírhelyemet: S amely fának sátorában Áll együgyű sírhalom magában. Szent lesz tisztelt hamvamért. A dal-elem talán “A magánossághoz” című költe­ményből hiányzik legjobban. Ez a költemény árulja el Cso­konai költészetének ódaszerű zengését, amely azonban min dig, még itt is, valami könnyed dallamossággal párosul: O. kedves istenasszony, én is érted Gyakorta mint sóhajtozom, Mert szívemet baráti módra érted. Mid őp veled gondolkozom. Ártatlanul kecsegtetel magadba. Nincs tettetés, sem csalfaság szavadba’. Hív vagy, nem úgy. mint a mai Színes világ barátai. Az elegikus jelleg a befejező sorokon keresztül nyilat kozik meg: Áldott magánosság! le légy barátom. Mikor csak a sír lesz örök sajátom. A lélek halhatatlansága mindmáig a magyar iroda lom legszebb bölcselő költeményei közé tartozik. Csillagok közt hordnak éteri szárnyaim. De a sir partjára húznak ón lábaim; Az ég s a löld között függök utoljára. Én angyal meg állat, vagy csak por és pára. le csuda valóság, belém szállóit lélek! I e igazgatója e pormachinának, , I eremtelt istene e kis planétának. Szállj magadba, nézd meg öntermészetedet: Meríts erőt abból s fejtsd meg lételedet. * Csokonai főművéül Dorottya című vígeposzát te­kintjük. Ez a remekmű az angol Pope IM és az olasz Fas­­so ni lít8) néhány gondolatát is átveszi ugyan, de a maga egészében teljesen eredeti és idegen mintáinál sokkal kü­lönb alkotás. Kimondottan rokokó jellegű. Az egAszet a kellem s az arányok kicsisége jellemzi. Mithológiája liliputi alakokból tevődik össze. A pici ámorok például rajokban dongának Dorottya kökényszeme körül, Eris, a viszály is­tennője pedig olyan hintóbán ül, amelyet két kis puli kutya húz, Éris maga a lakomán fánkba búvik és lenyeleti magát Dorottyával. A férfiak zsebrevaló kis késekkel, a nők hor­goló- és kötőtűkkel akarják megvívni komikus eposzi csa­tájukat, amelynek azonban Opor, a férfi főhős cselvető házassági ajánlatával elejét veszi. Édes koldós anyjok egy kotyogására Hogy fut a sok csirke egy szem gabonára: Minden kisasszonyok akként tódulának Legelső csókjára Opor orcájának. Asztalt, széket, bogot, cimbalmot levertek, Tört a pohár, palack, tányér, tálca csörgött: Ugattak a pudlik; ajtó, ablak zörgölt. Ifjúként szaladtak még a vénlantok is. Sem hadnagy, sem szadrom, sem rend. Sőt magok is A divánt emelő szüzek elfutának S keze. lába kitört -marsai Dorottyának. Maró gúny ez, amely — tréfálkozó hangon ugyan — a mindenáron férjhez menni akaró leányokat állítja pellen­gérre. A végső megoldás persze sokat enyhíl ezen a pel­lengéren. mert Venus istennő jóvoltából Dorottya megfia­­lalodik s Opor felesége lesz. * Csokonai költészete nemcsak az egyes műfajok között, hanem a rokokó és a romantikus korszak között is jellegzetes átmenetet mutat. A Lilla-dalok és a Dorottya versszakai játékos könnyedségükkel még teljes egészükben rokokó-jel legűek, elégiáinak borongó hangulata, a társadalommal meghasonlott mélabúja és magánosság után való vágyako­zása ellenben már kimondottan romantikus vonás. Csokonai költészetének másik átmeneti jellemzője a klasszikus iskolázottság és a természetes népiesség egyesí­tése. Csokonai ismerte a klasszikusokon kívül a maga ko­rának minden kiváló költőjét és neves íróját is. Nagy világ­irodalmi tájékozottsággal rendelkezett. Már a debreceni kollégiumban irodalmi kört szervezett, amelynek az volt a hivatása, hogy tagjait egy-egy idegen modern nyelv megta­nulására késztesse. Ö maga az olaszt választotta. Ugyan­ekkor azonban állandóan érintkezett a néppel is. Büszke volt ázsiai’ magyar fajtájára. T anult tőle. Másokat is arra intett, hogy ne csak a külföldi írókat olvassák, hanem ke­ressék fel a robotoló magyart is erdeiben és "seytha" pusz­táin, hallgassák figyelemmel "a danoló falusi leányt és a jámbor puttonost , mert csak így találhatják 'meg "a nem­zetnek ama mohos, de annál tiszteletesebb maradványait, amelyeket az olvasott és utazott macskáknak társaságában haszontalan’ keresnének.18!’) Ezzel a nézetével megelőzte korát. Méltó előfutára lett Petőfi Sándor költészetének.190) JEGYZETEK: ifti) Weszprémi István (1723-1799) külföldi egyetemeken vé­gezte tanulmányait. Mária Terézia 1767-ben 2000 forint értékű arany éremmel tüntette ki, Debrecen városa pedig tiszti orvosává választotta. I öbb orvosi szakmunkát irt. Az oltásról szóló tanul­mányát angolra és franciára is lefordították. Összegyűjtötte a ma­gyar orvosok életrajzait. Ezeket tartalmazó 4 kötetes műve “Suc­­cincta medicorum Hungáriáé et Transylvaniae címmel Lipcsében és Bécsben 1774 és 1787 közt jelent meg. 182> Földi János Linné rendszerében az egész természetrajzolt fel akarta dolgozni. Természeti história’’ címmel több kötetre ter­vezett művének azonban csak "Az állatok országa" című első kötete (“csomó”-ja) jelent meg. A növénytani résznek csak terve készült el, amelyet “Rövid krilika és rajzolat a fűvésztudomónyról’’ című tanulmányában (1793) ismertetett. ,83> Diószegi Sámuel (l760-1813) református lelkész és botani­kus, Fazekas Mihály és Földi János sógora volt. A “Magyar Fű­­vészkönyv kiegészítése az 1813-ban megjelent Orvosi Fűvész­­könyv című műve. 184) Metastasio (eredetileg Trapassi) Pietro Bonaventura (1698- 1782) olasz költő és drámaíró volt. Csokonai “Galatea“ című művét lordította le magyarra. iss) Tasso, I orquato (1544-1393) olasz költő és eposz-író. Vi­lághírű műve, A megszabadított Jeruzsálem” Zrínyi Miklósra is hatással volt. 186) ^ “könyv itt a könny szó régi alakja. A könyvvel” — könnyel. 187) P0ppj Alexander (1688-1744) angol költő. Csokonai “Do­­rottyá ’-jának ‘ The Rape of the Lock ’ (A hajfürt elrablása) című szatirikus eposza volt a mintája. )8R) Tassoni, Alessandro (1565-1635) olasz költő. Főműve a világirodalom első modern szatirikus-komikus vígeposza, a “La secchia rapita (Az elrabolt vödör), amelyet BoileamDespréaUx, Nicolas (1636-1711) francia és Pope angol költő is utúnzott. ,R,J’ Tóth Veremund idézi i. m., 221. oldal. 19íl) Somogyi Sarolta: Csokonairól. Kárpát. IX. évfolyam 2, (44) szám (1973 április-december). 38-40. oldal. (Folytatjuk) Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) L0Ö ITorváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos l-JI 11 00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.23 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.QC Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1<§0 Színes levelezőlapok: * | Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetártóban 0,10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0:10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Széntírás (na gybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtúdomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: O (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: • S ••»•••••••••• I •• 1 . t . » I • •• •• ••••»•» • ••• * c » :• » A csekket mellékelem. Név: ....................................................................... . .. .. . Utca: ....................................................................... Város; ........................................................................ » Álleim ...................... Zíg cod#? ....... * MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS | legújabban megjelent karton kötésű könyve: aj ESZTERGOM, $ a prímások városa | Megrendelhető az összeg beküldése mellett: £ Sisters of Social Service, « 440. Linwood Avenue, £ Buffalo, N.Y. 14209 | Ára $5.00. Portó és. kezelési költség 50 c.; ugyarv 2 abban a csomagolásban minden lovábbi, könyv, portója 10 c. Aj 20 példány, vagy ennél több rendelésénél árén- £ gedmény. , , O

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents