Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-06-14 / 24. szám

2. OLDAL. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974 JÚNIUS 14. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő — Editor in Chief KÓTAI ZOLTÁN Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3635 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal hívható (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra között) Telephone: (313) 935-4666 ELŐFIZETÉSI ÁRAK SUBSCRIPTION RATES Egy évre...........$12.00 For one year .. $12.00 Fél évre................ 7.00 For 6 months .. 7.00 Egyes szám ___ 0.20 Each copy 0.20 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio Móra Ferenc: AZ ALEPPÓI BASÁRÓL Az aleppói basát, aki nem tudott törökül, Murad I év­iiknek hívták. Magyar neve is volt, noha magyarul se tu­dott: magyarul mai napig is Bem apónak hívják. Bem apóról mindenki tud annyit, hogy -—■ nini, meny­nyit is tudunk Bem apóról? Hát valamivel többet, mint amennyire az iskola tanított bennünket, az emberélet út­jának felén túl csellengő magyarokat. Abban a könyvben, amelyikből az én nemzedékem tanulta a haza történetét. Bem tábornoknak a neve se fordult elő. Nem hát, meri vagy lojális nép vagyunk, vagy nem, a kiskésit neki. És mivel mi mindig lojális emberek voltunk éjfélig, a tanter­vet pedig rendesen éjfél előtt szokták készíteni, különös tekintettel a hazafiságra, hát Bem apót egy kicsit kiszab­ták belőle. No, nem egyedül, hanem többedmagával együtt. A peloponnezoszi háborúnak hetek jutottak, a pún hábo­rúkat hónapszámra mérték, de a szabadságharcot öt perc alatt lenyelte a tanterv minden dicsőségével együtt. S akkor is majdnem azt a fohászt küldte utána, amit a paraszt ak­kor szokott mondani, ha forrón nyelte le a gombócot. . . Szerencsére Petőfi nevű tanítója is volt az embernek, meg Jókai tanár úrhoz is járt iskolába, s így mégiscsak tud egyet-mást Bem apóról. Osztrolenka véres csillaga . . . piski csata . . . Igen, rémlik valami. Csúnya, mogorva kis ember volt, bolondos egy kicsit. Abból is látnivaló, hogy úgy sze­rette Petőfit, akit a tábornok urak általában igenkellemetlen skriblernek tartottak. Aztán I óth Béla sok anekdotát sze­dett össze az öregről, azokból is emlékszünk egyikre-másikra. Hogy is mondta csak azoknak a szász kamaszoknak, akik Löwenbundnak nevezték magukat, és elnyávogták magu­kat, mikor a huszárok kezére kerültek? — YVeinye nyicht, Löwe, weinye nyicht, geh zu Haus, es geschieht dir nyix. Szóval, körülbelül tudunk annyit Bem apóról, ameny­­nyit általában tudunk nemzeti hőseinkről. De hogy miéri lett belőle Murad Tevíik, és hogy mire végezte mint alep­pói basa, arról még anekdotáink sincsenek. A véletlen kezemre játszotta egy emigráns szabadság­hős kéziratos naplóját, egy negyedfélszáz oldalas könyvet, amely nyilván nyomtatva is adna annyit, mert olyan aprók a betűi, hogy szinte nagyító kell az olvasásához. Özvegy Kövessy Gyuláné úrasszony ajándékozta nekem nagyapjá­nak, Árvay László honvédszázadosnak a följegyzéseit, ame­lyekben, úgy nézem, sok az ismeretlen adalék a b ujdosók életéről. Árvay László Sumlán elvált Kossuthéktói, s több magyar emigránssal Bemhez csatlakozott, aki Aleppóban telepedett meg lengyeléivel. Bem halála után azonban el­hagyta a kolóniát, és Szíria, Egyiptom bebarangolása után amerikai farmer lett, megtanulta a mérnökséget, a szakács­­mesterséget és a táncművészetet, majd Angliában próbált szerencsét, onnan még egy nagy keleti utat tett, s tízévi buj­­dozás után amnesztiával került haza. Az igazán világlátott ember teljesen visszavonult a közélettől, s tisztes öregséget ért meg mint uradalmi tiszttartó. Memoárjai, úgy látom, egész terjedelmükben megér­demelnék a kiadást, most csak egy-két, Bemre vonatkozó följegyzést szedegetek ki belőlük, amely ek, amennyire én meg tudom állapítani, soha nem jelentek meg nyomta­tásban. A renegátok : az emigrációs irodalomban állandóan így emlegetió Beméket attól kezdve, hogy áttérnek az izlám hitre, ami már Viddinben megtörtént, a bujdosás második hónapjában. A ‘ renegátok elég sokan voltak, Bemen kívül Kmetty, Guyon, Stein tábornok, vagy hetven tiszt, kétszáz­ötven közember és néhány nő a magyarok közül, a lengye­lek közül is vagy százan. Az első, aki kitért, Bem apó volt. Öt valószínűleg nem az a rémhír ijesztette meg, ami a többit: a törökök elhitették velük, hogy kénytelenek lesznek őket Ausztriának kiadni, hacsak az áttéréssel meg nem szer­zik a török állampolgárságot. Bem, a lengyel vér, még gye­rekkorában megesküdött, hogy élete fogytáig nem békül meg faja ellenségével, s esküjét megtartotta, mint Hannibál. Megtartotta még hite föláldozásával is. Ügy számított, hogy mint török hadvezér újra kezdheti a harcot a muszkával. Ha IV. Henriknek Párizs megért egy misét, Bemnek is megéri ez a kilátás egy piros fezt. Neki tudniillik ennyibe került az egész kitérés, ami pedig az igazhitűeknél, mint Árvay el­meséli, elég körülményes mulatság. Mielőtt valakit törökké keresztelnének, bejáratják vele a város főbb utcáit, mégpedig teveháton, hogy jobban ki­tűnjön a tömegből. Előtte jár a katonabanda őrjítő muzsi­kával, mögötte pedig fehér lepedős bajadérok táncolnak, akik a zene szüneteiben lililitét süvöltenek sajátságos tril­lákban. Á szájtátók dülcsászával, dondurmával és egyéb émelyítőkkel kínálgatják a leendő hitsorsost, még a mosché­­ba nem érnek, ahol a dervis és a szakim az orvos ,— várják az áldozatot. Stein tábornok és Zerlecky ezredes csakugyan teve­háton nyargaltak be a moziin üdvösségbe, a többiek azonban ilyen áron nem voltak hajlandók Mohamedet pró­fétájuknak vállalni. Erre aztán egyszerűbb ceremóniában egyeztek ki. Fölsorakoztatták őket Zia basa, a viddini mushir előtt. Szelim effendi fölolvasott nekik a Koránból egy strófát, amit utánamormogtak, elmondatták velük az is­mert török hiszekegyet, s akkor sorra járta őket egy török ezredes meg egy őrnagy. Mi nevet kívánsz? kérdezte az ezredes. Aki tudott török nevet, mondott egyet, aki nem tudott, vállat vont, bánja is ő. — No jó —* * mondta az ezredes, s levévén a honvéd­sapkát az új igazhitű fejéről, odaadta azt az őrnagynak, s belebújtatta a magyar fejet egy bojtos, piros fezbe. — Szi­­zin ad Süli olür. (A te neved Süli lesz.) A szertartás záradékául az őrnagy a kezébe adott hon­védsapkát az arcához emelte, beleköpött, és illő komolyság­gal földhöz vágta, mondván: i— Szittim gyaúr! így lett Bem apóból Murad Tevfik basa, és hamaro­san Aleppó kormányzója, akinek kijárt minden tisztesség és pompa, ami a padisah tábornokait megilleti. Addig azonban, míg Aleppóba értek, sokat szenved­tek a balkáni téltől. A Bem kétablakos szobáját nyolc man­­gál melegítette — réz parázstartó .—•, írás közben mégis megfagyott a tinta a szobában. Naponta kétszáz font finom faszenet tüzelt fel, éjszaka mégis ráfagyott a lehelete a fejealjára. Egy darabig együtt ebédelt a kaszárnyákban az egész társaság, később azonban Bem, aki Stein tábornokot halá­losan gyűlölte, külön tálaltatott magának, segédtisztjével. Fiaiéval és a naplóíró őrnaggyal. Ök voltak a kedvencei, s nekik kellett minden reggel megsétáltatni a kaszárnyaud­varon Bem két magyar vadászebét, a Milordot és a Komiszt. Gyak ran megesett, hogy a magyar ebek összemaradoktak a török kutyákkal, s a hadi lármára az öregúr mindig oda ugrqtt az ablakhoz, s onnan nézte a csata lefolyását. Ha Milord és Komisz vitték el a győzelem pálmáját, mindig kijárt nekik egy-egy szelet hideg birkahús. Aleppóban nagy katonai parádéval és a Rákóczi-in­­clulóval fogadta őket Szaid Musztafa basa. A Hős geldi és szefa geldi (légy szívből fogadott!) után maga kalauzolta őket a szállásukra. Külön kaszárnyát rendeztetett be szá­mukra a szultán, francia szakácsot küldött nekik Sztam— búiból, s megkérdeztette, hogy van-e valami kívánságuk. A bujdosok olvasnivalót kívántak. Jó, meglesz — mondta a basa röviden, s feljegyezte mindenkinek a kívánságát. A legtöbb németi-török vagy francia*—Török szótárt kért, mások Lamartine-ra és Victor Hugóra kívánkoztak, Bem — Napóleon hadjáratait kérte. Pár hónap múlva egész könyvtárat kaptak Párizsból. Murad Tevfik basa azonban nem sok hasznát vette a napóleoni taktikának. Milord és Komisz az ősi taktika sp­rint vívott harcokat az aleppói csifutokkal, s egyébként csönd és béke volt Szíria fővárosában. Árvay László naplói megtelnek rodostói hangulatokkal, s Osztrolenka véres csil­laga kezd belefénytelenedni a polgári élet éjszakájába. Bem apó salétromkutatásokkal foglalkozik, s villát építtet magá­nak saját tervei szerint Aleppó kertnegyedében. Egyszer az angol konzul, White úr mosolygó arccal jelenti, hogy hírt kapott Magyarországról.-— Mondja, mondjál — csillannak fel a fáradt szemek. ,—- Valami új konstitúció készül • . . — Ej, mi közünk nekünk ahhoz! ,—■ legyint Bem apó, s elkezd beszélni a bagdadi görögdinnyéről. Hogy micsoda nagyszerű teremtése az az Istennek! Azt mondják, kétszáz­­kétszázötven fontosra is megnő, majd kipróbálja jövő ta­vasszal, ha megéri. . . Ezen elmosolyodnak. Még otthonról ismert rögeszméje az öregúrnak, hogy őt 1850-ben temetik el. Fiatal korában kétszer is látta álmában a sírkövét, s mindig 1850 volt rajta. Az 1850. esztendő pedig már a vége felé jár. A siva­tag arabjai már sokat nyargalásznak a városban. Murad Tevfik basa, aki járatlan az új hite szerint való kalendá­riumban, azt hiszi, hogy ez valami sátorosünnepi készülő­dés. Török tisztek felvilágosították, hogy ha itt ünnep lesz. abban csak a Monkir és Nakir angyaloknak telik öröme, mert ők járnak kaszával az élet vetésében. Ügy hírlik, hogy a puszták fiai lázadásra készülnek a szultán új fermánja miatt, amely az eddiginek kétszeresére emeli az adót meg az újoncot. Jó lesz résen lenni, megerősíteni a várat, és idejében muníciót szerezni Sztambulból. Osztrolenka véres csillagának a sors megadta azt a kegyet, hogy még egyszer ágyúdörgést hallhatott. De a sors kegye nagyon ironikus volt. Aleppó várfokairól nem a sza­badság ágyúi dörögtek, hanem a török imperializmuséi, s egy szabad nép harcát fojtották vérbe, amely az élethez való jogát követelte. 1850. december 10-én a halálangyal csakugyan lefog ta a magyar szabadságharc legzseniálisabb katonájának szemét. Az a hír járta róla, hogy a szíriai klímában kiújultak régi sebei, s ez a hír nem látszott alaptalannak. A vékony dongájú kis ember egész teste csupa sebhely volt már az erdélyi hadjárat idején is. Egyszer valamelyik csata közben az egyik tisztje nyugtalankodni kezdett, hogy elfogy a golyó, mire a másik azzal vigasztalta meg: — Azért egyet se búsulj, komám, mert, ha elfogy a SPRINGWELLS ACE HARDWARE j A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK i— Kül ső és belső házfestékek — í Vasáru cikkek — üvegek — konyha edények Kerli-szerszáinok. Háztartási felszerelések. Gyermek bicikli ; >—' Mindenféle vízvezeték kellékek •— Villany szerelési kellékek — Háztartási villanyos készülékek, szőnyegnosó bérletre 2038 SPRINGWELLS DETROIT, MICH, j Tel: 841-1578 és 841-1579 Mr. BÁN tulajdonos, akivel magyarul beszélhet MINDEN NAP 9—6-ig, VASÁRNAP 10—4-ig DARI KREME 8611 Dearborn Ave. Corner T haddeus DELICIOUS CHIPS SHAKES VERNORS COKES CONES SUNDAES MALTS HOT DOGS Now we have added juicy charcoal broiled hamburgers PLUS FLAVORED SLUSH golyónk, elővesszük az öreget, van abban kis golyó, nagy golyó annyi, hogy kisegít bennünket. Árvay memoárjai szerint Bemnek valami vigyázatlan lürdés ártott meg. Kólikát kapott ”, abból gyomorhaj lett, az orvosokat pedig mindig elkergette magától azzal, hogy nem élt ő soha patikaszerrel. December 10-én reggel azonban mosolyogva fordult Kálozdy doktorhoz: — Na, ez egyszer kapitulálok. Hozzátok azt a koty­­valékot! Akkor azonban már nem lehetett rajta segíteni, s mi­után megmondták neki a konzílium eredményét, nyugodtan várta a halált este 11 óráig. Az utolsó öröme az volt, mikor halála előtt egy negyedórával a francia konzul odahajolt fölé: — Franciaországban kiütött a forradalom! Ha vakhír volt is, ha kegyes csalás, nagy jótétemény volt. Az örök forradalmár fölkapta a fejét, de fölegyene­sedni már nem hírt, csak a szeme Iobogása mutatta, hogy szállni készülő lelke a íorradalmat élteti. Aztán visszaha­­nyatlot az ágyba, és lecsukódott a szeme. Az utolsó sóhaj­tása ez volt: — Szegény lengyel hazám, hát csak nem menthette­lek meg! Ez a halotti kép egy kicsit hasonlít a Székely Bertalan haldokló Petőfiéjére. De nincs benne semmi. Ha volt valaha gyakorlati fanatikusa a lengyel szabadságnak, az aleppói basa az volt. • Másnap reggel megkezdődtek a temetési szertartások az izlám rítusa szerint. Végtelen mosdatások forró vízzel és hideg vízzel, aztán letapasztották a testet valami fehér pép­pel, a szabók gyolcs lepedőbe varrták, s úgy tették a kopor­sóba. A temetésnél a magyarok vállukon vitték l<i a kopor­sót az udvarból, aztán átvették tőlük a pasák, a főrangúak, a papok, s úgy adogatták kézről kézre. Az egész város ott volt a temetésen. Hatvan dervis énekelte a gyászzsolozsmá­kat, mely alkalommal igen harapni kelletett a nyelvünket, hogy illetlenek ne legyünk ,—■ mondja Bem apó Mikese. A halotti beszédek után kivették a testet a koporsóból, úgy tették a sírba, fejjel napkeletnek. A földet nem kellett ka­pával húzni rá, mert a törökök markukkal hányják be a síri — a koldusok közt pedig néhány ezer piasztert szórtak szét. A szultán türbét állíttatott a hős sírja fölé, olyant, fiogy "nincs párja az összes temetőkben • A kis kápolna falai aranybetűkkel vannak televésve, egyik oldalán Bem életével, a másikon Korán-idézetekkel. Bem hagyatékát elárverezték, valószínűleg a bujdosók kasszája javára, kivéve az elsőosztályú magyar érdemrend­jét, egyenruháját és kardját. Az érdemrend az volt, amit a piski csata után küldött neki a magyar országgyűlés egy hetven leié járó huszár­ezredestől, aki megcsókolta a tábornok csonka kezét, és igen szép beszédet intézett hozzá — német nyelven. Mivel azon­ban az ezredes debreceni szittya volt, egy hétig kellett neki készülni a német beszédre, s akkor oly szépen mondta el, hogy Bem ezt válaszolta rá: — Örökre sajnálom, hogy nem beszélem hazája szép nyelvét. Kérem, fordítsák ezt le nekem németre. A félreértések tisztáztatván, Bem apó ezt üzente visz­­sza a magyar képviselőháznak: — Nagyon köszönöm, én továbbra is megteszem a kö­telességem, de tegye meg az országgyűlés is, és bármit tesz, a habsburg lotharingiai házzal ne béküljön ki soha. Ezt az érdemrendet elküldték Sztambulba, á szultán múzeumába, ma is ott van, a magyar országgyűlés vissza is kérhetné Kemál pasától. A kardot és az egyenruhát Párizsban akarták eladni, de a franciák nem nagyon törték magukat a szabadsághős relikviái után, úgyhogy ezeket is a szultán kapta meg. Az aztán meg is váltotta őket gavallérosan. Kifizette Bemnek pár százezer franknyi adósságát, amit emigráns pályáján szerzett. Még azt a párizsi susztert is, aki .Murád hasa ko­rában emlékezett meg a fiatal Bemről, mint pár ezer frankos adósáról. Arra kérte, hogy a régi adósság fejében küldjön neki egy autogramot. Bem apóról följegyezték a kortársai, hogy hitt a vég­zetben. A halála évét csakugyan megérezte. Vajon sejtet­te-e, hogy hazája fölszabadul, s halála hetvenhetedik évfor­dulóján haza fogja hívni halhatatlan fiát az aleppói sírból? TREVOR HERRICK - WILLIAM KELLER - ALAPÍTVA 1863-BAN -HENRY F. THON CO. Funeral Directors: 2760 Biddle Ave., Wyandotte, Mich. Tel.: 282-4400 AL MILLER CARPETS WE SPECIALIZE IN HOME SERVICE ONE OF DOWNRIVERS OLDEST CARPET MEN BANK AMERICARD 2425 Fort St., Wyandotte, Mich. AL MILLER PHONE: 284-0566 May 24, 31, June 7, 14, 1974 JUNIUS 30, VASÁRNAP - DU. 2:30-KOR - CAST OF 100 -ÉNEKESEK, TELJES ZENEKAR, TÁNCOSOK, TORNÁSZOK, NÉPI-NEMZETISÉGI SZÁMOK PAZAR MUTATVÁNYOK - EZERNÉL TÖBB KOSZTÜM Jegyek és információ: STATE FAIRGROUNDS COLISEUM - DETROIT legyek: $4.50 - $5.50 - $6.50 - Gyermekek (12-ig) féláron Sunday, June 30 One Show Only 2:30 p.rti. TICKETS AT ALL HUDSON STORES MAIL ORDERS - P.O. Box A, Detroit. Mich. 48224 vIal<e checks payable lo ABRASEVIC and enclose sell-addressed stamped envelope! BOGNÁR JÓSKA MEGVÉDTE EURÓPA BAJNOKI CÍMÉT A magyar származású Bognár Jóska, vagy ahogy az angolok nevezik: Joe Bugner a nehézsúlyú ökölvívás hiva­­ásos Európa-bajnoka szerdán az olasz Piermario Baruzzi ellen megvédte Európa-bajnokságát. A versenyt Koppenhágában rendezték meg és a 193 centiméter magas Bognár a 9. menetben technikai k.o.-val Jyőzölt a I 3 centiméterrel alacsonyabb olasz öklöző ellen. Koppenhágában ez voll az első profi ökölvívó bajnoki találkozó, mert *—< a hírek szerint — Bognár nem népszerű Angliában. Persze, most örülnek az angolok, hogy Joe megvédte az Európa-bajnokságot. «• * * I eheránban próbát tártnak az olimpiai játékokra, rón fővárosában biztosra veszik, hogy ők rendezik majd lieg 1 984-ben a nyári olimpiai versenyeket addig ugyanis íz un. Harmadik világ’ egyik fejlődő városában 1984-re ninden készen áll majd a nagy sportesemény lebonyolítá­sára. Erre vall egyébként az a készülődés, hogy Teheránban rendezik meg az idén szeptemberben sorra kerülő arab or­szágok sporttalálkozóját is. MEGÉRKEZTEK A NYÁRI VILÁGHÍRŰ SALAMANDER CIPŐK . ..őlínek és gyermekeknek * Mind Németországbó1 és Olaszországból mesteremberek által készítve. SALAMANDER CIPÖÁRUHÁZ 14184 GRATiOT (2 blk. délre a 7 Mile Roadtól) Tel.: 521-7738 WVVVVWA’ June 14, 1974 June 14. 28, 1974 HOL KAPHATÓ A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG FRED'S PATENT SHOP DELRAY PARTY STORE r900 W. Jefferson Ave. 8901 Dearborn, 842-5130 ELRAY SUPERMARKET - 8346 W. JEFFERSON AVE. OFFICE FURNITURE Complete Office Planning and Decorating Service NOW FEATURING A COMPLETE LINE OF STEELCASE Business Equipment DESKS — CHAIRS — FILING CABINETS also many other Nationally Famous Brands Carpeting * Draperies * Partitions * All Accessories Visit our display showroom .—< Financing Available LINCOLN OFFICE SUPPLY 1456 FORT (Nr. Southfield), Lincoln Park - 382-6900 May 24, 31, June 7, 14, 1974 May 31, June 7, 14, 21, 1974

Next

/
Thumbnails
Contents