Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-11-02 / 42. szám

1973. NOVEMBER 2.

DETROITI MAGYAR ÚJSÁG

3. OLDAU

Soproni Bálint:

MOZAIKOK A VÉGLETEK ORSZÁGÁBÓL

(II. rész.)

Igen., eljött a szombat és a túra-vezetőnk már előző 1 nap bejelentette, bogy reggel 9-re legyünk útrakészek a szálloda babjában, mert kocsival jön értünk s indulunk Cuernavaca, Taxco és Acapulco felé.

Lelkiismeretes emberek lévén, már jóval reggel 9 előtt lenn voltunk a babban, kifizettük a számlánkat a szállodában, természetesen meg is reggeliztünk előtte s vártuk a kocsit a vezetővel. Csodálatosképpen, meg is jött vezetőnk, alig negyedórás késessel s mindjárt be is mutatott egy másik mexikói úriembernek, mondván, bogy ő lesz az utimarsallunk, mert egy másik kocsiban fogunk utazni. Ám. legyen, búcsút mondtunk a kanadai kislányoknak, akikkel addig mindig együtt jártuk Mexico City és környéke nevezetességeit s ezzel megkezdődött aznapi kálváriánk. Mert elindultunk ugyan igen hamarosan, de meg is álltunk egy második szálloda előtt, abol egy másik —- délamerikai —, házaspárt kell felvennünk, mondotta Senor Rojas (ezúttal maja-indián), utimarsabunk. S bizony több, mint egy teljes órát kebelt vámunk, amig végre az elő kelő venezuelai házaspár előkerült állítólag' valami nem volt rendben a papírjaik körül. De ezt ma sem hiszem el, mert később sok minden kiderült, amit előbb nem tudtunk mégpedig: I. úgy látszik, valóság az, hogy Délamerikában nem szeretik az amerikaiakat, mert ez a házaspár — s főleg annak hölgytagja — mindent elkövetett, hogy megmutassa, mennyire lenéznek minket, ' gangokat” s vezetőnknek később még azt is kijelentették, hogy hallatlan, miért nem beszélünk mi spanyolul, amikor pedig spanyol-nyelvű államban vagyunk. 2. azt is megtudtuk, hogy maja-indián utimarsabunk viszont őket nézte le, kiemelvén nekünk, hogy Mexico az Eszahamerika, de ezek a déliek, hm. Végül: át kellett adnunk helyünket a sofőr mellett a senorénak, mert a sofőrünk szerint a senora nem bírja a benzinszagot. (S így tudtam meg azt is, hogy az automobilnak a solör mellett nincs benzinszaga, csak a hátsó ülésen.)

No de feledjük el délamerikai üli társainkat, mert eltekintve tőlük, nagyon szép és kellemes út előtt álltunk és nekünk, akik soha hegy- és vízrajzi térképet MexicóróJ nem láttunk, igen kellemes meglepetés volt, a Mexico City- Cuernavaca-Taxco útvonal bámulatos sokrétűsége és természeti látványosságai. Azt, úgy, tudjuk, hogy Mexico City egy völgy közepén fekszik el, de közel 2500 méter magasságban nos, innen dél felé egy hegylánc a másik után következett, meglepően jó úton kígyóztunk le és lel és megint 1c és lel, aztán egy jó darabig csak le és közel dél tájban megérkeztünk Cuemavacába. Vezetőnk szerint ez a város igen népszerű nyaralóhely s nemcsak Mexico City zordonabb éghajlatában élő mexicói lakossága számára, hanem jelentős számban élnek itt amerikaiak is, akiknek

_ nyugdíjas éveikre •— ideális lakóhelyet jeleni c uernavaca, az örök tavasz városa. Hogy mennyire az, bizonyítja, hogy Miksa császárnak is volt itt egy nyaralója, amit aztán meg is mutattak nekünk sajnos, már csak az oldalfalai <illtak, valamint a villa kertje maradt meg, a parányi, valószínűleg mesterséges tavacskával. De így is szép volt, a rengeteg virággal és egyéb zöld növényzettel. Sajnos, a megígért Cortez kastélyt, valamint a katedrálist nem tudtuk közelebbről meglátni, mert a reggeli várakozással elveszített időt nem tudtuk behozni az ide-úton s így hamarosan tovább kellett indulnunk I a.xco felé. Ha lehet mondani, innen tovább délre talán még szebb, még vadregényesebb volt az út, különösen azután, hogy letértünk a Mexico City- Acapulco közti főútvonalról és nekivágtunk a szerpentineknek, amelyek végül — jó pár órás magashegyi kanyargás után .—■ felvittek 1 axcóba.

Taxen Mexicónak talán a legérdekesebb, legszebben fekvő s mindenesetre legromantikusabb városa. Meg a spanyol koloniális időkben épült magashegyi bányaváros .— szinte, mint egy fecskefészek, úgy fekszik a környező hegyek ioldalában —, amely nem csak arról híres, hogy ma is 16 működő bányája van, hanem talán még inkább arról, hogy az ötvösművészetet hihetetlenül magas lókra fejlesztették s nem hiszem, hogy talán Firenze után volna másik városa a világnak, ahol annyi ékszerészbolt fekszik egymás ölében szinte, de azzal a különbséggel, hogy Firenzében az aranyon van a hangsúly, itt viszont az ezüstön. Igen, íTalxco a világ ezüstvárosa s el nem lehet mondani azt a gazdagságot, azt a változatosságot, amit ezen a vonalon Taxco mutat a látogatónak. Mindjárt megérkezésünk után megállt utivezetőnk egy hatalmas üzlet előtt, ahová beterelt bennünket s megsúgta, hogy egyrészt itt ihatunk sört vagy soft-drinkeket korlátlan mennyiségben és gratis , amellett azonban nyissuk ki a szemünket s ha valami tetszik, itt vegyük meg, mert a belvárosi boltokban sem találunk nagyobb választékot, de ott minden drágább. Igaza is volt, mint később megtudtuk s az üzlet sem fizetett rá az ajándékba felszolgált coca-colákra, mert csoportunk (akkor már ott voltak régebbi utitársaink is, a másik kocsival), alaposan bevásárolt s valóban aránylag kedvezményes árakon. Még azt is elárulhatom, hogy az ismertebb amerikai credit cardokat is elfogadták ebben az áruházban is, mint majdnem minden rendesebb üzletben, szállodában Mexicoban. Magam is használtam a miénket, mert akkor még nem tudtam, hogy végül, az egyhetes acapulcoi nyaralás után megmarad 250.— dollárom a magammal vitt s becslésem szerint elköltendő travelers csekkekből.

Miután mindnyájan megkönnyebbültünk a bevásárlóhelyen. további háromnégy — immár városon belüli — szerpentin Iedarálása után elhajtottunk a venezuelai utitársaink szállodájához, ahol megkönnyebbülten búcsút mondtunk nekik, majd olyan “utakon”, ahol a kocsink sokszor csak úgy fért el, hogy mindkét oldalon szinte horzsolta a házak falát, sikerült felhajtanunk a Hotel Victoriához, aznap esti szálláshelyünkhöz.

Ez a szálloda csak egyike a sok hasonlónak 1 axcóban, de nekünk végtelenül tetszett mert megkapó volt a múlt századvégi bája, csodálatos fekvese — magas hegyoldalban, de sűrűn lakott helyen mégis, szemben kilátás a híres, szép taxcoi főtemplomra -, és régies bútorzatának mégis teljes kényelme, az ezüst lámpatartók, stb stb. stb.

Ráadásul, itt kaptuk talán a legjobb ebédet is két- Iictcs mexicói nyöröläsunk alött erlcelyen felevő vende^Iőben, közben élvezve a csodálatos kilátást, amely szemünk előtt — s alatt — elterült. A vendégek között hallottunk német beszédet is, angolt is, a személyzet persze, szintén értett angolul.

Ebéd után valamivel találkánk volt turavezetőnkkel a templom előtti téren, ahol várnunk kellett volna venezuelai nőtársainkra is szerencsére nem vártunk, mert mint utólag kiderült, du. 4 helyett valamikor 1/2 7-kor este kerültek csak elő. így magunkban néztük meg a szép, Öreg templomot aranyozott oltáraival, majd körüljártuk a belvárost”, ahol annyi ezüst-ékszert láttunk kb. egy óra leforgása alatt, mint egész előző életünkben nem s itt történt aztán, hogy az egyik kereskedőtől megtudtuk, nem mi vagyunk az egyetlen magyarok Taxco-ban, él itt egy állandó lakos is, Joseph Pappe-nek hívják és Art Gallery-je van a nem tudom milyen utca végén. Hiába, akárhová is megy ma az ember a világon, mindenütt élnek magyarok mint a szilágysági Papp József is, aki 1912-ben került Amerikába az apja hozta, persze, s amerikai polgár, de most már vagy 40 éve Mexicóban él. Meg is találtuk hamarosan, a nem tudom milyen utca végén, Papp Józsefet, aki nagy örömmel fogadott s úgy beszél magyarul, mint akármelyikünk, akik hozzá viszonyítva bizony, erősen újamerikások vagyunk. Megtudtuk, hogy ő maga is szobrász és festő, sok szép alkotásai láttuk a galériában, a felesége írónő volt, de 2-5 éve meghalt s azóta Papp József egyedül él a most már bizony túlságosan nagy házban és nem szereti, hogy egyedül maradt. De dolgozik, alkot most is, közel 70 éves korában s persze, élénk figyelemmel kiséri a világ sorát, még azt is hallotta, hogy Nixon elnök meg akarta gyilkoltatni Joe Namath-et, a magyar futballistát. (Vajon kitől?) Futó záporesők tették itt-ott mozgalmassá taxcói délutánunkat (amikor ti, hirtelen eleredt a zápor, mozognunk kellett, hogy el ne ázzunk és ez néha veszélyeKKeí járt, mert legtöbbször egyegy ezüstmű-üzletben kerestünk menedéket s bizony, a sok gyönyörű, kiállított holmi kisértésbe hozza az emberi), esle még jó ideig “élveztük” a tűzijátékot, de végül is sikerült elaludnunk. A tűzijáték élvezet lőleg abban állt, bogy csak a hangját hallottuk szobánkban, de miután maga a lüzijáték a hegy másik oldalán volt csak látható, nekünk csak a hangja maradt.

Másnap reggel csodálatos napsütésre ébredtünk s reggeli után mindjárt szépen be is szálltunk kocsinkba s magunkban elmondtunk egy fohászt. Nem az utazástól való félelmünkben, hanem, hogy a venezuelai házaspárra ne kelljen megint órákat várni. Ebből a szempontból meg is úsztuk a dolgot, mert kiderült, hogy barátaink este nem nézték meg a várost és így ragaszkodtak hozzá, hogy turavezetőnk most, reggel mutassa meg nekik ennek végeredménye az volt, minket áttettek egy másik kocsiba, akik szintén Acapulcóba indultak s ahol volt még hely két személyre. Mondanom sem kell. hogy itt is át kellett adnom a helyemet egy ezúttal jóval ifjabb és csak franciául beszélni hajlandó kanadai hölgynek, pedig ezúttal hátra ültem, a kifogás azonban megint az volt, hogy a kisasszony nem bírja a benzinszagot. A helyemet végül is átadtam, de kifejtettem véleményem a benzinszaggal kapcsolatos trükkök körül aminek eredménye az volt, hogy a hölgy egész úton duzzogott irányunkban. Különösen akkor azután, amikor feleségemmel egymást közt magyarul beszéltünk az úton.

Maga az út azonban feledhetetlenül szép volt. Gyönyörű erdők között, kacskaringolt az út, fel, le, jobbra, balra, minden kanyarnál új meglepetés. Lakott területet alig érintettünk; csak egyszer álltunk meg pihenésük egy útszék benzinállomás és itató-kávéházfélcncí, aztán megint hajrá tovább dél felé. Közbe-közbe átszalad felettünk egy-egy zápor, de ahogy jött, úgy el is múlt miközben kocsink szorgalmasan ette a kilométereket (igen, olt kilométerek vannak, nem mérföldek), amig szorgalmasan haladt Acapulco felé. S végig magas hegyek között jártunk, hegyi folyamok pattijai mellett s érdekes volt, hogy hol szembe folytak a vizek, hol velünk egyirányban, ami mutatta, hogy igen változatos síkban ment az utunk amig végül egyszerre csak kitárult előttünk a tenger, messze, lent. a balszerencsénk csak az volt, hogy pontosan akkor eredt meg igazában az eső, amikor a legkevésbé kívántuk, mert hiszen bizonyosan sokkal szebb látvány lett volna az alattunk elterülő acapulcói öböl napsütésben, mint eső fátyola mögött.

De szerencsére, mire elértünk a szállodánkhoz, elállt az eső és megérkezésünk után alig negyedórával már átöltözve ott ültünk a szálloda kerti vendéglőjében, bécsi sze letet rendelve, mert hiába, a majdnem teljes napi kocsizás után alaposan megéheztünk.

Las Hamacas, ez volt a szállodánk neve s mint megtudtuk, alig pár éve épült, közel Fort San Diegohoz (ez egy spanyol-kori erődítmény, kifogástalan állapotban, közel a parthoz és a város szívéhez, egy dombon, ahonnan belátni az öblöt és a kikötőt), és egy hangulatos kókuszpálmaerdőcske közepén volt az uszodánk, közvetlen mellette a kerti ven déglő, amelynek csak mennyezete s oszlopai voltak, oldalfala semmi. Mindig mozgott azonban a levegő benne s így a legnagyobb déli-délutáni meleg idején is kellemes volt ott étkezni. Pazar szép volt az uszodánk is s a szálloda előtt közvetlenül futott el a Shore Drive a tengerparti, nagy, széles út, amelynek másik oclalán már nem volt más, csak a tenger.

Acapulco régi-régi halászfalu, amelyből a spanyol megszállás idején lett csak kikötőváros, de amikor a spanyolokat, a függetlenségük kivívása után, elkergették a mexicóiak, elsorvadt a tengeri kereskedelem s így Acapulco is visszafejlődött egyszerű, szegény kis halászfaluvá. (A halászok még ma is működnek persze, kikötőjük nem messze volt a szállodánktól.) Csak a második világháború után kezdték felfedezni Acapulcót amerikai turisták és az igazi fejlődés talán 15-16 éve indult csak meg igazán van olyan ügyfelem, aki említette, hogy amikor először volt Acapulcóban, még csak három szálloda volt ott ma már talán több van, mint Miami-ban.

Történelmi nevezetességei nem igen vannak Acapulcónak a parti erődítményen felül —<, de annál több a látványosság mégis turisták számára nem csak a sok-sok, szebbnél-szebb és modernnél-modernebb szálloda, hanem maga a város természeti szépsége is párját ritkítja. Hatalmas öböl szívében fekszik Acapulco, amelyet hátúi és körben, kétoldalt, magas hegyvonulat véd és zár körül még ott is, ahol aztán megszakad a part és kaput nvit a tengernek, még olt is magasra lendülnek a dombok. Ezért is van, hogy nagy szelek, viharok sem jutnak be az öbölbe, a tenger mindig viszonylag sima, amit bizonyít az is, hogy állandóan

LEGÚJABB

IZRAEL ÉS EGYIPTOM MEGEGYEZETT

abban, hogy megbízottaik összeülnek a Szuezi fronton a tűzszünet végrehajtásának megbeszélésére. A találkozóra az ENSz égisze alatt kerül sor és a találkozó létrehozásában az Egyesült Államok közvetítő szerepet játszott. Az összejövetel időpontja még nem ismeretes.

AZ EGYESÜLT NEMZETEK

békefenntartó egységei a Szuezi frontra érkeztek. Kairói jelentés szerint egy finn katonákból álló kis kontingens bevonult Szuez városába. Előző jelentések szerint a katonákat az izraeliek, a város határában feltartóztatták. A békefenntartó erők 900 főből álló egységeit angol katonai gépek szállították Ciprus szigetéről Egyiptomba. Az ENSz állal létrehozott tűzszünet a Szuezi fronton is érvényben van.

AZ OLAJTERMELŐ ARAB ÁLLAMOK

a várakozáson felül csökkentették a termelésüket. A jelentések arról számolnak be, mióta olajjal támogatják az arab ügyet, a termelés 20%-kaI csökkent.

Leo Ryun, kalifornia képviselő, aki középkeleti körúton tartózkodik, azt mondotta:

A jelek szerint lehet megoldást találni az olajproblémákra Amerika és az arabállamok között.

A képviselő Beirut-ban folytatott megbeszéléseket és rövidesen Saud Arábiában is ellátogat.

NIXON ELNÖKNEK

az a szándéka, hogy a Watergate botrány kivizsgálására új rendkívüli ügyészt nevezzenek ki, kongresszusi vonalon ellené Ilásba ütközik.

Mike Mans( leld, a demokraták szenátusi vezére kijelentette:

Nem. ért egyet az elnök tervével és az 53 szenátor állal benyújtott törvényjavaslat mellett fog szavazni, amely a Fehér Háztól független ügyész kinevezését javasolja. Ez, a személy Sirica bíró alá tartozna.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HADERÉJÉNEK

készenlétbe helyezése mögött az állt, hogy a Szovjetunió szánch ‘Icai nem- voltak tisztán érthetőek és ugyanakkor megfigyeltek bizonyos katonai készültségre vonatkozó intézkedéséket. Kissinger nem volt hajlandó részleteket közölni, de kijelentette, amikor véget érnek a folyamaiban levő diplomácia lépések, akkor ismertetni fogják az események részleteit.

ott cikázták a vizi-sielok az obo ben, nem egy ejtőernyővel s egyike a specialis szórakozásoknak, hogy ez az ejtőernyőléle alkalmatosság a vizi-sielőket felemeli magasba, a levegőbe s ezért is hívják az ilyen síelőket mezítlábas repülőknek Acapulcóban.

Másik egyedülálló specialitás Acapulcóban: a halálmegvető bátorságú ugrók, akik az egyik Ijord-szerű öbölben, valami 50 méteres magasságból ugranak fejest a tengerbe. Az öböl maga talán 15 méter széles, vagy inkább keskeny, ahová ezek a félelmet nem ismerő fiúk ugranak maga a víz becsapódás helyén alig több három méter mélynél, igy valóban nem mindennapi bátorságra van szükség P7ekhez a produkciókhoz. De talán ezért is, lenn, a sziklaoldalban egy szabadtéri Mária-oltár van s ugrás előtt az ugró letérdel olt egy rövid kis imára s mielőtt ugrik, kezet fogva elbúcsúzik a mellette álló barátaitól. Egy váratlan szelluvallam, vagy egy rosszul sikerült lendület halált jelenthet de ha nincs is baj a Ieugrásnál, maga a becsapódás 8 vízbe, abból a magasságból, roppant erős nyomást gyakorol az ugró lejére, szemeire. Nem egy megvakult már közölök. Mi f enyes napfényben láttunk egy ilyen ugrást, de a legtöbb esetben este mutatják ezeket a fiúkat reflektorfényben olyankor talán még veszélyesebb lehet a dolog.

Nagyon kellemes délutánt töltöttünk el az u.n. Fiesta- Cruise-on amikor is du. 4-kor indult el a *— nem is olyan kis hajónk, tele de tele utasokkal, mind a négy fedélzetén. (Érdekesség: a hajót Németországban gyártották s a kormányos fülkéjében minden felírat német még most is.) Kellemes meglepetés volt, hogy a bárban az italokért nem fogadnak el pénzt, de aki akar, adhat önkéntes adományt. 1ermészetesen útközben a hangszórón állandó magyarázatot kapunk, spanyolul és angolul, hogy éz melyik szálloda és hogy melyik a John Wayne villája a hegyoldalban stb. stb. Kiadós utat tesz meg a hajónk, félkörben az öbölben, aztán ki a nyílt tengerre, el nyugatra, amig csak a város tart aztán vissza a másik oldalon, be egy második öbölbe, ahol még alig-alig áll egy-két ház s épül egykét szálloda. Itt megállunk egy időre, talán pihenni, talán azért, hogy az utasoknak alkalmuk legyen peso-kat dobálni a lenn úszkáló srácoknak, a vízbe ezek aztán utána buknak, utána felmutatják, hogy: megvan és elraktározzák s szájukban, csak úgy, mint a chipmunk-ok Colorádóban az amerikai mogyorót. Végül rájöttünk, miért kellett állnunk itt vagy egy negyedórát: hogy mire megint kiérünk a nyilt-tengerre, onnan láthassuk.a naplementét, messze a horizont szélén. Sajos, nem volt szerencsém itt, mert bár felettünk gyönyörű, felh ötlen égbolt ragyogott, a láthatáron felhőkbe ment le a nap s így a tervezeti naplemente-fénykép nem sikerült úgy, mint szerettem volna.

Persze, nem minden nap tettünk kirándulásokat, a legtöbb időt a tengerparton vagy uszodánk szélén, ill. vízében töltöttük el. A klíma ugyanis bekergeti az embert a vízbe még akkor is, ha nem is nagy úszás-barát no meg, a napon sem szabad sokáig feküdni, mert harap ám a mexicói nap s aki nem óvatos, hólyagosra sül a bőre néha pár óra alatt is. De ez volt a legkellemesebb az acapulcói napjainkban: a sok napfény és úszás amely egyben jelentősen fellendítette az étvágyunkat, de ugyanakkor az erőkifejtés j következtében semlegesítette i s az átlagosnál kiadósabb ' táplálkozás kerekítő hatását.

így aztán, bizony, hamar elmúlt a hét nap, amelyre az acapulcói tartózkodásunkat időzítettük s fájó szívvel szálltunk be szombaton délben a limousinbe, amely alig félóra alatt <— de gyönyörű úton — kivitt a repülőtérre.

S azt már, azt hiszem, mindenki kitalálta, hogy alig négyórás repülés után szerencsésen hazaérkeztünk.

1973, okt. 16,

Utazásait intézze a 14 éve fennálló, legjobban megszervezett < magyar utazási irodával, a 3

j Carpafhia Travel Agency vei, j

3> 1545 Second Avenue, New York, N.Y. 10028. I

Teh: 555-5612, 879-8005 és 757-2666. Ar. Code: 212 j

‘ l Csoportjaink ingajáratunk keretében működnek, előre mégha- 3 < \ tározóit évi terv szerint New York.—Luxemburg—München'—« 3 Bécs—.Budapest között. <

1973- évi csoporlindulásaink Ingajárat Shuttle Service *

3 3 keretében, New Yorkból és Budapestről egyidőben in- |

dúlnak csoportjaink: 3

4 ^

I; Nov. 6. 3

; j Dec. 18. (Speciális karácsonyi cső- 3

;3 portutazás (Vissza 1974. jan. 9.) 3

<3 New York-Budapest-New York között $210.— 3

3; 1974. évi csoportindulások ingajárat Shuttle Service | 3” keretében: <

Jan. 9. June 25. Sept. 5

I'ebr. 19. July 2. Sept. 17.

March 20. July 9. Sept. 24.

April 25. July 23. Oct. 8.

May 14. July 30. Nov. 5.

May 28. Aug. 13. Dec. 18.

June 11. Aug. 27.

► Csoportjainkat hivatásos, több nyelvet beszélő csoportvezetők 3 I kisérik végig az útvonalon, akik mindenben utasaink rendel- 3

► kezésére állnak. <

► Ingajáratunk, Shuttle Service 10 éve működik New York- 3

► München-Bécs-Budapest között, amelyeken részt vesznek az < 3 amerikai, turisták Európába és Magyarországról látogatók az 3 3 Egyesült Államokba. Ingajáratunk keretében utasaink az 3

► Icelandic Airlines DC 8 JET gépein utaznak Luxemburgig, <

, onnan a Carpathia modern autóbuszain Budapestig. 3

► Vállalatunk organizáltsága kiküszöbölte a csoportutazások < I hátrányát. Ingajáratunk keretében utasaink nincsenek időhöz 3

► kötve, úgy oda, mint vissza bármelyik csoportunkhoz csatla- |

y kozhatnak. <

; VIGYÁZAT! ;

3 Ilyen ingajárata, illetve csoportutazása New York- 3 3 Budapest-New York között csak vállalatunknak van! < ; New York-Budapest-New York, Szeptember ;

3 Október 22/45 napos utazás $ 297.— *

3 New-York-Budapest-New York, 1973. No- 3

; vembertől 1974. Április 1. 22/45 napos

► utazás $ 267.— 3

3 Végig repülővel New York-Budapest-New 3

3 York 22/45 napos utazás 3

3 Szeptember-Október $ 353.— 3

3 November 1.-től $ 322.— 3

3 Detroit Michigan államban megbízottunk Mr. Elmer J. Fe- 3 3 renczy, 14755 Reeck Rd. Southgate, Mich. 48195. Telefonja: 3 3 (515) 284-7272. <

3 Vállalatunk képviselője a IATA International Air Transporta- <

► tion Association-nak, az ATC Tir Traffic Conference (hajós- 3

3 társaságok) tagja. *

3 Irodánkban azonnal kiállítunk jegyeket az összes nemzetközi i

► repülőtársaságokra és a bellöldi amerikai repülőtársaságokra. 3

’ PAN AM, KLM, TWA. Swissair, Lufthansa, stb. 3

► Ikka, Tuzex küldeményeket is intézünk irodánkban. 3

► Irodánk elintéz vízumokat, reenter permiteket, útlevél ésTl- < 3 Iampolgársági ügyeket, valamint örökségi és ingatlan ügyeket 3 3 Magyarországon. Ügyfeleinknek hotel reservációt biztosítunk. 3

3 Becsben, irodát tartunk, amelynek címe Í010 Wien, < 3 Opernring 1. Telefonja: 57-24-14. A bécsi Operával 3 • szemben lévő irodánk ügyfeleink rendelkezésére éli. “

Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75

Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00

Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.25

Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. Á magyarság

története 12.00

Dr. Somogyi Ferenc: Szent István a magyar nemzeti

élet központjában 1.80

Szitnyai Zoltán: Háború van . . . 5.60

Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50

Újszövetségi Szentírás (vászonkötésbenj 8.25

Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00

Wass Albert: Tavak könyve 1.25

Dr. Zachar András: A Sumér Hitvilág és a Biblia —• $6.00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS

KÁRPÁT Publish ing Co.

P.O. Box 5548 f

Cleveland, Ohio 44101

Megrendelem az alábbi könyveket:

A csekket mellékelem.

Név: .......................................................................

Utca: ......................................................................

Város: ..............................................................

Állam:................................................. Zip code;