Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-10-05 / 38. szám

2. oldal: DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1973. OKTÓBER 3. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) 'll Főszerkesztő i—> Editor in Chief KÓTAI ZOLTÁN Kiadó — Publishers KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 TM Telephone: (216) 696-3635 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra között) 1580 Oak St., Wyandotte, Mich. 48192 Telephone: (313) 282-0414 ELŐFIZETÉSI ÁRAK SUBSCRIPTION RATES Egy évre ---------------$10.00 For one year --------$10.00 Fél évre------------------ $6.00 For 6 months------- $6.00 Egyes szám--------- $0.15 Each copy --------- $0.15 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio NAPLÓM 1944 OKTÓBER 14 - 1947 MÁJUS 294G P. Király Kelemen O.F.M. «— Folytatás —< A rendház lakói és a község népe aggodalommal né­zett a jövőbe, a közelharcra. Biztosra vették, hogy az emel­kedett helyen álló templomból és kolostorból romhalmaz marad a közelharc után. A rendház lakói (egy idős testvért kivéve) a hívek pincéiben húzták meg magukat. Csodák cso­dája, a templom és kolostor épen maradt. A nép váltig em­legeti: a Szent Szűz oltalmazta meg a templomot, rend­házat és községet. Tény, hogy a községben egyetlen ember sem esett áldozatul. A templomban történt esetről a követ­kező fejezetben emlékezem meg. Miután a Balaton keleti oldala legnagyobbrészt elpusztult, egészen rendkívüli eset volt Andocs megmenekülése. A rendtagok és hívek nem győztek a jó Istennek, és közbenjárójuknak, a Szent Szűz­nek hálálkodni. Káptalanfüredre. Andocsról a Káptalanfüredre való jutás ma még igen körülményes, hiszen át kell mennünk a Balatonon és annak túloldalán kell az északnyugati csücs­kére jutnunk. A házfőnök Ikocsit szerzett és vitt le á vasút­állomásra. Innen a lassan döcögő vonaton a Sióig jutottunk. A németek robbantották fel a hidat. A töltésről jórészt gu­rulóssal értünk le az összetákolt hídig, s azon üggyel-bajjal a túloldalra. Itt rossz gebékkel kocsik vártak az utasokra. Cigány kocsissal olcsón megalkudtunk. Különleges érték­­becslését külön kell feljegyeznem: a csomagok után 20-20 pengőt kért, kettőnkért viszont csupán tO-et: tehát összesen Ötven pengőért vitt el az elég messze fekvő hajóállomásra. Miután a hajócska indulásáig hosszú időnk maradt, távo­labbra, szép helyen megfürödtünk a tükörsima, s nem a ‘hullámzó Balatonban. A Balaton keleti része szinte teljes egészében áldozatul fesett a háborúnak, a hidakat a németek robbantották fel; a községeket s a Balaton körüli villákat a közelharcban dúlták fel. 1 elef onhálózatból villanyvezetékből semmi sem maradt meg. Utóbbi jelentett számomra nagy szerencsét, miként erről későbbi fejezetben megemlékezem. Kis hajócskánk talán a menetrendnél valamivel előbb indult el. Ugyanis a-háttérben égiháború tartott a Balaton felé. Kicsigőzösünk a lehető leggyorsabban szelte a hullá­mokat. Bámultam, hogy a simatükrű Balaton egyszerre magasra verte fel sötétté vált hullámait. Nem értünk még a túlsó partra, mikor elkapott bennünket a vihar: a hullám végig vágott a fedélzeten. Mégis «— örömünkre > idejében besiklott a balatonfüredi kikötőbe. Szerencsétlenségünkre a vonat pontosan érkezett s orrunk előtt száguldott el. Felke­restük M. páter közeli rokonát, Rozi Nénit, a rend jótevőjét: minden jóval elhalmozott bennünket. Azonkívül megfüröd­tünk a híres szénsavas fürdőben és az esti vonattal jutottunk Káptalanfüredre. Másnap, vasárnap volt a vizita. Káptalanfüred a rendtartomány új helye, amellyel az elöljáróknak igen nagy terveik vannak. A Balaton fölött fekvő kies vidékét búcsújáróhellyé akarják avatni és külön helyen Ielkigyakorlatos házat óhajtanak építeni. A nagy terveket lassan és gondosan akarják kidolgozni. De ki Iát ma a jövőbe? Mit hoz a háború befejezését követő időszak? Abból, amit Teherán és Jalta nyomán tudunk, nem nagy reményekkel nézhetünk a jövőbe. Ma még jó, hogy biztosat nem tudunk. Tomsa Ambrus, az új letelepülés házfőnöke rendkívüli egyéniség. Nyitrán született. Már fiatalkorában sajátította el a magyar és szlovák nyelvek mellett a németet. Mint felszentelt-pap az Egyesült Államokban és Kanadá­ban működött, s tanult meg angolul. Ö indította el az USA- ban a szlovák kommisszariátot. Vizitátor generális is volt. Tiszteletet parancsoló egyéniség. Nyílt oktató beszédet tar­tott az oroszokhoz, saját nyelvükön, ostorozta brutalitásukat, embertelenségüket. Valósággal megszeppentek és ezentúl ’pápának nevezték eh Itt jónak kell lenni mondta orosz katona —- nem haragíthatjuk meg a pápát . Feladatunk elvégzése után sétát tettünk a kies vidéken és még egyszer gyönyörködtünk a Balaton, a magyar tenger szépségén. Veszprémbe. Június 25-én, a szentmise után indul­tunk az apostolok lován Veszprémbe. Dolgainkkal és a ta­risznyával hátunkon. A 15 kilométeres úton egyetlen jövő­menő kocsival sem találkoztunk. Errefelé nagy csaták dúl­­, hattak; tankok, ágyúk sokasága ment át a vidéken. Sok felé fekszenek még kilőtt tankok, ágyúk a földeken. Vajmi nehéz lesz a kevés megmaradt búzát lekaszálni. A mindig melegebben tűző napsugárban siettettük lépteinket és a déli harangszóra értünk a székesegyházhoz, majd a közeli ko­lostorba. A székesegyház előtt találkoztunk a püspöki tit­kárral, akitől azonnal kihallgatást kértem. A kihallgatásról, mint életem egyik legértékesebb élményéről részletesen számolok be . .. A rend veszprémi temploma és rendháza kevés kárt szenvedett, azon kívül, hogy az oroszok kirabolták a kolos­­lort. A közelharc idején sokszáz egyén talált menedéket a kolostor pincéjében és menedékhelyén, s 5-600 személy számára főztek a testvérek heteken át. A menekültek között voltak a város szegénygondozó nővérei; több protestáns lel­kész is számos hívükkel, sőt voltak csongrádi tisztviselők is, akik ről a csongrádi élmények leírásában emlékeztem: Veszprémig jutottak menekülésük közben. Egyesek innen tovább, a külföldre menekültek. Veszprém után került volna sor a székesfehérvári rend­ház meglátogatására, azonban a vizita elindulásakor vesz­tettünk el egy napot, a másodikat pedig útközben a mostoha közlekedés miatt. Székesfehérvárat tehát el kellett hagy­nunk, mert június 28-ára vissza kellett mennünk Budára: 29-én van a Delegátus Generális, P. Schrotty Pál névnap­ja, miután pedig tőle kaptam kinevezésemet, ünnepségére vissza kellett térnem Budára. Ez az utunk is fölötte kalandos volt. Június 27-én kora hajnalban félhárom órakor indultunk az állomásra, de a vonat, mely előző este hagyta el Szombathelyt, csak reggel nyolc óra felé ért Veszprémbe. Nagyobb baj volt a túlzsú­foltság. A teherkocsikban egyetlen helyet sem tudtunk ta­lálni. Nem maradt más hátra, mint a kakasülőre ’, azaz a vonat tetejére felkapaszkodni. Ügy vélem, hogy rendünk történetében az első (és valószínűleg utolsó) vizitátor gene­rális voltam, aki marhavagon tetején utaztam a hivatalos vizitai körút alkalmával. A nép valósággal megbarátkozott már ezzel a végső utazási lehetőséggel. Magam biztonság kedvéért kordámmal megkötöttem magam: zökkenők alkal­mával nem óhajtottam legurulni és kezet-Iábat tömi. Akik már megszokták ezt az utazási módott, nyugodtan sétálnak kocsik tetején s látogatnak meg ismerősöket. Mondják, hogy első alkalommal, az útközbeni alagút több álló utast lesö­pört. Ma már mindenki tudja, mikor jön az alagút. Székesfehérvárott túlsokáig álltunk. Ezért csak éjjel 11 órakor értünk Nagytétényre s innen reggel négykor Buda­fokra. Itt értésünkre adták: Kelenföld nem tudja beengedni vonatunkat. Leszálltunk a magasból, a Hévvel mentünk a felrobbantott hídig, onnan gyalog a forgalmi telepre, majd ismét Hévvel a Körtérig, innen végül villamoson Budára. Ez az út kissé több volt kalandnál. Az ünnepelt nem sej­tette milyen változatos volt vizitai utunk, mert különben le­tiltotta volna hazamenetelünket. Székesfehérvárra. Július 1 -én féltízkor indultunk el a Keleti pályaudvarról. Nehezen lehetett ezt indulásnak ne­vezni: délután félháromra értünk csak a ferencvárosi pálya­­udvarra, ahonnan lassú döcögéssel este nyolc órára értünk Székesfehérvárra. Tehát a 70 kilométeres utat 12 óra alatt tettük meg. \j Szék esfehérvárolt még erős a munka, romeltakarítás. I A várost a németek visszafoglalták az oroszoktól, de ké­sőbb újra az oroszok kezébe került: a városon tehát három esetben csapott végig a háború borzalma. Számos fiatalem­ber elvesztette idegzetét és szaladt őrült módjára a város­ban. Még a kolostor fiatal páterjei közül is többen elvesz­tették idegzetüket, mikor bomba hullott a kolostorra és az ebédlőben több menekültet megölt. Nem bírták el a har­madszori közelharcot, hanem elmenekültek. A Szűz Máriá­ról nevezett provinciában tehát egyedül a székesfehérvári kolostorból menekült el néhány páter; a mondottak után menekülésük indokolt volt. Az idős házfőnök többed magá­val visszamaradt. Egyebekben a kolostornak magának is voltak áldozatai: a három katonalelkészből egy fogságba esett, egy testvér pedig a mai napig nem tért vissza. Megnéztük a város nevezetességeit, köztük Prohászka Ottokár püspök emlékére emelt bazilikát, melyet bomba­találat felgyújtott és benne nagy kárt okozott. (Mai napig sajnálom, hogy a magyar katolikusság nem szorgalmazta egy emberként az igazán szentéletű s a nagyvilág előtt is ismert püspökünk boldoggá, szentté avatását.) Visszautazásunk alkalmával a heringszerű álldogálá­­sokon, átszállásokon kívül új változatban is volt részünk: Kelenföldig deszkákkal szinültig megrakott kocsi tetején utaztunk. Vizita a pesti rendházban. I örténelmi körülmények csatolták a pesti kolostort a Szűz Máriáról nevezett dunán­túli provinciához, a budait pedig a Szent Kapisztránéhoz. A pesti rendház évszázadokon át nagyfontosságú hivatást töltött be a főváros katolikus életében. Számos esetben még politikai vonalon is. Példának említem a 48-as szabadság­­harcot. Tudjuk, hogy gróf Batthány Lajost, a felelős magyar kormány miniszterelnökét az osztrákok kivégezték, de azt kevesen tudják, hogy a pesti rendház kiváló szónoka, ház­főnöke, Dank Agáp, a holttestet a templom kriptájában rejtette el és addig őrizte, míg az elkészített mauzóleumban eltemethették. Pestre megüzenhettük érkezésünk idejét: második al­kalommal fogadott bennünket a rendi család, tertiáriusok és számos hívő a templom ajtajánál.­A jelen háború áldozataiból a pesti kolostor lakói ere­jükön felül kivették részüket. A testvérek közül kilenc tel­jesített katonai szolgálatot: eddig csak öten tértek vissza; egy meghalt, három eltűnt. A templom és rendház tetőzete nagyrészt elpusztult: a templom ablakai betörtek (pesti utaim alkalmával én is miséztem a templomban, mikor a szél befújta az esőt a mellékoltárra). Az atyák az ostrom és bombázások ideje alatt 23 helyen miséztek, betegeket látogattak és számos halottat temettek. Pesti utaim alkal­mával szóltam a kolostor tűzoltógárdája tevékenységéről, valamint arról, hogy a piarista gimnázium tanárai laktak hosszabb ideig az ebédlőben. Még hozzátesszük: naponkint átlag 300-nak főztek a rendházban s az angolkissasszonyo­­kat és értékeiket megmentették. Esztergomba. Vége jó, minden jó mondhattuk a -kömondással: Esztergomba utazásunk volt a legjobb a vi­zita alatt. Július 6-án reggel öt órakor indultunk el személy­­vonaton, melyben ülőhelyet is kaptunk. Egyszer sem kellett kiszállunk vagy átszállnunk, A menetidő ugyan még a bé­keidő kétszerese volt, de az alagút után vonatunk a régi gyorsasággal száguldott. A németeknek ezen a szakaszon nem volt idejük a hidak felrobbantására. Esztergom a rendtartomány legnagyobb háza, mert azt a provincia gimnáziummá alakította át: két emeletet emel­tek az első emelet fölé a vastag falakra. A gimnazisták nagyobb része a rend intemátusában él. Esztergom szintén háromszor élte át a közelharcot, mert egyszer a németek visszafoglalták. A kolostorban és rendházban nagy volt a kár. A kolostor óvóhelyén és a templom száraz kriptájában nyolcszáz személy talált me­nedéket. Nagyobb részüket a kolostor élelmezte. A nagy és erős épületben igen sok család értékét helyezték el és mentették meg. Ebben az időben a provinciához tartozott az Érsek­­újvár-i és a Szent Antal kolostor. Csehszlovákiától azonban nem kaptunk beutazási engedélyt. A két kolostorról a Káp­talanra jött házfőnökök számoltak be. Ugyanazokon a szen­vedéseken mentek át, mint a dunántúli testvérek. Hasonló­képpen sokak életét mentették meg a kolostorok pincéjében, óvóhelyén. (Érsekújváron számuk meghaladta a hétszázat, akiket élelmeztek is.) Az esztergomi vizita után visszatértünk Budára és ké­szültünk elő a provinciái káptalanra, amelyen P. Burka Kelement választották tartományfőnökké. Folytatjuk MIT IR A HAZAI SAJTÓ Négy reményteljes magyar együttes rajtolt az elmúlt szerdán — írja a Népsort ,—- három a kupában és közülük egyedül az Újpest legénységének sikerült a továbbjutást biztosítania. E gyenge bizonyítványból következtethető, hogy nem sok a valószínűsége annak, hogy akár a Ferencváros, akár a Vasas idegenben ki tudja harcolni a továbbjutást, mert az ellenfeleket nem a szerencse segítette a két ponthoz. Szégyeljük ismételgetni, de kikerülhetetlen: a mi ed­zésmódszerünk, de méginkább a játékosképzésünk, amely­ben beletartozik a célszerű kiválasztás, az alapok megfelelő korban történő elsajátítása, a játékos karakterének tervszerű kiépítése, nem alkalmas arra hogy csapataink nemzetközi porondon számottevő szerepet tölthessenek be. Aki mélyebben ért a sporthoz, annak ú jból világosan látnia kellett, hogy a nemzetközi mezőnnyel szembeni le­maradásunk egyre nő. Nem utolsósorban azért, mert azok­nak az országoknak a labdarúgói, akiket néhány évvel ezelőtt velünk azonos szinten emlegettek —< elhúznak mel­lettünk. És a különbség egyre nagyobb, napról napra át­­hidalhatatlanabb lesz. Továbbra is csak beszélünk mindar­ról, amit a sportág felemelkedés érdekében tennünk kellene. VARGA ZOLI AZ AJAXBAN Amszterdamban megjelenő egyik napilap arról a szen­zációs szerződéskötésről számolt be, amely szerint az Euró­pa és világbajnok Ajax csapata új labdarúgó sztárral erő­síti fel csapatát, aki nem más, mint Varga Zoltán, a Fe­rencváros volt játékosa. Varga, mint tudjuk, az 1960-as mexikói olimpián le­pett le, s azóta sok kálváriás. göröngyös úton eljutott a Hertha Berlin csapatához, ahol egy. megvesztegetési bot­rány kirobbanása után majdnem az egész csapatot eltiltot­ták a játéktól. Innen Varga Zoltán Skóciába szerződött és jelenleg az FC Aberdeenben játszik. KALIFORNIÁBAN az egyik egyetem prolesszora megírta, hogy az emberiség a következő 100 esztendőben elérkezik a világ végét jelentő korhoz. A Nature . angol természettudományi folyóirat legutóbbi számában egy ári zónái tudós, Thomas Bell cikket írt és ebben rácáfolt ború látó kollegájának jóslataira. Bell professzor szerint a komputerben táplált adatokba hiba csúszott és ez okozta a végzetesnek látszó képletet. Ha, ugyanis, helyes adattal etették volna a komputert, akkor az eredmény merőben más lett volna, nevezetesen az. hogy az emberiség a következő 100-130 év alatt eddig soha sem látott jóléthez érkezik. Thomas Bell professzor azt állítja, hogy földünk tér mészeti kincsei 100 éven belül megduplázódnak. Ezt úgy érti, hogy kiaknázásuk az eddiginek a kétszerese lesz. Ugyanakkor, 100 éven belül, újabb és újabb módszereket alkalmazunk majd. A mezőgazdasági termelés újabb ered­ményeinek következtében a termőföld mennyisége, az eddi­ginek a kétszerese lesz. Ami pedig a túlnépesedést illeti: az arizonai egyete mi tanár szerint 100 esztendőn belül szabályozni tudjuk a népszaporulatot. Ezek szerint — írja az optimista arizonai professzor —­­Í00 év múlva nem. lesz itt a világ vége, hanem éppen ellen­kezőleg. A világ eléri a béke és a nyugalom tökéletes ál lapotát. Ámen . . . * * * HA AZ OLASZORSZÁGI ERDŐK egyszerre ki pusztulnának az óriási erdőtüzek következtében és nem ültetnének azonnal helyükbe facsemetéket, Itália éghajlata teljesen megváltozna. Az ország nagyrésze sivataggá válna és előbb-utóbb olyan szárazság dühöngene, mint az afrikai Szaharában. Ezt a jóslatot egy milánói egyetemi tanár kockáztatta meg, miután Olaszország ebben az édben igen közel jutott ahhoz, hogy ez a látomás valósággá válljon. 1973 első hét hónapjában 2600 erdőtűz pusztított az országban, 300-zaI több, mint az elmúlt év folyamán. Ezért az óriási vagyoni kárért 70%-ban a hanyag és felelőtlen ember felelős, aki égő cigaretta végeket dobál el, vagy rosszul oltja el a tábortüzet. MEGHÍVÓ KOCSIS GÁBOR magyar költő, a Nemzetőr főmunkatársa % $ IRODALMI DÉLUTÁNJÁRA 1973. október 14-én, vasárnap du. lél 4 órai kezdettel a Magyar Evangélikus Egyház társadalmi termében (8141 Thaddeus Street) i MŰSOR Öreg paraszt 8 A harcba induló Dávid éneke 8 Határ mellett 8 Hazám * Józsel Attila halálának 25. évfor­dulójára. * * * Anyámnak * Apámnak * Hugómnak 8 Dédapám halála (elbeszélés) 8 Búcsú anyámtól 8 Koszorú helyett. SZÜNET Egyszerű Madonna 8 Lírai panasz * Két tétlen nap 8 Jó téged nézni 8 Fenyegető, nagy tél előtt 8 Márta tanul 8 Segíts! 8 Húsvéti capriccio * Esti suttogó 8 Akit az Ür szeret. * * * Intés 8 Járműgond 8 Félálom * Karácsonyi elefánt 8 Az angyal nem téved (elbeszélés) Tengerparti igék 8 A szilveszter balája. * * * Az igazi szó 8 Utolsó kép Krisztusról 8 Korai epilógus 8 Negyvenévesen. >-* Mindenkit szeretettel hívunk *-> FELHÍVÁS HUNGARIAN HERITAGE ROOM COMMITTEE WAYNE STATE UNIVERSITY Kedves Magyar Honfitársaink, Felhívással fordultunk a nyár folyamán Detroit és környéke magyarságához, amiben közöltük, hogy a YVayne State University felajánlott a különböző nemzetiségek ré­szére, egy-egy iskolatermet (a pittsburghi egyetem mintájá­ra). Arra kértük magyar honfitársainkat, hogy segítsenek ennek a Hungarian Heritage Room -nak most a megszer­zéséhez, később pedig a berendezéséhez, — megajánlásuk­kal, hozzájárulásukkal. Ezideig több, mint 3000.00 dollár érkezett be. csekkek­ben, megajánlásokban. Még sokkal többre van szükségünk, hogy ezt a magyar múzeum-tantermet megvalósíthassuk, tehát mindenki adományára szükségünk van. Örömmel közöljük itt azok névsorát, kik elsők voltak adományaikkal és felmérték az ügyfontosságát és csekkel küldtek: 200.00 Geisz Péter és felesége, 150.00 Dr. Minye János, 100.00 Almás Viktor, Azáry Pál N.Y., Halászi M. Ilidkó, Elalászi László, Dr. Jász I ibor, Krokker Margit, Lada Ferenc, Mogyoródy Gizella, Dr. Petosky A.. E., 1 he Hungarian Reformed Federation of America, United Hungarian Fund. 50.00 B. K. volt pataki diák, Báldy Pál, Dr. Damin Margit, Miklósy Joe, 25.00 Dr. Stein Fred. 20.00 Dr. Háló I ibor, 10.00 Kömíves Paul, Pálly Sándor, Pratt Mildred (Flo­rida), Szabó Károly, Tóth Emma, 5.00 Beck Florence (Florida). Felajánlottak: 200.00 Asztalos Ilona, 100.00 Agányi L., Burris A., Darocy K., Dombrády S., Hobár P., Elungarian Arts Club, Koshy J. S., Pálos M., I óth F., Mrs. Ürmös és Ürmös J. Szeretnénk most azokhoz szólni, kik megkapták fel­hívásunkat, és azzal együtt a felbélyegzett válaszborítékun­kat is, de a mai napig még nem találtak módott arra, hogy azt visszaküldjék, részben vakációjuk miatt, részben túl sok munkájuk miatt. Kérjük Magyar Honfitársainkat, hogyha szándékuk­ban van adni. tegyék meg azt minél előbb, ha pedig vala­milyen oknál fogva nem értették meg kérésünket, hívjanak fel telefonon, mi szívesen adunk felvilágosítást. Amennyiben nem óhajtanak adni, legalább okolják meg, hogy tudjuk magunkat mihez tartani, hogy kikre szá­míthatunk és kikre nem. Olyanoktól kaptunk nagyobb összegeket, kikre nem is számítottunk, de ugyanakkor Egyházaink Vezetőinek eszébe sem jutott, hogy segítségünkre legyenek (kivéve Darócy Károly tiszteletes urat). Most az Ő szavaikkal szeretnénk befejezni újabb felhívásunkat: Isten szereti a jókedvű adakozót - és mi is! A Hungarian Heritage Room vezetősége nevében: Halászi László 27731 Buckingham Ave. Livonia, Mich. 48154 Telefon: 422-7173.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents