Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-09-07 / 34. szám

8. ÖLD AC » ii DETROITI MAGYAR ÜJSAG 1975. SZEPTEMBER 7. 67. számú keresztrejtvény EGYKÉT SZÓ ARRÓL, AMI SZENT MIND ANNYIUNK ELŐTT VÍZSZINTES SOROK 1. Ezen épült fel a magyar jogrendszer. 16. Ilyen állat az elefánt is. 17. Vissza: Kettő a koronázási jelvényekből. 18. Kábel angolul -—- fone­tikusan. 19. Balszerencse. 21. Szláv női név. 22. YMO. 23. OZIA. 24. Állami jövedelem. 26. Növény része. 27. U . . . , hegység Európa és Ázsia határán. 28. Vissza: .... .us, udvarias, városi. 31. Bort tartanak benne. 32...........vél, diploma. 34. Fémből való ráma. 36. Mutatószó. 37. Hüllő. 39. Angol sör. 40. Fordítva: üres lakásra írják. 42. Görögöknél a zene megszemélyesítője. 43. Német női név. 43. Gát a közepe nélkül. 46. Vissza: nem érdekelte. 47. Gyereksírás. 48. Jugoszláv város. 50. Világrész. 52. Nagyközség Heves vm.-ben. 53. Ö . . . , apróra daráló. 55. Hunyadi János is viselte ezt a címet, 6-ik kockában kettős betű. 58. Visz­­sza: jármű fontos része. 59. Vízitündér, idegenes írással. 61. Római 2001. 62. Ismeretlen. 64. Rangjelzés. 65. Légüres tér. 67. Csapadék névelővel. 70. Felvigyázó. 72. Ezzé szervezte Szent István az országot. 75. Hamis szőrzet az állón, utolsó kockában két egyforma betű. 79. A Szent Korona csak vállukat érintette. 81. Veszteség. 83. Női név. 86. Születésnapra készül. 88. Betű íonetikusan. 89. S..................pápa, ő küldte a Szent Ko­ronát István királynak. 90. A koronázási szertartás egyik kelléke. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Ö kapta a mai Szent Korona alsó részét, első kockában (feles- Ifeges) névelővel. 2. Híres operett címe. 3. Dunántúli vármegye. 4. Német személyes névmás. 5. Kalendáriumból való. 6. Vissza: napszak. 7. OA. 8. A Philadelphiában lévő filharmonikus zenekar világhírű karmestere nevének mássalhangzói. 9. Női és férfi becenév. 10. Zola regény címe. 11. Menyasszony. 12. Kettőzve: bányaváros. 13. Idegen uralom alatt lévő területek, névelővel 14. Kóbor életű. 15. A vízsz. 1. szerint ez a Szent Korona. Zárt kockában: K, JE. 16. így hívták a magyar király Uralma alá tartozó államokat. 20. Német hegység. 25. Ő küldte a koro­nát a függ. 1-nek. 26. Folyó eleje. 29. Mindenki vágya. 30. Menni — latinul. 31. Vissza: magyar költő és kiváló műfordító (Árpád). 33. Férfi­név. 35. Női név olaszosan. 38. Fordítva: foghús. 41. Vissza: Elég hely­­lyel rendelkezni. 44. Zaj. 45. Gyom. 49. Saját kezűleg. 51. Foghúsa, középen kettős betű. 54. Bolond esztendő. 56. OM. 57. Fém. 60. Kor­szak. 63. Asszonyok. 66............mondám, csak egy kabátja volt. . . (Pe­tőfi). 68. F...........t, tovább visz, nem hagy abba. 69.............entinút, kígyó­zó, kanyargós út. 71. Ollós állat. 73. MK. 74. Értéke-e? 76. SNO. 77. Hivatalos irat. 78. Vissza: repül, utolsó kockában két egyforma betű. 80. Keverve rág. 82. Mező. 84. Római 550. 85. A föld felé. 87. Rangjelző. $ AZ ELVESZETT ÉTVÁGY Moháczi bácsi Bernát Gazsi legkedvesebb cimborái közé tartozott. Ez a Moháczi nemcsak gyarló testének ha­talmas terjedelméről, hanem a terjedelmével versengő, ugyancsak hatalmas étvágyáról is nevezetes volt Buda­­pest-szerte. Egy alkalommal Mohácsi bácsi kedvetlenül pana­szolta barátjának: — Elvesztettem az étvágyamat, Gazsikám. — No — mondta Bernát Gazsi — akkor szaladjunk a templomba, nehogy valami szegény ember találja meg. A ZÁLOG Még a turbános időkben történt, a megsanyargatott hódoltsági földön. Egy szegény magyar, ki mindenhol ki­­fs^yott, sót akart, hogy beteg tehenét azzal gyógyítsa. Nem tehetett mást, a török kereskedőhöz ment s mondta, hogy só kellene neki. — Látom szegény vagy, te magyar, a képedről azt is látom, hogy becsületes vagy. Van két nagy darab kősóm, azt eladom. így beszélt a török kalmár. A magyar ember megkö­szönte, s kérni kezdte a törököt, hogy ha már úgyis látja, hogy szegény, ne mérje drágán a sót. — Egy máriásért odaadom —* mondta a török nagy­lelkűn. — Köszönöm, nagyságos uram — hálálkodott a vevő — csak hát most nincs pénzem. De aratás után pontosan megfizetem. De azt már a török sem hagyta szó nélkül: Nem addig van az, te magyar! Azt sem tudom, ki fia, ki borja vagy, nagy csúfság volna, ha rászednél. Ha nincs pénzed, akkor csak az egyik darab kősót viheted el. A másik itt marad zálogban, míg a máriást meg nem hozod. NEM SZABAD TÚLOZNI Nagy Ignácról, a jeles íróról a következő történetei mesélte Bernát Gazsi. Az író így szólt egy szép hölgyhöz: — Miért oly kegyetlen, nagysád? Miért utasítja visz­­sza szerelmemet? — Mert ön csúnya — válaszolta ölgy őszintén. — Istenem — felelt Nagy Ignác széttárva karját — nekünk, férfiaknak szabad valamelyest csúnyáknak len­nünk. Igaz — hagyta rá a szép hölgy — csakhogy ön visszaél ezzel a szabadsággal. BERNÁT GAZSI ÉS AZ ORVOS A pusztító kolerajárvány idején Bernát Gazsi üzent az orvosért. Az el is jött, s ahogy ekkor már szokásos volt, csöppeket rendelt neki a kolera ellen. <— Én azokat a csöppeket be nem veszem! — mondta Gazsi. — Hát akkor miért hívatott, kegyelmed? — Mert hallottam, hogy mostanság ingyen jár min­denkihez. MINTHA KÖNYVBŐL OLVASNÁ Összetalálkozott egyszer Bernát Gazsi egy fölöttébb tudós férfiúval, ki holmi tudományos kérdéseket magyará­zott igen élénken és folyékonyan. Az előadás végeztével a tudós férfiú büszkén kiáltott föl: — No, hát nem úgy beszélek én, mint egy könyv? — Valóban úgy — válaszolt Bernát Gazsi — s meg is érdemelné, hogy szamárbőrbe kössék. KÜLÖNBSÉG Fontenelle francia írótól megkérdezte egy barátja:- Mi a különbség a különféle nemzetiségű asszonyok között? « Mire az író azt mondta: — Nem akarok soká magyarázni, csupán egy példát mondok. Ha egy asszonyt elhagyja a szeretője, akkor a francit nő megöli a vetélytársát, az olasz a hűtlen szeretát öli meg. A spanyol mindkettőt megöli, a német öngyilkos lesz. Az angol nő beteszi az újságba, hogy ő dobta ki a vőlegényét, a magyar nő azt mondja, hogy “gombház . . .” Egy dologban azonban az összes nők egyformák. Mind­egyik hozzámegy egy másik férfihez. VIGASZ Egy politikus, aki képviselőségre pályázik egy városka termében tartja politikai beszédét. A terem zsúfolásig meg­telik. Nagyon boldog, hogy ily nagy az érdeklődés. A csa­lódás akkor éri, amikor nem hagyják szóhoz jutni, hanem hangosan fütyülnek, ordítoznak, végül záptojással és para­dicsommal dobják meg. Végül a közönség elmegy, a terem kiürül és a poli­tikus egy székbe rogy. A teremőr megsajnálja és odamegy hozzá, a vállára üt és azt mondja: ~ Ne búsuljon, uram! Ez a csőcselék volt. A rendes emberek otthon maradtak . . . MODERN MŰVÉSZET Vevő: Mit ábrázol a kép? Művész: Legelésző teheneket. Vevő: De mester, hiszen ezen a képen nem Iátok füvet, mit legelnek a tehenek? Művész: Maga ezt nem érti kérem! Azért nincs fű, mert a tehenek már lelegelték. Vevő: Jó, jó! De én a teheneket sem látom, csupán pacnikat. . . Művész: Persze, hogy már elmentek a tehenek. Ha nincs fű már, akkor mit legeljenek? Szörnyű, hogy mennyi­re nem értik a művészt ezek a laikusok . .. ŐSZINTESÉG Kropacsek: Tehát holnap délután öt órakor kezdjük meg az üzleti tárgyalásokat! Macurek: Nem lehetne valamivel előbb? Ugyanis öt órakor én már rendszerint részeg vagyok Rákóczi úti hentesüzlet. Belép egy háziasszony. Talán nem terhelem túlsá­gosan, hentes kartárs, ha 65 deka belsőrészt kérek. Öt perc múlva visszajön. — Becserélné nekem ezt a bel­sőrészt 40 deka karajra? Öt perc múlva újra megjelenik a nő: — Meggondoltam magam; kap­hatnék a karaj helyett inkább há­rom szelet sniclirevalót? A hentes az udvariassági ver­seny keretében a fogát csikorgat­va mosolyog és mikor a nő újra visszajön, hogy — ugye nem ha­ragszik, cserélje be a sniclit mégis halra — így válaszol: — Dehogyis haragszom, kérem. Sőt. . . én rohadjak meg élve . . . engem vigyen el a fekete franc... Utazásai során Cseperneki egy indián törzshöz vetődik. Megszó­lítja az első rézbőrűt: — Én lenni Cseperneki. . . Örülni látni igazi indián . . . So­kat olvasni mint gyerek Bőrharis­nya . . . Winnetou . . . Jiii! . . . Az indián végigméri a jöve­vényt, majd a legtökéletesebb an­golsággal hátraszól társaihoz: — Gyertek már ide! Nézzétek, egy futóbolond került közénk. . . Krepák hajnaltájt hazafelé tán­torog New Yorkban. Megszólítja az első járókelőt: —, Bocsánat, Sir . . . Meg tud­ná mondani nekem, hol vagyok? — A Broadway és a negyven­kettedik utca sarkán hangzik a válasz. Mire Krepák: — Hagyjon a részletekkel . . . Mi a város neve? Kohn és Grün közös üzletet nyitnak Kanadában. Életelixirt árulnak. — Kérem — mondja Kohn az egyik vevőnek —- én is ezt hasz­nálom és már 300 éves vagyok. A vevő megveszi az üveget, de kifelémenet félrehívja Grünt és megkérdi: — Mondja, tényleg 300 éves a maga üzlettársa? ~ Hát, ~ feleli Grün — erre nem mernék megesküdni, mert én csak 180 éve ismerem. A jóhumorú újságíró gyakran szenved pénzzavarban. Legutóbb már a hónap közepén kért kölcsön kollegájától. A válasz azonban kitérő volt: — Ne haragudj, öregem, de nincs egy fillérem se . . . Mire ez, mélységesfelháboro­dással:-- Micsoda?..,. Nincs pén­zed? . . . Hát miért nem spó­rolsz? . . . Egy skót valahol külföldön el­ment a főpostára, hogy táviratot adjon fel. Odament a postaablak­hoz és megkérdezte a kisasszonyt, hogy melyik a legolcsóbb távirat­típus. A kisasszony erre elmagya­rázta, hogy tiz szóig ugyanannyi a tarifa, viszont az aláírás ingyen van. — Kisasszonykám — felelte a skót — én egy sziuindián főnök vagyok. A nevem: “Pénteken­érkezem-az-esti-vonattal . Sebészprofesszor: Amint látják, ennek a betegnek a Iábizmai na­gyon összehúzódtak és így csak bicegni tud. Kolléga úr, mit tenne ebben az esetben? Hallgató: Magam is bicegnék. Bodrogi meglátja az utcán régi adósát, Kelement. Persze utána­szalad: >— Hallja, Kelemen úr, maga tavaly ősszel azt Ígérte, hogy té­len megadja azt a kétszáz forin­tot, amit a tavasszal kölcsönkért. <— Gondoljon csak vissza fe­leli Kelemen nyugodtan — hát volt az idén tél? . . . * # *. 68. számú keresztrejtvény INNEN - ONNAN . . . VÍZSZINTES SOROK 1. Közéjük tartozik a magyar is. 15. Szorgalmas. 16. Sugár — ango­lul. 17. Shakespeare egyik nőalakja. 19. Vissza: házastársának apja. 20. Dísz. 21. Rangjelző. 23. Lángol. 24. Ismeretlen. 25. RZ. 26. Nevünk lejegyzése. 29. Az utolsó magyar királyné. 31. Vissza: télen van. 34. Rob­banóanyag rövidítése. 35. Bizonyos számarány szerint oszt fel. 36. V . . 1, ruhát simít. 37. Latin üdvözlés. 38. Egy, német nőnemben. 40. Növény része. 41. Növekszik. 42. Ami nincs. 44. Sorozat. 46. Napszak. 48. Ró­mai váltópénz. 50. Nem olyan nagy. 51. Csehek, románok, szerbek, oszt­rákok, stb. 56. RÉ. 57. Szakaszokra oszt (?). 58. Több pápa neve. 59. Létezik. 60. Becsap. 62. Betű fonetikusan. 63............us, Ízlés, szokás. 65. Egyforma mássalhangzók. 67. Formai. 68. Nagyközség Tolna vm.­­ben. 70. Kerek szám. 72. Fordítva: zug ikerszava. 73. Ő — németül. 74. Állami jövedelem. 75. Öt — latin him nemben. 77. Csík. 79. KM. 80. Folytonossági hiány. 82. Idegeivel észlelte. 84. Kutyái. 86. Tá­volodóban. 88. Fo..........i, megfordítani. 90. Kivágott résza az erdőben. 91. Julianus barát is kereste, hogy hol volt. Harmadik kockában kettős betű. FÜGGŐLEGES SOROK I. Általában a kínaiakra mondják. (De a japánokra is lehet.) 2. Szo­ros. 3. Szellemi munkás. 4. Nemzete. 5. NNA. 6. UY. 7. Vihar. 8. Re párja. 9. Évszak. 10. Megyek _ latinul. 11. Keverve: fél. 12. Fatális. 13. Távolodóban. 14. Vissza: népi, népcsoport. 18. írni - olvasni nem tu­dás. 20. Idős. 22. Szemlélni. 27. Épp így, továbbá: latinul. 28. Ö, német nőnemben. 30. Pontosan. 32. A francia forradalom egyik vezére. 33. El­napolod? 39. Magyar férfinév, ékezethibával. 43. Vége — németül. 44. Puszta. 45. Bögrék. 47. Bánatos. 49. Kettős betű. 50. Főzelék. 52. Nem abba. 53. Ékezetek nélkül: női név. 54 Francia nem. 55. Fizetési eszköz. 60. Hamis. 61. Tőidbe vetik. 64. Idegen férfinév. 66. Világhírű magyar operaénekesnő volt (Mária). 67. Hatalmas félsziget Ázsia délnyugati ré­szén. 69. Ilyen a nyárfa. 71. Egri Sport Egylet. 76. Jármű viszi. 78. Üss. 81. Gyakorlása királyi erény, utolsó kockában kettős betű. 83. ERK. 85. . . . lia, déleurópai ország. 87. Olasz névelő. 89. Indulatszó. Hadgyakorlat az izraeli hadse­regben. A tábornok kiadja a pa­rancsot: a 215-ös magaslatot még ma el kell foglalni! Húsz perc múlva jelentkezik Kohn, az ezredfutár: — Alássan jelentem, tábornok úr, a 215-ös magaslat el van fog­lalva. — Nagyon helyes, ezt szeretem. És ki foglalta el a magaslatot? — Alássan jelentem, tábornok úr, az ellenség. Lakójelölt: Csak az a baj. hogy a hálószoba mennyezete túl ala­csony. Házmester: Remélem, nem áll­va tetszik aludni? Jánoska megszólal tanulás köz­ben: —' Mondd apu, mit jelent ez itt? Goethe 1749-1832. — Nyíl ván a telefonszáma, te szamár. * * * — Maga horgászik? — Dehogyis. A gilisztát fürde­tem. A csigagyerekek elküldik ke­nyérért a sarki fűszereshez. Elte­lik egy év, eltelik két év, de a gye­rek csak nem jön a kenyérrel. Há­rom év múltán a papa megúnja a várakozást és elmegy körülnéz­ni. A szomszéd bokor tövében meg is találja a gyereket, miért is éktelen dühbe gurul: — Haszontalan kölyke, meddig kell még várnunk arra a kenyér­re? Mire a csigagyerek: — Nahát ha így sürgetsz, akkor el se indulok . . . * * * — Mondtad a házigazdádnak, hogy el kell költöznöd? Nem én mondtam — ö mondta . . . — Mi úgy bánunk a nevelönp­­vel, mintha családtag lenne. — Jó nektek. A miénk szigo­rúan megköveteli az udvariassá­got. * * * Ujkanadás magyar telefonál Montrealban az utcai telefonfül­kéből : — Viszlát öregem, tehát akkor félkettőkor várlak a no stopping at any time és a do not enter sar­kán. * * * Rab a Sing-Sing-ben a fegyor­­höz: ■—■ Kérem, adja át ezt a levelet az ügyvédemnek. Ö a 15-ös cel­lában lakik. * * * Csöng a telefon a rendőr őrszo­­ban. Izgatott hang lihegi a vonal túlsó végéről: Ellopták a kormánykereket, a féket, a gázpedált és a kuplun­got a kocsimból. Azonnal intéz' kedjenek kérem! A rendőr megígéri, hogy azon­nal utánanéznek a dolognak. Egy perc múlva újra szól a te­lefon. Az előbbi izgatott hang je­lentkezik:-—1 Minden rendben van, szün­tessék a nyomozást. . . Véletlenül a hátsó ülésre ültem be . .. HÚZZAD CIGÁNY.,. Coii fuoco ÉNETÍ JSOJ'IGORí Húz-znd cl-gúny, Azt mond-iák,hogy szí-vet já - ró bíi - vös- - bú - jós han-gon szol - jou é - den-kert a a no • tud. sze - re •• le.a. Könny-töl a - zo, bus, ha - lo - vany ar - com ie-g.\en a Az - táti még - is o - lytti sok bút, ,ba - nat - vi - rá got te » real. Szá - ráz fád-nak * min - den hur - ja faj - da - lom - tol resz-kes sen, nA _ -»«n _ lvpft. <7.\ _ ró tn . via in - főtt, ne . kein ^ be - lő le Hadd sí-ras-sam, Sad dig ver- zi hadd zo-kog-jam htí ' szí - ve - met, int - len - ne vm miff majd el - her kcd - ve. vad to sem. le.

Next

/
Thumbnails
Contents