Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-06-22 / 25. szám

8» ÖLD At-DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1973. JÚNIUS 22. RÖVID SZENTBESZÉD 49. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY HIMNUSZ AZ OLTÁRISZENTSÉGHEZ Ebbe a rejtvényünkbe a fenti című ó-ír templomi ének első két sorát vettük bele a függ. 43, 71, 1, vízsz. 1, 79, 69, 33, 64 és függ. 27 sz. sorokban. Punko sd napján legátusnak kellett volna prédikálnia a templomban. A szentbeszédet jó előre megírta, meg is tanulta fejből, mégis mikor már a szószéken állott, semmi nem jutott eszébe. Egy ideig zavartan köszörül gette a torkát. Ezenközben odakint hatalmasat dörrent az ég: .—' Keresztény híveim I — mondta végre. — Az Úr szava szól az egekben, szegény szolgája nem tehet mást, mint bogy tisztelettel hallgat. Azzal Ielépdelt a szószékről. A HALÁSZ FIA Egy zsíros jövedelmű apátságban élt egy barát. Ez a barát szegény halász fia volt s alázatos eredetére azzal fi­gyelmeztette magát, hogy ce llájába n kifüggesztett egy ha­lászhálót. Eme alázatos cselekedetével oly nagy hírre tett szert, hogy mikor az apát úr meghalt, ő lett az utódja. Alighogy az apátságba beiktatták, a hálót fölvitte a padlásra. Mikor cselekedete oka f elől kérdezték, a magyarázatot gyorsan megadta: <—> Minek a háló, mikor a halat már megfogtam? MEGGYŐZŐ BUZDÍTÁS VÍZSZINTES SOROK 1. Az idézet negyedik része, utolsó kockában felesleges G-vel. Zárt betűk: É, L, Ö. 13. A honvédek jelszava volt. 16. EER. 17. Ele­gendő mennyiségű-e. 18. Aki bűnben él. 20. Vissza: bolt. 21. TZ. 22. Keverve félt. 23. CEA. 25. Fordítva: déli tábornok az amerikai polgár­­háborúban. 26. Olasz tűzhányó ékezethibával. 29. Csile mássalhangzói. 31. Káté. 32. Ilyen kör is van. 33. Az idézet hetedik része. 36. Föld — németül. 38. Imádatunk egyetlen lehető lénye. 39. Felkelt valami ellen. 40. Előremozdulása. 42. VYJ. 44. Főnemes. 45. Vége >— németül. 46. Nemleges parancs. 50. Római 450. 51. Növekedj, gyarapodj, utolsó koc­kában két egyforma betű. 52. Inai egynemű betűi. 53. Szamárhang. 55. Növény része mutatószóval. 56. Bögre. 60. D . . . og. párbeszéd. 62. Zeusz hitvese, az anyaság és házasélet istennője, ékezethibával. 64. Az idézet nyolcadik része. 69. Vissza: az idézet hatodik része. 70. ... láto­gatás (Gyulay Pál). 71. Az idézet második része. Hetedik kockában kettős betű. 73. Tüdőbaj. 74. Menj — angolul. 75. Keverve ejti. 76. Visz­­sza: játék, de jelmez is. 77. Görög betű. 78. Fordított “ruhaevő”. 79. Az idézet ötödik része, második kockában két egyforma betű. 80. Heves vármegye székhelye. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Az idézet harmadik része. 2. K-val a végén: elébe kerültünk. 3. Erősítő szócska. 4. Vicc. 5. Finom, csinos. 6. Életet morzsol. 7. Főze­lék. 8. Mélyedés. 9. Tiltószó. 10. Távolodóban. 11. Labdajáték. 12. F . . . , gyümölcs. 13. Napjának (vagy életének) közepe. 14. Alföldi nagy­község. 19.................fakó lován (Welszi bárclok). 23. Valaminek gazdát váltása, utolsó kockában felesleges ékezet. 24. Kibírt. 27. Lllső kockában felesleges N-nel: az idézet utolsó szava. 28...............kör (Arany János). 29. Mázas edény. 30. Kárára van. 33..............és ne tovább! 34. “ember ............... nagyon adós a szeretettel (Ady Endre). Első kockában feles­leges ékezet. 35. E....................., látogató, mutatószóval. 37. Egyiptomi napisten. 41. Kis patak. 43. Az idézet első része, harmadik kockában két egyforma betű. Zárt betűk: Ö, J. 44. A ház felé. 47. Elbűvöl, tetszik neked. 48. Előkelőség. 49. Az operaház építőjének monogramja. 54. Visz­sza: G.............amerikai állam. 55....................előle, felfalja a részét. 4-ik kockában kettős betű. 57. RLI. 58. Koshát mássalhangzói. 59. Hozzá­fogott. Zárt kockában: KE, utolsó kockában két egyforma mássalhangzó. 61. Rokon nép névelővel. 63. Mezőre. 65. Hazaviszi egynemű betűi. 66. Dísz. 67. LTMI. 68. Pséudo — magánhangzói. 72. SDE. 75. A legna­gyobb magyar mesemondó névjele. EGY RÓZSAFÁN MEGSZÁMOLTAM., Szabadon (Tempo rnbato) ENEK 1. Egy ró - zsa - fán meg - szó - mol - tam száz ró - zsát, 2 A ml há - zunk fö - lőtt csak egy csil - lag van, 3. A int --nap, hogy há - zad e - lőtt só - tál . tam, SZONGORA 1. Szó - zn - dl - kát el - kül-tőt - tem te - hoz - zád 2. An - nak a csil - lag nak sok i . , ri - gye - van. 3. E - zer-szer is el - in - dúl-tam, meg-áll - tani Kö - ze - pi - be le - hel-tem a I - ri - gye - lik tő . lem azt a A ka - pu - ban úgy el - fo . gott t lel - ke 2. csil - la 3 va - la met; Tépd Ősz - sze hát, ha nem sze - retsz en - ge - met got, A - mely az én é - le - tem - ért ra - gyo . gott ml. Azt az ér - zést ki se tu - dom inon - da • ni. Csata előtt a pap vitézségre buzdította a katonákat: —j Legyetek méltók dicső őseitekhez — kiáltotta — aprítsátok bátran az ellenséget, hogy nevetek megmarad­jon a késő utókorra. S a haláltól se rettegjetek, mert bizony mondom néktek, kik a dicsőségnek mezején elesnek, fényes lakomában részesülnek odafönt a mennyekben. A kapitány kiadta a parancsot a rohamra. A katonák elindultak, egyedül a pap nem mozdult: <—' Hát kegyelmed, tisztelendő urunk, nem jön velünk a mennyei lakomára? —- kérdezte egy baka. —• Nem mehetek, fiam, ma böjtölök. AZ ÖRDÖG AZ ÁGY ALATT Nem ízlett a hosszú böjt a barátnak, azt eszelte ki hát, bogy a gyertya lángján süt tojást. Ahogy ebben mesterke­dett, váratlanul betoppant az apát, ki vizsgáló úton volt. Az apát megdorgálta a barátot, ki azzal mentegette magát, hogy az ördög kísértette meg. Az ördög éppen a barát ágya alatt hevert. Mikor meg­hallotta, hogy őt is emlegetik, előmászott és így szólts: — Ne higyjen neki, tisztelendő apát úr, én is tőle tanultam, hogy így is lehet tojást sütni. Kohn és Grün együtt utaznak Püspökladányba. Unalmukban elhatározzák, hogy találós kérdé­sekkel ütik majd el az időt, forin­tos alapon. — Ez nem lesz jó így —< mond­ja Kóhn. — Te sokkal többet tudsz, neked nyolc gimnáziumod van, nekem csak négy polgárim. Tehát én egy forintot kapok, ha nem tudsz felelni, te meg ötven fillért kapsz, ha én nem tudok.-— Rendben van — egyezik be­le Grün. — Kezdjél! — Melyik az az állat, amelyik három lábon jár és öt szárnnyal repül? — Nem tudom <-> mondja Grün itt a forint. — Na melyik az az állat? —■ Én sem tudom — feleli Kohn ,<—> itt az ötven fillér. —■ Kedves, Horog úr, izé . . . nem is tudom, hogy kezdjem? — Jól van fiam, tied lehet — mondja bátorítóan a lány papája. — De, mi lehet az enyém? ,—- A lányom. Vagy nem az ő kezét akarod meg kérni? — Nem, uram. Azt szerettem volna tűni, kaphatnék-e kölcsön Öntől 10 dollárt. ,—' Szó sem lehet róla! Hisz még alig ismerlek. TEOLÓGIAI DISPUTA Élt Kolozsvárt egy igen derék pap, kit prédikációiért városszerte becsültek. Égy napon a főtéren sétált, hirtelen eső támadt s bemenekült egy kereskedésbe. A boltoson kívül ott találta Pendeleghi prókátor uramat, ki ugyancsak a megázás elől futott be oda. Az elmúlt vasárnapon a pap fölöttébb szép prédiká­ciót mondott. Ebbe a prédikációba kötött bele az eszecsil­logtató prókátor, mégpedig a következőképpen: <—> Jól emlékszem-e, tiszteles uram — kérdezte—< ugye azt prédikálta kegyelmed vasárnap, hogy kil arcul csapnak jobb felől, tartsa oda a bal orcáját is? — Ezt prédikáltam »— mondta a pap nyugodtan, de a következő pillanatban majd hogy le nem esett a feje, a prókátor úgy képen törül­te. Mindamellett nem habozott, hanem odatartotta a másik arcát is, s kapott egy másik nyaklevest. <—• Köszönöm kegyelmednek a teológiai oktatást — mondta a prókátor, s nagy elégedetten megindult kifelé. De csak egyet lépett, mert a pap megragadta, fölemelte, föld­höz teremtette, a mellére térdelt s úgy elkolompozla, hogy amaz szuszogni is alig bírt. Miután a cséplést abbahagyta, a pap magyarázattal szolgált: '—' Az is meg vagyon írva, prókátor uram, hogy azon mértékkel mérnek neked is, aminővel te másoknak mérsz. — Mi történik itt? — robbant be az ajtón a bíró, ki hírét vette az összecsapásnak. ' Semmi, tekintetes úr — válaszolt a boltos — az urak a bibliát magyarázzák. Az i dős hölgyet megkínálják egy pohár rummal. Miután életé­ben ez az első alkalom, hogy sze­szesital iszik, megkérdik tőle, hogy izlik-e. — Óh, pontosan olyan ize van, mint annak az orvosságnak, amit szegény férjem használt életének utolsó hanninc esztendejében. Az ötéves Jimmy a csikágói ál­latkertben: — Mondd, apuka, ha most ki­szabadul az oroszlán és felfal té­ged, milyen villamossal kell haza­mennem? MINDEN JÓL VAN, AHOGY VAN Söveges tisztelendő úr arról tartott beszédet, hogy minden, mit Isten teremtett, jól van úgy, ahogy van. Egy púpos is volt a gyülekezetben, ki ezzel az állítással sehogy sem értett egyet. Istentisztelet végeztével megvárta a papol a templom előtt, s kérdőre vonta: ' A tisztelendő úr arról papolt ma, hogy minden úgy van jól, ahogyan Isten teremtette. Nézzen rám, vajon én jól vagyok-e ilyenformán? Söveges tisztelendő úr tüzetesen szemügyre vette az embert, aztán így szólt: ' Kegyelmedet az Úr púposnak teremtette, s ebben a mivoltában kegyelmed valóban tökéletes. VIGASZTALÁS Ahány ember, annyiféle. S ez a rengetegféle ember mind más meg más módon hal meg. Talán csak abban egyeznek meg, hogy szívesen egyikük sem hagyja itt ezt a siralmak völgyét. Söveges tisztelendő úr legkivált azoktól tartott, kik a haláltól a szokottnál jobban rettegnek. Vitázott is a hal­doklókkal nem egyszer. Leghíresebb ilyen vitája egy szép fiatal asszonnyal esett meg. Emezt élte virágjában érte utói a halálos kór, s bizony nem egykönnyen nyugodott bele, hogy nemsokára mindennek vége. Jajgatott hát szakadatlan, ilyen szavakkal: —- Jaj, meg kell halnom! Óh, édes istenem, miért kell meghalnom? Miért mérted rám, Uram, e csapást? Óh, hát sohsem látom többé édes uram, édes gyerekeim? Jaj, hát miért kell meghalnom? Egy darabig Söveges plébános úr csöndesen hallgatta a fölösleges vívódást, aztán elvesztette a türelmét: — Gondoljon arra, keresztény testvérem, gondoljon arra, hogy egyszer mindenkinek meg kell halnia. — Hisz éppen az a baj, hogy csak egyszeri — felelt a szép haldokló. <— Mert ha többször is meghalhatnék, ak­kor ezzel az első alkalommal nem vesződnek annyit. Az aberdeeni milliomos egy pennyt nyújt át egy fiatalember­nek, aki segélyért jelentkezik nála. A fiatalember dühösen elővesz a zsebéből két pennyt és így szól: — Fogja, ez a magáé. Láthatja, hogy én nagyobb gavallér vagyok! Mire a milliomos kikotor a zse­béből egy ötfontos bankjegyet. — Kérem, — mondja az izga­lomtól reszketve, — nem váltaná be ezt is? I. skót: Hallotta? Szegény Sand ynak abba kellett hagynia a golfozást. II. skót: De miért? I. skót: Mert nem találja a lab­dáját.- Mi az első dolog, ami mell­bevágja az idegent New York­ban? — . . . ? — Egy autó . . . Három szórakozott professzor várja a vonatot. A nagy beszélge­tésben elmerülve hirtelen észreve­szik, hogy a vonat kifelé halad a csarnokból. Mindhárman uténa­­iramodnak, de csak ketten érik el az utolsó kocsit, a harmadik lema­rad. Odamegy valaki a lemaradt professzorhoz és vigasztalni kezdi: — Sose búsúljon, a barátai leg­alább elérték.- —- Ez igaz —' feleli a proíesz­­szor — csakhogy ők engem jöttek kikisérni az állomásra . . . Bunkó Ede borozni viszi serdü­lő fiát. ízlik neki a badacsonyi és bizonyos idő múlva tanítani kezdi a gyereket: — Tudod, fiam, a részegségnek biztos jelei vannak. Például, ha én most azt mondanám neked, hogy ott a szembenlévő asztalnál négyen ülnek, nem pedig ketten...-De apám, ott egyedül ül egy néni. 50. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY . FORRASSZ EGGYÉ BÉKESÉGBEN MINDEN NÉPET S NEMZETET!” Rejtvényünkbe az Úrnapja tiszteletére 1938-as Eucharisztikus kong­resszusunk himnuszának. a rejtvény címsora előtti sorait vettük bele a függ. 14, visz. 80 és 1 sz. sorokban. VÍZSZINTES SOROK I. Az idézet harmadik része. Zárt betűk: L, Ö, E, E. 14. Alkottam. 15. NNE. 16. Lószerszám. 17. Méltóság. 18. Prédikál. 20............Sely­mes Péter. 25. Medál. 24. Porcióz, közepén kettős betű. 26. SM. 27. Harangnak is van. 28. Kemény fekete kaucsukszerű anyag. 31. Gabona. 35. A betűsor eleje. 35. Vagy, angolul. 36. Jónevű magyar tánczenekar vezető volt, keresztnevének kezdőbetűjével. 39. Papi ima, zárt kockában: ZS. 40. UL. 41. Sír. 42. Eső után lépünk bele. 44. DS. 45. Fordítva földet túr. 47. Nap is lebet ilyen. 50. Mintegy, szinte (főnét.). 53. Az a legény, aki..........54. Vissza sír. 56. Szélhárfa. 57. Az egyik nemet. 59. Finom leves. 60. Egyforma mássalhangzó. 61. Az első csapatban van. 64. Dátumrag. 65. Ügyvédnek van. 66. Kúszó növények. 68. Magyar zeneszerző felesleges ékezettel. 72. Halkan mond. 74. Háziállat. 75. Be­csapott, harmadik kockában kettős betű. 78. Orosz szentkép. 79. Levegő. 80. A függ. 14 folytatása, az idézet második része. 81. Balszerencse né­metül, de a magyarok is átvették ezt a szót. függőleges sorok I. Meghódít. 2. Nevadai játékváros. 5. Vissza: pirospo............4. Némán kel. 5. H..........., vallásismeret. 6. Egyiptomi napisten. 7. Francia barát ékezethibával. 8. Vissza: itt őrzik Lehel kürtjét. 9. Előtt — latinul. 10. Nő — franciául. I I. Néma litánia. 12..............ai jóslat. 13. FT, 14. Az idézet első része, folytatva a vízsz. 80. sz. sorral. 19. Japán teabáz szó­rakoztatója 21. Magot földbe szórni. 22. Szavait. 25. Virágnak van, első kockában kettős betű. 29. Örömteli. 30. Állam Európa és Ázsia határán. Zárt kockában: SZ. 32. Egyforma mássalhangzók. 34. . . . . finta, ravasz. 37. Értéket jelöl. 38. Lágy hangnem. 43. Indonéz sziget. 48. Mindennek van. 49. Bencés tanár, magyar misszálé összeállítója. 51. Ravasz beszéd, utolsó előtti kockában kettős betű. 52. Osztrák folyó, 53. Keresztülsüti. 55. B . r, rovar. 58. Kényelmes kocsin. 62. Kettősbetű. 63. Kisközség Nógrád vármegyében. 67. Örosz folyó, sok magyar hős esett el a partján. 69. A-val a végén: folyó. 70. EER. 71. LDS. 75. Ubi — keverve. 74. Deszka. 76. Mutatószó. 77. Néma tan. 79. A föld felé Reggeli vizit a bolondok házá­ban. Az orvos megszólít egy beteget, aki íróasztalnál ül és buzgón ír: — Mit ír, barátom? — Levelet! — Kinek? — Saját magamnak! — No és mit ír a levélben? — Honnan tudjam!? — néz fel a bolond — még nem kaptam meg . . . Egy ember megőrül és azt kép­zeli magáról, hogy egér. Beviszik az elmegyógyintézethe és ott keze­lik vagy két évig, aztán a főorvos felhozatja az irodájába. — Hogy van, Kovács úr? Még mindig azt képzeli, hogy maga egy egér? A beteg gúnyosan elhúzza a száját. — Bolond Ön doktor úr, bogy lennék én egér? — Szóval már nem hiszi azt sa­játmagáról, hogy egér? — kérdezi az orvos örömmel. — Persze, hogy nem. Nem va­gyok én egér! Ki mondta ezt Ön­nek? Az orvos örömteli arccal oda­adja neki az elbocsáitólevelet. A volt beteg, alighogy kimegy a főkapun, fél perc múlva ijedt arccal rohan vissza. Az orvos izgatottan kérdezi : — Mi történt, Kovács úr? A volt beteg lihegve, ijedt arc­cal suttogja: — A. . . jár - • . dán ott. . . egy. . . macs. . . ka. . . ! Mire a doktor: — De Kovács úr, Ön tudja, hogy Ön nem egy egér. . . ? A beteg reszkető hangon vála­szol: — Én tudom, de vajon a macs­ka tudja-e? Az őrültek házában az egyik beteg állandóan letépi magáról a ruhát és kis darabokra szaggatja szét. Már hosszú ideje nem tud­nak rajta segíteni, amikor az egyik ápolónak nagyszerű mentőötlete támadt. így szólt a szerencsétlen bo­londhoz: /— I udom, hogy szeretnél va­lami hasznosat tenni és keresni egy kis pénzt, amíg itt vagy. — Igen, — válaszolta a beteg — ez a semmittevés egészen meg­őrjít. — Pompás! Akkor alkalmazlak. Fizetek neked 25 centet naponta, ha vigyázol a ruhádra. Ha szét­téped, nem kapsz fizetést. Értet­ted? Pár napig minden rendben ment. Vasárnap reggel azonban az ápoló megdöbbenve tapasztal­ja, hogy emberünk darabokra tép­te ruháit. — Mit jelent ez? — kérdi — így látod el a munkádat? Hát ezért fizetlek? — Idefigyeljen, főnök! Csak nem gondolja, hogy még vasárnap is dolgozni fogok magának!?- A

Next

/
Thumbnails
Contents