Detroiti Ujság, 1963 (53. évfolyam, 1-23. szám)

1963-03-01 / 9. szám

4-IK OLDAL DETROITI ÚJSÁG — DETROIT HUNGARIAN NEWS 1963 március 1. DETROITI ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS PUBLISHED EVERY FRIDAY Editorial and Publishing Office: 7907 — 7911 WEST JEFFERSON AYE., DETROIT 17, MICHIGAN Telephone: VInewood 2-0414 Founded by JULIUS FODOR - Alapította FODOR GYULA Managing Editor and Publisher — Felelős szerkesztő és lapkiadó MRS. JULIUS FODOR SUBSCRIPTION RATE: $6.00 PER YEAR — CANADA: $7.00 EUROPE: $8.00 Second class postage paid at Detroit, Michigan. A MAGYARSÁG ÉRDEKEINEK SZENTELT HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE., DETROIT 17, MICHIGAN Telefon: VInewood 2-0414 ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE: $6.00 — KANADÁBAN: $7.00 EURÓPÁBAN: $8.00 A szülők mindig elkövettek mindent, hogy megkapják gyermekeiket, — kérvényez­tek, leveleztek, anyagi áldoza­tok teljesítésére vállalkoztak. A belügyminisztérium maga­tartásán múlott, hogy a gyer­mekek még ma sem jutottak szüleikhez. Az amerikai Magyar Társaság a Magyarországon visszatartott gyermekekért Az 1956-os szabadságharc menekültjei között számosán csak úgy tudtak a fenyegető megtorlás elől külföldre jutni, hogy gyermekeiket is vissza­hagyták, — hol a nagyszülők­nél, hol egy jóbarátnál vagy csak ismerősnél. Bizonyosan abban is biztak, hogy rövid idő múlva maguk után tudják küldetni őket. A magyarországi kormány­zat azonban a gyerekek leg­­nagyob részét még ma sem en­gedte ki szüleikhez és az ilyen célú kérések és könyörgések igen sok esetben süket fülek­re találtak. Az Amerikai Magyar Tár­saság még formai megalakulá­sa előtt behatóan foglalkozott ezzel a problémával. Az A.M.T. a szabad világ csaknem min­den pontján kapcsolatba lépett magyar szervezetekkel, szemé­lyekkel, hogy megindíthassa lélekbe markoló akcióját a szüleiktől elszakítva tartott gyermekekért. Soha még iga­­zabb, jogosabb kivánság nem került a közvélemény lekiis­­merete elé. Soha még indoko­latlanabb, embertelenebb ma­gatartás ellen nem kellett til­takozó szóval, elkeseredettebb lélekkel fordulni, mint az el­len amely az elszakított gyer­meket tudatosan megfosztva tartja a szülői szeretet, a szü­lői gondoskodás melegétől. Az egész világ megrendült várakozása fogja kisérni ezt a törekvést, amelynek egyetlen célja elérni, hogy a kimene­kült magyar szülők visszakap­ják legszentebb tulajdonukat a gyermeket. A magyarországi belügymi­nisztérium illetékes osztálya nemrégiben tájékoztató nyilat­kozatot adott ebben az ügy­ben. Könnyebb áttekinthetés végett a nyilatkozat egyes be­kezdéseit pontokba foglalva is­mertetjük: 1. “Ha úgy látjuk, hogy a gyermekeknek itthon senkije sincs, odakint szülei megfelelő­képpen tudnak gondoskodni neveltetésükről, — nem álli­­tunk akadályt. —” 2. “Vannak esetek, hogy a disszidált szülők, akik hat esz­tendeje elhagyták gyermekei­ket és mindeddig nem törőd­tek vele, — most miután az ál­lam felnevelte és kitanitatta, — jelentkeznek. Nyilvánvaló­an arról van szó, hogy eddig költeni kellett volna a gyerek­re most pedig odakint jól jön­ne nekik annak a szakember­nek a keresete, akit a magyar állam kitanitott.” 3. Sok esetben a családegye­­sités magának a gyermeknek az érdekeit sem szolgálja, hi­szen a szülők akik ma ember­séget és megértést követelnek a magyar állami' szervektől, minden gondoskodás nélkül magukra hagyták gyermekei­ket, idős szüleiket, hozzátarto­zóikat. Előfordult persze az is, hogy olyan gyermekek is megkap­ták a kivándorló útlevelet akik állami gondozásban váltak szakmunkássá. A kivándorlási ügyeket egyénileg bíráljuk el.” 4. “Az 1956-os disszidálok esetében ez az egy-két eszten­dő a családi kapcsolatok fenn­tartásának utolsó időszaka. Néhány esztendő múlva, ami­kor már fokozatosan megol­dódtak a szétszakított csalá­dok problémái, nem találko­zunk majd ilyen ügyekkel.” A belügyminisztériumnak ez a nyilatkozata sok megjegyzést igényel: Ha a szülő nem lehet gyer­meke mellett, akkor annak “senkije sincs”, mert semmi sem tudja pótolni a szülői szeretetek Az anyagi terhek­­ről úgyis a szülők gondos­kodnak majdnem kivétel nél­kül. “J0 LENNE MAGYARNAK LENNI!” Irta: HERBERT SCHIFF BETTY ROOS HAIR FASHIONS MÁRCIUSI SPECIAL PERMANENTS 87.50-től — Specialitásunk idős nők permanentje — 2 operators 1 Magyar és 1 Lengyel NYITVA 9-től — Zárva hétfőn Appointment nem szükséges csak szombatra 1835 SPRINGWELLS AVE Tel. 842-9752 (febr,.15, 22, márc 1, 8) MÁRCIUSI NAGY KIÁRUSÍTÁS! Modern jégszekrények és önműködő mosó- és szárítógépek GÁZ és VILLANY KÁLYHÁK Edénymosógépek. Továbbá modern bútorok: King, Kroehler, Serta, Rembrandt, Thomasville, Willet és Sealy Készülékek: RCA-Victor, Philco, Westinghouse, Zenith, Hamilton, Admiral, G-E, Maytag, Norge, Tappan, Whirlpool — Gyári jótállással — Grünewald bútorüzlet 11617 HARPER (a Chalmers St. mellett) Tel. LA 1-1400 Nyitva: 9-től 9-ig, kedd és szerda 9-7-ig Különös állítás az is, hogy a család-egyesités a gyermek érdeke ellen való lenne. — vájjon milyen esetekről tudna beszámolni a belügyminiszté­rium. Külön gyengéje a belügymi­niszteri nyilatkozatnak, ami­kor megütközik azon, hogy a szülők “megértést és embersé­get” követelnek. Az ENSZ által egyhangúlag elfogadott “Emberi Szabadság­­jogok Deklarációja” kimondja és megállapítja, hogy a gyer­mekek feletti nevelési és ren­delkezési jog minden korláto­zástól mentesen a szülőket és csakis a szülőket illeti, aki­ket ebben a gyakorlatban nem szabad korlátozni. Bevallja a nyilatkozat, hogy mégis minden kategóriában vannak kivételek. A preceden­sek mindig az egyenlő elbírá­lás érdekében születnek. Ha a gyakorlat elmarad, kiáltó igaz­ságtalanságok következnek. Végül azt mondja a nyilat­kozat, hogy a következő egy­két esztendő alatt fokozatosan megoldódnak a szétszakított családok problémái. Mi a megoldást kizárólag abban látjuk, hogy a még ott­hon levő kiskorúakat a szülők kívánságának megfelelően en­gedjék kivándorolni. Az em­beriesség, a megértés, az ENSZ által kodifikált szabadságjo­gok és a magyarországi kor­mányzat jobb megbecsülése érdekében. Az Amerikai Magyar Tár­saság, mint az Amerikai Ma­gyar Szövetség tagja a fenti Tájékoztatás alapján az összes magyarnyelvű lapokhoz for­dul azzal a kéréssel, hogy lap­jaikban foglalkozzanak ezzel a kéréssel. Hívják fel az érde­kelt szülők és a magyar nyil­vánosság figyelmét a problé­mára, hogy az általános ak­ció sikere érdekében a követ­kező adataikat sürgősen kö­zöljék velünk: 1. A gyermekek nevét, ko­rát és lakcímét. 2. Kinek a felügyeletére van­nak bízva a gyermekek, — a gondozó neve, — lakcíme. — (rokon, barát, állami intéz­mény.) 3. A támogatás, amit a szü­lők rendszeresen gyermekeik javára küldöttek.? 4. A kiskorúak iskolai vég­zettsége. 5. A szülők neve, foglalko­zása, lakcíme és a kiérkezés ideje. A kérdezett adatokat közöl­jék közvetlenül szervezetünk­kel. Azokat a legbizalmasab­ban kezeljük. Címünk: AMERICAN HUN­GARIAN SOCIETY, P. O. Box 162, G r a c i e Station, New York 28, N. Y. — ahol a világ minden részéről, ahol ottho­nukat elhagyott magyarok él­nek összegyűjtjük a fenti ada­tokat. Egyidejűleg mindent elköve­tünk, hogy illetékes helyen megszívleljék a magyar szülők kívánságát és egyetemes ren­dezéssel kiengedjék az összes otthon rekedt magyar gyer­mekeket. BETANCOURT AMERIKBAN Betancourt elnök, Délame­­rika elsőszámú autikommunis­­tája, Washingtonban tartózko­dott, ahol Kennedy elnök ven­dégeként hosszú tanácskozá­sokat folytatott magával Ken­nedy elnökkel és az amerikai kormány több más tagjával. A venezuelai elnök kijelentette, hogy a délamerikai kommu­nistákat meg kell fékezni és a kontinenst meg kell tisztítani a kommunistáktól. A Nemzetőr január 15-iki számából vesszük át a fenti címmel megjelent cikket, amelynek érdekességét emeli, hogy tréfás rokonszenve mel­lett kis tükörképet ad fajtánk­nak idegen szemmel történő szemléletéről: (Az alábbi cikk a “Neues Österreich” c. osztrák napi­lap karácsonyi számában je­lent meg. Teljes fordításban közöljük. Úgy hisszük so­kunk számára, akik azt ta­pasztaltuk, hogy mennyire a csikós és gulyás perspektí­ván keresztül szemlélik nem­zetünket, elégtételt jelent az osztrák újságíró cikke.) * >;< ❖ Goethe irta egyszer honfi­társairól, hogy szét kellene szó­­ródniok az egész világon, mint a zsidóknak, hogy a bennük rejtőző értékek megvalósul­hassanak. A németek e lehető­ségeket, egyes kivételektől el­tekintve, parlagon hagyták. Ehelyett saját országukban emigrálnak eredménytelenül ide-oda. S azokról, akik Dél­­amerikában vagy Egyiptom­ban ülnek, sajnos azt kell mondani: velük kapcsolatban Goethe téved. A termékeny diaszpóra isko­lapéldáját a legújabb időkben egy másik nemzet adta: a ma­gyar. Egyik barátom össze akarta állítani a világ külön­böző egyetemein tanító ma­­gyarszármazásu egyetemi ta­nárok névsorát, az oxfordi egyetemen oktató Polányi Mi­hállyal, s a zürichi görög és antik mithologia ordináriusá­­val Kerényi Károllyal az élen. Végül is abbahagyta, s inkább azokról az egyetemekről készí­tett jegyzéket, amelyeknek ka­tedráján nem tanít magyar. Ez sokkal kevesebb, időt igény­elt. A film, az operett, s az iroda­lom kezdettől fogva mágiku­san vonzotta a magyar tehet­ségeket. Csak néhány nevet említsünk: Rökk Marika, Zsa Zsa Gábor, Bartók Éva, Cukor György, Korda Sándor, Mikes György, KöstleT Arthur. Ke­vésbe ismert, hogy Goldwyn és Mayer urak bölcsője is ma­gyar faluban állott. Tony Cur­tis alias Kertész Antalról és Leslie Howard alias Steiner Laciról is csak a beavatottak tudják, hogy ősbudapestiek. De Maróthy László úrról is emlé­kezzünk, aki bár 1956-ban emi­grált, Bomboko kongói külügy­miniszter politikai tanácsadó­jává emelkedett. Bármerre nézünk, minden országban, minden foglalkozási ágban: magyarok, magyarok. Hatodik érzékük van ahhoz, hogyan ismerjék fel egymást a legvalószinütlenebb álarcok alatt is. Nyilván abból a tétel­ből indulnak ki, hogy minden­ki magyar egészen addig, mig ennek az ellenkezője nem bi­zonyul be. S meglepő, hány­szor igazuk van. Úgy látszik élvezik, hogy idegen népek kul-A “Szemle” kitüntetettjei A “Szemle” cimü tudomá­nyos, művészeti és irodalomi folyóirat 1963. január havi számában olvastuk az alábbi örvendetes hirt: A “Gróf Zrínyi Miklós Iro­dalmi Kör” (Santa Monica, Cal.) 1962-es irodalmi pályá­zatának eredményeként Pro­fesszor Szelényí Imre (USA) “Columbus földjén” c. nemzeti és nemzetvédő munkája dicsé­rő oklevelet nyert. Dr. KOSTYA SÁNDOR ta­nár, iró urat, a Szemle szer­kesztőjét pedig az 1962-ik év­ben a magyar irodalom fej­lesztése és a kanadai Szemle megjelenéséért dicsérő elisme­réssel jutalmazta és rendes : tagjává választotta meg. í Gratulálunk! túráját és gondolkozását fel­veszik, átszűrik magukon, s aztán legtöbb esetben vendég­látó országaik eredményesebb és tipikusabb képviselőivé vál­nak, mint a bennszülöttek. Minden magyarban nyilván benne szunnyad a titokzatos tehetség, hogy más népek jó vagy rossz tulajdonságainak, mindenesetre azonban jellemző vonásainak pregnáns kifejezé­sével sajátmagát valósítsa meg. E magatartás néplélektani kul­csa úgy látszik a nyelvben rej­lik. Idegen ember aligha fog valaha is magyarul megtanul­ni. Számára a magyar nyelv, névelőket és névmásokat hely­ettesítő számtalan ragjával, amelyek a főnévhez kapcsolód­nak, (házak, házaik, háziak­ban) nemcsak spanyolul, de egyenesen kínaiul hangzik. A magyar ember ezzel szemben kapásból sajátít el idegen nyel­veket, ha a rá jellemző furcsa kiejtéssel is. Sőt, nyelvlélektani szempontból egyszerűen félváll­ról tekint ránk (nóta bene: e sorok írója kivételesen nem magyar) hiszen rendelkezik azzal az előnnyel, hogy örömé­nek és mérgének (főleg az utóbbinak) 250.000 szóval en­gedjen utat. Német nyelven ez­zel szemben csupán közel 40,- 000 szó regiszterét kell kihúz­nia. A Magyar Tudományos Akadémia egyszer megkísérel­te kimutatni a magyar nyelv minden nyelvi variánsát. Egy milliónál feladta a csatát. Ha már a budapesti nyelvészek haja az égnek áll, sokkal in­­káb a fordítóé. Magyar szöve­gek átültetése már csak azért is nehéz, mert a nyelv szokat­lanul gazdag, mozgalmas ké­pekben, s egy csomó hangszi­­nező igékkel rendelkezik, me­lyet más nyelvekben nem talá­lunk. Ehhez járul, hogy a ma­gyar ember a mással- és ma­gánhangzókat úgy keverheti mint a festő s addig cserélget­heti, mig a megfelelő arány megszületik. A “suttogás” vál­tozatai például így hangzanak: súgni, susogni, suttogni, sug­dosni, sugdolózni, sussani. A németben a “flüstern” ige mel­lett még a “tuscheln” lehetne segítségünkre, de nem képzel­hető el ilyesmi például, mint schuscheln, schütteln, fut­­scheln, vagy ehhez hasonló. Szerencsétlenségünkre a ma­gyar azzal a szabadsággal is rendelkezik, mely megengedi neki, hogy az összes tulajdon­neveket úgy, “mir nichts, dir nichts” igékké tudja változtat­ni. “Miért nem irod: das Haus weisst am Hang?! Képezz egy­szerűen uj szavakat!” — szo­kott barátom figyelmeztetni, s egyszerűen nem érti, hogy mi­ért lehet ugyanazt mondani, hogy “es rgünt”, “blaut”, vagy “graut” de azt nem, hogy “es weisst” “weisselt” vagy “es gelbt”. Ehhez járul még, — s ez teljessé teszi a lajtántuli nyelv fordítási tragédiáját, — hogy a fordítónak egy magyar szó helyett (például: beesteld­­vén = da es Abend wurde) át­lag három-négy német szót kell alkalmaznia, amikor úgyis kevés választási lehetőséggel rendelkezik. Nem kézenfekvő ennek az alkalmazkodási kész­ségnek összefüggése a magyar nemzeti jellemmel? A magya­roknak megvan az a kiváló adottságuk, hogy minden mi­mikrit lényegi veszteség nél­kül fel tudnak venni, sőt túl­nőnek önmagukon. Egyszerű­en kitapogatják anyagi s szel­lemi környezetük leggyengébb pontjait, s előnyükre használ­ják ki azokat. Azt lehetne mon­dani, hogy már emigránsként jönnek a világra. SZÍNHÁZ — ZENE EURÓPAI ZENESZERŐK MÜVEINEK ELŐADÁSA Kedden, március 12-én, este 8:30-kor a “Detroit Institute of Arts Lecture Hall”-jában korabeli európai zeneszerzők müvei lesznek elsőizben elő­adva. A detroiti filharmonikusok tagjaiból álló művészek, vala­mint Maria Roumell énekmü­­vésznő és Marguerite Kozenn Chajes kommentátor fognak szerepelni. Ezidőszerint é 1 ő magyar, olasz és görög zene­szerzők müvei kerülnek mű­sorra. A magyarok ezúttal, Weiner, Kosa és Kardos, a gö­rögök Kalomiris és Margaritis, az olasz pedig Bugamelli. E hangverseny a detroiti Music Study Club és Detroit Federation of Musicians párt­fogása alatt áll, mely Mrs. Ko­­zenn-Chajes vezetése mellett azon törekszik, hogy korabeli külföldi művészek szerzemé­nyeit Amerikában a zenehall­gatóságnak bemutassa. A pártfogó intézmények első­sorban a fent említettek, vala­mint a United Community Services, a Detroit Public Lib­rary, az International Insti­tute, a Hellenic Federation és az Italo-American Society. A DONI KOZÁK KÓRUS HANGVERSENYE DETROITBAN Március 9-én, pénteken este 8:20 órai kezdettel a Masonic Auditóriumban lépnek fel az orosz zene és tánc világhírnév­re emelkedett művészei, 24 óriás és miniatűr mesterük, Serge Jaroff, hogy ismét be­mutassák Detroitban annak a régi Oroszországnak dalait, amely már nincs többé. A kórus az orosz kommunis­ta forradalom elől menekülő, hontalanná lett és nehéz kö­rülmények közé került “fehér” oroszok táborában jött létre, ahol a régi ország népi énekei maradtak meg csupán vigaszul az otthoni életből. A hires orosz balerina, Tamara Karsa­vina, lett először figyelmes művészetté fejlesztett karéne­kükre és az ő támogatásának volt köszönhető, hogy néhány nagysikerű bemutatkozás után 1923-ban első hangverseny körútra idulhattak, amelynek során az európai fővárosokat, köztük Budapestet is felkeres­ve, egy csapásra a zenekedvelő nagyközönség kedvencei let­tek. Első amerikai kőrútjuk 1930- ban volt, ahol azután véglege­sen letelepedve, állampolgár­sághoz jutottak. Az idei igy már a 33-ik előadó kőrútjuk az Egyesült Államokban. Hogy valamennyi a legnagyobb si­ker jegyében és telt házak előtt folyt le, az nem megle­petés senki előtt ,aki valaha is tanúja lehetett fegyelmezett és művészi előadásuknak. Erő és finomság, mind-mind tökély­­lyel érvényesül a kórus pom­pás hanganyagában s a meseri vezetésben. A bemutatott népi táncok is magas színvonalú produkciók. Ezúttal sem lesz máskép, hiszen a siker csupán jól kiérdemelt eredménye mű­vészetüknek. Jegyek már kaphatók úgy a Masonic Auditorium pénztá­ránál, mint pedig a belváros­ban Grinnellnél. Harmadszori kísérletre sikerült előadás Parmaban, Olaszországban történt. Két egymást követő szerencsétlenség akadályozta meg majdnem Wagner Tann­­haüserének az előadását. A helyi opera Alfred Eykmant szerződtette a vendég bolognai zenekar vezénylésére. Néhány órával a függöny felvonása Nőtt kapott azonban hirt any­ja súlyos betegségéről, úgy­hogy hozzá kellett sietnie. Hir­telen egy másik karmestert, Edgard Palmert, sikerült meg­nyerni a helyettesítésre. Alig hogy Palmer a karmes­teri emelvényre lépett, hirte­len rosszullét fogta el, úgyhogy azonnali orvosi kezelésre szo­rult. Az előadás menthetetlen­nek látszott. Ekkor a 3-i kemelet erkélyén jelenllevő R u b á n y i Vilmos magyar karmester jelentkezett és lépett a karmesteri emel­vényre. Rubányi a debreceni Csokonai színház csoportjával volt Parmaban, ahol Mozart Figaro házasságát készültek vezénylete alatt előadni a kö­vetkező napok egyikén. Rubányit bravúros beugrá­sáért és sikeres vezényléséért a közönség tomboló tapsban és ünneplésben részesítette. 3.5 milliós részvényt elloptak Az FBI jelenti, hogy isme­retlen tettesek Mrs. Theresa N. Me Sweeney, New Rochelle, N. Y.-i özvegynek 3.5 milliót érő részvényeit ezelőtt 17 hó­nappal ellopták és most azo­kat be akarják váltani Euró­pában. A rendkívül bonyolult eljá­rást megindították. GRINNELL’S of DEARBORN a legnagyobb választék • Hammond orgonákból • Zongorák: Steinway, Knabe, Steck és Grinnell • Magnavox Stereo és TV • Conn Bend instruments • Gibson és Fender gitárok — Hanglemezek — Kották — Phonographtük, stb. 4953 SCHAEFER RÍ), DEARBORN LU 1-8130 Nyitva: kedd és szerda 6-ig, másnapokon este 9-ig (febr. 15, 22, márc. 1, 8) STANFORT DRUG STORE GYÓGYSZEREK és DROGÉRIA CIKKEK MAGYARUL BESZÉLŐ KISZOLGÁLÓ - Ingyen szállítás Nyitva 7 napon át reggel 10-től este 10-ig. 4036 FORT ST — Lincoln Park — DU 2-2711 (Febr. 3 — május 3,1963) MOLNAR’S PIN-UP BEAUTY SHOP Speciálitásom a permanent és hajfestés. NEM KELL APPOINTMENT 1002 LAWNDALE AYE VI 2-9745 Szemben a Hungarian Vill.uge-val Keveset magyarul is beszélek (febr. 22, márc 1, 8) Mr. Steve Simon Helyettes Manager, akivel magyarul beszélhet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents