Detroiti Ujság, 1960 (50. évfolyam, 10-53. szám)

1960-05-20 / 21. szám

4-IK OLDAL DETROITI ÚJSÁG — HUNGARIAN NEWS 1960 május 20. DETROITI ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS PUBLISHED EVERY FRIDAY Editorial and Publishing Office: 7907 — 7911 WEST JEFFERSON AVE., DETROIT 17, MICHIGAN Telephone; VInewood 2-0414 Founded by JULIUS FODOR - Alapította FODOR GYULA Managing Editor and Publisher — Felelős szerkesztő és lapkiadó MRS. JULIUS FODOR SUBSCRIPTION RATE: $5.00 PER YEAR — SINGLE COPY 10* CANADA: $6.00 — EUROPE: $7.00 Entered as second class matter June 21, 1922 at the post office at Detroit, Mich., under the Act of March 9, 1879 A MAGYARSÁG ÉRDEKEINEK SZENTELT HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE., DETROIT 17, MICHIGAN Telefon: VInewood 2-0414 ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE: $5.00 — EGYES SZÁM ÁRA: 10* KANADÁBA: $6.00 — EURÓPÁBA: $7.00 OLYMPIA (III. rész) 1924-ben Párizs volt az Olympia székhelye, ahol spor­tolóink ismét kitettek a ma­gyar szinekért. Dr. Posta Sán­dor nyerte meg a kardvivás Olympiai bajnoki cimét. Céllö­vésben (disk shooting) pedig Dr. Halasy Gyula állított fel Olympiai rekordot, amelyet még a mai napig senki sem tu­dott megdönteni. 1928-ban Amsterdamban Ke­resztes Lajos könnyűsúlyú bir­kózásban, Kocsis Antal pedig légsulyu boxolásban győzedel­meskedett. Kardvívásban pedig Tersztyánszky Ödön lett első Petschauer Attila előtt. Mind­ketten tagjai voltak az ugyan­csak győztes kardcsapatnak is. 1932-ben Los Angeles (Cali­fornia) látta vendégül a világ sportolóit. Énekes István köny­­nyüsulyu boxolásban győzedel­meskedett az akkori idők félel­metes mexicói boxolója, Caba­nas ellen. Jekelfalussy Pillér György kardvívásban, Dr. Pel­le István pedig szertornában lett első. A kardcsapatunk is­mét diadalmaskodott s vizipóló­­csapatunk is megérdemelten lett első. Vizipóló válogatottunk 20 évig maradt veretlen az Olympiai győzelme után. Az 1936-os berlini Olympiát már komoly világérdeklődés előzte meg, ahol a kis magyar csapat óriási sikert aratott 10 első helyezésével, s a nemzet­­tekközötti versenyben a 3. he­lyével a németek s amerikaiak után. Csák Ibolya magasugrás­ban, Harangi Imre boxolásban lett első. Harangi az Olympia utáni amerikai kőrútján min­den ellenfelét legyőzte. Kárpáti Károly könnyűsúlyú birkózásban, Lőrincz Márton és Zombori Ödön görög-római birkózásban diadalmaskodtak. Legértékesebb győzelmünket Dr. Csik Ferenc szerezte a 100 méteres gyorsuszásban, kitűnő 57.6 mp. idővel. Sopronban halt hősi halált orvosi szolgálatának teljesítése közben. Kabos End­re a kardvívást nyerte meg. 1944-ben a Margithid felrob­bantásánál vesztette életét. Elek Ilona a női tőrvívást nyer­te meg. Kard s vizipólócsapa­­tunk természetesen ismét az el­ső helyen végzett. Az akkori kard csapat legtöbb tagja még ma is gerince a jelenlegi válo­gatottunknak. A II. világháború után Lon­donban tartották az Olympiai játékokat. Gyarmati Olga női távolugrásban lett első. Német Imre kalapácsvetésben, Bobis Gyula nehézsúlyú birkózásban győzött. Papp Laci és Csik Ti­bor boxolásban diadalmasko­dott. Papp Laci még kétszer nyert a két következő Olympi­­án, úgy 1952-ben Helsinkiben, mint 1956-ban Melbourneben is. Háromszoros Olympiai győ­zelme egyedülálló úgy a világ mint a magyar nemzet sport­­történetében. Gerewich Aladár a kardvívást nyerte meg, Ta­kács Károly pedig a pisztolylö­vésben lett első. Pataki Ferenc talaj tornában végzett első he­lyen. A kardcsapatunk is meg­szerezte a győzelmet, amely 'nem is volt meglepetés szá­munkra. 1952 Helsinki. Csermák Jó­zsef ragyogó sikert ért el kala­pácsvetésben. Nehézsúlyú bir­kózásban Szilvássy Ödön, köny­­nyüsulyban Hódos Imre lett az első. Ezen az Olympián Kovács Pál lett első kardvívásban. Ke­leti Ágnes és Korondy Margit pedig talaj illetve szertornában szereztek sikert és első helyezé­seket. Női úszóink is kitettek magukért. 200 méteres női mellúszásban Székely Éva, 100 méteres gyorsuszásban Szőke Kató, 400 méteres gyorsuszás­ban Gyenge Valéria lett első. Kardcsapatunk, 5-tusa váloga­tottunk (modern pentathlon), vizipóló s labdarugó válogatot­tunk s a 4X100 méteres női gyorsuszó váltónk szintén első lett. Az 1956-os Melbournei Olym­piai játékokon a magyar csapat nem képviselt teljes‘létszámot s a csapat tagjai pedig az 1956- os Szabadságharc eseményei következtében nem képviseltek teljes játékerőt edzés hiánya s az otthoniakért való aggódás miatt. így is 9 Olympiai győ­zelmet arattak. Az idei Olympiai játékokon pedig reméljük mindannyian, hogy sportolóink ismét szép eredményeket érnek el. Sok-sok sikert kiváhunk Nekik. UTAZÁSI JÓTANÁCSOK Hamarosan ránk köszönt a nyár is. Kedves olvasónk közül is sokan Európába, a feledhe­tetlen ó-hazába készülnek — átogatóba. Néhány utazási jó­tanáccsal szeretnénk segíteni őket utjuknak az előkészítésé­ben. Legelőször is az utazónak ér­vényes amerikai útlevélre van szüksége. Az útlevelet itt, Detroitiban, a Federal Building útlevél-osz­tályán kell kérelmezni. A kér­vényhez mellékelni kell a szü­letési bizonyítványt, vagy a polgárlevelet, valamint 10 dol­lárt és 3 fényképet. Az útlevelet aztán Washing­tonból postán fogják elküldeni címére. Az amerikai útlevelek Ma­gyarországra nem érvényesek. Magyarországra való utazá­sát külön kell kérvényezni a State Departmenttől. Az amerikai útlevél elegendő utazási okmány Europa majd­nem minden országa számára. Magyarországra, valamint Csehszlovákiába utazóknak azonban magyar,illetve Cseh- I szlovák vízumra van szüksé­­í gük. I Ezt az illetékes országok kon­zulátusai adják meg. Az utazási irodák avagy a társasutazást szervezők, ahon­nan a jegyét veszi, készséggel szerzik meg a szükséges vízu­mot. Csekély kezelési költséget számítanak munkájukért. Te­hát az utazóknak nem kell köz­vetlenül felvenni a kapcsolatot a konzulátusokkal. A repülővel utazók csak 20 fontos csomagot vihetnek ma­gukkal. Minden többlet fontért külön kell fizetni. A hajóval utazók korlátlan mennyiségben vihetnek magukkal csomagot. Pénzt legjobb “Travelers Check”-en vinni és ajánljuk, hogy mindenki vigyen magával néhány egy-dolláros bankje­gyet. A régi világban mindenki vitt “utravalót” is magával. Élelmet senki se tegyen a cso­magjába. Mindenütt igen jól ellátják az utasokat. A repülőn és a hajón nem is kell fizetni érte. Másutt is fillérekért lehet kapni minden jó enni- és inni­valót. Szeretettel kívánunk kedves olvasóinknak kellemes utazást! Élvezzék véreikkel, rokonaik­kal való viszontlátás örömét és a jó Isten vezérelje vissza mind­nyájukat épen, egészségesen. A Detroit Recreation Camp közleménye A DETROIT WORKSHOP ELŐADÁSA Junius 3-án és 4-én a Detroit Workshop két egyfelvonásos színdarabot mutat be a Catho­lic színházban, St. Vincent’s Auditorium, 2040 — 14th St., este 8:30 kezdettel. Beléptidij egy dollár. Az első előadás melodráma lesz, a “Villain is Foiled” vagy a “Hearts and Flowers” címen. A másodi kelőadáson az “Im­portance of Being Earnest” c. darabot mutatják be. FRANCIAORSZÁG nyerte a Turinban lefolyt br'idzs világ­­bajnokságot. Anglia második, Amerika haTmadik és Olaszor­szág negyedik lett. A fenti név alatt ismert tá­bor 4 mile távolságra van Brightontól és a Parkok és üdülés városi osztályának fel­ügyelete alatt áll. 167 acre nagyságú nyári tá­bor, kitűnő helyet biztosit fi­uknak és lányoknak, akik 7 és 15 év korhatárban vannak. Egy magán-tó két részletre választ­ja a tábort; mindkettőn van erdő, vannak dombok és jól­­épitett kabinok. Gondoskodás történik, hogy az ifjak uj sportokban szerezzenek ügyes­séget. Úszás, csónakázás, atlé­tika, ijjazás, táborozás, főzés mellett előadások és mozgókép bemutatások szerepelnek a programon. Uszó-oktatás a tá­­borozóknak naponta. Két heti időtartamra a dij 40 dollár, amely magában fog­lalja az autóbusz költségét a táborhoz és vissza. A táborozá­si időszakok: június 27-től jú­lius 11-ig; julius li-től julius 25-ig; julius 25-től augusztus 8-ig; végül augusztus 8-tól au­gusztus 22-ig. De egy hetes idő­szakra is történhetik előjegy­zés. Jelentkezés, valamint bővebb felvilágosítás kapható: Depart­ment of Parks and Recreation, 1806 Water Board Building, Woodward 2-6570. KÖZTUDOMÁSÚ a japán kereseti viszonyok alacsony volta, éppen ezért lepett meg bennünket az a tokiói jelentés, mely elmondja, hogy Konosuke Matsushita, a Matsushita Elec­tric Co. elnökének múlt évi sze­mélyi fizetése 713,508 dollár volt. Az utóbbi három évben ő volt a legnagyobb keresetű sze­mély Japánban. INDIA és VÖRÖS-KINA tár­gyalásai nem vezettek ered­ményre. Chou En Lai és Nehru New Delhiben tárgyaltak a két ország közötti vitás határkér­désekről. COLLEGIAL SOCIETY of HUNGARIAN VETERANS MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE Detroit ‘A HAZÁÉRT MINDHALÁLIG!” meghívó az 1960. május hó 22.-én, délután yz4 órai kezdettel a Magyar Hallban (a volt Verhovay), 8005 West Jefferson alatt megtartandó HŐSÖK NAPJA emlékünnepélyre, mely alkalommal megemlékezünk a négy évtizeddel ezelőtt TRIANONBAN reánk kényszeritett = gyászosemlékü békeszerződés évfordulj áról is. MŰSOR: 1. Angol- és magyarnyelvű üdvözlés. 2. Amerikai és magyar himnusz. 3. Tollas Tibor: “Búcsú ballada” cimü költeményét előadja: Schuber Kossá Antal. 4. Koudela Géza: “Miatyánk’ cimü dalát előadja: Goszleth Lajos operaénekes, saját zongorakisérettel. 5. Magyarnyelvű ünnepi beszéd: Burján Gyula tanár, szabad­ságharcos. A MHBK chicagói csoport vezetője. 6. Hon. Alvin M. Bentley congressman, a MHBK tiszteletbeli tagjának üdvözlése. Részére a MHBK koszorús jelvényének ünnepélyes átadása. 7. Angolnyelvü ünnepi beszéd: Hon. Alvin M. Bentley congressman. 8. Teghze-Gerber Miklós: “Ne sírj hazám” cimü dalát előadja: Vincze András színművész. — Zongorán kiséri: a Szerző. 9. Reményik Sándor ver’sét szavalja: Fazakas Ferenc. 10. Hiszekegy. Közös ének. Életüket értünk áldozó Hőseink emlékünnepélyén való meg­jelenésünk magyar kötelesség. Műsorunkat külön nem konferáljuk. — Idegenből jövő szóno­kainkra való tekintettel pontos megjelenést kérünk, pontosan kezdünk. — Feljáró a West End utcai ajtón. — A nagy előadó­teremben ne dohányozzunk! Levágta a tolakodó szerelmes fülét Portugáliából, Lisszabon-ból érkezik a hir, hogy a szép Vir­ginia Cerejo panaszolta Maxi­­mino nevű bátyjának, hogy Jose Ferreira állandóan zaklat­ja szerelmével, pedig ő arra a legkisebb okot sem szolgáltat. Erre Maximino azt kérte hú­gától, hogy adjon Jose-nek egy találkát. Megtörtént. Most a fivér felöltözött a hú­ga ruhájába s igy ment el a ta­lálkozóra. * Mikor Jose-hez ér­kezett, a szerelemre gyulladt fiatalember, a kerítésen át meg akarta csókolni idáiját, de ek­kor a testvér bicskájával szé­pen lenyisszantotta Jose fülét, akinek jajgatására odarohan­tak a barátai és úgy összever­ték a bicskázót, hogy most a kórházban élet-halál között le­beg. ERICH von WIEN elvállalja kezdő és haladó nö­vendékek tanítását: hegedű, klarinét, saxaphon, trombi­ta, gitár, stb. hangszereken. Házhoz is jön! Telefon: LU 4-4159 (20-23) “A legnagyobb magyar!” — mondotta kortársa: Kossuth Lajos gr. Szé­chenyi Istvánról. Ázt is mondotta róla, hogy századokra fog kihatni Széche­nyi hatása. A történelem tudósai pedig azt állapították meg, hogy Széchenyi “egy egész nemzet erkölcsi energiájának, önfegyelmének és lelkiismeretének meg­testesülése. “Továbbá hogy: “Tudatosan elszakadva a régi rendtől, minden reményét a jövőbe helyez­te, a jövendő munka eredményébe. A nemzetet tevékennyé akarta tenni és ezzel az igyekvésével ő lett a modern magyar nemzet atyja.” És akire e szokatlanul magasztaló megítéléseket akalmazták, — 1860. ápr. 8-án — tehát most 100 éve, — önkezével vetett véget életének. Ortegay Gassett írja: “Életünket az idegek, e pókhálónál is finomabb szá­lak játéka irányítja. Ezekben rejtőzik el a gondolat és álmodik a szenvedély.” A jelek szerint Széchenyi tragédiáját is jórészt az idegei okozták. A ha­lálos dörrenésig közel 69 évig élt és dolgozott a nemzetéért. 1791-ben született Béesben, ahol apja: Ferenc (1754-1820) a magyar ki­rály és egy személyben osztrák császár udvarában a főkamarási magas mél­tóságot viselte. Bár ehhez Béesben kellett laknia, szive-lelke magyar maradt. Nagy értékű könyvtárát 1802-ben a magyar nemzetnek adományozta és ezzel megvetette alapját a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Hét gyermeke közül István volt a legfiatalabb és a kedvence, akinek igen gyakran a szivére kö­tötte, hogy ahhoz a kicsi, árva magyar hazájához hűségesen ragaszkodjék. 17 éves korától fogva Széchenyi a debreceni huszár ezredben szolgált és mint kapitány 1813 *év végéig a Napoleon császár elleni harcokban vitézke­dett. Egyik különleges teljesítményével az 1813 évi lipcsei csatában döntő módon hozzá járult Napoleon leveréséhez. Ezért a bravúrjáért biztosan meg­kapta volna a legnagyobb katonai kitüntetést: a Mária Terézia rendet, ha — nem magyar lett volna. Hét évi katonáskodás után látni és tanulni akart, hogy tapasztalatait hazája javára hasznosítsa, válaszul az elkeseredéssel hallott ocsárlásokra.” Sokszor hallottam Béesben, — irta erről később,— hogy a Lajtán túl, (ha­tárfolyó Magyarország és Ausztria között. Szerk. (kezdqdik a sötétség és kelet felé a Lajta határolja a civilizációt. Hát én a Lajtán túl is civilizációt akartam teremteni.” (Politikai programmtöredékek.) Beutazta Nyugat-Euró­­pát, Kis-Ázsiát, Egyptomot. Különösen behatóan tanulmányozta Angolország politikai, társadalmi és gazdasági intézményéit. Amerikai utazást is tervezett, ez azonban egyre halasztódott. Odahaza első nyilvános szereplésével az 1825 évi országgyűlésen az egész ország figyelmét azonnal magára vonta. Arról folytak a szónoklatok, hogy a latin helyett a magyar nyelvet kell a nemzeti nyelvvé tenni. Ehhez egy tudós társaság felállítását tartották szükségesnek, azonban hiányzott a pénz e nagyfontosságu intézményhez. Ekkor Széchenyi e nemzeti célra fölajánlotta birtokai egy esztendei jövedelmét, ami hatvanezer ezüst forintot tett ki. Pél­daadása számos követőre talált és megalapozta a Magyar Tudományos Aka­démia létesítését. Ezért is áll Budapesten Széchenyi István szobra az Akadémia impozáns épülete előtt. Tőle jobbra van másik két fontos kezdeményezése, nevezetesen a Lánc-hid, amely az első állandó hid volt a Dunán és annak budai följáró­jával szemben az Alagút a Várhegy alatt. Széchenyi alkotásai két csoportba oszthatók: az egyik az Írásai, amelyek hatásuk folytán valósággal tetteknek minősültek. Ugyanis tolla, Írásai vol-GR. SZÉCHENYI ISTVÁN HALÁLÁNAK 100-ik ÉVFORDULÓJÁRA tak eleinte hatásos fegyverei a hazai társadalmi és közgazdasági alkotások kiharcolásához. 1828-ban jelent meg első és korszakos munkája “Hitéi” címen a legsür­gősebb közgazdasági tennivalókról. Ezt követte 1831-ben a “Világ” cimü mun­kája és 1833-ban főmüve a “Stadium”, amelyet kénytelen volt Németország­ban kinyomtatni, mert Pesten a cenzúra nem engedélyezte, miután az első két könyvének a bécsi kamarilla szempontjából veszedelmesen nagy volt a sikere és hatása. Valósággal fölkorbácsolta a tespedő magyar közvéleményt. A “Hitel” befejező szavai visszaadták a saját kora és későbbi korok nemzeti hitét és bizalmát: “Sokan azt gondolják: Magyarország — volt. Én azt sze­retném hinni — lesz!” Széchenyi Írásaiban elszánt harcosként kíméletlenül tárta fel a hibákat és a javítás eszközeit. Követelte többek közt a nemesi adómentesség megszün­tetését, a gazdasági és katonai terhek igazságos megosztását, a parasztság jogainak kiterjesztését a szabad birtokra és a szabad munkára. Tanításai átjárták . a politikai életet, ösztönzései megismertették a nemzettel saját ere­jét és képességeit és cselekvésre buzdították. Mert Széchenyi a nemzetet és az országot annak saját erejéből kívánta fölemelni az európai demokratikus fejlődés színvonalára. “Minél magyarabbá és minél európaibbá!” — ez volt nemzetnevelő programmjának foglalata és végcélja. Ugyancsak korszakos jelentőségűek voltak Széchenyi közvetlenül gya­korlati célú kezdeményezései és alkotásai, aminők a gőzhajózás megalapítása, a-lótenyésztés korszerűsítése, a kaszinók mint a társadalmi érintkezés és meg­beszélések eszközeinek meghonosítása, a Duna szabályozása, különösen a Vas­kapu szikla- torlaszainak megszüntetése, Pest és Buda egyesítése, a már emlí­tett Lánc-hid kiharcolása és azon a nemes emberek adómentességének át­törése a mindenkire egyformán kötelező hidpénz bevezetésével, Mozgalmat indított a szólásszabadság biztosításáért, a Nemzeti Színház létesítéséért, a selyemtenyésztés bevezetéséért, az első henger-malom megalapításáért. Gi­gantikus reform terveinek betetőzése uj kereskedelmi és közlekedési viszonyok megteremtése lett volna. Ehhez egyebek közt kidolgoztatta és megindította a Tisza szabályozását és megindította a Balatonon a gőzhajózást. Alkotá­sainak hosszú sor-a alapján Arany János ódájában joggal Írhatta: “Hová tekintesz földeden, magyar, — Hol Széchenyi nevét ne lásd meg­írva — örök dicsőség fénysugárival ? — Széchenyi hirét, a lángész csodáit —* Ragyogja minden, távol és közel.” (Széchenyi emlékezete.) Említettük, hogy Széchenyi írásai, valamint alkotó és reformáló munkája rendkívüli hatással volt kortársaira. Azonban a kiváltságos osztályok tág­jaiban érthetőleg nagy ellenszenvet és ellenállást is váltott ki. Széchenyi amúgy is gyönge és megviselt idegzetének a folytonos és konok hadakozás képzelhetőleg nem tett jót. Legnagyobb kortársával, Kossuth Lajossal sohasem tudtak egyetérteni. Á köztük fennállott ellentét okát Széchenyi a következőkben adta meg: “Mi a különbség köztem és Kossuth között? Én az engesztelésnek, kapacitálásnak, és kibékitésnek, szóval a polgári csendes reformoknak vagyok öreg profes­szora. Kossuth Lajos ur ellenben az izgatásnak, fenyegetéseknek, meg nem alkuvásnak, a (bécsi) kormánnyal való legmerészebb ujjhuzásnak, szóval a már csak hajszálon függő forradalomnak sokak által egekbe emelt és baj­társai által istenitett hőse.” (Politikai programmtöredék.) A köztük fennállott ellentétek dacára mind a ketten miniszteri tárcát vállaltak az 1848 márciusában megalakult- első felelős magyar minisztérium­ban. Kossuth a pénzügy —, Széchenyi a közlekedésügyi miniszter lett. Nem sokkal a kormány megalakulása után Széchenyi ezt irta a napló­jába: “Kormányozni pénz és hatalom nélkül — lehetetlen... A fúriák ülldöz­­nek. Úgy érzem, a halálos Ítéletemet írtam alá. Kossuthtal együtt fognak felakasztani. De most már nincs megállás... tovább, tovább!” Nehány nap­pal később: “Tisztán látom, hogy mi vár rám és Magyarországra. Mind a ketten haldoklunk ... Bécs taktikája nagyon átlátszó. Egy ideig sorsára hagy­ják Magyarországot, aztán megtámadják, tönkreverik és megszállják.” Ez a jóslata be is következett. Széchenyi nem volt tagja semmiféle politikai pártnak, holott abban az időben, 1848 forrongó légkörének megfelelőleg, az összes létező politikai pártok lázasan szervezkedtek vezéreik támogatására. Kossuth népszerűsége egyre emelkedett, Széchenyié viszont mindinkább csökkent s ezt lépten­­nyomon tapasztalnia kellett. Ez a körülmény, valamint a közállapotok a közgazdaság és az ország általános helyzetének állandó romlása rémlátásokat és súlyos önvádakat fa­kasztottak benne, amelyek éjjel-nappal gyötörték, idegeit teljesen tönkre tet­ték. Mind gyakrabban dühöngeni kezdett és több Ízben öngyilkosságot kísé­relt meg. Orvosa tanácsára 1848 szeptemberében ideggyógyintézetben he­lyezték el Döblingben, Bécs mellett és ott élt halála napjáig. Állapota idővel javult. Újra irogatni kezdett, újtól csak nemzete sorsán akart javítani. A bécsi kormány végül is veszedelmesnek érezte Széchenyi agitálását a magyarság érdekében, rendőrségével házkutatást tartott nála és az ott talált kéziratai, alapján felségsértés vádjával büntető bíróság elé akarta állítani. “Meg kell magamat semmisítenem,”— irta Széchenyi a naplójába. i860 április 8-án halálos golyót röpített agyába. Ady Endre sorai kívánkoznak ide: “Sósabbak itt a könnyek, — S a fájdalmak is mások. — Ezerszer is Messiások — A magyar Messiások _____ Széchenyi halálának a hire dermesztő megdöbbenést váltott ki ország­szerte. Az egész magyar nemzet fájó zokogása visszhangzott Arany János “Széchenyi emlékezete” cimü ódájában, amelyet a Magyar Tudományos Aka­démia gyászülésén olvasott fel 1860 október 13-án. Álljon itt é halhatatlan költői alkotásnak ma és mindenkor időszerű utolsó két versszaka: Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl, Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé finomul, Mely fenmarad s nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik. Te sem haltál meg, népem nagy halottja! Nem mindenestül rejt a cenki sir. Oszlásodat még a család siratja — Oh, mert ily sebre hol van balzsamir ? ... Mi fölkelünk: a fájdalom vigasztal: Egy nemzet gyásza nem csak leverő: Nép, mely dicsőt, magasztost igy magasztal, Van élni abban hit, jog és erő!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents