Detroiti Ujság, 1960 (50. évfolyam, 10-53. szám)

1960-04-15 / 16. szám

19(30. április 15. 3-IK OLDAL Változás a Detroiti Hús- és Fiiszerkereskedők egyleti életében A magyar társadalmi és egy­leti élet egyik legtekintélyesebb és legnagyobb taglétszámmal biró egyesülete, a jótékonyko­dásról és szociális munkájáról nemcsak Detroitban, de az eu­rópai magyar menekült tábo­rokban is jólismert Detroiti és Környéke Magyar Hús és Fü­­szerkereskedők Egyesülete éle­tében ez évben változás történt. Az egyesület női osztálya egyhangú határozattal kimond­ta, hogy együtt kíván működ­ni a férfi osztállyal, miután úgy a jelenben, mint a múlt­ban is egy célért dolgoztak, úgy az egyleti élet fejlesztése, mint a jótékonykodás gyakor­lása terén. A februári gyűlésen a férfi és női osztály egyhangú határo­zattal kimondta az egyesülést, s a legteljesebb egyetértésben és az egymás iránti szeretet je­­gyében megválasztotta uj tisz­tikarát, az 1960. évre, a követ­kezők személyében. Tiszteletbeli elnök: Tóth Istvánné, a női osztály volt el­nöke, Bajnai Károly és Feren­czi Péter. Elnök: Borgondy Jó­zsef, alelnök: Bajnai Károly, pénztárnok: Mogor Ignác, jegy­ző: Kiss Károly, levelező tit­kár: Kovács Bertalanná ellen­őr Ferenczi Péter és Németh István, vigalmi elnök: Tóháti József és Mazug Bertalanná, biz. tagok: Németh Istvánné, Suta Gábörné és Tukacs Ge­deon, betgelátogatók: Feren­czi Péter, Sudár Ferenc, Mogor Ignácné és Asztalos Györgyné, felszerelés kezelő: Németh Ist­vánné és Tóháti József, szüle­tésnapi nyilvántartás és az ün­nepség előkészítője: Tóth Ist­vánné, házgondnok: Gál Mi­hály. Tóth Istvánné indítványára, — melyet a gyűlés elfogadott — az egyesület ezentúl “Det­roit és Környékbeli Hús- és Fü­­szerkereskedők Férfi és Női Egyesülete” néven fog mű­ködni. . -Az Egyesület, mely az 1935. évben alakult, ebben az évben fogja ünnepelni 25. e?ves alapí­tási jubileumát. Tudósitó A MEGHŰLÉSRŐL Az orvosi statisztikák sze­rint, a meghűlés . több embert kényszerit ágyba, mint bár­mily más betegség és évente átlagban kétszer esnek rajta keresztül a felnőttek. (Gyer­mekek még gyakrabban.) A kutatások ugyan rámutatnak a betegség okaira, de még nem találtak fel orvosságot a meg­előzésre és a gyors kigyógyitás­­ra. Közel van már az idő azon­ban, amikor az orvosi tudo­mány megszabadítja az em­beriséget ettől az átoktól. A kutatók egyik vezére, Dr. Harry F. Dowling, az illinoisi egyetem tudós tanára, most beszámolót tett közzé a leg­újabb eredményekről. Ezék szerint: Nincsen olyan jelenség, amely csak a közönséges meg­hűléssel járna együtt. Az orr­ban és a torokban mutatkozó elváltozások más betegségek következményei is lehetnek. Csak a betegség tünetei azok, amelyekből a közönséges meg­hűlés fennforgása megállapít­ható. A meghűlés okairól ápolt korábbi hiedelmek legnagyobb­­része alaptalan. Az éjjeli hűvös levegő, a léghuzatban való tar­tózkodás, az alvás hiánya, ide­ges feszültség, túlmunka, hely­telen étrend, hirtelen változás a hőmérsékletben, tulhideg vagy tulmeleg szél — voltak a feltevések, amelyeket százado­kon keresztül a meghűlés okai­nak tartottak. Ezek közül egye­sek talán előidézhetnek közön­séges meghűlést, de minden ami legyengít, az ellenálló ké­pességet csökkenti, a bacillu­­sok munkáját megkönnyíti. Az előbbi okok csak másodsorban jöhetnek tekintetbe. A hőmér­séklet csökkenése köhögéssel és tüsszentéssel járhat, ami ter­jeszti a bacillusokat, de nem okozhat meghűlést. A közönséges meghűlés gyakoribb télen, de nem azért, mert átfázunk, hanem mert abban az időszakban zárt he­lyen élünk, szorosan becsukott ajtók és ablakok mellett talál­kozunk másokkal és a bacillu­­sok könnyebben terjednek át egyik személyről a másikra. Gyermekeink iskolába járnak, ahol hasonló körülmények áll­nak fenn és társaiktól köny­­nyebben veszik át az infekciót. Egy másik kísérlet megállapí­totta, hogy a fáradtság és ki­merülés (a jelentkezett önkén­teseket egytől három éjjelen keresztül nem engedték aludni) nem szaporítja a meghűlések számát. - , A közönséges meghűlést víru­sok okozzák. Dr. Dowling és más tudósoknak sikerült a meghűlést önkéntesekre átve­zetni, úgy hogy az u. n. “JH” vagy a “20/0” számú vírussal oltották be őket. De még más, egyelőre ki nem derített víru­sok is okoznak meghűlést. Az időleges védelem egyes tí­pusok ellen, nem nyújt védel­met a többiekkel szemben, ami egyik oka annak, hogy az ol­tások ellenére is terjed a beteg­ség. Ma a legbiztosabb védeke­zés, ha olyan orvosságot sze­dünk, amely enyhíti a köhögést és csökkenti a tüsszentések szá­mát, miközben otthon mara­dunk, amíg ez el nem múlik, hogy ne terjesszük a bajt to­vább. Dr. Dowling azt hiszi, hogy néhány éven belül a meghűlést okozó vírusok legtöbbje ellen kaphatunk védőoltásokat. Bár ezeket időnként meg fog kelle­ni, ismételni, meg fogja érdemel­ni a fáradságot, hogy az em­beriség egyik legmegrögzöttebb ellenséget legyőzzük. American Council NÉMETORSZÁGBAN, a Hei­­delbergben székelő magyar di­ákvezetőség pontos és részletes statisztika összeállításán dol­gozik a Németországban tanuló magyar diákság helyzetéről. JCHH MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet SARJUK G WAGKififi, temetósitínde^í 8632 Dearborn Ave, - Detroit 17, Mich. Több mint 30 esztendeje áll ez a temetkezési intézet hűséges, becsületes, kegyeletes szolgálatával a gyászoló családok rendelkezésére. Arai a legmérsékeltebbek. — Koporsók a legegyszerűbbtől a legdíszesebbekig saját r„agy raktárából választhatók ki 2 modern kápolna díjmentesen áll a gyászoló családok rendelkezésére. Telefon: Éiiei-oanna! VTnewood 2-1555 LAKaS TELEFON: AVenue 2-9072 DETROITI 11.1 SAC — HUNGARIAN NEWS SZABADULÁS Irta: Móricz Zsigmond 1. A szüretet egy hetes esőzés szakította félbe. Ma már enyhe meleg, borús a nap. A gaz- < da a pincében dolgozik, a must < ki is forrt az esős hét alatt. Milyen igaza volt az asszony- ; nak, hogy szorította a szüretet. Ahogy -szerdán este a szedők összeszedték a kosaraikat, put­tonyaikat s elindultak, valame­lyik felkiáltott: “Csepereg!” Már ő akkor nevetett, már ő délben látta, hogy északról fellegek indulnak, de már az első prés mind lent volt a hor­dókban. A szomszéd Megyeri mondta: “M i n e k szüretelsz még? ... Még egy hétig rajta maradhat a tőkén a szőlő, most érik legjobban.” Akkor nem fe­lelt rá, mert kedvetlen volt. Mért szüretelt? Azért, mert az asszony akarta. S ő, csak hogy szót se kelljen váltani vele, in­kább ráhagyta, jól van, hétfőn szüretelünk. S lám az asszonynak igaza volt. Most is. Máskor is. Mindig igaza van... És még sincs igaza, se most, se máskor .. . Aikt nem szeret az ember, an­nak nincs igaza. Szomorúan állott a csap fe­lett, amelyből sistergett a must a vederbe, mért van, hogy any­­nyira kezdi nem szeretni az asszonyát? ... Ahogy a szive körül forrósá­­got érzett mikor megismerte lánykorában, úgy érez most va­lami borzadást, ellenszegülést. És csak ez az örökös hallga­tás. Már a szája, úgy érzi sok­szor, megpálik, megdohosodik ettől a sok csendtől, sose kap levegőt, ki fog rothadni a fo­ga ... S nem tud beszélni vele. Az is szomorú, ő is szomorú . .. 2. Délben felment a községhá­zára, bejelenteni a bort, hogy mennyi termett. Az asszony is i megtette volna, vagy a fiú. De inkább maga ment, csakhogy kimozdulhasson. A jegyzői irodában többen voltak, ott volt az unokaöccsé­nek a felesége is. Darabig néz­te, olyan furcsa volt ez az asz-| szony, 1 ő világéletében mindig a magas sovány nőket kereste, ez pedig kicsi volt, dundi, pi­­rosarcu, nevetős. — Te mit csinálsz itt? — szólt hozzá. — Adót fizetek, — nevetett az asszony s két kemény kis arca majd ki csattant, olyan kemény s fényes volt a neve­téstől. Szerette volna megcsip-! ni. Egyáltalán az ujja mind fogásra nyílt, ez az asszony kö­röskörül olyan gömbölyű volt, I mint egy labda, jó lett volna megpaskolni. Nem igen beszélhettek, mert röstell az ember hivatalos he­lyen. Később azt mondta neki csendesen: “Hát az urad mikor hal már meg?” Az asszony ezen is nevetett. István, az öccse, tüdőbajos ember volt, sárga volt s kia­szott, a két arca élén vörösség, a szeme fényes volt s a halál kutyája ott lakott a tüdejében, ahogy a nyitotta a gazda, mindjárt ugatott. Most itt állott a kis sógor­nője mellete s elkezdte érezni, hogy perzsel a sok és vastag ru­hán keresztül ennek a vére. Az asszony is furcsán érezhette magát, mert minduntalan fel­fel pislantott rá s látni lehe­tett rajta, hogy csiklandós. A segédjegyző beirta a bort a rovatokba s ő megvárta az asszonyt, aki szintén sorra ke­rült az adófizetésben a másik asztalnál. Mikor végigmentek a téglá­val kirakott hosszú tornácon, a községháza vaskapujában el kellett válniok, mert egyiknek jobbra , a másiknak balra volt az útja. — ők ketten meghalhatná­nak, — mondta a gazda. Az asszony rámeresztette fu­ra kis ibolyakék szemepárját! — Kik?... — Az urad ... úgyis hektikás. — Hát még? — Meg a feleségem. A csöpp asszony kuncogva elnevette magát, aztán szeme elé kapta a kezét s elfutott. ő még utána néztt, mosoly­gott, tetszett neki, hogy igy ki merte mondani. Tiz év óta most érezte jól magát először, minden csontjában tűz pezs­­gett. 3. Néhány nap múlva azt mondta a fia előtt. Az asszony előtt ugyanis nem merte ki­mondani: — A présházhoz vályogot vettetek, fiam. A fiú hosszú, hórihorgas si­­heder volt, tizennyolc éves, de már ütközik a fekete bajusz az | orra alatt, odanézett bámészan , az apjára, nem értette. — Isten ellen való vétek az fiam, hogy ott áll az a présház a falu legszebb részin, csak egy szobát kell elibe épiteni, akkor olyan helyre házacska lesz be­lőle, hogy no. — Minek az édesapám? De az apja pipázott s nem erre felelt, csak a maga gondo­latát folytatta: Pár ezer vályog megteszi... Ha megjönnek a szép idők, még ki is szárad, de még ha hosszú őszünk lenne, fel is le­hetne huzni, fedél alá tenni; tavaszra meg is volna: készen... A fiú az istállóból kijött-be­­jött, a trágyát hordta ki a lo­vak alól. Mikor bejött, az apja mindig mondott egy-egy szót: — Csak persze. Nagyon drá­ga most a fa. Hanem vannak István öcsémmel azok a szép sudár akácfák, az majd meg­teszi ... A fiú újra kiment. Mikor visszatért, az apját még mindig ott találta, ahogy a padlástar­tó oszlophoz támaszkodva pi- i páz s kinéz a levegőbe s megint 1 szól: — Át is megyek ... még most . . . mingyárt. .. István bá­­tyádékhoz... mondd meg anyádnak, ha keresni talál. Azzal megmozdult, két te­nyerét összeütötte, a port verte le róla s a vastag nagy ember eldöcögött. A fiú mindjárt bement az anyjához: — Idesanyám, minek akar­ják maguk felépíteni a préshá­zat? Az anyja hallgatott, ráné­zett: — Ki akarja? — Idesapám beszél rulla, hogy még a hó előtt fedél alá akarják hozni. Vettet vályogot, s elment István bátyámékhoz, hogy azokat a hosszú akácokat megválogassa, amék az udva­ron van nála. Az anyja hallgatott. — Hát mán megegyeztél Esz­terrel? — kérdezte a fiát — s énnekem nem is szólsz? A fiú, aki még annyira fia­talnak érezte magát, hogy eszébe sem jutott a házasodás, lassan lángvörös lett. Most ér­tette meg az apját, hogy ez biztosan észrevette az ő dolgát Eszterrel s már nekik készit házat... Lesütötte a fejét és elkullo­gott hátra. Az anyja utána né­zett, mosolygott és sóhajtott. Imádta ezt a nagy fiát, olyan kimondhatatlan büszke volt rá. Még ez is: más fickó elront­ja magát, egészségét, becsüle­tét mindenféle szerelmeskedés­sel s az ő fia a falu leggazda­gabb családjába nyit utat a szerelmével... 4. Még aznap pelyvát rakott fel a gazda s vitte a cigánymezőre; másnap reggel a cigányok ne­­kiállottak a vályogvetésnek. Alig szikkadt annyira, a kőmi­­ves már felrakta, ács a geren­dákat már faragta s nem is egy szoba, de két szoba lett a prés­ház előtt. Ez egy régi kunyhó Vége a hollywoodi sztrájknak t A mozi történetében az első sztrájknak vége. Április 8-án létrejött az egyezség. Olyan nagy művésznők, mint Eliza­beth Taylor és Marilyn Monroe nyomban visszatértek a félbe­maradt munkájuknak befeje­zéséhez. Az egyezség szerint a művé­szek részére n y u g d i j-alapot szerveznek; kapnak health és welfare részesedést; fizetés­­emelést is kivívtak maguknak éspedig a “day players” napi 90-100 dollárt; weekly players 300-350-ig hetenkint; stunt man 90-től 100 dollárig na­ponta. JAVÍTJÁK a NEW JERSEY-I FEDETT FAHIDAT New Jersey utolsó fedett fa­lúd j át igen megviselte már az idő. / Alapos javításra szorult. A fahid főoszlopát acél-oszlop­pal kellett kicserélni, melyet fadeszkákkal fedtek be, hogy megőrizzék legalább külsőleg a fahid jellegét. A fahidat szélesítették, de egyben 14 lábbal 'megrövidí­tették. A Green Sergeant’s Covered Bridge Association erős táma­dást intézett a kormány ellen, az egyetlen N. J.-i fahid masz­­kirozása miatt. DR. PAUL V. SANGREEN, Kalamazoo, Mich., 62 éves el­nöke a Western Michigan Uni­­versitynek, junius 30-iki ha­tállyal lemondott tisztjéről, melyet 1932-től viselt. volt, még abból az időből, mi­kor a falu nem terjeszkedett idáig, most már csak nem a falu közepére esett, szép nagy telek, a szőlővel, egyszerre csak arra ébredtek, hogy a falu gazdagabb lett egy szép házzal. Mrs. Frances Cline rendőrnő kitüntetése Mrs. Frances Cline, aki 19985 Santa Barbara alatt lakik, nagy kitüntetésben részesült, amikor az 1959 évi “Police­woman of the Year Award” ki­­választottja lett'. A jutalommal minden évben a legkiválóbb teljesítménnyel szerzett érdemet méltatják és őszinte örömmel tölt el ben­nünket, hogy azzal ezúttal Mrs. Cline, magyar származású ren­dőrnőt tüntették ki. Fogadja lapunk meleg szerencsekivána­­tát. Megesküdtek A Remington Írógépek mil­lióinak örököse, Gamble Be­nedict, 19, és elvált szerelme­se, Andre Porumbeanu, 35, Hendersville, N. C.-ban, Arthur Redden ügyvédjüknek hegyi házában, április 7-én örök hű­séget esküdtek egymásnak. A menyecske atyja perrel fe­­nyegetődzik, a nagymama, a Remington Typewriter vagyon gyámja azonban hallgat. Nyugdíjban Galina Ulanosa, az 50 éves orosz balerina, nyugalomba vo­nult. A szovjet kormány havi 4,000 rubel nyugdijat szavazott meg részére (dollárban egyez). Ulanova, Oroszország leghíre­sebb balerinája, amint a Bol­shoi Ballett jelenti, továbbra is szerepelni fog, amiért azon­ban minden alkalommal hono­ráriumot fog kapni. SVÉDORSZGBAN, Göteborg­ban 52 magyar egyetemista és 38 középiskolás tanul. Az egyetemisták 98 c/< -a ál­­lamkölcsönben részesül, mig a gimnazisták svéd családok ven­dégszeretetét élvezik. Alulírottak szomorodott szívvel jelentjük, hogy kedves jó férjein, szeretett nevelő apánk, testvérem, rokonunk és jóbarátunk NOVAK JÓZSEF I áldásos életének 68-ik, megértő házasságának 38-ik évében, 1980. április hó 6-án, szerdán dél­után 3 órakor örök álomra hunyta le szemeit. Kedves halottunkat április hó 9-én, szombaton reggel 10 órakor Szőlősy K János magyar temetésrendező halottaskápolnájából kisértük utolsó földi útjára és Nt. Asbóth Gyula lutherá­nus lelkész ur által végzett gyászszertartás után a Woodmere temetőben helyeztük’ örök nyugalomra. Az elhunyt Abauj megyében, Göncruszka községben született. 45 évvel ezelőtt jött az Egyesült Államokba. 38 évig volt detroiti lakos. NYUGODJÉK BÉKÉBEN ! LEGYEN ÁLMA CSENDES ! GYÁSZOLJÁK: Bánatos szivü felesége: özv. Novák Józsefné született Szerb Terézia; Megszomorodott szivü nevelt gyermekei: Glass Kennethné született Papp Margit és csa­ládja, Papp László és családja, Papp János és családja; Testvére: Novák János és családja, Cleveland, Ohio; Sógornője: özv. Novák Istvánné és családja, Cleveland, Ohio: közelebbi és távolabbi rokonai, jóbarátai, ismerősei és szomszédai. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS g I Ezúton mondunk szívből fakadó, hálás köszönetét mindazoknak, kik kedves jó férjem, illetőleg szeretett nevelő apánk, testvérem és rokonunk halálakor fájdalmunk enyhítésére si­ettek, részvétüket kifejezték, halottvivők voltak, ravatalára virágokat helyeztek, szentmisét szolgáltattak, részvétkártyákat küldtek, temetésén megjelentek, utolsó földi utján elkísérték és autóikat a temetési menet rendelkezésére bocsátották. Megkülönböztetett köszönet és hála szavai érjék Nt. Asbóth Gyula lutheránus lelkész urat a megható és vigasztaló gyászszertartásért; Szőlősy K. János magyar temetésrendező urat, aki kegyeletesen rendezte a temetést. í / Hl Detroit, Michigan, 1960. április hó 12-én. özv. Novák Józsefné és családja 8114 BURDENO STREET

Next

/
Thumbnails
Contents