Detroiti Ujság, 1958 (48. évfolyam, 4-46. szám)

1958-03-14 / 11. szám

4. OLDAL. DETROITI ÚJSÁG - HUNGARIAN NEWS 1958 március 14. DETROITI ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS PUBLISHED EVERY FRIDAY Editorial and Publishing Office: 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE. DETROIT' 17, MICHIGAN Telephone: VInewood 2-0414 Founded by JULIUS FODOR—Alapította FODOR GYULA Managing Editor and Publisher—Felelős szerkesztő és lapkiadó MRS. JULIUS FODOR Editor — BÉLA KOLOS — Szerkesztő SUBSCRIPTION RATE: $5.00 PER YEAR SINGLE COPY lOtf CANADA: $6.00 — EUROPE: $7.00 Entered as second class matter June 21, 1922 at the post office at Detroit, Mich., under the Act of March 9, 1879 A MAGYARSÁG ÉRDEKEINEK SZENTELT HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE., DETROIT 17, MICHIGAN Telephone: VInewood 2-0414 ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE: $5.00 — EGYES SZÁM ÁRA: 10? KANADÁBA: $6.00 — EURÓPÁBA: $7.00 Elismeréssel gondolunk visz­­sza a lansingi napra, mely szép volt és én tudom, hogy diáktár­saim élvezték is, mert ür’es zse­büknek nem került egy penny­­jébe sem. Torma Gyula, Ann Arbor ------------------------------Idegen nyelvek tanítása Amerikában Szakértők szerint valószínű, hogy a tudományok terén hát­ramaradtunk Oroszországgal szemben. A New York Times pedig most cikket közöl, mely szerint az idegen nyelvek taní­tásában is igen megelőzött minket Oroszország. “Bizonyos, hogy az idegen nyelvek ismeretének hiánya” — mondja a cikk — “rengeteg diplomatával. Az Egyesült Ál­lamoknak csak egyetlenegy külpolitikai képviselője volt a helyszínen, aki arabul is tu­dott. Más adat: Amerika 1800 kol­légiumában csak 165 helyen ta­nítanak oroszul és összesen 4000 hallgató látogatja ez elő­adásokat. Ezzel szemben Orosz­országban körülbelül 10 millió diák folytat angol tanulmá­nyokat. A cikkiró, aki huzamosabb ideig a kormány hivatalos nyelvésze volt, megemlíti azt is, hogy az oroszok az angolon kívül még többszáz más nyelv­re is tanitják diákjaikat; ugyanakkor pedig lázas gyor­sasággal, de alapossággal 80 idegen nyelv orosz szótárát ké­szítik. És ma, az októberi Magyar Szabadságharc 500-ik napján újra felmerül a múlt kérdése: miért harcoltunk és álltunk ellent?... A kölni Reinishe Mercur, 1956 december 28. szá­mában egy nagyon érdekes cikket közöl. Az újságíró egy magyar szabadságharcossal va­ló beszélgetését írja le. Kérdésére, hogy “vájjon titó­­isták-e, avagy nemzeti kommu­nisták, vagy pedig fasiszták-e a magyarok,” szabadságharcos testvérünk azt válaszolta: “Mindezekből egyik sem! Aki mi vagyunk, annak még nincs neve, mi az vagyunk, ami a kommunizmus után jön: a kommunizmus Thézise szülte antithézis— az elsüllyedő rend­szernek történelmi szükséggel legkérlelhetetlenebb ellensége.” Tehát a kommunizmus egy fajtája? — kérdezte tovább az újságíró. — Nem, hanem az antikom­­munizmus egy fajtája. Akkor is, ha a z o k a t a szólamokat használjuk, amelyekben min­ket neveltek és ha olyan köve­telményeket állítunk fel, ame­lyeknek a nyugati fülek számá­ra kommunista hangzása van, az antithézis lényegéhez tarto­zik, hogy a thézisnek nemcsak ellentéte, hanem bizonyos dol­gokban annak örököse eredmé­nye is. Hazánk nem kommu­nista politikusai még mindig a kommunizmus előtt állanak. Mi azon már túl vagyunk. Apáink a feudalizmust győzték le, mi a kommunizmust és azt, először a világon.” Ezért örül­tünk a megtisztelő tapsnak, ami igazolta hitünket, remé­nyünket, bizonyságot tett ar­ról, hogy gondolkodnak az em­berek. Az est fénypontja a kormány­zó ur rövid beszéde volt. A fia­talos, atléta termetű államfér­fi, igazán politikushoz illő, dal­lamos mély hangján igy üdvö­zölt minket: Kedves tanulók! Fiatalok, kik itt vagytok a széles világ­ból és akiknek a kezében népek jövője van helyezve, ahogy végig­nézek itt rajtatok, azt hiszem a jövő biztos kezekben van. Kö­szöntelek benneteket és rajta­tok keresztül szeretett hazáto­kat, kívánok nektek jó tanulást, békés életet. Vigyétek el hazá­tokba az amerikai nép vendég­szeretetének és alkotásainak jóhirét; tegyetek bizonyságot arról, hogy az emberi tehetség­­megbecsülése, értékelése előha. ladást, gazdagságot, békessé­get ad a nemzeteknek. — Kö­szönöm az előkészítő bizottság­nak és a főiskolák szervezetei­nek, hogy ezt a napot megren­dezték. Úgy érzem, hogy ezt a napot “Barátság Napjának” nevezhetjük. A viszontlátásig, Isten áldjon meg' A kormányzó ur imádkozása és áldást kívánása után a fris­sen hullott hótakarón autóbu­szokon visszaérkeztünk ki-ki az ő iskolájába. költséget, zavart és a világ előt. ri tekintélyünk megcsorbulását okozza.” Tekintélyünk szenved, mert képtelenek vagyunk idegenek­kel kellőképen megértetni ma­gunkat. Ezer külfödli képvise­lőnkből csak harminc tud a vendéglátó ország nyelvén ki­elégítő társalgást folytatni. Még kevésbbé tudjuk például a külföldön idegen nyelven megjelent hirlapi cikkek, köny­vek lényegét gyorsan megálla­pítani, hogy azokból az ottani politikai irányzat alakulására következtetéseket vonhas­sunk le. A cikk példákkal támasztja alá tételét. Nemrégiben orosz küldöttség érkezett Lybiába, köztük tizenöt arabul beszélő Amerika is tett lépéseket a nyelvtanítás szorgalmazására. Különböző kormányhivatalok állítottak fel nyelviskolákat. Egyedül a Georgetown Univer­sity 40 féle idegen nyelvű tan­folyamot hirdet. Ezek a nyelv­­tanfolyamok azonban meg sem közelitik az igazi szükségletet. Teljesebb és rendszeresebb nyelvtanitásra van szükség az Egyesült Államokban. Legjob­ban megoldhatná a kérdést egy közös irányitó szervezet, amelyben kormányhivatalok, egyetemek, kutató intézetek, külkereskedelemmel foglalko­zó nagyobb cégek és idegen nemzetek képviselői vennének Tészt. Ilyen szervezet a nyelv­­tanitás egész rendszerét uj és helyes irányba terelhetné. Az amerikai és orosz közoktatás Sokat hallunk mostanában a kommunista iskolák előnyei­ről. A szovjet állítólag több tu­dóst, mérnököt és technikust képez ki évenként, mint az Egyesült Államok. A szabad vi­lág biztonsága szempontjából, ez a tény hátrányosnak és nyugtalanítónak látszik, de ez még nem jelenti azt, hogy a mi közoktatásunk rendszere minden tekintetben az oroszo­ké mögött marad. Az Egyesült Államokban, úgy mint az orosz Szovjetben sokféle nép lakik, a legkülön­bözőbb faji és kulturális ha­gyatékkal. A nép tömege itt is ott is, igen nagy területeken oszlik fel. A közoktatásnak te­hát mindkét országban hason­ló problémákkal kellene meg­birkóznia. A szovjetben ezzel szemben a központi kormányzat kizáró­lagos hatalommal irányítja az iskolarendszer megszervezését, állapítja meg a tananyagot és Társadalmi események NAPTÁRA ÁPRILIS 12-ikán, vasárnap délu­­tán %4 órakor a Magyar Társadalmi Együttműködés irodalmi előadása a Magyar Református Egyház társa­dalmi helyiségében (8676 Dearborn Ave.). ÁPRILIS 20-ÁN a Lutheránus Ol­táregylet Bazárja délután és este társasösszejövetellel és vacsorával egybekötve. MÁJUS 4-én, vasárnap d. u. 5 órai kezdettel a Magyar Ameri­kai Demokrata Club 25-ik évfordulói bankettjét tartja a Gréz Hungarian Village-ben. MÁJUS 15, 16 és 18-án a Magyui Református Egyház Tavaszi Vásárja. MÁJUS 18-ikán, vasárnap, délután !tl órakor a Magyar Társadalmi Együttműködés irodalmi előadása a Független Magyar Református Egy­ház előadó termében. JUNIUS 8-án, vasárnap az Első Ev. és Ref. Egyház piknikje Handler’s Parkban. JUNIUS 15-én, vasárnap tartja évi nagy piknikjét a Magyar Tár­sadalmi és Atlétikai Club a Handler’s Parkban. JULIUS 20.-án a Magyar Refor­mátus Egyház egész napos piknikje a trentoni Handlers Parkban. JULIUS 27-én, vasárnap a Ma­gyar Lutheránus Egyház egésznapos piknikje a trentoni Handler’s park­ban. a tanítás módszereit. Az Egye­sült Államokban a közoktatás ügye kevésbbé kötött, mert a nyilvános tanintézeteken kívül, rengeteg magántulajdonban le­vő, független iskola és főiskola virágzik. Nálunk a kormány­nak sokkal kisebb szerepe van a közoktatás A kutatá­sokat előmozdítja és bizonyos speciális téren, mint a mező­­gazdasági kiképzés körül, bő­kezűen támogatja az iskolákat is. De a közoktatást elsősorban a helyi hatóságok feladatának tekinti, az államénak, a városé­nak, a községnek. A mi isko­láink ezért minden tekintetben a helyi szükséglethez alkalmaz­kodnak. De még lényegesebb a kü­lönbség az alapvető filozófiá­ban. A kommunista nevelés diktatórikus: felülről diktálják a módszereket, a központi kor­mány szolgálatára. A helyi szükségletek, az egyéni tekin­tetek — sem a tanulóé, sem a tanítóé — nem számítanak. Az orosz iskolákban a fegye­lem végtelenül szigorú. A tanu­lónak az utasitásokait “vitatko­zás nélkül” követnie kell. A ki­vétel: “vitatkozás nélkül” sok­szor előfordul a kézikönyvek­ben és ez nemcsak a tanulóra, hanem a tanítóra is vonatko­zik. Senkinek sincs joga a Marx-Lenin elmélet sérthetet­lenségét vitatnia. Épen ezért nincs válogatási lehetőség ab­ban, hogy a diákok mit tanul­janak. A kormány állapítja meg a tantárgyakat és ez min­denkire nézve kötelező. A kor­mány állapítja meg, hogy ki mit tanuljon. Az amerikai közoktatás éle­sen szemben áll ezzel a rend­szerrel. Az iskolában úgy mint az életben, az egyéniségen van a hangsúly. Az amerikai isko­la célja, az egyéniséget kifej­leszteni és ezért szabad válasz­tást engednek minden diák­nak, hogy életpályát válasszon magának, saját hajlamainak és érdekeinek megfelelően. A kommunista iskola első­sorban ipari kiképzésre törek­szik és műszaki és tudományos képzettséget kíván nyújtani, nem általános műveltséget, mint történelmi, irodalmi vagy művészeti ismereteket. Az ame­rikai nevelés a kétféle szellem ellensúlyozására törekszik. Az amerikai felfogás szerint, a közoktatás célja, hogy egyéni­ségeknek teljes és boldog életet biztosítson, az orosz szerint, hogy műszakilag képzett' had­sereget állítson az állam szol­gálatába. A íegyelem az ameri­kai iskolában háttérbe szorul. A tanárok szándékosan előse­gítik az elméletek és rendsze­rek legszabadabb bírálatát, mert szerintük csak a szabad eszmecsere révén juthat az igazság diadalra. A szovjet iskolája alapos ki­képzést nyújt a diáknak abból a célból, hogy az állam politi­kai céljait előmozdítsa. Az amerikai nevelés az egyének életének feljavításával kívánja a társadalom jólétét szolgálni; nem lehet kétséges, hogy az utóbbit választjuk, ha szaba­don tudunk választani. RÉGI PERZSA MONDA BESZÉLI: A perzsa uralkodó megkér­dezte egyszer országa három legbölcsebb emberétől, hogy mit tartanak ők a legnagyobb szerencsétlenségnek. Az első igy felelt: “Legna­gyobb szerencsétlenség, ha az ember gyógyithatatlanul be­teg”. A második véleménye ez volt: “A legnagyobb szeren­csétlenség, ha az ember meg­öregedett és sem vagyona, sem szolgája, sem rokona nincsen.” A harmadik mondta a leg­okosabbat: “A legnagyobb sze­rencsétlenség, ha az emberhez köszönt a halál és életéből sem­mi jócselekedetet sem tud magával vinni a másvilágra.” -----------------------­FOGGIA, OLASZORSZÁG­BAN egy drogériába betörtek, kiürítették a pénztárt, egy csomó árut összeszedtek s az­zal eltávoztak. Azonban távo­zás előtt egy állványt feldön­töttek, melyen parfümök vol­tak. A rendőrség a gyanús egyéneket előállította s két embert, akiken erős parfüm illatot éreztek a betöréssel vá­doltak s meg is találták náluk a lopott holmit. A parfüm árul­ta el őket. NYUGAT NÉMETORSZÁG idén januárban 127,557 auto­mobilt gyártott, decemberben 56,150-at. Cardinal Movers Modern Vans with Local License Local & Long Distance Piano Movers Our low overhead means low moving- costs to you Household & Office Furniture For Free Estimates Call TYler 5-7568 5245 BROOKLYN If no Answer call TEmple 3-9381 (11-14) Labdarugók figyelem! Az Allen Parki Fehér Szarvas labdarugó csapat 2-3 jó technikájú fiatal játékost keres. Csakis sportszerű életet élő játékosok vétetnek figyelembe Érdeklődők hívják Mr. Szikszay-t a DUnkirk 2-9055 számon. (10-11) A Szabad Építők Szövetsége vállal: Házak külső és .belső betonfalazását, színes tégla vagy terméskő kiképzéssel. Külső — belső festési, leválasztási, átalakítási, tile mun­kákat, teljes konyha, basement, attkk kiképzését mindenféle faipain, elektromos munkát, elektromos gépek javítását, uj kertek létesítését és karbantartását. Cim: 1112 Wheelock St., Detroit 9, Mich. Phone No.: VInewood 2-6622, vagy VI. 2-7330 Hol kapható a DETROITI ÚJSÁG ALS GROCERY 835 West End Avenue THE BASIK SALES CO. (volt Hirschfeld-féle üzlet) 7724 West Jefferson Avenue szemben a Solvay gyárral BELLAK’S PARTY STORE 7900 West Jefferson Avenue FRED’S PATENT MEDICINE 8901 Dearborn Avenue ' Corner Harbaugh Street FAMILY NEWS STAND Monroe Avenue a Family szinház előtt TRIANGLE NEWS Griswold Cor. Michigan and Lafayette MAJESTIC NEWS Michigan és Woodward sarok---------•-«§ yst-'----------GYÁSZJELENTES Alulírottak nagy fájdalomtól megtört szívvel jelent jük, hogy ked­ves férjem, szeretett jó édesapánk, nagyapánk, rokonunk és jóbarátunk id. Lada Károly áldásos életének 68 ik évében, 1958. március hó 7-én, pénteken reggel 6 óra 15 perckor, 3 napi betegség után átadta nemes lelkét Teremtőjének a Delray General kórházban. Kedves halottunkat 1958. március hó 10-én, hétfőn reggel 10 órakor Szőlősy K. János magyar temetésrendező Lincoln Parkban, Michiganben lévő halottaskápolnájából kísértük utolsó földi Htjára és Nt. Asbóth Gyula lutheránus lelkész ur által végzett gyászszertartás után a Cadil­lac Memorial temetőben helyeztük örök nyugalomra. Az elhunyt Vas megyében. Felsőmesteri községben született. 1905- ben jött az Egyesült Államokba, azóta állandóan detroiti lakos volt. LEGYEN ÁLMA CSENDES! NYUGODJÉK BÉKÉBEN ! GYÁSZOLJAK: Mcgszomorodotl szivü felesége: özv. id. Lada Károlync, született Bors Juliánná; Bánatos szivü gyermekei: Margit, férjezett Meier Royné és csa­ládja, Károly és neje, Ella, férjezett Merrow Alvinné és családja, Theodore és neje; Unokái: Charles, Margit, Judy, Mike; Komái, nászai, sógorai, sógornői; valamint közelebbi és távolabbi rokonai, jóbarátai, ismerősei és szomszédai. köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk szívből fakadó, hálás köszönetét mindazoknak, kik kedves férjem, illetőleg szeretett édesapánk, nagyapánk halálakor fájdalmunk enyhítésére siettek, részvétüket kifejeztek, halottvivők vol­tak, ravatalára virágokat helyeztek, részvétkártyákat küldtek, temetésén megjelentek, utolsó földi utján elkísérték és autóikat a temetési menet rendelkezésére bocsátották.1 Megkülönböztetett köszönet és hála szavai érjék Nt. Asbóth Gyula lutheránus lelkész urat a megható és vigasztaló gyászszertartás­ért; Sölösy K. János magyar temetésvendező urat, aki kegyeletesen ren­dezte a temetést. Detroit, Michigan, 1959. március hó 12-én. özv. id. Lada Károlyné 8354 THADDEUS ST. A NEMZETKÖZI DIÁK-N APON (Folytatás az első oldalról) közben, mintha a földből nőt­tek volna ki, megjelent előt­tünk két orosz fiú, hogy bocsá­natot kérjenek mindenért. Ne­kik, mi megbocsátottunk, ők itt születtek az Egyesült Álla­mokban. Élményeink száma olyan magas, hogy nem is tu­dom mi volna a legmegkapóbb, mi volt számunkra a legszebb, legérdekesebb, amiről beszá­moljak. Sokat írhatnék a csi­nos, szép európai, amerikai, ka­nadai lányokról, daliás fiukról, az ázsiai, afrikai diákok ked­vességéről, magyar társasá­gunk összetartásáról. Vagy a detroiti Független Magyar Re­formátus Egyház lelkészéről, Nagy Pál János tiszteletes úr­ról és a nagytiszteletü asszony­ról, akik bár az elnökséget megtisztelő hely egyikében ül­hettek volna, ahol G. Mennen William Day, a bizottság el­­— feleségével, Philip A. Hart kor, mányzóhelyettes, Mr. & Mrs. William Day, a bizotttság el­nöke, és számtalan nemzet kö­vete foglalt helyet, de ők in­kább ültek velünk, a diákok között, hogyha tanácsra, fel­világosításra volt szükségünk azonnal megadhassák. A nap folyamán az 1650 megjelent tanuló megnézte az Oldsmobile müvek központját, a főváros hivatalait, az egész­ségügyi laboratóriumát, az új­ság szindikátust az állam kor­mányzatának ügyvezetéseit, gazdasági intézményeit. Az egymással való ismerke­désre is volt idő. Barátságosan ismerkedett az indonéz a ma­gyarral, laosi diákok a néme­tekkel, nigériai az afganisztáni­val. Nem volt határ, csak em­ber volt. Fiatal, tetterős, barát­ságos ifjúság, amely este a “square dance” bemutatója után együtt táncolta Amerika jellegzetes népi táncát. Jólesett látni azt a nagy tü­relmet, mellyel a kormáyzói pár három órán keresztül ült vagy állt a fényképezés alatt, mig minden nemzettel külön felvételt csináltak, hogy majd azokat egy emlékalbumba meg­örökítsék. Kevés nemzet fiai kaptak tapsot, amikor felmentek a fényképező dobogóra, de ami­kor a mi kép viseletűnk a “HUNGARY” feliratú táblával az emelvény felé tartott, ahol a kormányzói pár mosolyogva várt, ösztönszerü, viharos tap­sot kaptunk. Tudjuk, hogy ez nemcsak nekünk szólt. Szólt ez szabadság-szerető nemze­tünknek, a harmincezer hősi halottunknak és az emigráció­ban élő, hazájukat forrón sze­rető magyaroknak, egyszóval szólt a taps annak a magyar­ságnak, amely a huszadik szá­zad történelmének folyamát megváltoztotta és bizonyságot tett arról, hogy jövője van, re­ményét nem veszítette el, hogy él és szabadon, függetlenül akar élni.

Next

/
Thumbnails
Contents