Detroiti Ujság, 1958 (48. évfolyam, 4-46. szám)

1958-03-07 / 10. szám

Wiraflo C.F. 3Ö3 Maple St. F^rth Amboy, N.J, PUBLISHED EVERY FRIDAY 1 a CENTS A COPT DETROIT HUNGARIAN NEWS AN AMERICAN PAPER — PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE Detroit, Michigan — 7907-11 West Jefferson Avenue — Telefon: VJnewood 2-0414 10c EGT PÉLDÁN! LAPUNK MAI SZAMA 8 OLDAL VOL. 48. ÉVFOLYAM. — “A MAGYAR ÚJSÁG FOLYTATÁSA Consolidated paperB: — “Detroit Journal" — “Hungarian News" — “Hungarian Dally" — “Flint and Vicinity." 1958 MÁRCIUS 7. teolradt lapok: “Detroiti Hírlap" — “Magyar Hírlap" “Magyar Napilap" — “Flint éa Vidék«." NUMBER 10. SZÁM. Amerikai magyarok tiszteletadása a tudomány két nagyembere előtt RÉVÉSZ KÁLMÁN a magyar bizottság elnöke A People-to-People Program Nemzetiségi Bizottsága, a Wal­­dorf-Astoriában, N.Y., 1958. március 15-én, szombaton es­te rendezendő díszvacsorája előtt, a William Penn Frater­­nális Egyesület fogadást ren­dez, 6 órai kezdettel, Dr. TEL­LER EDWARD és Dr. WERN­­HER von BRAUN tiszteletére. Ezt jelentette be Judge JU­VENAL MARCHISIO, a Nem­zetiségek Bizottságának orszá­gos elnöke és RÉVÉSZ KÁL­MÁN, a William Penn Frater­­nális Egyesület központi elnö­ke. RÉVÉSZ elnök nagylelkű ajánlatát, Egyesülete vendég­­szerető készségét MARCHISIO biró, a Nemzetiségek Bizottsá­ga nevében, köszönettel és elis­meréssel fogadta. A fogadáson Dr. TELLER és Dr. von BRAUN ünnepeiteken kivül résztvesz­­nek a vacsora díszvendégei. Amerika két vezető tudósa, Dr. TELLER és Dr. von BRAUN a Nemzetiségek Bizottsága ez évi vacsoráján a People-to-Peo­­ple mozgalom emlékérmét kap­ják meg. Judge MARCHISIO hangsúlyozta, hogy e kitünte­tésben csak olyan idegen szár­mazású amerikai állampolgá­rok részesülhetnek, akik befo­gadó hazájuknak kiváló szolgá­latot tettek. Judge MARCHI­SIO, a New York Domestic Re­lations Court birája, akit EI­SENHOWER elnök nevezett ki a Nemzetiségek Bizottsága el­nökéül, közli, hogy Dr. TEL­LER és Dr. von BRAUN elfo­gadták a kitüntetésre vonatko­zó jelölést és jelen lesznek a te­­ritékenkint $50.00-os vacsorán. Judge MARCHISIOT 1956 szep­temberében nevezték ki a Nem­zetiségek Bizottsága elnökévé. Azóta bizottságába 37 nemzeti­ségi csoportot vont be, amelyek megfogadták a Bizottságba va­ló belépésük alkalmával, hogy a 35 milliónyi idegen szárma­zású és még az első nemzedék­hez tartozó amerikaiak köré­ben mozgalmakat fognak éb­­rentartani a célból, hogy más országok népeivel való fokozott érintkezés által a nemzetközi egyetértést, szabadságot és bé­két elősegítsék. Dr. TELLER Magyarorszá­gon született, saját elhatározá­sából lett amerikai állampolgár és úgy ismerik, mint világhírű atomtudóst, a “hidrogén-bom­ba atyjá”-t. RÉVÉSZ KÁLMÁN, a Wil­liam Penn Fraternális Egyesü­let elnöke, rámutatott arra, hogy a díszvacsora napja, már­cius 15-e véletlenül éppen a magyarok “Függetlenségi Nap” ja és igy a vacsora kettős ün­nepet jelent. Szerinte az Egye­sült Államok minden részében élő magyarszármazásu ameri­kaiak tekintélyes számban lesz­nek jelen az ünnepen, hogy el­ismeréssel adózzanak Dr. TEL­LER és tudós-társa, Dr. von BRAUN teljesítményeivel szem­ben. AZ ELŐ MÁRCIUS Mint minden esztendőben eddig, úgy ebben az esztendő­ben is — de talán sokkal több tartalommal és még több ben­sőséges átérzéssel készülünk di­csőséges szabadságharcunk em­lékének felidézésére, ünneplé­sére. Nem kis feladat ez ma, amikor utána vagyunk az “atomkorszak” legcsodálato­sabb és az egész szabad világ őszinte tiszteletét és bámula­tát kiérdemelt 1956. évi okt. 23-i legújabb magyar szabad­ságharcnak. A szabadság esz­méje, a független Magyaror­szág eszméje, amely 1843-ban indult el a maga utján, alig egy évszázad alatt minden élő magyarnak fényes üstököse, Csaba királyfi tündöklő — most joggal mondhatjuk — fel. felé Ívelő, a magyarság igazi felszabadulását jelentő útjára jutott el. Mi, utódai apáink 1848-as szabadságharcának, méltók maradtunk az ő “szent szabadságért” folytatott har­cának. Az ő szellemükben to­vább haladva legújabb korunk minden borzalmát felülmúló támadással szemben folytatott uj szabadságharcunkkal, a vi­lág szabadságáért folyó hátai­­mas jelenkori küzdelemnek nemcsak kovászaivá, de ezen túlmenően cselekvő, kezdemé­nyező és a jövő kihatásaiban felmérhetetlen lehetőségét is magában rejtő részeseivé vál­tunk Csak tőlünk és kizárólag csak tőlünk függ az, hogy apá­ink, testvéreink, rokonaink hő si vértanú vére, hőn szeretett szülőföldünk javára ezután a valóságban az életet és necsak mások érdekében hozoitt áldo­zatot jelentse. Az élő március sorsszerűén mutatja a magyar utat. Vala­mikor március langyos szellői lobogtatták meg Rákóczi sza­badságért kibontott lobogóit. Az esernyős tüntetésnek indu­ló, a Nemzeti Muzeum előtt gyülekezett márciusi ifjúság nagyszerű lelkesedése megindí­totta a dicsőséges 48-as szabad­ságharcot, a szabadság, egyen­lőség és testvériség jelszava alatt. Akkor Is orosz csizmák ta­posták el hazánk szabadságát és orosz fegyverek gyilkolták halomra a magyarság szine vi­rágát. De Világosnál, az ottani •fegyverletétellel nem ért véget a dicsőséggel induló szabadság­­'harc. A harcban, fáradtságban, nélkülözésben, üldöztetésekben és fenyegetések között élő ma- 1 gyarság továbbra is kitartott-­­ha szótlanul is — a maga sza­badságharc mártirvérével meg­­| szentelt igazságos és jogos kö vetélései mellett' és végül is részben megvalósult az 18Q7-es kiegyezésben. Idézhetnénk oldalszámra en­nek a nagyszerű szabadsághar­cunknak a politikai és társa­(Folytatás a 4-ik oldalon) Magyar zászlószentelési ünnep Nt. TÓTH TIBOR A detroiti Magyar Reformá­tus Egyház népe magyar'zászló­­szentelési ünnepet tart március 9-én, ' vasárnap délután, egy órai kezdettel, ünnepi disz­­bankettei egybekötve. Megvalósul most már gyüle­kezetünk régi vágya: Amerikai Majgyar Református Templo­munkban ott lesz az amerikai zászló mellett a magyar zászló is. Eszünkbe juttatja ez a zász­ló, hogy honnan indultunk el, mi amerikai magyarok. Szabad nagy Amerikának a polgárai vagyunk, amelynek hűséggel tartozunk, alávetve magunkat törvényeinek, szokás ainak, mégis eltörülhetetlenül visel­jük az óhazai anya bélyegét. Vannak közöttünk olyanok, akik már nem magyar földön születtek, vannak olyanok, aki­ket csak már' édesanyjuk taní­tott meg magyarul beszélni. Vannak olyanok, akiknek gye­rekei már nem magyarul be­szélnek, nem is értik a magyar szót. És mégis, magyarságunk bennünket összekapcsol. Össze­kapcsol bennünket nemzedékek öntudata, akarata és hagyo­mányai Mi az, hogy magyar? Magyar minden, amit mi, apáink és őseink egyaránt magyarnak éreztünk és magyarnak tu­dunk. Magyar minden, amire mi magyarok emlékszünk, ma­gyar minden, amiért és ami ál­tal egymáshoz kapcsolódunk, egymásért érzünk, egymást testvérünknek valljuk. Legyen a zászlószentelési ün­nep újabb bizonyságtétele an­nak, hogy mi amerikai magya­rok összefogunk s a magyar jövőért kitartóan dolgozunk. Akkor a félárbócon lengő, gyászfátyolos magyar zászló újra felszáll és Magyarország szabad és boldog lesz! Ki akarják szélesíteni a Woodward Avenuet Miriani polgármester 2 mil­lió dollár összegű bondot akar kibocsátani, hogy annak ösz­­szegét felhasználhassák a West Woodward kiszélesítésére a ré­gi városházától a Jefferson Avenueig. A tervek szerint a ki,szélesí­tési munkát 1960. nyarán kez­denék meg. •---------------------------­Most már gyalog járhat a járdán Michael Hogan 22 éves fiatal­ember Detroitban a belváros­ban felhajtott a járdára kocsi­jával, mert nem akart két ház­tömböt megkerülni. A gyerme­kek ijedten futottak a járdán haladó kocsi előtt, mely tele­fröcskölte sárral a kirakatokat s azután visszatért a kocsiutra. A rendőrség elfogta Hogant s a forgalmi biró elitélte 15 hét­végi börtönbüntetésre és két évre visszavonta tőle a hajtási engedélyt.----------—-------------­EAST ORANGE, New Jersey­ben 13.3 inches hó esett este, úgy hogy sok autós az elakadt kocsiját az ut szélén hagyta s másnap reggel látták, hogy a hó az autók első ablakáról le van kaparva s a rendőrség tic­ket] e volt azon, szabálytalan parkolásért. A rendőrségen azt mondták, hó ide vagy oda, mindegy, szabálytalan parko­lásért ticket jár. Viseljünk nemzetiszinü kokárdát március 15-én! A piros-fehér-zöld szin, akár­csak a magyar név, megérte világszerte azt, amit Petőfi Sándor megjövendölt számára: “A magyar név megint szép lesz; Méltó régi nagy híréhez”. rikai Magyar Szövetség, Kováts óbester Emlékház, 1761 “R” Street, Northwest, Washington 9, D. c. (Telefuiiözám: NOrth 7-3115) Felemelik a postai szállítási dijakat Március 15-ikét világszerte megünnepli ismét a szabad vi­lág magyarsága a hagyomá­nyos keretek között. Immár másodízben ünnepel velünk együtt az 1956 okt. óta világ­gá kergetett véreink sokasága. Sok helyütt olyan fiatalember szavalja el a “Talpra ma­gyar”-!, aki éppenugy orosz gyi­­lokkal állott szemben, mint va­lamikor a legendás hirü Petőfi a segesvári csatatéren... A szabad világ magyarsága 200,000 olyan menekülttel erő­­södöttt meg, akiket ismét' az orosz imperializmus tett föl­dönfutóvá. Ma már nem elszi­getelt probléma az óhazai több mint tiz millió testvérünk szen­vedése, hanem a világpolitika egyik legfájóbb sebe. Ezt a se­bet begyógyítani valamennyi­ünknek szent kötelessége. 1848 óta március 15-ike min­den tavasszal uj hitet önt a magyar telkekbe. Viseljük e napon — és minden magyar ünnepen — nemzeti színein­ket: méltóságteljes tiltakozásul az óhazai elnyomással szemben és reménykedésünk jeléül, hogy virrad még szebb jövő rabszolgasorsra kárhoztatott népünkre. Az Amerikai Magyar Szövet­ség beszerzési áron, darabon­ként 15 centért bárkinek címé­re készséggel küld piros-fehér­­zöld kokárdát. Jóminőségü mü­­selyemből készült, szép kivite­lű, “guvrirozott”, azaz ráncba rakott hazafias jelvények ezek, melyek kabát-hajtókán, női blúzon egyaránt mutatósak. Százas tétel rendelésnél még külön 10%-os árengedményt sikerült a gyárosnál kieszkö­zölni, tehát ez esetben $13.50- et kell csak beküldeni minden 100 kokárdáért e címre: Ame-A szenátus megszavazta azt a itörvényj avaslatot, mely sze­rint az egyszerű helybe külden­dő levél dija 4 cent, vidékre me­nő levél dija 5 cent lesz 1958. július elsejétől. Ez a díjszabás 1961. június 30-ig lesz érvény­ben s akkor majd dönteni fog­nak, hogy ez a díjszabás to­vábbra is érvényben marad-e, vagy megváltoztatják. A másodosztályú és harmad­osztályú postadijak felemelése felett még nem határoztak. Az A munkanélküliek közül so­kan már nem kapnak munka­­nélküli segélyt s még többnek hamarosan le fog járni az az idő, meddig segélyt kaphatnak a jelenlegi törvény alapján. Michigan állam törvényhozá­sa elé javaslatot terjesztettek A m r • rr 30 cipó Atlanta, G orgoában az otta­ni nagy cipőüzletben bement egy férfi s azt mondta cipőt akar venni. Hoztak is kiválasz­tásra neki cipőket, többet fel­próbált, míg végül az egyiknél megállapodott Ez jó cipő lesz nekem, ké nyelm'esen áll a lábamon. Le­gyen szives az öreg cipőmet be­csomagolni, addig még egy pár lépésit teszek, hogy biztos le­gyek abban, hogy nem fog szo­rítani. Azzal ide-oda járkált az üzletben, mig a tulajdonos az öreg cipőjével a csomagolóhoz ment. újságok szállítási diját 30 szá­zalékkal számítják emelni.. Ugyancsak emelni kivárnák a csomagok szállítási diját is. A postások fizetésének eme­lését is elhatározták, de hogy mennyivel a fölött még nem döntöttek. A postadijak emelése által a postahivatal, — az összes díj­emelést számításba véve, — azt reméli, hogy évenkint 527 mil­lió dollárral többet fog bevenni. be, hogy azok, akik az eddigi törvény alapján 26 hétig mun­kanélküli segélyt kaptak már, vagy a 26 hét ezután telik le, 1958-ban további heti segélyt kapnak és pedig az eddig ka­pott segélyösszegnek 75 száza­lékát. A vevő egyszerre csak az aj­tónál termett s azzal a kijelen­téssel, hogy ez éppen olyan ci­pő, amilyet akartam, kilépett az ajtón — fizetés nélkül, — s azután eltűnt az utcán járó­kelő tömegben. Mire a keres­kedő utána rohant, már nem látta sehol. WASHINGTONBAN március 29-én fogják tartani a cseresz­nyefák virágzásának ünnepé­lyét. ARTHUR T. ERWIN, 83 éves ember beiratkozott a Whittier, kaliforniai kolégiumba rendes tanulónak, mérnöki oklevelet akar* szerezni. Törvényjavaslat Michiganben a munkanélküli segély kiterjesztéséről FT. BÉKY ZOLTÁN az Amerikai Magyar Református Egyház első püspöke Ft. BÉKY ZOLTÁN PÜSPÖK A Független Amerikai Ma­gyar Református Egyházak képviselői február 21-én tartot­ták 6-ik Alkotmányozó és Ke­rületi gyűlésüket Duquesne, Pa.-ban, ahol 34 esztendővel ezelőtt a Független Egyház ala­kult. Az Alkotmányozó gyűlés fő­tárgya azoknak a módosítások­nak törvénybe iktatása volt, melyeket a múlt évi kerületi gyűlés küldött le az egyházak­hoz döntés végett. Ezek a mó­dosítások az egyház hivatalos nevére és a püspöki tiszt fel­állítására vonatkozik. A módo­sításokat az egyházak elfogad­ták s igy az Egyház hivatalos neve: Amerikai Magyar Refor­mátus Egyház lett s első püs­pökévé pedig Ft. BÉKY ZOL­TÁNT választották meg. Ft. Béky Zoltán nemcsak az amerikai magyar református­­ságnak, hanem az egész ame­rikai magyarságnak egyik leg­kiválóbb vezéregyénisége. Har­minc esztendeje szolgálja tör­hetetlen hittel és fajtájának olthatatlan szeretetével az amerikai magyarságot és Egy­házának népét. Kiváló képzett­ségével, tüzes szónoklataival, előadásaival nemcsak itt, ha­nem Világkongresszusokon is felmérhetetlen szolgálatokat tett úgy az itteni, mint az óha­zai magyarság ügyének. Min­den igaz magyyai' ügynek fa­natikus harcosa. Esperessége alatt egyházmegyéje egyházai­nak számát megkétszerezte. Főesperessége alatt uj egyhá­zakkal növekedett a Függget­­len Egyház és nemcsak belül, hanem kivül is megerősödött. Mint egyetlen magyar refor­mátus egyház._tagja..lett a 4P millió tagot számláló Keresz­tyén Egyházak Nemzeti Taná­csának. Béky püspök tagja a Refor­mátus Egyház Világszövetsége igazgatóságának, a Kormány­zói Menekültügyi Bizottság al­­elnöke, az ősi Sárospataki The­­ológia tb. tanára, a Reformá­tus Egyesület alelnöke, stb. Személyében a Függ. Egyház legmagasabb kitüntetése való­ban a legméltóbb egyéniségre esett. Püspökké szentelése magasz­tos szertartás közt ment végbe egyházkerületi gyűlés kereté­ben. A szertartást Ft. Borshy Kerekes György tb. főesperes, Nt. Szőke István .kerületi fő­jegyző, Nt. Nagy Lajos nyugati és Nt. Csordás Gábor keleti egyházmegyék esperesei vé­gezték. Ft. Béky Zoltán püspök urat lapunk olvasótábora nevében szeretettel köszöntjük. A magyar művészek hangversenye szépen sikerült Március 4-én. kedden este tartották az International In­stitute nagytermében a mene­kült. magyar zeneművészek hangversenyüket, a termet tel­jesen megtöltő lelkes közönség előtt, akiknek nagyrésze ma­gyarokból állt. A hangverseny felülmúlta a közönség várakozását s igazi nagy zenei esemény volt. Würtzler Béla, gordonkamű­vész több szólószáma, elragadó szép volt Fivére Würtzler Arisz­tid, hárfamüvész szólószámait ugyanolyan művészettel adta elő, mint fivére a gordonkaszá­mokat. Mindkét művész játé­kából a melódiák, mint hang­­virágok hullottak a hallgatók leikébe s megtöltötték azt az­zal a csodás boldogsággal, amit csak a 'tökéletesen előadott ze­ne tud kelteni. A világhirü Albert Ferenc hegedűművész tökéletes hege­dűszóló játékával remekelt s olyan szépen szólt hegedűje, mintha abból az ember érzés­­világának titokzatos szellemei keltek volna életre, hogy elbá­jolják hangjuk színével, dalla­mával a közönséget. Különösen tetszett a Csárdajelenet, mely a magyar lelkekelt ragadta ma­gával a magyar érzés álomvi­lágába. Gyönyörűek voltak a művé­szek együttesei s a jelen volt közönség a legnagyobb elisme­réssel jelentette ki, hogy na­gyon ritkán hall ilyen szép hangversenyt. A kisérő zenét zongorán Lawrence La Gore kitünően játszotta a szólószámokhoz s ezzel sokban hozzájárult a hangverseny sikeréhez.

Next

/
Thumbnails
Contents