Detroiti Ujság, 1958 (48. évfolyam, 4-46. szám)

1958-11-14 / 46. szám

PUBLISHED EVERY FRIDAY 10c CENTS A COPY DETROIT HUNGARIAN NEWS AN AMERICAN PAPER — PRINTED IN THE MAGVAR LANGUAGE Detroit, Michigan — 7907-11 West Jefferson Avenue — Telefon: VInewood 2-0414 lAFLNK VIA1 SZAMA 8OLDAL 10c eui PÉLDÁNY VOL. 48. ÉVFOLYAM. ' hi Mu ► . M J- “A MAGYAR ÚJSÁG FOLYTATÁSA JjKSiM ^»«jour^r; 1958. NOVEMBER 14. <«oiYadt lapok “0«troitJ Hírlap” — “Magyar Hírlap* “Magyar Kapllap*' — “Flint 4s Vidék«.“ NUMBER 46. SZAM. ................ - - - • s* * ’ mmmmmrn SZABADSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK! TOLLAS TIBOR Carnegie Hall-beli beszédének vázlata A sokat emlegetett magyar elnyomás Ezzel a felirattal bocsátja út­jukra ezidei karácsonyi bélye­geit az Amerikai Magyar Szö­vetség. Ezzel igyekszik egész Amerikaszerte, sőt tengerentúli országokban is hangsúlyozni az Egyesült Államok Kossuth-pos­­tabélyegeinek igazi értelmét, időszerűségét és fontos üzene­tét. Innen a vasfüggönyön bár­hová, bárkinek küldünk leve­let, karácsonyi köszöntést: el ne mulasszuk a hátlapra ra­gasztani a Szövetség karácsonyi bélyegét. Ily módon tömören, de félreérthetetlenül kiálthat­juk ismét a szabad világ lelki­ismeretébe: “FREEDOM FOR HUNGARY!” Gyönyörű kiállításban, a Scranton pennsylvaniai Eureka Specialty Printing vállalat há­­romszinü nyomásában jelentek meg ezidén a Szövetség kará­csonyi bélyegei. Koszorusné Fülöp Gabriella tollrajzában elevenedik meg Kossuth Lajos magas homloku, markáns feje, emlékéremre alkalmazva. Egy­behangzó szakvélemények sze-Hirek a magyarokról Magyarországból érkezett hí­rek szerint az októberi szabad­ságharc másodk évfordulóján teljes készenlétben állt a rab­szolgatartó orosz hadsereg és annak magyarorszgi hóhérse­­rege, a Kádár-kormány AVÓ- sai, hogy megakadályozzák az esetleges kitöréseket az elnyo­mottak részéről. A temetők csendje volt az egész ország­ban. Úgy azokban a napokban, mint halottak napján, még azt is megfigyelték a vörösök ké­mei, az AVO-sok, hogy ki mer kimenni a temetőbe, hogy hősi halottjának sir j ára koszorút helyezzen. A nevét felírták s bünlistára helyezték. Londonból érKezik a szomorú hir, hogy az odamenekült ma­gyarok százai az utcára kerül­tek, mert a munkacsökkenés rint ez az AMSz egyik legjob­ban sikerült karácsonyi bélye­ge, úgy a művészeti tervezést, mint a technikai kivitelezést, főként pedig örökérvényű poli­tikai üzenetét tekintve. Ivenként mindössze egy dol­lárt kérünk ezért a 64 bélye­gért, amivel megannyi címre juttathatjuk el mondanivalón­kat. Sürgessük ily módon a közvéleményt, — ne nyugod­jék bele az óhaza népének rab­szolgaságába! Az Amerikai Magyar Szövet­ség elegendő karácsonyi bélye­get nyomatott ahhoz, hogy kö­zös jóakarattal 3 millió 200 ezer címre eljuttathassuk fo­hásznak is beillő üzenetünket. A bélyegeket két országos test­­vérsegitő intézményünk kikül­di tagjainak; egyházaknál, egyleteknél, az AMSz helyi osz­tályainál szintén kaphatók, avagy megrendelhetők közvet­lenül a Szövetség fővárosi köz­pontjától: Kováts óbester Em­lékház, 1761 “R” St., NW Wash­ington 9. D.C. folytán a gyárak elsősorban a menekülteket bocsátották el. Ezek és sok más menekült, aki­nek azelőtt sem akadt állandó munkája, hajléktalanul bolyori­­ganak, nincs hova menjenek, mert lakájukból is kitették őket, mert nem bírták a lakbért fizetni, a parkokban vagy a hi­dak alatt egy szál ruhájukban alszanak, vagy egész éjjel ide­­oda bolyonganak, hogy meg ne fagyjanak. Nappal azután a nyilvános épületekben, könyv­tárak, múzeumok, templomok padjaiban, bankok folyosóin al­szanak. Senki se törődik velük. Mindezt a British Council of Churches, az Angol Egyházak Tanácsa jelenti. Tehát hiteles hir. Ezek az angliai menekültek az igazi “Krisztus Arcu”-ak, mert leri róluk a Kálváriát járó Megváltó szenvedése. Hungaricus. Most van éppen ezekben a napokban 2 éve, hogy Európában a Du­nánál világtörténelmi jelentő­ségű felkelés tört ki. Addig csak jeleket kaptak a világ fi­gyelői a szenvedő Európából. Ez volt az a pillanat, amikor 10 millió ember rázta meg a nagy börtönrácsokat tanulság ul, hogy: “így nem lehet tovább élni”. Mert 100 millió rabszolga él a vasfüggöny mögött az északi Balti tengertől le a Balkánig. 12 éve várják a szabadságot. Mi az oka, hogy mégis ez a tízmillió fegyvertelen magyar szállt szembe a világ egyik leghatalmasabb szárazföldi hadseregével? Mert a magyarság ezer éven keresztül mindig független akart lenni. Amikor egy nép elér önálló szellemiségének ál­lapotába, lerázza láncait. így önállósította magát Amerika is függetlenségi harcában. A nemzet legnagyobb ünnepe a “Függetlenség Napja” a füg­getlenség ünnepe lett. így te­remtette meg a szabadság ha­záját. Mi a barbár keleti hordák el­len mindig, minden században, minden nemzedékünkben újra §s újra kezdtük ezt a harcot. 1240-től 1956-ig történél­­münk a függetlenségi harcok sorozata. IV. Béla, Zrínyi, Rákóczi, Kossuth és a nov. 4-i halá­los hajnalnak üzenete, Nagy Imre “utolsó segélykiáltása” egy-azon szellemet tükröz. A Szovjet legázolásának novemberi hajnala ... Milyen volt ez a hajnal? Új­ból hallom a szovjet ágyuk bömbölését, harckocsik vonu­lását, géppuska tüzét. Látom társaimat, akikkel éveken ke­resztül együtt éltem börtönök­ben, és látom a fiatal egyete­mistákat és munkásifjakat, amint egy szál puskával háztól­­házig szőkéinek, némelyik ösz­­szerogy s testére nemzeti szinü zászlót borítanak ismeretlen asszonykezek. Látom a 13-14 éves gyerekeket, benzines pa­lackokat szorongatva, vagy el­hagyott ágyuk mögött. Látom azt a fiatal leányt, ki a szűk utcában testét dobja a rohanó harckocsi elé. Az hirtelen meg­áll, egy sápadt szovjet tiszt száll ki belőle, s hogy mind báti abban körülveszik asszo­nyok és gyerekek, zavarodottan kérdezi: Hol vannak az impe­rialisták? Hol vannak az angol, amerikai csapatok? S mikor megérti, hogy itt csak leron­gyolódott, egyszerű emberek vannak, kik szabadságukért harcolnak, leteszi a fegyvert s átáll a felkelőkhöz. Igen... ez volt az a hajnal, amikor egy ország birkózott a halállal. S miután már minden elveszett, padlásszobákba s erdők bar­langjaiba menekült két-három ember, s megmaradt kis rádió­­készülékükkel (a Róka-adó) az utolsó segélyt kérik. Ma már tudjuk és soha sem felejtjük el legalább a szándé­kát annak a kétezer angol diák­nak, akik fegyvert követeltek kormányuktól. Ma már tudjuk, )hogyan gyújtotta fel a francia' diákság Páris szivében a kom­munista párt székházát és szer­kesztőségét. Ma már tudjuk annak az egyetlen fiatal svájci katonának az útját, aki svájci szokás szerint kivette szekré­nyéből katonaholmiját, háti­zsákba tette, s elindult a ma­gyar határra, s ott felöltözött. Ez volt az egyetlen külföldi katona, aki Nyugatról a magyar földre jött segíteni. Ma már tudjuk, mennyire fél­revezették Ázsiát a szovjet ügynökei és ezért nem állhat­ták mellénk erkölcsi erejükkel. Azóta Indiának nagy fia, Gan­dhi utóda, Néhru bizalmasa Ja­­yaprakash Narayan már sze­mélyesen eljött hozzánk és raj­ta keresztül egyre többen isme­rik fel Ázsiában is szabadság­­harcunk egyetemességét és hu­manitását. Mig ezeket a szava­kat mondom, Európa kapujá­ban, az osztrák-magyar hatá­ron, barátain* — egy indiai küldöttség —«diáktársainkkal éhségtüntetésbe kezd, hogy bi­zonyságot tegyen igazságunk mellett. Ma má - tudjuk, hogy Fugában is a semleges országok írói, költői, maradandó alkotásokban, a művészet eszközein át adják tovább a szabadságharc lelkét és szellemiségét. Soha történel­münkben nem. álltunk úgy a világ rokonszenvében, mint most. De hogy él most ez a nép odahaza? Mi szabadságharcos írók és költők ott élünk ma is a vasfüggöny tövében, Ausztria peremén, fél-órányira az akna­mezőktől, mintegy előőrsként. Mi nem a világsajtó híreiből fu­­„ó rádiójelentésekből ismerjük az otthon életét, hanem közvet­lenül, mintegy az ország érve­résén tartva kezünket a halálos veszélyek közepette átmenekült testvéreinktől, élményként kap­juk a híreket, az akasztások, deportálások, kényszermunkák és börtönök borzalmait. Tízmillió magára hagyott em­ber ellen folyik a legfélelmete­sebb bosszúhadjárata a világ egyik legnagyobb hatal­mának. A szovjet csizma sarká­val áll bent a magyarok föld­jén, a terroruralom súlypontja ott van a Dunánál. Ezzel a rémuralommal akarják féken­­tartani a többi 90 millió vas­függöny mögötti szomszédain­kat. A Dunánál folyik ez a harc. Az a Duna a “végzet folyója”. 700 éves régi magyar királyi irat mondja: “Európa határa a Dunánál van.” Most azt kell mondanunk: Amerika határa a Dunánál van. Kell-e ezt hangsúlyozni a raké­ták korában? Kell-e azt hang­súlyoznom most, amikor mind erősebben érzi a szabad világ, hogy minden békevágya és ké­nyelme ellenére hogyan hur­kolják körül titokzatos gyújto­gatok. Nem régen érezhette a Szabadság Hazájának, Ameri­kának kiváló fiatal reprezen­tánsa, maga az Alelnök Ur Dél­­amerikában. Ezekkel a föld­alatti erőkkel találkozott ott is. De járt ő lent Bécsben s a vas­függönynél is, látta a drótokat, látta az őrtornyokat, amelyből ártatlan emberekre tüzelnek, nem ugyanazokat látta-e Ame­rika déli határai alatt? Ha Európát nézzük, mi va­gyunk ma is az előretolt bás­tya. A szabad világ előretolt ál­lása kelet felé. Mi úgy tud­tuk, hogy a Nyugat és Kéresz­­ténység védőbástyája vagyunk évszázadok óta. Soha ennél vé­resebb árat nem fizettünk, mint ma, ezért a szerepért és hiva­tásért. Úgy tartson számon a világ, mint a végek katonáit, mert 1956-ban Magyarország az egész világ szabadságáért fo­gott fegyvert. A szabad világ, ha felsorakozik mögénk, ezt önmaga létéért kell, hogy meg­tegye. Mi tudjuk, akik a pokol­ból jöttünk és ismerjük a szov­jet igazi arcát, módszereit, és végső célját, hogy akár akarja a Nyugat, akár nem, védekez­ni kell a provokatőrrel szem­ben. Szabadságharcunk 10 ezer magyar diákot sodort ki Nyu­gatra. A világ minden egyete­mén ott vannak fiaink, élő ta­núi a Boisevizmus halálhadjá­ratának. Mi hálásak vagyunk Európa sok államának és Ame­rikának, hogy ezeket a fiatalo­kat a tanulmányaikban segítik. (Folytatás a 3-ik oldalon) ÉRTESÍTÉS A Detroiti Magyar Egyházak és Egyesületek vezetői fontos gyűlése 1958 november 24-én, hétfőn este fél órai kezdettel a Magyar Hús- és Füszerkeres­kedők 8117 Burdeno utcai tár­sadalmi termében lesz meg­tartva. DETROIT MAGYARSÁGÁHOZ! Az év vége felé közeledünk s az International Institute ka­rácsonyi vásárja újból megnyí­lik november 20-án, csütörtö­kön déli 1 órakor, hogy 4 na­pon át, november 23-án, vasár­nap este 10 óráig, az öreg Eu­rópa itt élő fiainak sajátos ké­szítményeit árulják a tízezer körül mozgó látogatóknak. Az utóbbi 7 évben mi detroiti magyarok is hol jól, hol nagyon jól, de mindig ott voltunk az elárusítók, kiállítók és szerep­lők között. Idén is mindent meg­fogunk tenni, hogy a detroiti magyarság támogatásával s az újonnan alakult Detroiti Ma­gyar Művész Kör segítségével, sátorunkban minél változato­sabb áruhalmazzal szolgálhas­suk ki az érdeklődő vásárlóin­kat. Kérjük ezért mindazon honfitársainkat, akik magyar stilusu kézimunkákat, kará­csonyfa díszeket, házi és nép­művészeti tárgyakat (fa, kerá­mia, agyag, textil, stb.) vagy cukorkát és tésztát óhajtanak elárusítani, hogy lépjenek érintkezésbe az alant megadott személyekkel: Somogyi Károly­­né (VE 9-4091) az Old World Market magyar bizottságának elnöke; — Wohl Jenőné Társ-Vaj jón akad-e olyan bácskai, torontáli, baranyai, muraközi amerikai magyar, aki magát jugoszlávnak vallja és amiért e területeket elrabolták Ma­gyarországtól, nem Magyaror­szágot, hanem Jugoszláviát val­­laán szülőhazájának? Vájjon el lehete-e hini, hogy Sabadka, Zenta, Magyarkanizsa, Zombor, Újvidék, óbecse, Titel, Nagyki­­kinda, Nagylak, Nagybecskerek, Csáktornya nem magyar töb­bé? A szőregi magyar, aki egy puskalövésnyire lakott Szeged­től, ha haza akar térni, nem Magyarországba, hanem Ju­goszláviába kénytelen utazni. A Muraköz magyarja soha sem hitte volna, hogy Csáktornya, Perlak, Légrád jugoszláwá változzék, mialatt ő Ameriká­ban megmaradt lelkében, ér­zelmében amerikai polgári hű­sége mellett magyarnak. 63,490 négyszögkilómétert ragadott itt el Jugoszlávia javára Magyar­­ország testéből a trianoni torz béke és 4,121,167 lakost csatolt A forgalmi biztonságért Most vasárnap lesz a forgalmi biztonsági vasárnap Több mint 650,000 röpiratot osztanak szét november 16-án, vasárnap az egyházak tagjai közt a templomoknál, melynek elnök (TO 7-6980) és Eördögh Elemérné (WA 8-7847); — Var­ga Ferencné (VA 2-7457) az International Institute magyar csoportjának elnöke. Szép magyar zeneszámokat fog játszani naponkint Mrs. Elizabeth Molnár akkordionon és zongorán. Ziggy Béla három tagból álló cigányzenekara a színpadon felállítandó Falusi Csárdában fog szombaton este 6 és 9 órák között muzsikálni. Mint minden évben, úgy az idén is, bizonyára ott lesz az International Institute nagy magyar karácsonyi vásárján Detroit és környéke magyarsá­ga. Mindenkit szeretettel hív­nak és várnak. „ ., > -----------<s.; oft,----------­OROSZORSZÁGBAN az is­kolás gyermekeknek 20 pontból álló szabályt adtak, melyek elő­írják miként kell viselkedniök, úgy az iskolában, mint a nyil­vános helyeken és otthonuk­ban, hogy jó kommunistáknak nevelődjenek fel. A 20 pontot mindig magukkal kell hordani, bárhol vannak. A hatóság kí­vánságára pedig bármikor fel kell mutatniok. IRAQ és KELETNÉMETOR­SZÁG gazdasági egyezséget kö­töttek. át, akik közül 565,000 magyar, 442,000 német és a szláv lakos­ság között ott szerepelnek a bunyevácok és a vendek is a sokácokkal együtt, akik pedig mintaszerű jó magyarok voltak mindig. Baranya, Bácsbodrog, Torontál svábjai, amikor a ju­­goszlávok a magyarokkal szem­be uszítani akarták őket, még büszkébben verték a mellüket, hogy: magyarok vagyunk! Azok a nagyszerű bácskai, to­rontáli földek, amelyeknél ér­tékesebb, bujább, dusanter­­mőbb termőföldje nem volt a régi Magyarországnak, ma Ju­goszlávia magtáraiba hordják a termést és szerb szüretel a régi, hires bácskai, baranyai szőlőkben. . Horvátország sok magyar községe még ma is visz­­szavágyik hozzánk, pedig el­nyomta már azokat a horvát uralom is a békeidőkben, ami­kor 1867-ben lemondtunk Hor­vátország magyarlakta földjei­ről, ősi magyar vármegyéiről is. Ilyen volt a sokat emlegetett magyar elnyomás. szövege: “In Traffic Too — Your Church Says: Consider Others”, ami magyarul azt je­lenti, hogy a forgalomban is — légy tekintettel másokra. Stewart Thornton, a bizton­sági parancsnok a Rendőrállo­más 4-ik körzetébe, kijelentette, hogy az ő körzetében 40,000 röplapot fognak kiosztani. Minden egyház vezetője, bár­milyen valláshoz tartozik is, együttműködik a rendőrséggel ebben a fontos programban, nogy megóvj á az emberek éle­dét s megelőzze a baleseteket, íz év ezen időszakában, amikor a legtöbb forgalmi szerencsét­­.enség vagy baleset fordul elő. A röplapot a Forgalmi Biz­tonsági Egyesület s a Detroiti Rendőrség együttesen dolgozta .ci, mondta Thornton Safety Jfficer. Rámutat arra, hogy az egész világon kijelentették az egyházak vezetői, hogy az autó­­najtás súlyos erkölcsi felelős­séggel jár. A forgalmi törvé­nyére be nem tartása gyorshaj­tás, a jelzőlámpák figyelembe nem vétele, vagy a gondatlan n a j t á s nemcsak Ön és helyi rendőrség ügye. Ön és a felebarátjának az ügye — s Ön és az ön Teremtő­jének is ügye. ön nemcsak sa­ját életéért felelős, hanem má­sok életéért is, — állapítja meg a röpirat... Az Ön vallási ügyé­re is tartozik a hajtásnál, ha oekintetben vesz másokat is — az utasokat, akik kocsijában /annak, más hajtókát az utcá^ kon és a gyalogjárókat. A röpirat arra is sürgeti a hajtókát, hogy vegyék figye­­.embe a saját hajtási rekord­jukat is. Rámutat arra, hogy az uj michigani hajtási enge­dély “pont” rendszer szerint, ha a hajtó két éven belül 12 vagy több pontot kap a forga­lomban való törvényszegések miatt, úgy felfüggeszthetik, vagy visszavonhatják a hajtási engedélyét.---------ä 3 $ -------­A UNITED FOUNDATION gyűjtési kampánya véget ért s összesen 16,281,021 dollárt ad­tak jótékonycélra a detroitiak, majd három százalékkal többet a kitűzött összegnél.---------<s3 -------­A ZSÁKRUHA használata nagyon megfelelő a nőknek, je­lentik Moszkvából, mert a dol­gozó nők teste a munkától olyan terjedelmessé vált, hogy megfelel az ‘alakjuknak. HETI BIZTONSÁGI ÜZENET: Gondolja meg kétszer is Ón csak egyszer él — TARTSA BE MINDIG A FORGALMI TÖRVÉNYT Safety Officer Thornton, 4th Prect. Station OLD WORLD MARKET az International Instituteban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents