Detroiti Ujság, 1958 (48. évfolyam, 4-46. szám)

1958-10-24 / 43. szám

PUBLISHED EVERY FRIDAY - n CENTS A COPY DETROIT HUNGARIAN NEWS AN AMERICAN PAPER — PRINTED IN THE MAGTAR LANGUAGE Detroit, Michigan — 7907-11 West Jefferson Avenue — Telefon: VInewood 2-0414 10c Etil PÉLDÁNY LAPUNK MAI SZAMA 8 OLDAL VOL. 48. ÉVFOLYAM. “A MAGYAR ÚJSÁG FOLYTATÁSA Consolidated papéra: — “Detroit Journal” — “Hungarian News” — “Hungarian Daily” — “Flint and Vicinity." 1958 OKTÓBER 24. UoiTmdt lapok■ "Detroiti Hírlap” — “Kagrar Hírlap" “Magyar Hapüap” — "nini *t Vidéke.” NUMBER 43. SZÁM. Magyar gyerek-hősök utolsó percei a Budapestet rommá lövő Sztalin-tankok előtt “AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC TISZTELETÉRE” A Detroiti I. Magyar Baptista Hitközség aranyjubileuma lesz most vasárnap Rév. Henry Schmidt és felesége született Domics Agatha és leányai: Debora (11 éves) és Livia (5 éves.) Ezt a szi ve ttépő jelenetet örökítette meg Douglass Crock­well, a Philadelphiában meg­jelenő “Saturday Evening Post” tehetséges festőművésze. A szokszinnyomatu képet Jo­seph Ausländer hires amerikai poéta drámai erejű költemé­nyével együtt, pazar kiállítás­ban adta ki az öt millió pél­dányban országszerte árusított hetilap, melyet még Benjamin Franklin alapított. Az Egyesült Államok e nagy “Deák Feren­cé” volt az, aki Fabricy Ko­­váts Mihály huszárezredest George Washingtonnak beaján­lotta és igy került magyar szakember a legelső amerikai lovasság élére és az Ujhaza sza­badsághősei közé. A “Saturday Evening Post” Megállapított tény, a nagy történelmi korok jellemformáló tulajdonsága. Ez hatványozot­tan érvényesül a költők eseté­ben, akik lelki érzékenységük­nél fogva jobban reagálnak be­hatásokra. Ha egy kor képét a maga tiszta valójában óhajt­juk szemlélni, arra legmegbíz­hatóbb ut felkeresni a költőt. Erre száz példát idézhetnénk. Lehet-e 1848 forradalmát és annak eszmei hangulatát job­ban érzékeltetni, mint azt Pe­tőfi tette? Minél őszintébben ábrázolja a költő a kor elemi erejét és tetrekészségét annál maradandóbbat alkot. A világirodalom nem sze­gény szabadságvesztésből szüle­tett remekművekben. Példa rá Wilde Oszcar: Readingi fegy­­ház balladája. Feltétlenül na­gyobb azonban erkölcsi és tör­ténelmi értéke azoknak a mü­veknek, melyek nem szorítkoz­nak kizárólag az egyén tragiku­mára, hanem egy rabságba vert nemzet jogos szabadság­­igényével párosul. Az 56-os magyar forradalom és az est megelőző elnyomás is kitermelt egy költő-nemzedé­ket. Ennek a fiatal költőgene­rációnak harcos vezére Tollas az Amerikai Magyar Szövetség kérésére egyezer legbefolyáso­sabb amerikainak gyönyörű diszkötésben küldötte meg ezt az örök időkre szóló, történel­mi nevezetességű festményt — hogy soha meg ne feledkezze­nek a magyar nép haláltmeg­­vető bátorságáról és a szabad világért viselt szenvedéseiről... Bánniként alakuljon is a jö­vendő, a fenti jelenetet nem szabad egy pillanatra sem el­felejtenie: különösen nem a külföldön egyre inkább révbe érő magyarságnak. Mert az if­jú életüket oly félelmet nem is­merőén feláldozó kis gyerek­hőseink kiontott vére nyomán fakad a második, a szebb ezer­esztendő az óhaza viszontag­ságos történelmében. Tibor. Búcsú balladájában irja alábbi megrázó sorokat: Egy perc, az élet megy tovább. Uj nap és újabb próba. Ki kenyéren, ki csókon át önérdckutját rójja. Kit börtön boltoz, kif. a föld, De szivük átvirágzik, S bucsujuk ezreket betölt; Hazáért mindhalálig! A váci börtönkripta ablakán keresztül néző költő szól hoz­zánk a következőkben: A szenvedések tágult ablakából Hunyorgó szemünk századokba lát, És ajkunk helyett már maga a táj szól: Nem Kelet, Nyugat — ez itt a hazád! Majd igy folytatja a kis nem­zetek összefogását sürgetve: Ezt üzenjük a Nagy Kanyarból néktek, Fogadjátok a baráti kezet. A közös sorsnak, közös szenvedésnek Ma győzni kell a gyűlölet felett! Jertek felénk! A magános Dunának Folyói mind e völgybe tartanak. Hivó szavunk nem gyöngeség, alázat: Csak együtt leszünk egyenként szabad! Ez az apostol, bénakaru rok­kant szabadsághős jön közénk jövő vasárnap, kinek a legutób­bi kor legnagyobb magyar iro­dalmi sikere köszönhető. Tollas Tibor és börtönviselt költőtár­sai munkájának eredménye, hogy a magyarság fölséges sza-A magyarság történelmének egyik legdicsőségesebb fejezete, az 1848-as szabadságharc em­léke minden esztendő márciu­sában, mig az uj kor világtör­ténelmének bátran mondhat­juk legdicsőségosebb fejezete, az 1956-os magyar szabadság­­harc emléke minden esztendő októberében dobogtatja meg a magyarság szivét és emlékeztet bennünket arra, hogy a ma­gyar a szabadságért mindent, — a legtöbbet is, amit egy em­ber adhat — az életét is szíve­sen feláldozza. Ez a szellemiség, a hősiesség, a minden áldozatot vállalni tu­dás lobbant fel 1956. október 23.-án 9 és fél millió magyar­ban, fiatalban és öregben egy­aránt és megindított egy rövid, de csodálatos küzdelmet, mely kifej ezhetetlen túlerővel 'Szemben is felvette a küzdel­met. Bebizonyította az egész világnak, szabad és elnyomott nemzeteknek egyaránt, hogy “él magyar és áll Buda még...”; bebizonyította, hogy a vasfüg­gönyön túl parázs lobog a ha­mu alatt, elégedetlen ember­milliók görnyedeznek a modern rabszolgaság jármaiban és az uj társadalmi forma, az állító­lagos “szocializmus” megterem­tette első forradalmát, mely mint sok-sok minden, ismét a magyar nép nevéhez fűződik. A harcban elvéreztünk és vér­­zünk azóta is, gyilkosságok, börtön, szovjet elnyomás, de­portálás tizedeli népünket nap­­ról-napra, de mégsem buktunk el. E csodálatos harc visszaad­ta hitünket, önbizalmunkat és szinte lángbetükkel irta fel az égre Széchenyi István halha­tatlan mondását: “Magyaror­szág nem volt, hanem 1 e s z”. Ilyen tettekre képes nép nem­csak volt, hanem van és mindig lesz is. Detroit magyarsága e csodá­latos küzdelem megünneplésére nagy lelkesedéssel gyűlt egybe 1958. október 19-én délután a Southwestern Highschool Au­ditóriumában. A szabadságharc emlékezetes lyukas nemzeti szinü lobogója, az elesett hőse­inkre emlékeztető gyászlobo­gók, a legutóbbi tiltakozó felvo­nulás táblái és nagyszerű képei diszitették a színpadot és a te­rem falait. Közel 600 detroiti magyar méltóságteljes komoly­sággal foglalt helyet a nézőté­ren és alkotott emlékezetes ke­retet az ünnepség számára. A detroiti magyar egyházak és társadalmi egyesületek a legteljesebb összhangban, ba­ráti együttműködéssel rendez­ték meg a szabadságünnepet, melynek minden müsorszáma harcunkra, gyászunkra, egyben kötelezettségeinkre figyelmez­tetett. Ha a Nyugat tapsai, ve­lünk való együttérzése mellett m é g i s egyedül maradt sokat szenvedett népünk, nekünk a hazától távollévő magyaroknak kötelességünk, hogy emlékez­tessünk arra, a vörös világve­badságéneke a “Füveskert” verseskötet egészben és részle­teiben immár több mint féltu­cat kulturnyelvre átültetve vált az emberiség közkincsévé. Magyar Testvérem, várunk Téged is. Legyen ez az est a magyar szivek felejthetetlen találkozója az Embert megszé­pítő szeretetben. Idő és hely meghatározás a társadalmi rovatban. S. Koósa Antal szed elem, nem ismer határo­kat, nem áll meg a vasfüggöny­nél, hanem, ha a szabad világ nem lesz rendíthetetlen, nem áll szilárdan szembe vele — akkor elbukik. Az ünneplő közönség, nem­­zetiszinü karszalagos rendezők, kétoldalt apró, de nagyszerű magyar cserkészek sorfala fog­ta körül a színpadot, amikor a meghirdetett időpontban Báldy Pál megnyitotta az ünnepséget és üdvözölte a közönséget. Ezt követte Dwight K. Hamborsky angolnyelvü megnyitó beszéde és üdvözlete. Az ünnepség meg nyitása után cserkészeink vezetésével a közönség az Amerikai Him­nuszt énekelte el és Főtiszte­lendő Németh J. Imre görög katolikus plébános megnyitó imája tette még bensőségeseb­bé az ünnepség hangulatát. S. Koósa Antal szabadság­­harcos költőnk erre az alka­lomra irt megrázó versét, “Hő­sök emlékezete” adta elő, igazi mély átérzéssel és nagyszerű előadói készséggel, a közönség hatalmas tetszésnyilvánítása mellett. Ezt követőleg' Főtisztelendő Jakab András, a Detroiti Ma­gyar Egyházak és Társadalmi Egyesületek Közös Bizottságá­nak elnöke köszöntötte a kö­zönséget és mutatta be a det­roiti magyarság nagy barátját Charles E. Pptter szenátort. A mi büszkeségünk Chicagóban tartotta 1958. október 11-én az American Col­lege of Surgeons, a sebészorvo­sok tanári testületé összejöve­telét, melyen Detroitból 14 se­bészorvos vett részt, akiket a sebészet terén elért kiváló ered­ményért a “Fellows” rangra emeltek s akiknek joguk van nevük után a “F.A.C.S.” betű­ket helyezni, mely betűk a Fel­lows of American College of Surgeons szavak első betűi s azt jelentik, hogy e betűk hasz­nálatára jogosított orvosoknak hosszú évek gyakorlata és ta­pasztalata van az általános se­bészetben, vagy a sebészeti tu­domány valamely ágában spe­cialisták. Ehhez azonban még az is szükséges, hogy bizonyíté­kuk legyen arra, hogy jellemük kifogástalan és orvosi gyakor­latuk is fedhetetlen. Mindezekben Dr. Albrecht J. Albert is, detroiti Providence kórház egyik sebész főorvosa, aki a Maccabees Buildingben, 5057 Woodward Ave.-n magán­­prakszist is folytat, kivált s el­nyerte e “Fellows’ rangot s fel­hatalmazást kapott, hogy neve után az “F.A.C.S.” betűket el­helyezhesse. Örömünkre szolgál, hogy egy magyarszármazásu kiváló orvos ilyen magas kitüntetés­ben és elismerésben részesült s gratulálunk neki, — és édes­anyjának is, — őszinte szivből, mert Dr. Albrecht ezzel magyar­ságunk büszkeségére szolgált. Dr. Albrecht édesanyja Mrs. Clara A. Kimmel, aki 11699 Indiana Avenuen, Detroitban lakik, köztiszteletnek örvend s közismert, mert a magyar moz­galmakban élénk részt vesz s a Woodmen Circle Grove. No. 80. osztályának pénzügyi tit­kára. Dr. Albrecht unokaöccse Miss Susanna Pappnak, a det­roiti neves ügyvédnek, akinek irodája a West Jefferson Ave­nuen van. Potter szenátor rövid, azon­ban igen tartalmas beszédében köszöntötte Detroit magyarsá­gát, foglalkozott a magyar sza­badságharc eseményeivel, vilá­got átfogó jelentőségével. Rá­mutatott arra, hogy a magyar szabadságharc milyen nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok népe világosabban lássa a kommu­nista veszélyt. Igen éles szavak­kal világított rá, hogy Ameri­kában jócskán akadnak, akik azt hiszik, hogy halogatással és különböző enged ményekkel meg lehet menteni a szabad világot a bolsevizmustól és bé­kés koegzisztenciát lehet te­remteni a Kreml diktátoraival. Rámutatott arra, hogy ez vég­zetes tévedés, a halálos vesze­delemmel szemben csak egy ut lehetséges, ez a bátor szembe­szállás és ha kell, az áldozato­kat vállalni tudó harc. Ezután következett “Kodály” “Toborzó”-ja, melyet igazi mű­vészi közvetítéssel adott elő zongorán Goszleth Lajos zongo­raművész. A valóban művészi előadást hatalmas tapssal ju­talmazta a közönség. Nagytiszteletü Nagy Pál Já­­nosné mély átérzéssel és kitű­nő előadókészséggel szavalta el angol nyelven Tollas Tibor szabadságharcos költő, a fiatal költőnemzedék egyik legkivá­­lóbbjának hiressé vált versét: “Bebádogoztak minden abla­kot”. A közönség hálás elisme­réssel fogadta a kitűnő és nagyteljesítményt jelentő sza­valatot. Következett az ünnepségen résztvevő kiküldöttek és vendé­gek bemutatása. A vasfüggö­nyön túl élő nemzetek emigrá­ciójának képviselőit, amerikai vendégeinket, az International Institute kiküldöttjét Jelűnek Ednát, Nagytiszteletü Tóth Ti­bor református lelkész mutat­ta be. A magyarnyelvű ünnepi be­széd előtt a detroiti magyarság 'Szeretett- és kedvelt énekese V i n c z e András megérdemelt nagy sikerrel adta elő Teghze Gerber Miklós “Bus magyarok imája” cimü dalát a szerző zongora kíséretével. A magyarnyelvű ünnepi be­szédet Ferencz Elemér szabad­ságharcos testvérünk, a Ma­gyar Szabadságharcos Szövet­ség Központi Intézőbizottságá­nak kiküldöttje, a Detroiti Tag­egyesület vezetője tartotta meg. Rámutatott arra, hogy az 1956-os forradalom, a követe­lések forradalma volt, amelyben mindenki követelt valamit, de csodálatosképen nem magá­nak, hanem az egész magyar nemzetnek. Kegyelettel emlé­kezett meg a szabadságharc halhatatlan hőseiről, akiknek szellemei itt vannak közöttünk és buzdítanak bennünket arra, hogy az utolsó leheletünkig küzdenünk kell azért, hogy fel­rázzuk az egész világ közvéle­ményét, tettekre serkentsünk mindenkit, szószólói legyünk az otthoniaknak és harcunk eredménye biztosítsa: “Az igaz­ságot és szabadságot Magyar­­országnak”. A lelkes tapssal fogadott ün­nepi beszéd után kedves ma­gyar muzsika ragadta magával az ünneplő közönséget. Würtz. ler Béla gordonkaművész, a bu­dapesti operaház zenekarának volt tagja, gordonkán adta elő, Teghze Gerber Miklós zongora­­kiséretével: “Este a szigeten” (Folytatás a 4-ik oldalon) örömünnepe lesz most vasár­nap, október 26-án, a Detroiti Első Magyar Baptista Hitköz­ségnek, amikor alapításának 50-ik évfordulója alkalmából tartott egy hetes ünnepi pro­gramjuk fénypontjához ér, a program befejezésekor. Október 19-től, az elmúlt va­sárnaptól most vasárnapig há­lát mondtak templomukban Is­ten jóságos kegyelméért, hogy ötven éven keresztül az ö di­csőségét szolgálhatták s a hit igazságainak követésével lelki­leg megerősödhettek. Csak azt kérték, hogy a jövőben is segít­se meg őket a Mindenható, hogy életük minden napjában tetszésére lehessenek istentisz­teleteiken csakúgy, mint ma­gánéletükben, cselekedeteikben, tetteikben, imáikban. Kérték, hogy ezentúl is olyan vezetőik legyenek, akik buzgó munkásai az Ur szőlőinek s akik példás életükkel útmutatói legyenek a hitközségi tagok­nak.. Kérésük a buzgó imáik szár­nyán bizonyára felszállt az Egek Urához s meghallgatta őket s továbbra is felettük tart­ja áldástosztó kezét. Lapunk is Az elmúlt napokban az ál­lam egyik főtisztviselője Paul L. Adams, főügyész tiszteletét tette lapunk szerkesztőségében s hosszabb ideig őszinte és ba­ráti hangon beszélgetett ve­lünk. A beszélgetés folyamán meg­ismertük s mint egyenes, sze­rénysége mellett is szókimon­dó férfit. Programjáról, ha megválasztják, nem beszélt, csak annyit mondott, hogy min­den törekvése az, hogy Michi­gan állam népét becsületesen, részrehajlás nélkül szolgálja. csak ezt kéri jókívánságaikban s ha az ég és föld ezután is ve­lük lesz, bizonyos, hogy virulni, fejlődni fog a Detroiti Első Ma­gyar Baptista Hitközség Isten dicsőségének szolgálatában, tagjainak lelki gazdagságának növelésében s amerikai magyar­ságunk büszkeségére. A vasárnapi, október 26-iki jubileumi ünnepi program a következő: Délelőtt 11 órakor ünnepi is­tentisztelet. Angolul prédikál Dr. Richard Cummings, a váro­si misszió titkára. Magyarul prédikál Rév. Vér Ferenc, a Magyar Baptista Szövetség el­nöke. Délután 1 órakor ünnepi bankett a templom alsó termé­ben. Este 7 órakor ünnepi műso­ros program s a gyülekezet tör­ténetének bemutatása vetített képekben. Vezeti: Rev. Petre M. Adalbert tiszteletbeli lelkész. Este 7:30 órakor ünnepet be­záró istentisztelet. Magyarul prédikál Rév. Vér Ferenc, a Magyar Baptista Szövetség el­nöke. Angolul prédikál Rév. Henry Schmidt, a gyülekezet lelkipásztora. Ismeri a lakosság minden réte­gét s igy tudja azt, miként kell olyan utón járni, melynek irá­nya az összesség érdekeit mu­tatja végcélnak. A beszélgetés után azzal a meggyőződéssel búcsúztunk tő­le, hogy amikor őt 1958. január elsején állami főügyésznek ki­nevezte kormányzónk, jó vá­lasztást tett s ha a novemberi választásokon a szavazók aka­ratából megmaradna mostani hivatalában, pártállásra való tekintet nélkül, az összes polgá­rok érdekét képviselné. HETI BIZTONSÁGI ÜZENET: NÉZZEN MINDKÉT IRÁNYBAN! Néhány lépés miatt Ne veszítse el életét Safety Officer Thornton, 4th Prect. Station TOLLAS TIBOR, DETROIT VENDÉGE Paul L. Adams megtisztelte látogatásával irodánkat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents