Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-31 / 304. szám

PROGRAMPONT - NAPI KULTURÁLIS AJÁNLÓ ÉS TÉVÉMŰSOR 2010. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Délmadár SZERKESZT HORVÁTH JÁNOS, SOMODI GÉZA B. ú. é. k.! Jókívánságok és jót kívánók a szilveszteri bulin Dr. Mekk rovata DOKTOR MEKK MONDJA: Engedj az új évben is a kísértésnek: nem biztos, hogy máskor is lesz rá alkalmad. Mekk! Boldog új évet neked, bár sokat nem tettél hozzá a régihez. Ám. De! Most olvastam egy idézetet, amit nem értek. Kérlek, magyarázd meg nekem, nehogy már tudatlanul haladjak át a következő évbe! Nekem kicsit az az érzésem, ez a magyar országgyűlésről szól. Imigyen szóla: A konszenzus azt jelenti, hogy mindenki egyetért egy közös nyilatkozatban, amiben egyénileg senki sem hisz. Képviselő Fánk jeligére a kiadóba Kedves Fánk! Az idézet nem hazánkról, a Kárpátok Svájcáról szól. Ez valami amerikai humbug a józan ész megtévesztésére. Csak nem gondolja, hogy a képviselők nem jószántuk, választóik igénye szerint nyomnak? Gombot? Ne mételyezze magát a külföldi mákonnyal, igyon tiszta hazai pálinkát! Tisztelt Címzett! Milyen következő évet prognosztizál nekünk? Sokan azt mondják, ez lesz a gyik éve. Az e-gyik év, amitől rettegtünk, amikor kitört a gazdasági váltás. De én optimista vagyok a magam oldaláról. És ön? Lojális Pál Tisztelt Pál! Én most pesszimista vagyok. A kettőnk felfogásabeli különbség arról szól, hogy az optimista azt hirdeti, hogy a lehetséges világok legjobbikában élünk; a pesszimista tart attól, hogy ez tényleg így van. Uram! Jön a fogadalom ideje. Én úgy szeretnék valamit megfogadni, amit megtartva lesznek végre barátaim. Olyan magányos vagyok. Pedig mindig mindenkihez őszinte voltam. Tudna nekem segíteni egy gyors jó tanáccsal? 0. V. egyedülálló Tisztelt 0. V.! Nincs jó hírem. Kétféle ember létezik: az egyik mindig megmondja, mit gondol, a másiknak vannak barátai. A turista sétál az egyik erdélyi faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székely atyafit, odamegy, és megkérdi tőle, hogy hány percre van a vasúti megálló. - Hát, ha itt átvág a réten, úgy harminc perc, de ha a bika is kint van, akkor csak tizenöt. * * * Beül a székely gazda a nemdohányzó vasúti fülkébe. Előveszi a pipáját, és komótosan megtömi. Látja ezt a kalauz, és rászól: - Bátyám, itt nem szabad dohányozni. - Ez nem dohány, ez pipa mondja a székely, nyelvével oldalra billentve pipáját. - De pipázni sem szabad! - Én nem pipázom... - Dejsz ott van a pipa a szájában! - A csizma is a lábamon van, mégse gyalogolok. * • * Két székely atyafi utazik a voA székely és a vonat naton. Jön a kalauz, és rászól az egyikre: - Ez a láda két ember helyét elfoglalja, tessék feltenni a csomagtartóra! - Nem teszem! - feleli kurtán az atyafi. A kalauz hívja az ellenőrt, aki szintén felszólítja, hogy rakja fel a ládát. - Nem teszem! - makacskodik tovább az atyafi. A következő állomáson felhívnak egy rendőrt. Ő is ráparancsol a keményfejű székelyre, hogy tegye fel a ládát. - Nem teszem - mondja konokul. - És miért nem? - Mert nem az enyém. - Hát kié? - A komámé - mutat a szemközt ülőre. A rendőr, az ellenőr és a kalauz egyszerre nekitámad a másik atyafinak: - A magáé? Hát akkor miért nem tette fel? - Én? - mondja csodálkozva a koma. - Nekem senki se szólt! - Az ön jegye nem ide szól - mondja a kalauz a vonaton. - Nem is, hanem Szentgyörgyre. - Nem úgy értem, bátyám! Ez személyvonatra szól, kend pedig gyorsvonatra ült. - Mi a különbség a kettő között? - Az, hogy ez gyorsabban megy. - Tőlem mehet lassabban is. Én ráérek... * * * A falusi kőműves bevásárol a városban. Hazafelé a zsúfolt vonaton az ülés mellé teszi a zsákját. Tele van a vonat, nincs sehol ülőhely. Jön egy úr, és megkérdezi: - Mondja, barátom, ráülhetek? - Rá, persze... Csak vigyázzon a tojásokra! - Tojások vannak benne? - Dehogyis... A kerítésre vettem szögesdrótot. mfcfmm, m bumw inva tn Szeretném megosztani az „új magyar" nyelvet az Orion LCO tévé leírása szerint - írta nekünk olvasónk, Répás Attila. S mellékelte az útmutatót is. Hm. Még jó, hogy pontosan megmagyarázzák, mi mire való. Legalább azt írták volna oda, hogy a magyarok számára milyen nyelvet használnak. A Délmadár heti mondása Az ember a legnagyszerűbb komputer, amit egy űrhajóba tehetünk. És az egyedüli, amit szériában gyárthatunk képzetlen munkaerővel.