Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-31 / 304. szám

2010. DECEMBER 31., PÉNTEK 432 Szieszta NYEMCSOK ÉVA Online virtuális múzeumlátogatást is lehetővé tesznek - a világ minden tájáról 5 dollárért. Az Aranymúzeum kuriózum lesz egész Európában, így akár Budapest egyik ékkövévé válhat. ZELNIK ISTVÁN PÁRATLAN GYŰJTEMÉNYÉNEK ÉRTÉKÉT 300 MILLIÁRD FORINTRA BECSÜLIK Tavasszal az Aranymúzeum Tavasszal nyílik meg Budapesten, az Andrássy úton Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeuma, amely a diplomatából lett műgyűjtő, üzletember és kutató szerint egyedülálló lesz Európában. Törzsanyaga 800 különleges aranytárgyból áll - ezt és a kiállítás többi anyagát Zelnik István a több mint 300 milliárd forintra becsült páratlan kollekciójából biztosítja. A tíz nyelven beszélő • múzeumalapító világpolgárról Arany, ember címmel a Szegedről indult újságíró, Csűri Ákos írt rendhagyó portrékötetet. SZEGED, BUDAPEST HOLLÓSI ZSOLT Gyermekkorában, Zamárdiban kezdődött Zelnik István (képünkön) vonzódása a TávolKelet iránt. Szomszédjuk, az orientalista irodalmár, Sövény Aladár a segítségét kérte, amikor japán teaházat épített a kertjében. Közben ráébresztette a japán nyelv és az ázsiai kultúrák szépségeire is. Zelnik István édesapja az Észak-somogyi Erdőgazdaság vezetőjeként fontosnak tartotta gyermeke neveltetését, és a Kádár-korszakban szokatlan módon osztrák nevelőnőt fogadott mellé, akitől nemcsak a német nyelvet tanulta meg anyanyelvi szinten, hanem általa a Wagner-operákat is megszerette. Tizennégy évesen folyékonyan beszélt japánul is, majd a gimnáziumban az orosz, az angol és a francia nyelv következett. Érettségi után a szocialista világ elitképző fellegvárába, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe került, ahpl japántudását szerette volna elmélyíteni, ám végül a vietnami nyelvre szakosodott. Mire megszerezte a diplomát, khmer, lao és thai nyelven is jól beszélt. Diplomataként kezdte a pályafutását, előbb Délkelet-Ázsiában, majd Brüsszelben teljesített szolgálatot. Az ázsiai műtárgyakat még idehaza, Sövény Aladár hatására kezdte gyűjteni, eleinte a BÁV üzletei, majd az egész világ a „vadászterületévé" vált. 1973-ban jutott el először Vietnamba, ahol 1975-től a hanoi magyar követségen dolgozott. Előfordult, hogy teljes fizetését műtárgyakra és az azokról szóló művészettörténeti szakkönyvekre költötte. A kommunisták elől menekülő vietnami polgárcsaládok akár alacsony áron is mielőbb igyekeztek megszabadulni értékeiktől, így viszonylag kis pénzzel meg tudta alapozni gyűjteményét. Szerencse kísérte akkor is, amikor a nyolcvanas években már Nyugat-Európában volt diplomata: olyan emberekkel is megismerkedett, akiknek a felmenői még az egykori gyarmatbirodalom tisztviselőjeként vittek haza Délkelet-Ázsiából értékes műtárgyakat. Ezekhez az utódok már nem kötődtek, nem is tudták, milyen kincseket örököltek, így könynyen megváltak a hagyatékban talált „szuvenírektől". Zelnik István akkor is folytatta a gyűjtést és kutatást, amikor elbúcsúzott a külügytől, és üzletember lett. Páratlanul gazdag kollekciójának értékét ma már 1,5 milliárd dollárra, azaz több mint 300 milliárd forintra becsülik. Mintegy húszezer tételből álló gyűjteményének sok egyedülálló, felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékű műtárgy is része. A kétezer aranyés ezüsttárgy mellett fontosak az elefántcsontból, agyagból, bronzból, porcelánból készült figurák, használati tárgyak, a festmények és a különleges bútorok is. Magyarország egyik leggazdagabb emberére igazából idén márciusban figyelt fel a közvélemény, amikor Budapesten, a • Néprajzi Múzeumban megnyílt az Ázsiából származó aranymaszf kat bemutató kiállítása. Zel nik István ekkor jelentette be: 2011 tavaszán megnyílik Andrássy út 110.-ben, az átépített és kibőví tett egykori Rauschvillában a nevét viselő és gyűjteménye legszebb darabjait bemutató Aranymúzeum, és megkezdi munkáját a Magyar-Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen támogatja a Délkelet-Ázsia Tanszék felállítását, ösztöndíjakkal segíti az itt végző legtehetségesebb fiatal kutatókat. Zelnik István mindezekről a róla szóló rendhagyó portrékötetben is részletesen mesél. A szegedi könyvbemutatót a szerzővel, Csúri Ákossal nemrégiben a Somogyi-könyvtárban tartották. - Büszke vagyok arra, hogy magyarként úgy sikerült egy ilyen páratlan gyűjteményt összehoznom, hogy Magyarországnak nincs gyarmattartó múltja, soha nem volt igazán szoros kapcsolata a Távol-Kelettel, nem volt a világtengerek ura. Fontosnak tartottam, hogy az Aranymúzeum Budapestre kerüljön, ezért nem fogadtam el azokat a kecsegtető ajánlatokat, amelyek Svájcba, Belgiumba vagy Franciaországba csábítottak - fogalmaz Zelnik István. A milliárdos műgyűjtő szabadfoglalkozású értelmiséginek nevezi magát, aki rákényszerült arra, hogy az üzleti életben is próbáljon helytállni. Ma egy hét céget összefogó nemzetközi cégcsoportot vezet, amely Délkelet-Ázsiában pénzügyi befektetésekkel, élelmiszer-ipari és ingatlanfejlesztési projektek menedzselésével, kulturális örökségvédelemmel és kutatás-finanszírozással foglalkozik. - Olyan gazdag, közjót szolgáló múzeumot szeretnék létrehozni, amit nem kell folyamatosan anyagilag támogatni, hanem megáll a saját lábán, sok százmillió forintos adózott nyereséggel gazdálkodhat. Ezért a nemzetközi üzleti életben megkílegszigorúbb megvalósíthatósági tanulmányokat készíttettem el. Kialakult egy olyan üzleti koncepció, amely sikeres működést igér. Ez a múzeum nem csupán a belépőjegyekre épít, hanem nemzetközi színvonalú shopot, kávézót, teázót tervezünk. Kulturális, gazdasági, politikai rendezvényeket is befogadunk majd, egy olyan találkozóhelyet szeretnénk kialakítani, amely a kultúrát, az oktatást és a kutatást is szolgálja. Online virtuális múzeumláto{i'j-iísviísc:; : TIGRIS ÉS ELEFÁNT Zelnik István egyik kedvence, egy gyönyörű tigris a portrékötet borítólapján is szerepel. - Ezzel az örökbe fogadott tigrissel, amit buddhisták nevelnek más állatokkal együtt, ma már beszélő viszonyban vagyunk, azaz megengedi, hogy simogassam, sétáltassam, szeretgessem. Az én adományomból gondozzák. Van egy elefántom is, ő hasonló módon élvezheti gondozói ápolását. Vele is sokszor találkoztam, így már rögtön megismer. Azért kértem, hogy a tigrisemmel szerepeljek a kötet címlapján, mert a tigris évében születtem, és a tigris jellemvonásaiból több is megtalálható bennem. A könyvben is szerepel néhány olyan idézet, indokínai bölcsesség, amely a tigrissel kapcsolatos. Úgy gondolom, ezeket barátaimnak és ellenfeleimnek is érdemes megszívlelni - mondja titokzatos mosollyal Zelnik István. gatást is lehetővé teszünk a világ minden tájáról mindössze 5 dollárért. Ez az Aranymúzeum kuriózum lesz egész Európában, így akár Budapest egyik ékkövévé válhat. Mindenből a legjobbat mutatjuk be, a kiállítótermekben látható tárgyakon kívül olyan régiségdekorációkkal díszítjük az épületet, ami már önmagában élményt jelent. A 130 négyzetméteres trópusi kertbe ágyazott kávézó és teázó rengeteg orchideával és más növényekkel Budapestre hozza Délkelet-Ázsia sokszínűségét. Olyan wunderkammert vagy cabinet of curiousityt alakítunk ki, amelyben óriás-elefántagyart éppúgy bemutatunk, mint a cunami idején előkerült őskagylókat, indokínai örvösmedve-koponyát thaiföldi ezüstapplikációkkal vagy 120 éves dél-kínai binokulumot, amelynek a felső része elefántcsontból, az alsó pedig óriáskobra gerincéből készült. Délkelet-Ázsiából származó kávék és teák mellett látogatóink egzotikus gyümölcsleveket és édes csemegéket kóstolhatnak eredeti alapanyagokból - mondja Zelnik István, aki arra számít, hogy az Aranymúzeum már az első évben nyereséges lehet, sőt százmilliókkal járulhat hozzá a tervezett kutatóintézet, könyvtár és kiadványok létrehozásához, a délkelet-ázsiai régészeti kutatások finanszírozásához. - Az Aranymúzeumba elképzeltem egy Kincsek Termét, ahol a gyűjteményemből a 10-15 legkedvesebb aranytárgyamat mutatnám be. Ezt a kis kollekciót a Sotheby's szakértője 100 millió euróra javasolta biztosítani. Azok a tárgyak a legértékesebbek, amelyek egyedülállóak a világon, így különösen nagy a kultúrtörténeti jelentőségük - hangsúlyozza az „aranyember". - Hopp Ferenc és Ráth György egymáshoz kapcsolódó, de mégis önálló budapesti gyűjteményével a magyar állam az elmúlt 80-100 évben érdemben nem foglalkozott, nem bővítette, nem rendelt a működésükhöz olyan költségvetést, ami lehetővé tette volna, hogy komoly kutatásokat indítsanak. A maga idejében ez a két magyar gyűjtemény roppant jelentősnek számított, hírt vitt Délkelet-Ázsiából Európába, azóta azonban nagyon sok olyan tárgy került a nagy múzeumokhoz, ami miatt ez a két anyag leértékelődött, már nem jegyzik a nemzetközi élvonalban. Akad persze néhány olyan tárgy, amit szá-. mon tartanak, de a kollekció egészét már nem. Az én gyűjteményem teljesen eltér ezektől a budapesti kis múzeumoktól, hiszen 21. század eleji összehasonlításban olyan tárgyakat bocsát közszemlére, amelyek nagyrészt ismeretlenek a muzeológia számára. Ezért kulturális, művészettörténeti és régészeti szenzációnak ígérkezik az a tárgyegyüttes, amit mi bemutatunk az Aranymúzeumban. Amikor a Délkelet-Ázsia kutatóintézet januárban megkezdi a működését, majd tavasszal az Aranymúzeum is megnyitja a kapuit, azoknak a magyar kutatóknak adunk új érvényesülési lehetőséget, akik eddig nemzetközi összefüggésben csak korlátozottan tudták végezni a munkájukat. Fontosnak tartom, hogy közép- és hoszszú távra lehetővé tegyem egy új magyar Délkelet-Ázsia-kutató generáció felnevelését. Ezek a projektek sok szakembernek biztosítanak majd egzisztenciát. Kambodzsában kutatnak. - Két és fél éve folytatunk Kambodzsában kulturális örökségvédelmi feltáró munkát Koh-Kerben, az angkori templomváros-rendszertől 120 kilométerre északra, a nagy zarándok- és kereskedelmi utak metszéspontjában. Koh-Ker a 10. század első felében a khmer birodalom fővárosa volt. Ez egy 80 négyzetkilométernyi, őserdős területen fekvő romegyüttes, amit eddig még senki nem tárt fel. Erre - és ennek az adatbázisának az elkészítésére - vállalkoztunk mi. Az ott talált 73 szanszkrit és ókhmer feliratos kőtábla tudományos feldolgozását, fordítását is megkezdtük. Ezt követően indulhat el 2012-től a tényleges régészeti feltárás és helyreállítás. A Koh-Ker-i tervek között szerepel egy múzeum felállítása és egy kutatóközpont elindítása, ami kapcsolódik a magyar intézetünk hosszú távú kutatási programjához - foglalta össze lapunknak kambodzsai terveit Zelnik István. Azt is elmondta: turisztikai térképet, CD-t, Koh-Ker-guide-ot adtak már ki, és a kambodzsai királyi család, valamint a kormányzat egyaránt felismerte kulturális örökségvédelmi programjuk komolyságát, szakszerűségét. Bizalmi viszony alakult ki, ami lehetővé teszi a hosszú távú, felhőtlen együttműködést. Ugyanez igaz Vietnamra és a többi környező országra is. A budapesti Aranymúzeumot a délkelet-ázsiai kultúrák európai nagykövetének tekintik, amely bemutat egy 650 milliós régiót, annak fantasztikus, de eddig szinte ismeretlen kulturális és művészeti örökségét. számomra, hogy egy meglehetősen önkritikus embert ismerhettem meg. Magasrót is nagyot lehet esni, de fel lehet állni, ha az emberben van keltő alázat, akarat, elhivatottság, és tudja, hogy mit akar elérni. Ha ezt tisztességesen csinálja, ráadásul még vissza is forgatja a közjó javára, akkor azt lehet mondani: követendő példa - mondja tanulságképpen a portrékötet szerzője, a Szegedről indult Csúri Ákos, aki valószínűleg a Zelnik István által indított megaprojekt kommunikációs igazgatójaként dolgozik a jövőben. - Kellemes csalódás volt A SZERZŐ: CSÚRI ÁKOS