Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-30 / 303. szám

Tévében nem, de színpadon sokat szerepelnek. Az abszurd humor magyar képviselői - a L'art Pour L'art Társulat 1986-ban alakult, jelenlegi tagjai Dolák-Saly Róbert, Laár András, Szászi Móni és Pethő Zsolt - az utóbbi időben nem szerepelnek a tévében. - Két valóság­show, vetélkedő, világsztárbajnokság és teleregény közé hová férnénk be? - fogalmazott Szászi Móni. Előadói estjeik közül ellenben már a ti­zenkettediket búcsúztatják januárban: az Anyám tyúk, avagy az ember tragédiát, amelyben felbukkannak a Besenyő család jól ismert tagjai, Bo­borján közelebbi kapcsolatba kerül egy cápával, Anti bácsi dalban meséli el vízi kalandját, amelynek következtében életét veszti egy köztisztasági ellenőr is. Előadásaiknak Budapesten a bábszínház ad állandó otthont, gyakran lépnek fel vidéki városokban is. Bizalmasan Majd húsz éve Szászi Móni írja a L'art Pour L'art Társulat jeleneteinek jó részét. Ő találta ki a Besenyő családot, 11 éve színpadon is szerepel. Úgy véli, azért van kevés nő a pályán, mert egy nő támadhatóbb, mint egy férfi. Viccesnek tartja, hogy megbámulják Kancaként. Elárulta: sok poént, jelenetet a magánélet ihlet. .NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS M 2 U1 | CÖ a ti in SZASZI MONI NEM AKART JÁTSZANI, DE ÉLVEZI , " családot A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Péntek Délmadár Szombat Szieszta MODERN ANYÁK A VILÁGHÁLÓN A modern anyák naponta 92 percet töltenek a vi­lághálón, mutat rá egy friss tanulmány. Tíz anyá­ból négy éjszaka szörfözik a világhálón, miután megetette, tisztába rakta kisbabáját. Háromból egy anya a közösségi portálokat használja, illetve fórumokat látogat, amelyek gyereknevelési taná­csokat adnak szülőknek. Emellett jelentős időt töl­tenek azzal is, hogy tartsák a kapcsolatot a család többi tagjával. A fiatal anyák szeretik az interne­tet, így hetente több órát beszélgetnek távol élő anyósukkal is skype-on. A leggyakoribb tevékeny­ség az e-mailezés, a kapcsolattartás a barátokkal a Facebookon, az időjárás-jelentés megtekintése, il­letve térképek böngészése. Tízből hét anya rend­szeresen kommunikál egymással online, míg a megkérdezett anyukák napi egy-két órát cseveg­nek egymással a neten. ABSZURD HUMOR FARKAS JUDIT - Úgy tudjuk, először bábokat ké­szített a társulatnak, majd elkez­dett jeleneteket írni, utána jött a színpadi játék. Hogyan jutott el a báboktól a Besenyő családig? - Először tényleg bábokat ké­szítettem, még most is szoktam időnként ezt-azt alkotni a da­rabokhoz, ha van hozzá ked­vem. Később kezdtem el írni ­előtte már volt közöm az írás­hoz, de nem a társulat kap­" csán. Először csak elmondtam az ötleteimet, annak örültek. Aztán leírtam az ötleteimet, annak is örültek, a közönség is örült, és ez így maradt. Játsza­ni meg soha nem akartam. Pontosabban most már tizen­egy éve vagyok színpadon, és rájöttem, inkább csak valami meggátolta, hogy akarjak ját­szani. Mert a valóságban élve­zem. - Az első perctől kezdve így volt? - Az első előadáson nagyon féltem, azt sem tudtam, hol va­gyok, hogy hívnak. Aztán ahogy szépen lassan beleta­nultam a színpadi munkába, úgy kezdtem el egyre inkább élvezni. A következő est, amit bemutatunk, részben fedi a Három testőr és a jetit, ame­lyikben először részt vettem. Lehet, hogy csak a címe lesz ugyanaz, mert mindegyikünk hozott újdonságokat, és na­gyon belelendültünk a mun­kába. - A jelenetek nyolcvan százalékát ön írja. Mit szólnak hozzá azok az emberek, akik azt állítják: a nők­nek nincs humoruk? - Nem tudom, hogy százalé­koljunk-e... sokat én írok. Többször derült ez már ki tévé­riportokban. Attól függetlenül, hogy kiderült, nem voltak haj­landók velem kommunikálni a riporterek. Ugyanúgy a fiúkat kérdezték: Igen, tényleg?... És mondja, Róbert... Mintha be­szélni nem tudnék. - Érdekes tapasztalat... - Már megszoktam, és igazá­ból jókat tudok rajta nevetni. Nem gondolom, hogy ez en­gem minősít. - Mintha nem is lenne a nőkben bátorság belépni erre a terület­re... Egy ismert női karikaturis­tánk és egy stand-uposunk van mindössze. - Nem tudom, miért van, de az biztos, hogy könnyebben tá­madható egy nő. Mert már ele­ve ott kezdődik: hogy néz ki? Nem ott, hogy mi van a fejé­ben, hanem hogy mekkora a melle, milyen feneke van, hány éves, hány kiló. Az eszem megáll! - Kanca Figurája erre rá is játszik, jól látjuk? - Ha felöltözöm Kancának, a férfiak álla leesik, és bámul­nak. De mit? Ha végignéz raj­tam, látja a szivacs műmellet, a kiló vakolatot... Imádom Kancát, de felfogni nem tu­dom, mit tudnak nézni rajta a férfiak. A szivacs tetszik nekik a ruhám alatt? Klassz, örülök neki, de akkor sem fogok így öltözni a hétköznapokban. - Más úgy jelenetet írni, hogy a saját szerepeit is írja? - Jó jelenetet, bármiből jót írni olyan karakterekkel lehet, amiket ismersz. Pontosan tu­dod, mire hogyan reagálnak. Sőt, a saját magam figurái ese­tében szoktam úgy dolgozni, hogy beöltözöm. Járkálok a la­kásban, és az ő agyukkal kez­dek gondolkodni. - A lánya ezt hamar megszokta? - Ő nagyon ha­mar. Egyéb­ként felnőtt lá­nyom van már. - Melyik karak­tere emlékeztet önre a legjob­ban? Kanca? Vagy Troli néni, az agresszív nyugdíjas, akivei nem érdemes packázni? - Zigóta, Margit és Besenyő Pista bácsi kislánya. Mondjuk Zigóta-Kanca vegyesen. Azért Troli néni annyira sok nincs bennem, de a mindennapok­ban időnként nagyon is Kanca tudok lenni. Nem látszik raj­tam, de imádom például a csil­logó ékszereket. - Hord is ilyesmit? - Nagyon ritkán. Van néhány hangsúlyosabb, csillogó bi­zsum. Olykor szívesen felve­szem ezeket, de nem ez a jellem­ző. Tetszik, amikor valakinek jó­91 Imádom Kancát, de felfogni nem tudom, mit tudnak nézni raj­ta a férfiak. A szivacs tetszik ne­kik a ruhám alatt? Klassz, örülök neki, de akkor sem fogok így öl­tözni a hétköznapokban. Szászi Móni pofa ékszerei vannak, és azokat tudja is viselni, én lustább va­gyok ennél. Ha olyanom van, csinos vagyok, ha nincs, úgy nézek ki, mint egy kisöcsi. - Gyerekként fiús volt vagy lá­nyos? - Lányos. Rengeteg babám volt, vagy harminc darab. Esténként mindegyiket le kellett fektetni aludni. Elég nagy tortúra volt anyámnak. Nekem nem. - Mi ihleti meg? - Teljesen változatos. A dolog működik úgy is, hogy az em­ber leül írni, vagy elkezd ma­tatni a régebbi ötletei között, és azokról eszébe jut valami. Nagyon sok magánéletből vett történet alakul ki, például a gyerekpásztoros jelenet az Anyám tyúkban. Robit, aki a jelenetben az én kisfiam - il­letve azt hiszem, tulajdonkép­pen kislány egy gyerekpász­tornak nevezett eszközzel pró­bálom nevelni és szekírozni. Ez például arról jutott eszem­be, hogy a párom kislánya, amikor hat-hét éves lehetett ­ez tipikus gyerekdolog, min­den gyerek csinálja -, ült a la­kás legtávolabbi pontján. Az apja el volt foglalva. Ismétel­getni kezdte: „Apa! Apa, apa, apa!" A huszadik apánál azt mondtam: „Gyerekpásztor!" Ezen azóta ő nagyokat röhög. - Biztosan van még jelenet vagy poén, amely egy-egy emberhez kötődik. Megsértődnek vagy in­kább örülnek, hogy ők segíthet­ték hozzá? - örülnek, mivelhogy nincs ebben a másikra nézve semmi sértő. A párom lánya sem csi­nált semmit, úgy viselkedett, mint egy normális, korabeli gyerek. Én reagáltam különös módon. - A Besenyő családot valós szap­panopera ihlette? - Nem tudom, lehet, hogy a Szomszédok, de azt a maiak fé­nyében már nem akarnám bántani. Kibeszéltek a kamerá­ból nagyon bölcs dolgokat. A mulatni vágyók minden évben különösen szívesen keresnek fel bi­zonyos városokat, hogy az óévet búcsúztassák. Közülük sokan min­den pénzt megfizetnek - és megfizettek -, hogy azokon a helyeken szilveszterezzenek, ahol várhatóan „a világ legnagyobb partijára" számíthattak. Az 1920-as években New Yorkban remélhettek az oda­látogatók különlegesen vad mulatságot. A hangulat, a dzsesszkor­szak, a modernség és a művészi individualizmus jellemezte az at­moszférát. Az ötvenes évek felkapott célpontjává vált Argentína fő­városa. Az 1990-es években a dalmát tengerpartot fedezték fel ma­guknak a partituristák, természetesen csak a több évig tartó, brutális balkáni háborúk után. A harmadik évezred első évtizedéig Dubaj, az Egyesült Arab Emírségek tagországa mindössze a közel-keleti térség­ben cirkáló amerikai hadihajók „benzinkútja" volt. Ám miután a Burdzs el-Arab szálloda - az első hotel, amely hétcsillagosra minősíti magát - elkészült, a gazdag bulizok beleszerettek az arab ország fényűző és nagystílű hangulatába. Az 1990-es évek másik nagy sztárja a spanyolországi Ibiza szigete. A diszkók a nap 24 órájában nyitva álltak, köztük a Space, amelyet a világ legjobb klubjává válasz­tottak. 99 FOGAS KÉRDÉS Bár egyre több fogsely­met vásárol­nak a néme­tek, évente átlagosan csupán tizen­nyolcszor használják, holott az ajánlott gya­koriság napi egy alkalom lenne. EGYRE JOBBAN MEGY A FOGMOSÁS A korábbiaknál gyakrabban és alaposabban tisz­títják fogaikat a németek. Legalábbis erre utal az, hogy növekedett a fogkrém, a fogkefe és a fogse­lyem egy főre jutó fogyasztása a német fogorvo­sok kamarájának statisztikai évkönyve szerint. Az adatok alapján a németek egy év alatt átlago­san 5,4 tubus fogkrémet és 2,6 fogkefét használ­nak el - ez valóban növekedés a 2005-ös 4,9 tu­bushoz és 2,3 fogkeféhez képest. Továbbra is el­marad viszont az ajánlott mennyiségtől: a szakér­tők szerint a megfelelő fogápoláshoz fejenként hét tubust és négy fogkefét kellene „elfogyaszta­ni" évente. A megkérdezettek nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy naponta legalább kétszer mos fogat. Átlagosan háromnegyedük jár rend­szeres ellenőrzésre fogorvosához akkor is, ha nincs fájdalma és panasza. Az 1997-es felmérés­kor ez az arány korcsoportoktól függően 50-70 százalék között mozgott. A fogselyem „nép­szerűsége" még hagy kívánniva­lót maga után: bár egyre többet vásárolnak belő­le, évente átlago­san csupán tizen­nyolcszor hasz­nálják, holott az ajánlott gya­koriság napi egy alkalom lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents