Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-29 / 302. szám

2010. DECEMBER 29., SZERDA MEGYEI TÜKÖR ] CSÖKKENTENI KELL A HALOZATI VESZTESEGET Jövőre felgyorsul a lassú víz Nemcsak az ivóvíz minősége javul, a hálózatokat is felújítják, ha 2011-ben elkezdődik az Unió által támogatott program a Dél-AIföldön. Az ivóvízminőség-javító beruházások pályázatait a jövő év elején adják be. DÉL-ALFÖLD MUNKATÁRSUNKTÓL Az ivóvízminőség-javító program jövőre várhatóan felgyorsul, miután az állam vállalta, hogy segít a településeknek. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség régiófejlesztési 99 A programnak nemcsak az arzéntartalom csökkentése a célja, hanem az is, hogy a hálózati veszteség 20 százalék alá süllyedjen. Halász Péter igazgatóhelyettese, a program projektvezetője, Halász Péter arról számolt be, hogy mind a 19 dél-alföldi társulás tervbe vett beruházásainak elkészül a részletes megvalósíthatósági tanulmánya, és a költséghatékonysági számítás. A pályázatokról ezután két minisztérium együtt ad ki olyan nyilatkozatot, amely szerint beadhatók; elküldhetők az Európai Unióba. - Ez a folyamat 2011. január 31-éig lezajlik, az önkormányzatok beadják a pályázatokat, amelyeket elbírálnak, 2011 és 2013 között pedig megvalósítanak - mondta az igazgatóhelyettes. A 19 társulásból 3-nál, a kistelekinél, a szankinál és a jánoshalminál már elkészült a pályázat. A program az elmúlt 8-9 évben elég lassan csordogált, amelynek az is volt az oka, hogy a vízzel különösebb gond nincs, és bár javítani muszáj a minőségén, miután az ország ezt vállalta,, az önkormányzatoknak erre nincs elég pénzük. Halász arra hívja föl a figyelmet, hogy a programnak nemcsak az arzéntartalom csökkentése a célja, hanem az is, hogy a hálózati veszteség 20 százalék alá süllyedjen. A meghibásodott, elavult csővezetékek miatt ez majdnem minden vízműnél jelentős tétel. Hozzáértők szerint a vízdíj emelkedése az utóbbi években elindított egy önmagát gerjesztő folyamatot: a kisebb fogyasztás révén nagyobb a nyomás a rendszerben, és így nagyobb a lyukakon elszivárgó víz mennyisége is. Mivel végső soron ezt a veszteséget is a fogyasztók fizetik meg, ha közvetve is, de minden lakástulajdonos érdekelt abban, hogy az Unió által támogatott program minél hamarabb megvalósuljon. Az első működő arzénmentesítő készülék a Zala megyei Zalacsében. Drága, de muszáj fölszerelni. FOTÓ: ZALAI HÍRLAP Artisjus-díj szegedi muzsikusoknak BUDAPEST. A mai magyar zeneszerzők műveinek előadásából származó jogdíjak egy részéből az Artisjus Zenei Alapítvány nemcsak az előadó-művészeti, hanem a zenepedagógiai tevékenységet is jutalmazza. Nemrégiben újabb szegedi muzsikusok vehették át a rangos díjat: Klebniczki György zongoraművész, az SZTE Zeneművészeti Karának művésztanára, Maczelka Noémi zongoraművész, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Ének-zene Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára, Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagy és Zsigmondné Papp Éva zongoraművész, a SZTE ZMK Zongora Tanszékének adjunktusa. Gázár „Padlógáz! Irány a..." - hirdeti magát az egyik áruházlánc óriásplakátokon, a havas vagy kásás, vizes utak mellett. Érdekes ez, mert tényleg szokás mondani, de így, leírva mégis mintha mást jelentene; tényleg valamiféle gázt. Ami a sima gáznál is többe kerülhet. Főleg ilyenkor. BAKOS ANDRÁS LAZAR BESZELT A LEGTÖBBET, FARKAS A LEGKEVESEBBET A T. HAZBAN Képviselői aktivitás a parlamentben Lázár János beszélt a legtöbbet, 3 óra 57 percet, Farkas Sándor pedig a legkevesebbet, 2 perc 10 másodpercet a T. Házban a megyei országgyűlési képviselők közül a parlament május 14-i megalakulása óta. CSONGRÁD MEGYE SZABÓ C. SZILÁRD December 23-án volt idén az utolsó ülés a T. Házban. Mérleget vontunk, megnéztük a parlament honlapjának adatai alapján, hogy a 14 Csongrád megyei képviselő hányszor szólalt fel, és mennyit beszélt az Országgyűlés 2010. május 14-i megalakulása óta. A legtöbbet, 3 óra 57 percet Lázár János beszélt a T. Házban. Hódmezővásárhely polgármestere, a Fidesz frakcióvezetője 34 alkalommal szólt hozzá a vitához. A kormánypárt vezérszónokaként közel 16 percet beszélt a jövő évi költségvetésről, de a Nemzeti Együttműködés programjáról is volt egy 20 perces felszólalása. Az alkotmánymódosításról kétszer is beszélt 20-20 percben. Lázárt a megyei listáról parlamentbe jutott Varga Géza (Jobbik) követi 2 óra 56 perces felszólalásával. Az újonc Kalmár Ferenc igen aktív volt. A szegedi KDNP-s politikus 14 alkalommal szólt hozzá a vitához, összesen 47 percben. Beszélt a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról, a 2011-es költségvetésről és az uniós elnökségünk prioritásairól. A megyei képviselők közül a szentesi Farkas Sándor (Fidesz) beszélt a legkevesebbszer (1 alkalommal) és a legkevesebbet (2 perc 10 másodperc) május 14-e óta a T. HázLázár János összesen majdnem 4 órán át beszélt. FOTÓ: FRANK YVETTE ban. Farkas a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szónokolt. Nem volt túlságosan bőbeszédű Tiszasziget polgármestere, Bodó Imre (6 perc 14 másodperc), valamint a szegedi B. Nagy László (6 perc 10 másodperc) és Bohács Zsolt (7 perc 59 másodperc) sem. Mindhárom képviselő a Fidesz-frakció tagja. Az ellenzéki képviselők közül Botka László hét alkalommal összesen 25 perc 48 másodpercet beszélt. Szeged szocialista polgármestere többször is felszólalt a lézerközpont ügyében, az MSZP vezérszónokaként pedig 13 percet beszélt a helyi képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításának vitájában. Újhelyi István (MSZP) felszólalásait technikai megszólalásként jegyzik a parlament honlapján, lévén, hogy az Országgyűlés alelnökeként a T. Ház üléseit vezette. Újhelyi 1494 alkalommal adta meg a szót, és szavaztatott az Országgyűlésben. A megyei listáról parlamentbe jutott Zagyva György Meggyes Tamás 1 másodperce A 386 képviselőből 16 még nem szólalt fel a T. Házban május 14-e óta. A legkevesebbet, 1 másodpercet Esztergom volt polgármestere, Meggyes Tamás beszélt. A fideszes politikus november 10-én az Alkotmány módosításáról szóló vitában csupán anynyit mondott: igen. Őt követi a független Molnár Oszkár, Edelény polgármestere 46 másodperccel, valamint a fideszes Tóth József 51 másodperccel. A szónoklatok hosszát tekintve Schiffer András (LMP) vezeti a listát 15 óra 49 percceL őt követi Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) 15 óra 4 perces teljesítménnyel A harmadik helyen Volner János (Jobbik) áll 11 óra 44 percceL Orbán Viktor miniszterelnök 22 alkalommal szólalt fel összesen 6 óra 35 percben. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ötször szólt hozzá a vitához 3 perc 43 másodpercben. Gyula (Jobbik) 36 percet, Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán (Fidesz) 20 perc 40 másodpercet, a megyei közgyűlés elnöke, Magyar Anna (Fidesz) 15 percet, a makói Mágori Józsefné (Fidesz) 11 perc 53 másodpercet, a csongrádi Vincze László (Fidesz) pedig 11 percet beszélt a T. Házban. Farkas Sándor csak egyszer szólalt meg. FOTÓ: KARNOK CSABA Vasárnapi DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap is van újság! i i Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 „Két ország, egy cél, közös siker!" Biogazdálkodás - Megőrizni a határ menti területek közösségi kultúráját biotermékek, bio-állattenyésztés, bio-gyümölcstermesztés által - ez a címe annak a projektnek, amely októberben indult román-magyar együttműködésben, és 2011 szeptemberében fejeződik be. A projektet a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja finanszírozza. A vezető partner a Temesvári Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara, a magyarországi együttműködő fél a Csongrád Megyei Agrár Információs Szolgáltató és Oktatásszervező Nonprofit Közhasznú Kft. A projekt egyik fő célja az, hogy informálja a gazdálkodó szervezeteket arról, milyen fontos a technológiai fejlesztés az ökológiai gazdálkodásban is. A projekt alatt két tapasztalatcsere kerül megszervezésre, az egyik Magyarországon, a másik Romániában. A magyarországi tapasztalatcserére december 7-8-án került sor. A román delegáció meglátogatta a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. kiszombori telepét és vetőmagüzemét, ahol biovetőmagvak termelése és feldolgozása folyik; Simon Zsolt üllési bio-feketebodzaültetvényét; Papp Lászlóék zákányszéki biogazdaságát; Szepesi Ferenc szatymazi bioméhészetét és Pápai István mórahalmi bioültetvényét. A helyszínen tekintették meg a határ menti területek biogazdaságaiban használt technológiákat és eljárásokat, s céljuk az, hogy kiépítsék a know-how-csere és a technológiatranszfer lehetőségét. A magyar gazdák 2011 márciusában viszonozzák a látogatást. A projekt keretében készül egy tanulmány, amely összehasonlító analízis a magyarországi és a romániai ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok között, feltárja a technológiai transzfer lehetőségeit, a technológia iránti kereslet-kínálati viszonyokat. A tanulmány a projektpartnerek weboldalán fog megjelenni, valamint nyomtatott formában is elérhető lesz az érdeklődők számára. Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap Az EDF DÉMÁSZ Zrt. pályázatot hirdet CONTROLLER munkakör betöltésére Társaságunk pénzügyi szakterülete felkészült és gyakorlatias munkatárssal kívánja bővíteni controlling csapatát. Várjuk jelentkezését, ha: • közgazdasági egyetemi, vagy pénzügyi számviteli főiskolai diplomával rendelkezik, pénzügyi, számviteli gyakorlatot szerzett (preferáltan controlling területen), továbbá Írásban és szóban kommunikációképes angol nyelvtudása van. Ezen túlmenően: kitartó és terhelhető, jó elemzőkészséggel és üzleti tudatos gondolkodással rendelkezik. A pályázat elbírálásánál kizárólag a fenti követelményeknek megfelelő pályázatokat értékeljük. Előnyt jelent, ha: • konszolidáció, illetve IFRS területen szerzett gyakorlatot, • angol nyelvtudását gazdasági szaknyelvvel bővítette, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik. Amit kínálunk: • kitűnő munkakörülmények egy nemzetközi cég hazai leányvállalatánál • szakmai kihívások a régió egyik meghatározó munkáltatójánál. A pályázatokat - melyek magyar és angol nyelvű fényképes szakmai önéletrajzot és motivációs levelet tartalmazzanak 2011. január 12-én (hétfő) 12.00-ig a szemelvuavQedf.hu címre kérjük küldeni. Az üzenet tárgyában szíveskedjék megjelölni a munkakör elnevezését.