Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-03 / 281. szám

2010. DECEMBER 3., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR 9 Nem megoldás a testi fenyítés Hiába vélik sokan: a körmös, a pofon eltüntetné a fegyelmezet­lenséget az iskolából, az erőszak erőszakot szül. Ranschburg Jenő szerint az agresszív felnőttek 85 százalékát verték gyer­mekkorában. SZEGED FARKAS JUDIT „Én is kaptam körmöst/po­font/barackot, mégis rendes ember lett belőlem" - érvel­nek sokan, különösen az idő­sebb korosztályból. Egyesek a testi fenyítést már a kisbabák­nál „bevetnék". Az elmúlt hó­napokban terjedt el az inter­neten Michael és Debi Pearl Gyermeket nevelni Isten félel­„A család, az iskola nem azonos a hadsereggel, ahol nem tűrnek elten­véleményt. Persze szabályoknak lenniük kell" Ranschburg Jenő mében című könyve, amely nemzetközi tiltakozást váltott ki, vallásos és nem hívő em­berek körében egyaránt. A könyv ugyanis állítja: a gyere­kek zsarnok kis lázadók. A fe­gyelmezést már csecsemőkor­ban el kell kezdeni. Lehet „ne­velni" vesszővel, fakanállal, nadrágszíjjal: a lényeg, hogy a gyerek korosztályának meg­felelő eszközt válasszuk. Ranschburg Jenő gyermek­pszichológus is olvasta a könyvet. Milyen felnőtt válna egy gyerekből, akit ezen alap­elvek szerint nevelnének? A szakember válasza: lelki érte­lemben nyomorék ember. - A gyerek „rosszasága" abból ered, hogy nem tárgy, hanem élőlény. Az egészséges lelkű gyerek igyekszik önma­gává válni. Ha kell, szembe­megy a világgal, ebből lesz­nek problémák és összeütkö­zések is. Ezek nélkül azonban nem lehet gyereket nevelni. A gyerek mondjon német, ra­gaszkodjon a véleményéhez. Alkudozó pozícióban van a felnőttel szemben, a család, az iskola nem azonos a hadse­reggel, ahol nem tűrnek ellen­véleményt. Persze szabályok­nak lenniük kell - érvelt Ranschburg Jenő. Azért sem jó módszer a tes­ti fenyítés, mert az erőszak erőszakot szül. A gyerek fel­nőtté válva nemcsak a csalá­don belül oldaná meg ugyan­így a problémákat, a családon kívül is agresszívvá válna. - Az agresszív felnőttek 85 százalékát, a felmérések sze­rint, verték gyermekkorában - mutatott rá a gyermekpszi­chológus a tényre -, arról nem is beszélve, hogy az idő kerekét nem lehet ötven évvel visszaforgatni. A mai gyere­kek már nem „nyelnék le" ugyanúgy a körmöst, a po­font, mint a nagyszüleik gene­rációja. Ez így helyes, mert ha ismét élhetnének a pedagógu­sok a testi fenyítéssel, annak fokozódó erőszak lenne a kö­vetkezménye. Pedagógiai eszkőzök - Nem eszköztelenek a pedagó­gusok a tanulókkal szemben - hangsúlyozza Ranschburg Je­nő. A pszichológus szerint a gye­rekek se nem rosszak, se nem jó­ságosak. Viszont van bennük ve­lük született kíváncsiság, érdek­lődés, hogy magukba szívják a világból azt, ami érdekes. Ha a pedagógus ebből az alapállásból próbálja keresni az eszköztárát, kiderül, hogy nem is annyira esz­köztelen. Hatvanéves tanuló vezető Hatvanévesen döntött úgy a szegedi Fazekas Imréné, hogy jogosítványt szerez. A nyugdíjas „mazsola" élvezi a tanulást, bár tény: több órát kell vennie, mint a fiatalok többségének. Célja azonban az, hogy egy hónap múlva a születésnapját már si­keres vizsgával ünnepelhesse. SZEGED TÍMÁR KRISZTA Ha T jelet látunk az autón, szinte biztosak lehetünk ben­ne, hogy egy tinédzser ül a vo­lán mögött - többségében ez a korosztály szerez jogosítványt. Éppen ezért feltűnő jelenség Fazekas Imréné Ági, aki 60 éve­sen vetette bele magát mazso­laként a szegedi forgalomba. - Kicsit későn érő típus vagyok - nevetett kérdésün­kön, miért éppen most dön­tött úgy, hogy megtanul ve­zetni. Persze van ennél ko­molyabb indoka is. - Négy éve vagyok nyugdí­jas, azóta foglalkoztat komo­lyabban, hogy talán meg kelle­ne próbálnom. Van egy ker­tünk Szatymazon, és rengete­get cipekedtem onnan mindig. Leginkább ennek akartam vé­get vetni - mesélte. - Felhív­tam egy, az interneten talált oktatót, és megkérdeztem: 60 éveseket elvállal-e. Erre azt vá­laszolta: holnap kezdhetek is. Oktatója szerint Ágnes ügyes, és akar is tanulni. FOTÓ: KARNOK CSABA Kicsit megijedtem, mert nem számítottam arra, hogy ilyen gyorsan beleugrom. Családja is maximálisan támogatta tervében, hiszen egyetértettek vele: sosem ké­ső elkezdeni. Ráadásul ­mint kiderült - ugyanannál az oktatónál tanul, aki annak idején a lányát is megtanítot­ta vezetni. - Nehezebb az idősekkel, Hírközlési workshop Balogh Lászlóval SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Végéhez közeledik az Inpress - Határon átnyúló hírközlési szolgálat megvalósítását cél­zó projekt, amelynek követ­kező állomása egy workshop ma délelőtt 10 órától a Tisza River Café Clubban (Felső Ti­sza-part). A rendezvényre várják Balogh Lászlót, a Köz­szolgálati Közalapítvány ku­ratóriumának elnökét is. A Csongrád Megyei Önkor­mányzat . tulajdonában mű­ködő Megyeszolgálat Szol­gáltató és Kereskedelmi Nonprofit Kft., illetve a te­mesvári Integratio Alapít­vány közösen nyújtott be pá­lyázatot a Magyarország-Ro­mánia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 regionális fejlesz­tési alapjához. Célja egy kö­zös sajtó- és hírszolgálat lét­rehozása, működtetése, nyomtatott és online újsá­gokkal, valamint rádió- és te­levízió-műsorokkal. Extrák az iPhone mellé a Vodafone-nál BUDAPEST. A vásárlást kelleme­sebbé téve ünnepelte ügyfelei­vel együtt a Vodafone az iPhone 4 forgalmazásának elindulását. A Westendben a hóesés ellené­re vasárnap este 9-ig hosszú so­rokban várakoztak a jövőbeli iPhone-tulajdonosok a készülé­kekre, de unatkozniuk nem kel­lett, hiszen nemcsak etet­ték-itatták, hanem szórakoztat­ták is őket. Az ügyintézés meg­gyorsítása érdekében 21 órakor megkötötték az előszerződése­ket, ezután a sorban állók a férfi vízilabda-válogatott tagjaival és Kemény Dénes szövetségi ka­pitánnyal, a Vodafone alkalma­zottaival és az újságírókkal együtt átvonultak a fogadásra a Hilton Westend Hotelbe. Beck György, a Vodafone el­nök-vezérigazgatója és Kemény Dénes szövetségi kapitány együtt indította útjára a Voda­fone magyarországi iPhone-ér­tékesítését. - Már az első gene­rációs iPhone-készülék megje­lenését is hatalmas várakozás előzte meg, az újabb típusok pi-' ecra kerülésekor ez további re­kordokat döntött. Örömünkre szolgál, hogy a Vodafone mint­egy 2,6 millió magyarországi Válogatott társaságában indította el a Vodafone magyarországi iPhone-értékesítését. ügyfelének is lehetősége lesz az iPhone-t megvásárolni - emel­te ki az elnök-vezérigazgató. A Vodafone versenytársainál többet kíván nyújtani ügyfelei­nek, ezért számos olyan iPhone­alkalmazást készített, amely ki­zárólag számukra lesz elérhető. Ezek közé tartozik egy utazási biztosítások kötését lehetővé te­vő, egy, a Vodafone Kedd elő­nyeit kihasználó, egy mobilpar­kolást segítő és egy szórakozó­helyekre specializálódott kiter­jesztett valóság alkalmazás is. Lakatos Péter, a Vodafone stratégia, márka és kommuniká­ciós vezérigazgató-helyettese egy alkalmazást külön is kiemelt: „Ügyfeleink ingyen használhat­ják az iGO vodafone-osok számá­ra testre szabott navigációs szol­gáltatását, amely a hagyományos funkciókon túl az összes Voda­fone-márkabolt elérhetőségét is tartalmazza. A társaság figyel az iPhone 4 tulajdonosaira, ezért ké­sőbb még számos különleges al­kalmazást teszünk elérhetővé." - Stratégiánk alapvető ele­me, hogy miénk legyen az or­szág legjobb okostelefon-vá­lasztéka. Ezt mutatja az is, hogy ügyfeleink az 1 forintos belépő­szinttől egészen az olyan pré­miumkészülékekig megtalál­hatják a kedvükre valót, mint amilyen az iPhone 4 - tette hoz­zá Richárd Sherwood, a lakossá­gi szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese. Az iPhone 4 és az iPhone 3GS már 16 vidéki és 7 fővárosi Voda­fone-márkaboltban kapható. (X) hiszen lassabbak a reflexeik. A fiataloknál - akik a virtuális játékoknak köszönhetően már kiváló készségekkel érkeznek - biztos, hogy több órát kell venniük - ismerte el Bóna Vil­mos, ám hozzátette: Ágnes ügyes, és akar is tanulni. Az asszony ráadásul élvezi a vezetést - annak ellenére is, hogy utasként, a hátsó ülésen ülve mindig az volt az érzése, hogy nekijönnek a szemből érkező autók. - így azért más, hogy én fo­góm a kormányt - mosoly­gott. - Remélem, hogy ha ka­rácsonyra nem is, a születés­napomra, január elejére meg­kapom a jogosítványt. Akkor veszek egy használt kisautót, és ha már magabiztos leszek, talán a kis unokámhoz is elve­zetek a fővárosba. Eltűnhetnek az ősi mesterségek Vajon lesz-e tíz-húsz év múlva még fazekas, kovács, papucsos vagy gyékényes? Ennek jártunk utána, megkérdeztük a mestere­ket, akik sötéten látják a jövőt. CSONGRÁD MEGYE IMRE PÉTER - Úgy készítem el az edényei­met, hogy a vásárhelyi hagyo­mányokat a saját elképzelése­immel, ötleteimmel ötvözöm - árulta el a vásárhelyi fazekas Ambrus Sándor, aki már 48 éve űzi az ipart. - Ebből próbálunk a családdal megélni, van is rá kereslet, viszont utánpótlást je­lentő, elhivatott fiatal követő­vel nem találkozom a „piacon". Ráadásul az, hogy valaki önálló műhelyt nyisson, hosszabb fo­lyamat eredménye, tudásra, ta­pasztalatra van szükség. Bene István szegedi kovács - hobbiként a fegyverkovács mesterséget is űzte, régi fegy­verekről készített eredeti minta alapján hű másolatot - sem volt optimista. Már nem gya­korolja szakmáját, időnként még eljár bemutatókra, de a vásári forgatagban ott sem mindig figyelnek fel arra az emberek, milyen különleges­séget láthatnának. A népi ipar­művész kovácsmester úgy véli, a mai, kommersz világban nincs igény a tartósabb, egy­ben drágább holmikra. Ezt vá­sárhelyi kollégája, Imre Sándor is megerősítette: tanítványa neki sincs, és attól tart, két év­tizeden belül teljesen eltűnik a városból és környékéről a ko­vácsmesterség. Szeged a papucsról, annak is a Rátkai Sándor által készí­tett változatáról híres - kicsit másik, egyéni irányzatot képvi­sel Sallay Tibor Guinness-re­korder papucsos -, az egyik legkedveltebb turistaajándék ez a lábbeli. A 97 éves mester még az idén is készített papu­csot, igaz, az utolsó párat már nem ő fejezte be. Nagyon be­teg, ezért fia, Rátkai György mondta el, hogy a közelmúlt­ban három tanítványa, inasa volt édesapjának, közülük ket­tő nem maradt a szakmában, a Kiskunfélegyházára hazaköltö­zött Ormándi László ellenben nem használhatja a szegedi pa­pucsra jellemző védjegyeket. A makói textiltervező, szö­vő népi iparművész Nadobán László is pesszimista, ponto­sabban realista képet festett a jelenről: - A fiatalok nem igazán érdeklődnek a régi mesterségek iránt. Miért? Ta­lán, mert nem divat körük­ben ilyennel foglalkozni. Pe­dig ez kultúránk része, és amennyiben nem változik a tendencia, eltűnnek ezek az ősi mesterségek. Amit az is siettethet, hogy nincs is olyan intézmény, ahol a kézi szövésre, fonásra oktathat­nák a gyerekeket. Valamivel optimistább a tá­péi Nagy Józsefné Török Gizella, aki gyékényes, az anyag szövé­sével, fonásával készít haszná­lati és dísztárgyakat. A klasszi­kus darab a tápai szatyor - a híres szentelést a hagyomány újraélesztéseként megtartották a közelmúltban - és szőnyeg, de csinál divatosabb táskákat is. Régebben szinte minden tá­pai háznál - alkalmazva az ősi technikát - készítettek ilyene­ket. Most is akadnak, akik szí­vesen tanulnak, ezek közé so­rolja a gyékényesműhely tagja­it, és a fiatalabbak közé tarto­zik menye, Nagyné Simon Ildi­kó, valamint Terhesné Török Katalin. Ők is csak szabadide­jükben foglalkoznak ezzel, eb­ből nem lehet megélni. De itt legalább akadnak követők, ápolhatják, továbbvihetik a ha­gyományokat.

Next

/
Thumbnails
Contents