Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-27 / 300. szám

10 2010. DECEMBER 27., HÉTFŐ IAmI Ansl Arii im Birsalmasajtrecept: Mossunk meg 1 kg birsalmát, kockázzuk fel héjastól. Kevés vízben tegyük fel főni. 80 dkg cukrot főzzünk IVdlcnUdriUlTI sziruppá kis vízzel. Ha a birsalma megpuhult, csavarjuk hozzá 1,5 citrom levét, majd turmixoljuk össze, őntsük bele a szirupot SZERKESZT FÁBIÁN GYÖRGY KOVÁCS ANITA par Percig f°rral)uk. Öntsük folpackkal kibélelt őzgerincformába, másnap fordítsuk ki és száraz, hűvös helyen tároljuk. FÜGEBOR Hozzávalók: 90 dkg füge, 1 dkg élesz­tő vagy 3-4 ek. sör, 3,2 I víz, 75 dkg cukor. Elkészítése: A fügét egészen apróra vágjuk, egy ötliteres üvegbe tesszük az apróra morzsolt élesztővel (vagy a sörrel). A vízzel felforraljuk a cukrot, és ha kihűlt, a fügére öntjük. Az üveget azután lekötjük papírral, és három hé­tig meleg vagy napos helyen tartjuk. Ezalatt kiforr a fügebor. Ha a füge már leszállt az üveg aljára és a leve tiszta, merőkanállal óvatosan leszűrjük (az üveget ne döntsük meg, hogy a lé za­varossá ne váljék), azután sűrű vász­non vagy szűrőpapíron átszűrjük egy másik edénybe, majd ha leülepedett, újra átszűrjük. Ünnepi íz: népszerű a füge ÜNNEPI GYÜMÖLCS DR. IVÁNCSICS JÓZSEF A történet jól ismert, azt azon­ban kevesen sejtik, hogy a fü­gefa valójában nagyon bonyo­lultnak mondható, egészen különleges növény, mert a vi­rágai kétlakiak (váltivarú), így csírázóképes magot vetve rész­ben porzós és steril nővirágú, valamint részben fertilis nővi­rágú egyedeket kapunk. Csírá­zóképes magot természetesen olyan termésből nyerhetünk, amelyet fertilis nővirág adott. A megtermékenyítést azonban kizárólag a Blastophaga pse­nes darázs végzi, amely ha­zánkban és sok más helyen nem él meg. Nálunk tehát ve­getatív úton szaporított fügé­vel találkozunk, amely megter­mékenyülés nélkül ad gyümöl­csöt (parthenokarpia): bár a termésben lehet mag, de azok nem csíraképesek. Pontosab­ban az adriai típusú fügék ter­jedtek el hazánkban. Köztu­dott, hogy a füge termesztésé­vel sikeresen foglalkozhatunk többek között a Balaton-felvi­déken, ahol az egykori „sajko­di citromosban", a Tihanyi-fél­szigeten a citromültetvények mellett fügeültetvények is vol­tak, sőt, egy teraszos, árkolt ültetvény ma is gondozásban van a Balaton-felvidéki Nem­zeti Park Igazgatósága által. Sajkodon 5-6 fügefajtát tartot­tak fent, de a Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Karának professzora, dr. Szabó István több mint száz fügefajtát gyűj­tött be és helyezett el Cserszeg­tomajon. A fügefajták fenntar­tása vegetatív úton történik. A fügefák megfogyatkoztak a Ba­laton környékén, ezért nagy szükség van arra, hogy a régi fajták, változatok gyűjtemény­be kerüljenek. A füge szubtró­pusi hazájában többször te­rem. Hazánkban az első ter­més érik be. Ha szaporítani szeretnénk, legegyszerűbb a fagyok előtt megszedni a dugványokat, amelyeket fagymentesen telel­tetünk, majd tavasszal - a fa­gyok után - laza talajba dug­ványozzuk és gyakran öntöz­zük őket. Ha télen a fagyvéde­lemből takart fügebokor tövét egy-két évig takarva hagyjuk, a földben található sarjak meg­gyökeresednek, megerősöd­nek, s ezeket felszedve új hely­re ültethetjük az így kapott csemetéket. Közismert az is, hogy a szubtrópusi fügefa na­gyon szép látványt nyújt, ezért még olyan tájakon is megtalál­ható, ahol sokkal zordabbak a körülmények. Különleges lát­vány például Erdélyben, ahol szinte versengve szaporítják a kicsiny falvakban is. Termését legtöbb helyen ott nem élvez­hetik, de a fájában gyönyör­December vége a kertben ködnek, s áttelelni többnyire fűtetlen szobába viszik. A füge tartósítása leggyak­rabban aszalással történik. So­kan el sem tudják képzelni a karácsonyt egy kis aszalt füge nélkül. Készítenek szokásos felöntőié alkalmazásával az érett, de még zöld fügéből be­főttet is. Általában a szokásos­nál kisebb mennyiségű cukor is elegendő, mert a termés többnyire nagy mennyiségű cukrot tartalmaz. A fügelekvár­hoz a fügét először vízben meg­főzik, majd áttörik, aztán pedig tetszés szerint cukor hozzáadá­sával addig főzik, amíg lekvár­sűrűségűvé válik. Találkozha­tunk olyan édes csemegeborral is, amely fügéből készült. Ter­mészetesen a fügeborból sem ajánlatos sokat fogyasztani, mert meglehetősen nehéz ital­ról van szó, amely édes íze miatt csak úgy „itatja magát". A tél beköszöntével sem szabad megfeledkeznünk gyümölcsöskertünkről. Érdemes tennünk egy-egy kerti sétát. Ugyanis a lomb nélküli fáinkon könnyebben észrevehetők a sérülések (a téli viharok okozta kár) vagy a hernyófészkek, a gyümölcsmúmiák. Utóbbiakat gyűjtsük össze, és mielőbb semmisítsük meg, égessük el. KERTKARBANTARTÁS NAGYKUTASI VIKTOR Az édenkert fája, amelyet gyümölcséért emberemlékezet óta termesztenek, karácsonykor ­Ádám és Éva napján ­sokat emlegetett szimbólum, hiszen a bibliai történet szerint fügefa (Ficus carica L.) állt az édenkertben, és az első emberpár annak levelével takarta el meztelenségét, elkülönülve ezzel a cselekedettel minden más teremtménytől. 99 A birs kom­pótnak is ki­Olvasói kérdés: mire készüljünk, ha házat tervezünk? Készüljön kertterv Horváth Éva olvasónk kérdezi: ha most tavasszal kezdődik az építkezés náluk, mire ügyeljenek? Kedves leendő kerttulajdonos, a legtöbb építkezés indításakor a kerttervek is készek, előre tudjuk, milyen kerti elemekkel (játszótér, sziklakert-kőkert, kerítés, konyhakert stb.) számolunk a jövőben. A kert alapja a talaj, tartósságát, beültethetőségét ez befolyásolja leginkább, meghatározó a növények kiválasztásában, szerkezete, vízháztartása, savassága, lúgossága befolyásolja a növényeink lehetőségeit, így érdemes alaposan tájékozódnunk talajunk összetétele felől, mielőtt tervrajzokat készítünk. A talaj védelme Érdemes megőriznünk az építési területen lévő talajt az építkezés során keletkező törmeléktől és taposási károktól. Ma már jól elterjedt (Ausztriában már kötelező is) a meglévő termőtalaj megóvásának azon módja, hogy a felső 25-30 cm-es réteget összetolják a kert egy védett pontjára, és miután az építőipari munkások levonultak a területről, visszateríthetjük a talajt, és ezután még pótolhatjuk, feltölthetjük a plusztermőtalajjal a szükségeíhelyeket. Itt érdemes tisztázni, hogy talajfeltöltésre termőtalajt érdemes használnunk. Ez általában külszíni bányák létesítésekor az onnét lehordott felső 20-40 cm termőtalajréteget jelenti. A termőréteg nem azonos a humusz fogalmával, ugyanis humusznak a talaj szerves alkotórészét hívjuk. Ha nem túl jó a feltöltéshez használt talaj, érdemes feljavítani. Például a kötött, agyagos talajhoz homokot keverhetünk, míg a laza, homokos talajhoz érett szerves trágyát, komposztot vagy tőzeget a vízmegkötés és a talajszerkezet javítása érdekében. Fakaloda itthon is A talaj visszatérítésénél vagy feltöltésénél ügyeljünk arra, hogy a meglévő terület ne legyen nagyon összetaposva. Ha ez így van, akkor a talajt érdemes meglazítani, szántani vagy kultivátorozni, mert a két talajréteg közé beszorul a nedvesség és így pangó víz keletkezik. Ha vékony rétegben terítjük a termőréteget, érdemes összeforgatni (beásni, szántani). Fontos, hogy a saját földdepónkat az építkezés ideje alatt ne hagyjuk elgazosodni, mert ezzel gyommagokban gazdag termőréteget terítünk majd vissza a területünkre. Ha az építkezés már egy meglévő növényekkel beültetett környezetben zajlik, akkor érdemes az ott lévő növényzetet, főleg a fákat megmenteni. Ennek legegyszerűbb (és Ausztriában szintén kötelező) alkalmazott módja a fák egyenkénti körbekerítése fakalodával, amit a fa törzsétől 2,5 m-re tegyünk, így védve azokat a sérülésektől és így biztosítjuk gyökérzete számára a megfelelő vízfelvételt. Ha valamely közmű építése miatt a fa koronája vagy gyökérzete veszélybe kerül, és annak egy részét el kell távolítani, tudnunk kell, hogy amennyiben 40%-nál nagyobb veszteséget okozunk, a fánk életben maradását veszélyeztetjük. (Ez mind a koronára, mind a gyökérzetre igaz.) A koronában okozott sérüléseket minden esetben kezeljük le fasebkezelő szerrel Ha megoldható, telkünkön belül a fák gyökérzetét legfeljebb két méterre közelítsük meg a közművekkel, megelőzve ezzel a későbbi kellemetlenségeket. 99 Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket kertesz@lap­com.hu (30/214-9414) A naspolya és a birs most már beérett, fogyasztásra alkalmas. Utóbbiból nagy­anyáink receptje alapján készíthetünk birsalmasajtot, mely a karácsonyi éte­lek között ízletes csemege, de a birs ki­váló kompótnak is. Ha odaszoktattuk, továbbra is gon­doskodnunk kell a kismadarakról, csi­vitelésükkel üde színfoltot visznek a hi­deg téli kertbe. Az év vége a számadások ideje, ér­demes végiggondolni, hogy milyen növényünkről meny­nyi ráfordítás után mit szüreteltünk, és érdemes megtervez­ni, hogy jövőre mit 99 Dr. Iváncsics József NYME, kerté­szeti tanszék A pótlásra szoruló növénye­ket is vegyük számba. Ellenőrizzük a maradék növényvédő szereinket és a jövő évi szükséges mennyiséget érdemes most beszerezni, mert a legtöbb gazda- és növényvédő­szer-boltban kedvezményesen jutha­tunk hozzá a tél derekán.

Next

/
Thumbnails
Contents