Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-24 / 299. szám

12 Karácsonv Az ési vüág tfz szféráia ™ Dante vallotta: minden mozgás, tevékenység az isteni szeretetből származik. Az égi vi­SZERKESZTI BURKUS ZOLTÁN lágot tíz részre, egyre nagyobb térfogatú, a kisebbet magába foglaló szférára osztotta. aoooöíísidödot't •aiuoüaüff.cocncf DANTE ERKÖLCSI RENDSZERÉBEN A LEGFŐBB BŰN, A GŐG ELLENPONTJA A karácsony: a fény LEGSZEBB ERÉNY, AZ ALÁZATOSSÁG születése „Az isteni szeretet inspirálta" - az ötödik evangéliumot írta meg Dante a művével. így dicsérte a hatszáz éves Isteni színjátékot XVI. Benedek pápa. „Örök emberi szituációkat teremt, olyan megoldásokat és ítéleteket mutat fel az emberek viselkedéséről, amelyek kortól függetlenül érvényesek" - mondja a Commediáról Pál József irodalomtörténész. A Dante-kutatóval arról is beszélgettünk, miért lehet karácsonyi olvasmány is az Isteni színjáték. IRODALOM ÚJSZÁSZI ILONA - Hamisan egyoldalú a mai ember történet- és világlátása. Míg min­dent megtesz, hogy térben távoli vidékekre is eljusson, addig nem érinti mélyen az a kérdés, mi lesz az emberiséggel, utódainkkal pár évszázad múlva. Dante Isteni szín­játéka kiszakít minket az idő börtö­néből, és egyetemes módon, a tel­jes idő perspektívájában láttatja velünk saját magunkat. Ráadásul úgy, hogy cselekedeteinkről abszo­lút igazságos ítéletet mond, vagyis megmutatja, hogyan kellene visel­kednünk - érvel kedves szerzője, a firenzei politikusból lett költő, Dante és legfőbb műve, az Isteni színjáték időszerűsége mellett Pál József irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem olasz tanszékét vezető professzor. - Az erkölcsi érzék és rendszer valójában nem fejlődik, mint a tu­domány. Ha változott, csak az erő­sebb joga, a brutalitás lett több, a RÍMBEN A LÉNYEG. Az Isteni színjá­tékban a sorvégi rímek hatalmas lánccá kapcsolódnak, így egységbe vonják a Földet és a Paradicsomot. Sőt: a kulcspozícióba tett rímes sza­vakat összeolvasva is megkapjuk Dante művének „lényegét" - mint ahogy egy újságcikk összegzése a bevezetőjeként szolgáló lead vagy kopf -: az eltévedt élettől... a csil­lagokhoz ... akar jutni. ÁBRÁZOLÁSOK. Képpé változtatja Dante a cselekménysort, ami mö­gött mindig erkölcsi történet húzó­dik, az ő és a mi sorsunk megany­nyi lehetséges folytatása. Ezért az Isteni színjáték elsősorban a kép művészeire hatott Botticellitől Mi­chelangelóig, Gulácsy Lajostól a mai képzőművészekig. Legutóbb sikert aratott az Olasz Kulturális Intézet szervezésében Budapes­ten, Szegeden és négy olaszorszá­gi városban is a Dante ihlette kor­társ magyar művek tárlata. hősiesség, az önzetlenség, a nagy­ság példáiért bizony egyre inkább régebbi korokhoz és irodalomhoz kell fordulnunk. A rossz is örök. Ennek szeretetéből fakad Danténál (is) az irigység, az erőszak és a ha­rag bűne, de a jót is lehet rosszul szeretni, ebből származik a paráz­naság, a mértéktelenség, a fös­vénység - vázolja Pál professzor a bűnök kétszer hármas csoportját, amely Danténál a pokol és a purga­tórium birodalmában egyaránt föl­lelhető. - A legsúlyosabb bűn a he­tedik: a kevélység, a gőg, mert a ke­vély ember magát hiszi a világ ele­ták a bűnhöz. Jobb a helyzet a pur­gatóriumban, az ide került embe­rekben feléledt a jó akarása, szen­99 Danténál a fény várásával, adventtel kezdődik a liturgikus évciklus, amely szimbolikusan az emberiség teljes törté­nelmét is magába foglalja. Karácsonykor, a téli napfordulón megszületik a fény, va­gyis Jézus Krisztus. vedésükkel kiégetik magukból a bűnre való hajlamot, és végül üd­vözülnek. Az innen emelkedő lel­részre, egyre nagyobb térfogatú, a kisebbet magába foglaló szférára osztotta. A 10. az empyreum: Isten, a mozdulatlan mozgató végte­len birodalma. A világgal Isten az első mozgatón keresztül érint­kezik. Folyama­tosan „létben tartja", enélkül a teremtett sem­mibe hullana. A teljes szeretet azon­ban részekre bomlik - mint a fehér fény a prizmán - a csillagokon. kozás után kezdődik az emberiség történelmének első periódusa, amely húshagyókeddig tart. Ezt kö­veti a második nagy felkészülés:' most nem a születésre, hanem a ha­lálra - a hamvazószerdával kezdő­dő folyamat, amely húsvétra telje­sedik ki. Ez a már megváltott embe­riség korszaka. Ám az emberiség nem él a lehetőségeivel, bűnbe ke­rül - ez Dante jelene, aki az Isteni színjátékban a megváltás végső fá­zisát járja újra végig: megismétli a krisztusi pokoljárást, és húsvét va­sárnapján kerül a purgatórium he­gyére. Danténak saját magának kell gondoskodnia saját maga megvál­tásáról - mint minden egyes ember­nek -, hogy eljuthasson a paradi­csomba, az örök fényre. KISZAKÍT AZ IDŐ BÖRTÖ­NÉBŐL Az Isteni szín­játék egyete­mes módon, a teljes idő perspektívájá­ban láttatja velünk saját magunkat. Rá­adásul úgy, hogy cseleke­deteinkről ab­szolút igazsá­gos ítéletet mond, vagyis megmutatja, hogyan kelle­ne viselked­nünk POLITIKUSBÓL KÖLTŐ. Korának ki emelkedő embere, mai mércével mérve is modern Dante Alighieri. Nem túl gazdag, de nem is sze­gény családba született 1265-ben. Édesanyját, akiről mindig nagyon szépen ír, korán elvesztette. Apját, a zűrös életű uzsorást nagyon szé­gyellte. A szerelmet - Beatrice iránt - már kilencévesen megis­merte, de nemsokára meghalt Be­atrice is. Dante belevetette magát korának küzdelmeibe - kétszer még csatatéren is harcolt. 1290 után rendkívül magasra emelke­dett Firenzében, az akkori bankvi­lág, a pénzügyi hatalom közép­pontjában. Firenzéből maga VIII. Bonifác száműzte Dantét, a pápa híveit tömörítő fekete guelf párt segítségével, ő a mérsékelt szárny, a „fehérek" prominens személyi­sége volt. A száműzetés éveiben született az Isteni színjáték. A ko­rában is hírneves költőt 1321 szep­temberében érte a halál. A HÁRMAS OSZTATÚ VILÁG A hármasság alapján szerveződik min­den Dante világában, az Isteni színjá­tékban, de a középkorban is - avat a számmisztika titkaiba Pál József pro­fesszor. Az 1 az Atya, a teremtő Isten száma valamennyi mitológiában. A 2 a Fiú száma, amely csupa kettősség ­például égi és földi természetű. A 3 az a szám, amelyben nyilvánvalóvá válik az egység, mert van közepe. A 4 a földi dolgok - például az évszakok, égtájak - száma. S ezek kombinációjából adód­nak a további számok: például a 7, amely a testből és lélekből (4+3) álló emberé - ez az egyéni teljesség, ezért van 7 főbűn és 7 erény. Míg a két szám - a 3 és a 4 - szorzata 12: az univer­zális, az egyetemes, például: 12 tanít­vány, Júda 12 törzse, 12 zodiákus, a templomok 12 oszlopa - maga a totali­tás. És ott a 33: Krisztus éveinek szá­ma keresztre feszítésekor - ez Dante Commediájában az énekek száma a Po­kol, a Purgatórium és a Paradicsom fe­jezetben is, így megháromszorozódik. csesség, az erő és az igazság. Krisz­tussal, a keresztény gondolkodás szerint, új teremtés kezdődik. Isten fiának elküldésével és feláldozásá­val az élet teljességének lehetőségét kínálta az embereknek. Krisztus ezért is maga a szeretet - magyaráz­za a karácsonyi gondolatkört a pro­fesszor. - Az üdvözülés, vagyis a lét örökös birtoklása ettől kezdve min­denki előtt nyitva álló lehetőség. A szabad akarat azonban lehetővé te­szi a másik választást is, ez a bűn: a nemlét, a halál, a pokol. - A szeretet Dante-féle filozófiá­jának lényege: az ember rendelke­zik a választás képességével - a lét (a jó, a paradicsom) és a nemlét (a rossz, a pokol) között. Csak így, a választás képességével lesz Isten­hez hasonló teremtmény az ember - teszi hozzá Pál József, aki hangsú­lyozza: Danténál a fény várásával, adventtel kezdődik a liturgikus év­ciklus, amely szimbolikusan az em­beriség teljes történelmét is magába foglalja. Karácsonykor, a téli nap­fordulón megszületik a fény, vagyis Jézus Krisztus. A sötétben való vára­jének és végének, a teljességnek, azt hiszi, ő maga az Isten. Dante a pokolban azokat a valaha élt sze­mélyeket vonultatja fel, akik nem bánták meg gonosz tetteiket, vagy­is akaratukat, személyiségüket ad­kek a bűn ellenkezőjét gyakorol­ják. - Az erényeket is rendszerbe fog­lalta Dante. Vallotta: minden moz­gás, tevékenység az isteni szeretet­ből származik, az égi világot tíz Ezek jelentik az erényeket. Az álló­csillagok a mozdulatlan értékeket, ezek a mindig érvényes teológiai erények: hit, remény, szeretet. A bolygók jelképezik az aktív élet eré­nyeit: ilyen a mértékletesség, a böl-

Next

/
Thumbnails
Contents