Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-21 / 296. szám

2010. DECEMBER 21., KEDD AKTUÁLIS 3 jANUARBAN MEGKEZDŐDNEK A CSATLAKOZASI TARGYALASOK AZ EUROTRANSPLANTTAL Betegek százai kapnak esélyt az új életre Januárban tárgyalásokat kezd Magyarország, hogy csatlakoz­hasson az Eurotransplanthoz. A kezdeményezést a szakmai szervezetek egyöntetűen támo­gatják. A nemzetközi transz­plantációs szervezet elsősor­ban azoknak a betegeknek ad­hat reményt, akiknek nehéz megfelelő szervet találni. CSONGRÁD MEGYE TÍMÁR KRISZTA Januárban tárgyalásokat kez­deményez Magyarország az Eurotransplanthoz való csatla­kozásról. A hírt Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztéri­um egészségügyért felelős ál­lamtitkára jelentette be néhány napja, tegnap pedig egyezte­tést tartott az érintett szakmai szervezetekkel. Hosszú évek óta húzódó ügy oldódhat meg, jelentősen növelve több száz hazai transzplantációra váró beteg esélyét egy új életre. A csatlakozásról már Rácz fenő egykori egészségügyi mi­niszter idejében, közel 6 éve el­kezdődtek a tárgyalások, az őt követő miniszterek rövid reg­nálásuk idején nem ezt a kér­dést tartották a legfontosabb­nak. Az „állóvizet" idén no­Veseátültetés a szegedi klinikán. Évente mintegy 26 milliárd forintot költ az ország dialízisre, ennek nagy része kiváltható lenne a külföldről érkező szervekkel. FOTÓ: DM/DV „Jelenleg körülbelül hatszázan várnak transzplantációra Magyarországon." Szenohradszky Pál főorvos vember elején kavarta fel az akkor még műszíwel élő - az­óta transzplantált - kiskundo­rozsmai Illés Máté édesapja, aki levélben fordult az egész­ségügyi döntéshozókhoz. Illés Tibor akkor lapunknak azt mondta: tarthatatlannak érezte azt a rendszert, amely szerint egy éve új szívre váró hatéves kisfia külföldről csak akkor kaphatott volna donor­szervet, ha az adott országban nem lett volna rá szükség, és valamely transzplantációs szervezet vagy szerződéses or­szág sem tartott volna rá igényt. Máté neve a riasztási lista legvégén volt, miközben állapota alapján az egész kon­tinensen a transzplantációs lis­ta első helyén szerepelt volna ­ha Magyarország tagja vala­mely nemzetközi szervezetnek. - A csatlakozás régi vágya a transzplantációs társaságnak, nagy szükség van rá - fogalma­zott Szenohradszky Pál, az Or­szágos Vese Transzplantációs Bizottság tagja. A szegedi főor­vos kiemelte: több átültetést a csatlakozás után sem végezné­nek az országban, hiszen min­den külföldről kapott szervért egy másikat kell küldeni - de azokat a betegeket, akiknek ne­héz megfelelő szervet találni, jóval nagyobb eséllyel tudnák megmüteni. - Jelenleg körülbelül hatszá­zan várnak transzplantációra Magyarországon. Nagyjából 10-15 százalékuk olyan magas antitestszinttel rendelkezik, hogy ha a vércsoportjuk egyezik is a beültethető szervvel, a ke­resztreakció a legtöbb esetben pozitív lesz, így nem kaphatják meg azt. Hazánkban évente kö­rülbelül 150 donor van, az Eu­rotransplant rendszerében két­ezer. Látható, mennyivel na­gyobb lenne ezeknek a betegek­nek az esélye a beavatkozásra - mondta a transzplantációs bi­zottság szegedi tagja, aki nem csak a különleges esetek miatt érzi fontosnak a csatlakozást. ­Egy sürgős máj- vagy szívátülte­tést sok esetben azért nem tud­nak elvégezni, mert nincs beül­tethető szerv. Ezek a betegek je­Transzplantáció: olcsóbb eljárás, jobb élet A tárgyalások megkezdése nem jelent azonnali változást: a rend­szer teljes működéséhez az alá­írást követően is 1-2 évnek el keli telnie. A szakemberek azon­ban üdvözlik a kezdeményezést. Bár az ellenzők szívesen emle­getik az ezzel járó anyagi terhet - évi nagyjából 300 millió fo­rintba kerülne az Eurotransplant -, tény, hogy többet nyernénk vele, mint amennyit veszítünk. Dialízisre ugyanis jelenleg körül­belül 26 milliárd forintot költ az ország, amelynek nagy része ki­váltható lenne a rendszerből ér­kező szervekkel. A betegek is jobban járnak: a transzplantáció jobb életminőséget biztosít. lenleg meghalnak, míg a szerve­zet tagjaként tudnánk kérni más országoktól segítséget. uniunea europeana ÍNCODESME* Beszámoló az InCoDeSME magyar-román közös kutatásról és a kutatást lezáró konferenciáról 2010. november 5-én egy nagyon sikeres konferenciával zárult „A KKV-k innovációs és együttműködési képességének, valamint fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a magyar-román határmenti térségben" című magyar-román kutatasi együttműködés keretében zajló kutatási program. 2009 novemberében a Szegedi Tudományegyetem, a szegedi székhelyű Fiatal de Vest d?n Timijoaraf együttműködésével kutatás indult a magyar-román határmenti térségben lévő kis- és középvállalkozások vizsgálatára. Az InCoDeSME elnevezésű projekt célja a Csongrád és Békés, valamint Temes és Arad megyékben tevékenykedő KKV-k működésének, innovációs és együttműködési hajlandóságának, aktivitásának feltérképezése, majd fejlesztési javaslatok megfogalmazása a szakpolitikai döntéshozók számára, valamint az eredmények széleskörű disszeminációja. A konzorcium munkáját és a kutatás sikerét a Magyarország:Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a Magyar és Román Állam támogatta. A projekt első időszakában elkészültek azok a szakirodalmi és állapotfelmérő tanulmányok, amelyek összegezték a külföldi tapasztalatokat és megalapozták a kérdőíves kutatást. A kutatók kidolgozták a vállalkozások innovációs, együttműködési képességeire és a nemzetköziesedésre vonatkozó kérdéseket tartalmazó kérdőívet, melyet a tesztelést követően a román és magyar oldalon 500-500 vállalkozásból álló, véletlenszerűen kiválasztott, több változó szerint rétegzett mintán kérdeztek le. A kérdőívek kiértékelését kővetően a kutatók egy magyar és egy román országtanulmányban illetve egy összehasonlító, javaslattévő jelentésben elemezték az adatokat. A végleges eredmények bemutatására, megismertetésére a térség vállalkozásfejlesztési, innovációs és önkormányzati szakembereivel, illetve az érdeklődő vállalkozókkal, kutatókkal a november 5-én megtartott (háromnyelvű) zárókonferencia biztosított fórumot. A konferencia résztvevőit a két közreműködő egyetem dékánjai, Dr. Hetesi Erzsébet és Dr. Marilen Pirtea köszöntötték nyitóbeszédükben, kihangsúlyozva, hogy ez a közös kutatás jó alapot teremthet a két intézmény jövőbeli sikeres együttműködéséhez is. A konferencia résztvevői három nyelvű (magyar, román, angol) CD könyv formájában is kézhez kapják a tanulmányokat. A kutatócsoport tagjai arra számítanak, hogy a megbízható kutatási adatok, eredmények hatására a későbbiekben a tényleges problémára irányuló határon átívelő fejlesztési programokat, akciókat lehet végrehajtani. A projekt emellett vélhetően hozzájárul a román-magyar határ mentén működő KKV-k, kutatási szervezetek és vállalkozásfejlesztési intézmények együttműködésének erősödéséhez, a térségen belül keletkező és hasznosuló innovációk megvalósulásához. * 1 m ORRA Olcsóbb lesz a benzin MAGYARORSZÁG. Bruttó 2 fo­rinttal csökkenti a 95-ös ben­zin literenkénti nagykereske­delmi árát szerdán a Mol, a gázolaj ára nem változik - ér­tesült az MTI piaci források­ból tegnap. Ezzel a benzin át­lagára 355-356 forintra esik, a gázolajé 345 forint marad. A Mol a múlt héten bruttó 4-4 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj lite­renkénti nagykereskedelmi árát, s ezzel mindkét üzem­anyag ára történelmi csúcs­ra emelkedett. Idén január­ban a 95-ös átlagára még csak 317 forint volt, a gázola­jé pedig 297 forint. Az autó­sok 30 forintos árkülönbsé­get is tapasztalhatnak a ku­taknál. Fenyővásár V. FEKETE SÁNDOR vfekete@delmagyar.hu Ha máshonnan nem, Fenyő Miklóstól biztosan tudhat­juk: Fenyő nélkül nincs karácsony. Ennyit az énekesről, ejtsünk szót arról a fenyőről, amelyet kis f-fel írunk. Amikor december 24-én este a feldíszített karácsonyfá­ban gyönyörködik az ember, hallgatja vagy maga is énekli a lelket melengető dalokat, örül az őt körbeve­vőknek, akkor már nem jut eszébe, hogy nem is olyan egyszerű művelet a fenyővásárlás. Kezdődik a kiválasztással. Minden árus állítja, hogy a világ legszebb fenyőit ő kínálja, formásak, nagyon bírják a szobahőmérsékletet, a tűlevelek olyannyira tartósak, hogy akár nyárig is az ágon maradnának, ha előbb nem dobnánk ki őket. Az­99 Minden árus állítja, hogy a világ legszebb fenyőit ő kínálja. tán kiderül, hogy nem is olyan formásak, mint amilyet elképzel­tünk, vagy ha igen, ugyancsak megkérik az árát. Persze lehet alkudni. Van, aki kiütést kap az alku­dozástól, inkább odaadja a pénzt, amit kérnek, majd ha­zafelé mérgelődik egy sort, és attól kap kiütést. A tapasz­talat'azt mutatja, az árusok 10-20 százalékot hajlandók engedni. De akkor már a talpba faragásért elkérnek né­hány százast. Aki már néhányszor megküzdött otthon a konyhában a faragással, az általában nem sajnálja rá a pénzt, mert időt és nyugalmat nyer vele. Buszon szállíta­ni nem ildomos, taxi csak olyan jöhet szóba, amelynek csomagtartója van, saját kocsiba begyömöszölni a kétmé­teres fenyőt nem akármilyen mutatvány, és már a kivétel­kor kiderül, ezek a tűlevelek mégsem annyira időtállók. Aki egyedül választ fát, az készüljön fel rá, hogy ott­hon, ahogy belép, azonnal megkaphatja a kritikát: mi­lyen csálé, béna a fa, nem is ilyen fajtát beszéltünk meg stb. Tegyük fel, elnyerte a többiek tetszését, jöhetnek a díszek. De hová és ki rakta őket tavaly? Az tuti, hogy a sorizzóból valamelyik kiégett, elveszett, így aztán nem működik a többi sem. Újabb vitaforrás lehet, hová is ke­rüljön a fán a csillag, a gömb, az angyalka. Ki ette meg a fél doboz szaloncukrot? És ha minden akadályt leküz­döttünk, megnyugodtunk, körbeálljuk a ünnepi díszben pompázó fát, akkor jöhetnek a karácsonyi énekek. Csak megjegyzem: annak, aki még nem vette meg a fenyőt, már csak négy napja van rá. Csongrádi kötődésű a legtöbb kormánytag CSONGRÁD MEGYE. A legtöbb kormánytagot megyénk adja: 9 miniszter, illetve államtitkár született vagy tanult Csongrád­ban. Hajdú-Biharhoz 8 kor­mánytag köthető, Pest megyé­hez 4, Békéshez 2, Győrhöz 4, Nógrádhoz például egy sem - ez derül ki a Kormányzati Kommu­nikációért Felelős Államtitkár­ság összesítéséből. A Szegedi Tudományegye­tem (akkor még József Attila Tu­dományegyetem) jogi karán végzett Martonyi János külügy-, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Szabó Erika területi államigazgatásért felelős állam­titkár. Közülük Szabó Erika kö­tődése a legerősebb - Szentesen született, és a Ságvári-gimnázi­umban érettségizett. Ugyanitt végzett Répássy Róbert igazság­ügyért felelős államtitkár is. Makón született Szászfalvi László egyházügyi államtitkár, Szegeden Becsey Zsolt külgaz­dasági, Czene Attila sportért fe­lelős államtitkár és Molnár Ág­nes fejlesztési és koordinációs államtitkár is. Utóbbi a Radnó­ti-gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi egyetem orvos­karán (akkor SZOTE) diplomá­zott. A megyeszékhelyen kezd­te teológiai tanulmányait Ben­csik János klíma- és energia­ügyért felelős államtitkár. Kö­zülük többen természetesen más megyéhez is köthetők, Ré­pássy Róbert például Borsod­hoz, mivel Miskolcon született, a szarvasi születésű Bencsik Já­nos pedig Békés megyéhez. EGY EVE VARNAK MAK0N A 43-AS MIATTI PERRE 200 háztulajdonos keres kárpótlást Egy éve fogalmazta meg kártérí­tési keresetét a makói székhelyű 43-as Egyesület, de még az első bírósági tárgyalást sem tűzték ki. MAKÓ SZABÓ IMRE Egy évvel ezelőtt állította össze a makói székhelyű 43-as Egye­sület azt a bírósági keresetet, amely alapján szerette volna, hogy mondják ki: a főútvonal menti házakban keletkezett károkért az út megnövekedett forgalma okolható. Az ügyben még az első bírósági tárgyalást sem tűzték ki. Megírtuk: a ci­vilszervezet úgynevezett köz­érdekű pert akart indítani, mert ebben az esetben a káro­99 A makói városi bíróságra nyújtották be azon az alapon, hogy a felperesek itteniek, majd hónapokig tartó levelezés után a Fővárosi Bírósághoz került az ügy. sultak sokan vannak, a kár­okozó és a kár jellege pedig azonos. A keresethez csatolták a náluk addig jelentkezett 200 háztulajdonosnál felvett jegy­zőkönyvet - közülük 80-at fo­tókkal is alátámasztottak -, valamint egy független szakér­tői véleményt. Ha a bíróság ki­mondja, hogy az ingatlano­kat "valóban megrongálta a forgalom­növekedés, a tulajdonosok­nak ezt köve­tően már csak arról kellett vol­na egyezkedniük az út gazdá­jával, a Magyar Közút Nonpro­fit Zrt.-vel, hogy mennyi a konkrét kárösszeg. Ám hiába telt el időközben egy év, érdemi előrelépés az ügyben nem történt. Kotroczó Béla, az egyesület titkára la­punknak elmondta: a doku­mentációt eredetileg a makói városi bíróságra nyújtották be azon az alapon, hogy a felpere­sek itteniek, majd hónapokig tartó levelezés után a Fővárosi Bírósághoz került az ügy, mert az alperes budapesti székhe­lyű, országos cég. Ez szeptem­berben dőlt el, de tárgyalásra még mindig nem került sor ­Kotroczó Béla szerint leghama­rabb februárban tűzhetik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents