Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-11 / 288. szám

MEGYEI TÜKÖR 2010. DECEMBER 13., HÉTFŐ Szieszta Drámai átalakulást hozott az elmúlt pár év a női szerepek változásában Európában Szieszta A nők nemcsak képzettebbek, mobilabbak, innovatívabbak, de végre a környezetükkel is SZERKESZD WERNER KRISZTINA elfogadtatták, hogy sokat kockáztat a társadalom, ha a tűzhely mellé száműzi őket. Heller Agnes filozófus, akadémikus Elkezdődött az aláírásgyűjtés a női kvóta bevezetéséért. A rendelkezés előírná, hogy csak olyan uniós, helyhatósági vagy parlamenti listát lehessen bejelenteni, amelyen minden második jelölt nő. A nők méltó közéleti szerepvállalásának elérése érdekében ismert és sikeres nők, illetve férfiak vállaltak szerepet a kampányban. Itt most férfiak vetkőznek a nők érdekében - önként. KÖZÉLET KANCSÁR TÍMEA - Férfi is képviselheti egy nő ér­dekeit, nem? Mármint a parla­mentben - de a hétköznapi élet­ben is megesik... -, lehet ezen el­mélkedni. „Elvben igen, de mondjuk, ez kicsit ahhoz hason­lít, mintha azt mondanánk, hogy ezután a miskolciak képviseljék a budapestieket" - példálózott egy interjújában Heller Ágnes. Korunk egyik legnagyobb filozó­fusa kiállt a meztelen Till Attila mellett, és felöltözve pózolt egy plakáton, ahol saját könyvével ­A reneszánsz emberrel - takarja el a showman férfiasságát. A fel­adat nem esett nehezére, mert nagyon fontosnak tartja a célt: több nő legyen a parlamentben. A fotó a „Népszavazás a nőkért" kampány része, és több párossal is elkészítették a figyelemfelkel­tő képeket. Péterfy Bori énekes, színész Fliegauf Benedek rende­ző, forgatókönyvíróval pózol. Szabó Győző színész, illetve Tóth Vera énekesnő is találékonyan használja a kottát. „CIPZÁR" PÁRTLISTA Till Attila elárulta: szeret szere­pelni, nem kimondottan az a gát­lásos fajta, úgyhogy egyáltalán nem zavarta a vetkőzés. Az ötlet­gazdák, a „Nők a pályán" civil kezdeményezés szeretné elérni, hogy 2011. január 25-ig össze­gyűljön 200 ezer hiteles aláírás, mert csak ez esetben lehet nép­szavazás ­lezer Till Attila műsorvezető TVZ Fóc&ínik oslazolt Férfiak vetkőztek a nőkért ra bocsátani a női kvótát, vagyis azt a rendelkezést, amely előírja, hogy csak olyan uniós, helyható­sági vagy parlamenti listát lehes­sen bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva szerepelne női és férfi képviselő neve. Az egyéni mandátumok és a pártlistás he­lyek megoszlása miatt ez a szabá­lyozás 25-30 százaléknyi női képviseletet eredményezne a par­lamentben. - Hétköznapiasan szólva „cipzár" pártlistának nevezzük. Ez a küzdelem nem jogi kér­dés, hiszen „papíron" nő és férfi egyenlő, esély­4 egyenlő­ségi kérdés. Ne öltönyös férfiak íróasz­il mellől löntsenek olyan kér-' désekben, amelyek­kel kap­csolatban a nők sokkal nagyobb empátiá­val rendelkeznek. Abortusztörvény, otthon szülés, bér­anyaság, részmun­kaidő, kevés bölcső­dei férőhely mind-mind olyan téma, amely sokkal inkább a nőket érinti. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a fér­fiakra, csak azt az igényt erősíti, hogy kétféle magatar­tás is helyet kapjon a parlamentben, és ez csak úgy lehet­séges, ha a jelenle­ginél több a man­dátummal rendel­kező nő. A gyen­gébbik nem a min­den fél számára megfelelő megoldá­sokra törekszik. Az imént felsorol­tak mind olyan kérdé sek, amelyek megoldása a mindennapi élet minőségét javíthatná és szó sincs arról, hogy mi valamiféle „kékharis­nya" feminista moz­galom lennénk - ér­velt Rajnai Gitta film vágó, a „Népszava­zás a nőkért"-moz­galom szóvivője. A NYILVÁNOS­SÁG MINDEN FÓ­RUMÁN A nők méltó közéleti sze­repvállalásá­nak elérése érdekében huszonhét ismert és sikeres nő, többek között Petschnig Mária Zita közgazdász, Virág Judit művészettörténész, Hernádi Ju­dit színművész, Pataki Ágnes producer, Bangó Margit elő­adóművész és Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes is a kezde­ményezés mellé állt. - Sok alá­íróívet letöltenek a honlapunk­ról, több szervezet is mögénk állt, de a januári összesítésnél derül majd csak ki, hogy való­jában hogyan is állunk. A kam­CÖ MIÉRT CSÚSZNAK LE A NOK? Magyarországon a politikusnők aránya évtize­dek óta változatlan, kilenc-tíz százalék körüli a parlamentben. Most az előző ciklushoz ké­pest még kevesebben vannak, annak ellenére, hogy például az MSZP-ben van női kvóta, amely szerint a vezető testületekben, az euró­pai parlamenti, országgyűlési és önkormány­zati képviselői listákon a tagok, illetőleg a je­löltek legalább ötödének nőnek kell lennie. Azt viszont nem határozza meg az alapsza­bály, hogy ez a rangsorban mit jelent, így a nők többsége nem a lista befutóhelyeire ke­rült. Forrás: Népszabadságonline JJ A népszavazás célja, hogy a parlamentben a képviselők legalább egynegyede nő legyen a jelenlegi kilenc százalékkal szemben. E téren Ruanda és Svédország áll a világranglista élén, náluk száz honatyából negyven nő. Bennünket, magyarokat pedig még a szlovákok, a lengyelek és Mozambik is megelőz. Európában az utolsó helyen állunk jelenleg. Még Albánia is előttünk áll: 2008-ban fogadtak el egy kvótatörvényt, amelyet a 2009-es választásokon már alkalmaztak. Van, ahol bevezették a kvótát - Dánia -, de miután meghozta a kívánt eredményt, el is törölték. ETTŐL MÉG NEM LESZ JOBB A POLITIKA A női kvóta csak egy eszköz len­ne, hogy áttörjön „az üvegpla­fon" és helyrebillenjen az egyen­súly. A kezdeményezés nem a férfiak ellen irányul. Csak azt sze­retnék elérni, hogy a társadalom felét kitevő nők és az általuk erő­teljesebben képviselt témák: az egészségügy, az oktatás, az if­júságpolitika, az emberi jogok arányuknak megfelelő képvi­seletet kapjanak. Hiszen a lakosság több mint fele nő, és több nő végez a felsőokta­tásban, mint valaha. Amel­lett, hogy az állam rengeteg pénzt fizet a taníttatásukért, bebizonyították, hogy képe­sek ugyanarra a telje­sítményre, mint az erő­sebbik nemhez tartozó társaik. - Egy ilyen esz­köznek, mint a női kvóta, csak addig van létjogo­sultsága, amíg kimutat­ható a diszkrimináció. Miért éppen a nőket diszkrimináljuk pozitívan? - ezt a kérdést szajkózzák a kvótát el­lenzők. A támogatók válasza er­re igen terebélyes: felmérések bizonyítják, hogy a nőknek nincs kisebb ambíciójuk a poli­tikai szerep betöltésére, mint a férfiaknak, gazdasági aspektus­ból tekintve pedig a tőlünk nyu­gatabbra lévő országokban már „kvótaügyben". - Én egy „szél­sőségesebb" álláspontot képvi­selek. Azt is el tudnám képzelni, hogy egyszer férfi, egyszer nő le­gyen a miniszterelnök. A nők kö­rültekintőbbek és bizonyos dol­gokra érzékenyebbek. Bár az is igaz, hogy a gyengébbik nem képviselői néha kegyetlenebbek, vadabbak, mint a férfiak: mert túlkompenzálnak, még inkább bizonyítani szeretnék a ráter­mettségüket. Egy biztos, hogy ez olyan dolog, amelyről lehet vi­tatkozni. Tradíció, hogy a férfi a döntéshozó, ő mondja ki a dol­gokat, a nő pedig sugalmaz, ta­nácsokkal látja el a párját, a fér­fiközösségeket. De lássuk be, tu­lajdonképpen sokszor a nő hoz­za meg a döntést. A történelem­ben uralkodói példákat is talá­lunk erre. Az élet legtöbb terüle­tén igenis mesterséges szabá­lyokra van ahhoz szükség, hogy lazítsunk az ősi tradíciókon. Hiába mondják azt sokan, hogy majd szép lassan kiforrja magát az ügy, és a nők száma beavat­kozás nélkül emelkedni fog - hi­szen végül is semmi sem tiltja a gyakorlatban ez nem így mű­ködik. Vegyük csak a választójo­got. A nők alig több mint száz éve tanulhatnak a felsőoktatás­ban és alig több mint ötven éve ugyanolyan jogú választók, mint a férfiak. Korábban a férfitársaim azt hangoztatták: nem lehet a Péterfy Gergely író, egyetemi adjunktus Karafiáth Orsolya költő­vel szerepel egy plakáton, kezükben XIX. és XX. századi íróesz­közökkel, írógéppel és klaviatúrával. Péterfy Bori énekes, színész Fliegauf Bene­dek rendező, forgatókönyvíróval pózol. pány is a figyelemfelkeltést szolgálja, szerettünk volna a nyilvánosság minden fórumán jelen lenni. Törekvéseink azt a célt szolgálják, hogy ne tudják a kezdeményezést úgy lesöpör­ni, mint ahogyan azt 2007-ben megtették. Az SZDSZ benyújtot­ta az erről szóló javaslatát a parlamentnek. Sándor Klára és Magyar Bálint tervezete szerint a pártlistákon kellett volna 50 százalékos arányt biztosítani a nők számára. A javaslatot Or­bán Viktor és Gyurcsány Ferenc támogatta, pártjaik azonban nem - magyarázta a szakem­ber. bebizonyosodott, hogy ahol több a nő a törvényhozásban, ott csök­kent a korrupció. Heller Ágnes el­mondta: ő nem gondolja azt, hogy egy nő jobb politikus lenne, éppen olyan jó vagy rossz politi­kus lehet, mint egy férfi. Azt sem gondolja, hogy ettől jobb lesz a politika, hanem azért fontos, mert ettől jobb lesz a nőknek. „Esélyekről és egyenlőségről be­szélünk, ez a kezdeményezés az egyenlő esélyek miatt fontos" ­érvelt a filozófus. ERŐS TRADÍCIÓK Till Attila televíziós műsorvezető már 2007-ben is aláíró volt a nőket a szavazóurnához enged­ni, mert majd összevissza adják le a voksukat, úgyis az a vélemé­nyük, mint a férjüknek. De ma már nem is kétséges, hogy a nők önálló választók és szükség volt rá, hogy kiharcolják a választó­jogot. Most sem lesz egyetlen olyan képviselő sem - főleg, hogy csökkenteni tervezik a par­lamenti képviselőhelyeket -, aki magától feláll és átadja a székét - szólalt fel a kvóta mellett Till Attila. A rendelkezés bevezetését az unió is szorgalmazza, 2007-ben az ENSZ bizottsága, a CEDAW a női kvóta bevezetésére szólította fel Magyarországot.

Next

/
Thumbnails
Contents