Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-10 / 287. szám

A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ES IPARKAMARA ALTAL TAMOGATOTT OLDAL 2762 tanulószerződés Csongrád megyében enterprise europe network 2010. december 10., péntek CSONGRÁD MEGYE. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) országosan is kiemelkedően teljesít a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel részt vevő tanulók számát illetően. Az elmúlt egy esztendőben a kamaránál nyilvántartott, tanulót foglalkoztató gazdálkodó szervezetek száma 326, a képzőhelyeké 439, a tanulószerződések száma 2762. Nem véletlen, ugyanis a CSMKIK közel egy évtizeddel ezelőtt, úttörő szerepet vállalt a duális szakképzés elemeire épülő tanulószerződéses szisztéma tesztelésében, bevezetésében, illetve országos elterjesztésében. A megyei szakképzés mai helyzetéről Kovács Kata vezető szakképzési tanácsadótól kértünk felvilágosítást. A kamara jelenleg 26 szakma képzését gondozza, de két éven belül, fokozatosan 125-re bővül a szakmai felügyeletre átvett szakmák köre. Mindez feladatokra átfordítva a szakmai és vizsgakövetelmények gondozását, karbantartását, az oktatási programok felülvizsgálatát, a szakmai vizsgák vizsgatételeinek kidolgozását, vizsgaelnökök delegálását, szintvizsgák koordinálását, szakmai versenyek szervezését, a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését, pályaválasztási tanácsadást jelent, ennyi szakmában. És ami talán a legfontosabb: a rendszer akkor működik, ha a gazdálkodó szervezetek közül mind többen - mint potenciális gyakorlati képzőhelyek - maguk is felkészülnek, és készek lesznek a tanulók fogadására - hívta fel a Figyelmet a szakképzési tanácsadó. A szakképzés rendszere ma már széleskörű társadalmi bázisra épül, együttműködési megállapodások, egyeztetések segítik a közös munkát, akár a legnagyobb szakképző központtal, az 1000 Mester TISZK-kel, akár a fenntartókkal - mondta Kovács Kata. A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet (Szevafém) műhelyeiben 13 tanuló igyekszik elsajátítani a gépészeti szakmák fortélyait. Kétezer munkahelyet teremthetne az ELI A foglalkoztatáspolitika kulcskérdése a szakképzés a felsőoktatásban is. A magasabb hozzáadott értékű iparágakra, szolgáltatásokra gondolva pláne. Az egyetem legnagyobb foglalkoztatáspolitikai „dobása" az lenne, ha megépülhetne a lézerközpont (ELI) Szegeden. Szabó Gábor akadémikust, a Szegedi Tudományegyetem rektorát (képünkön) kérdeztük. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Rektor úr, hoi a helye, szerepe az egyetemnek az új szakképzési struktúrában? - Míg egyik oldalon az egyén boldogulásához szükség van munkára, az értékteremtő munkának meg szakképzettségre, a másik oldalon legalább ennyire fontos, hogy a gazdaságnak szüksége van a képzett munkaerőre. Mindkét ok miatt stratégiai kérdés a képzés, a foglalkoztatás. Az egyetemnek közvetlen szerepe a felsőfokú szakképzés területén van - számos szakmát csak érettségi után lehet megszerezni. - Mely területeken számít az egyetem a gazdaság szereplőire, és fordítva: mit tud felkínálni az egyetem a versenyszférának? - A kapcsolat jóval szélesebb, mint a szakképzés területe, ugyanis a teljes oktatásra vonatkozóan is lényeges kérdés, hogy az egyetem milyen mértékben képes a munkaerőpiac igényeinek megfelelni. A legnehezebb, hogy a fiatalokkal megértessük, elhitessük, milyen szakmákat érdemes választaniuk ahhoz, hogy sikeresek legyenek. Közös érdekünk, feladatunk és felelősségünk, hogy a fiatalok olyan szakmát válasszanak, amiben boldogulni is tudnak - és ez nemcsak a szakképzésre, de a teljes felsőoktatásra is igaz. Ma már azt várja az egyetemtől a környezete, hogy a gazdasági életnek maga is komoly tényezője legyen. - Hátha megépülhetne végre a szegedi lézerközpont... - Kutatásaink, elemzéseink alapján egy 60 hektáros tudományos technológiai park jönne létre, ahol a lézerközpont működtetését körülbelül 200, jobbára mérnök és fizikus, és további, legalább ugyanennyi kiszolgálószemélyzet látná el - és akkor még a kerítésen belül vagyunk. Ha pedig a technológiai park akár csak fele részben is benépesülne a lézerközpont vonzó hatására nyilván elsősorban csúcstechnológiát jelentő cégekkel -, 2000-es nagyságrendű munkahely jöhetne létre. VISSZA AZ ÜZEMEKBE! - RÖVIDEBB KÉPZÉSI IDO/TOBB GYAKORLAT Feje tetejéről a talpára állítják a szakképzést Alapvető változások előtt áll a magyar szakképzési rendszer. A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti megállapodás értelmében, a német duális rendszer mintájára a képzési idő három évre csökken (rögtön a 8. oszály után kezdődik), a gyakorlati órák száMAGYARORSZÁG ŐRFI FERENC ma viszont a jelenlegi duplájára emelkedik, s a tanulás legfőbb színhelye maga az üzem lesz. Két éven belül 125 gyakorlatigényes szakma felügyeletét és koordinációját látja el a kamara. A várható változásokról Szilágyi Jánost, az MKIK képzési igazgatóját kérdeztük. mm jwj: fa - Igazgató úr, elég alaposan fel akarják forgatni a szakképzés eddigi rendszerét. Tényleg ekkora a baj? - A legnagyobb probléma, hogy a szakmunkásképzésből elveszett a lényeg, a szakmatanulásra történő gyakorlati felkészítés. Ezért a magyar szakképzést a feje tetejéről a talpára kell állítani. Az elmúlt 20 évben egy túlzottan elméletorientált, akadémikusi jellegű szakképzés alakult ki Magyarországon. A leginkább lepusztult állapotba a szakmunkásképzés rendszere jutott, nem sikerült elérni a szakképzés vonzerejének npvelését és a munka világába történő átmenet megkönnyítését sem a tanulók számára. Az elmúlt 20 évben a szakmát tanuló fiatalok száma közel felére csökkent, jelenleg a középfokú oktatásban lévő tanulók 23 százaléka jár szakiskolába, holott Németországban, Svájcban a duális képzésben tanulók aránya 66 százalék körül mozog. A közgondolkodásban helyre kell állítani az értékteremtő fizikai munka presztízsét. - Nem tudnám megmondani, mióta rágják a gumicsontot a „szakértők", hogy milyen legyen az elméleti és a gyakorlati órák aránya. Jól látom, hogy most egy csapásra elvágnák ezt a gordiuszi csomót? - Remélem, igen. A kamara egyébként legalább tíz éve mondja a magáét a szakképzés átalakítását illetően, beleértve a duális szakképzésre való áttérést is, nem nagyon találtunk meghallgatásra. Most viszont maga a kormányfő írta alá a keretmegállapodást a kamarával, s hamarosan törvényben köszönnek vissza a javaslataink. De visszatérve a kérdéséhez, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés az elmúlt évek során brutális mértékben háttérbe szorult, a gyakorlati órák száma felére csökkent. Ezért a munkáA Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében harmadszor rendeztek Szakma Sztár Fesztivált, a Hungexpo területén. val egybekötött gyakorlati képzés átlagos óraszámát most 1000 óráról legalább 1800 órára javasoljuk felemelni. - Igazgató úr, ha már itt tartunk, kérem, beszéljünk egy kicsit a német duális szakképzésről, ugyanis úgy látom, jóval többen hivatkoznak rá, mint ahányan valóban ismerik is a lényegét. - A duális rendszerben a gyakorlati képzést valóságos munkahelyeken, üzemekben végzik, míg a szakiskolában kiegészítő szakmai elméleti és általános képzés folyik, párhuzamosan. De fordított óraszámban, mint nálunk! A németek tudják, csak konkrét munkafeladatok során képes a tanuló megfelelő jártasságot szerezni a szakmájában, csak itt, valóságos munkafeltételek mellett képes megtanulni az életszerű helyzeteket. A duális rendszer nemcsak a szakmai felkészültséget, hanem az önállóságot és a felelősségtudatot is fejleszti, amelyek a fejlett ipari társadalmakban nélkülözhetetlenek. Az elemeiben a duális képzésre jellemző tanulószerződéses rendszer évekkel ezelőtti bevezetése, sikere és terjedése jelzi, a kamara „lelki szemei" előtt korábban is ezek a célok lebegtek. Jelenleg 48 ezer tanulószerződés van a kamara gondozásában, amelyek révén ennyi fiatalt sikerült már tanulmányai alatt beemelni a munka világába. - Ön szerint a tervezett változások milyen hatással lesznek a foglalkoztatásra? - A szakképzés egyben foglalkoztatáspolitikai kérdés is, hiszen a jó szakképzési rendszer a foglalkoztatás növelésének és a munkanélküliség kezelésének is egyik eszköze. Meg kell változnia annak a torz foglalkoztatási szerkezetnek is Magyarországon, amelyben mindössze félmillió ember vesz részt közvetlen termelőmunkában. Aligha kell nyomósabb érv a szakképzés expanziójához, mint hogy a foglalkoztatottság szintje a szakképzetlenek körében 20 százalék körül mozog, a szakképzetteknél 63 százalék. Az Európában egyedülállóan alacsony foglalkoztatottság növelésének egyik kitörési pontja a szakképzettek számának növelése lehet. Ezért fontos stratégiai kérdés a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő modern, 3 éves szakmunkásképzés beindítása a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől. Ezzel 17 éves korra teljesíthető a tankötelezettség, illetve a jelenleginél 2 évvel hamarabb jutnak kenyérkeresethez az ifjú szakmunkások, ezzel csökkenhet a szakképzésből lemorzsolódók 30-35 százalékos aránya. - A sikeres váltáshoz - gondolom - a gazdasági szereplők körében is szemléletváltásra van szükség, hiszen nem elég ölbe tett kézzel várni és követelni a jól képzett munkaerőt, maguknak is szerepet kell vállalniuk képzésükben. - Ez pontosan így van. A fenti célokhoz nélkülözhetetlen a gazdálkodók szélesebb körű bevonása a tanulók gyakorlati képzésébe, hiszen munkára szocializálni csak munkával lehet. Idehaza a vállalkozások mindössze 1,5-2 százaléka foglalkozik tanulók gyakorlati képzésével, Németországban, Ausztriában 20-25 százaléka. A hazai arány változásához persze növelni kell a cégek érdekeltségét is a képzésben. - jelenleg 26 szakma képzését gondozza a kamara, aminek száma - éppen a kormánnyal kötött megállapodás értelmében - többszörösére emelkedik a következő években. Mekkora falatról van szó? - A szakképzési feladatok átadása óriási felelősséget ró a kamarára, a gazdaság szereplőire és a szakképzés partnereire. A megállapodás 125 gyakorlatigényes szakma (amely felöleli a szakmunkástanulók kö„A közgondolkodásban helyre kell állítani az értékteremtő fizikai munka presztízsét." Szilágyi János képzési igazgató zel háromnegyedét) teljes tartalomszabályozásának gondozását kívánja - az állami irányítás fenntartása mellett - a kamara hatáskörébe átadni. Célunk, hogy középtávon a magyar szakképzés felzárkózzon az élen járó szakképzési gyakorlattal rendelkező országok élmezőnyébe. IHHHM^H •MHMM 20 EZER TANULÓ AZ 1000 MESTER TISZK-BEN Megszűntek a párhuzamosságok SZEGED. Országosan is az egyik legnagyobb térségi integrált szakképző központ az 1000 Mester TISZK, amely 2008-ban jött létre 300 millió forintos uniós pályázatból. A rendszer mostanra épült ki teljesen: 8 fenntartó működtetésében álló 21 tagintézményben közel 1200 pedagógust, valamint csaknem 20 ezer tanulót foglalkoztatnak, illetve képeznek. Solticzky József ügyvezető igazgató nemrégiben sajtótájékoztatón jelentette be: a felállított rendszernek köszönhetően szervezetté vált a különböző szakmák oktatása. - A TISZK-en belül ma már elképzelhetetlen, hogy ugyanazt a szakmát több iskolában is tanítsák kis létszámú osztályokban, megfelelő felszereltség nélkül - húzta alá a központosítás lényegét az ügyvezető igazgató. - Ez persze azt is jelenti, hogy szakmaválasztásnál ma már megyei szinten kell gondolkozniuk a fiataloknak, hiszen nem feltétlenül helyben jutnak hozzá képesítésükhöz. Cserébe viszont korszerű feltételeket, eszközöket kapnak ahhoz, hogy a lehető legtökéletesebben sajátítsák el azt a szakmát, amelyből később aztán meg is tudnak élni. . Az 1000 Mester TISZK kiemelt stratégiai partnerének tekinti a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát. Elszántság a Baustudiumban CSONGRÁD MEGYE. A Baustudium Szakképzési és Átképző Kft. 26 szakmában 580 tanuló gyakorlati képzését látja el Csongrád megye 5 városában. Vér Sándor ügyvezető igazgató reménykedve tekint a szakképzéssel kapcsolatos változások elé. A 2007/102-es törvény lefejezte a fő tevékenységű gyakorlati képzőhelyeket, elvették a költségtérítés egy részét, majd idén elindult a 2 éves képzés kis híján padlót fogott a 20 éves Baustudium is. Figyelik a fejleményeket, várják a jogszabályokat, örülnek a 3 éves képzés visszaállításának és a gyakorlati képzés magasabb óraszámának, de még koránt sincs kint a fejük a vízből. Az ügyvezető igazgató számítása szerint a 2 éves évfolyamok kimenetele miatt kritikus időszaknak ígérkezik a 2012-2013-as tanév, amikor több mint 40 százalékkal esik vissza a tanulólétszámuk, amit a közben belépő, esetleg nagyobb számú, már 3 éves képzésre érkező tanulók sem tudnak még kompenzálni. Maguk is keresik a kiutakat, felnőttképzéssel, termelő jellegű vállalkozásokkal, részmunkaidős foglalkoztatással próbálják a kedvezőtlen szeleket kifogni vitorlájukból. És közben minden tudásukat, tapasztalatukat bedobják a közösbe, együttműködnek mindenkivel, aki egy jottányival is képes előbbre vinni a szakképzés ügyét Csongrád megyében és az egész országban.