Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-09 / 286. szám

MAKÓ ES TERSEGE 2010. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK MAKÓI kistérség: Apátfalva, Ambrózfalva. Csanádal­berti. Csanádpalota. Ferencszállás, Földeák. Királyhegyes. Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád. Makó, Maroslele. Nagyér. Nagylak. Óföldeák, Pitvaros HÍREK A nőkkel szembeni erőszak ellen KISZOMBOR. Ma délután 1 órától szakmai kerekasztal-be­szélgetést tartanak az Ady Endre Művelődési Házban meghívott vendégek részvéte­lével a nők elleni erőszakról. A fórum résztvevői helyi stra­tégiát terveznek kidolgozni olyan esetekre, amikor bántal­mazást észlelnek. A rendez­vényt a helyi védőnői szolgá­lat, a családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat, valamint az Egészségért és Elviselhe­tőbb Életért Kiszombor és Vi­déke Alapítvány szervezte meg. Nőgyógyászati rákszűrés NAGYLAK. Ma reggel 9-től is­mét nőgyógyászati rákszűrést tartanak a helyi orvosi rende­lőben, Kovács Krisztián nő­gyógyász szakorvossal. A megelőzési célokat szolgáló ellenőrzésen évről évre sokan vesznek részt a faluban. Az in­gyenes vizsgálathoz társada­lombiztosítási kártya szüksé­ges, a konkrét időpontot pedig Kolozsvári Rozália asszisztens­nővel lehet egyeztetni. TÖBB SZAZ MILLIÓS UTAT TESZTEL A TERMESZET Vízér metszi Zenés, gimiest MAKÓ. Péntek délután öt óra­kor gimiestet tartanak a József Attila Gimnázium aulájában. Az intézmény és a Magán Ze­ne- és Művészeti Iskola közös rendezvényén Rossini, Corelli, Bach, Mendelssohn és Soszta­kovics műveiből játszanak a diákok, kísérőrendezvényként pedig természetfotó-kiállítás nyílik. Az esten adja át az Er­dei Etelka Alapítvány idei díja­it Siket István önkormányzati képviselő, a kuratórium tagja. Adventi ünnepség MAROSLELE. Az adventi he­tek következő programja pén­tek délután lesz. A gyereke­ket már 3 órától várják a könyvtárban, az adventi kéz­művesműhelyben, majd 5 órakor Szabó Ágnes reformá­tus lelkész gyújtja meg a har­madik gyertyát a könyvtár udvarán elhelyezett községi adventi koszorún. Ezt követő­en Tandi Flóra énekel kará­csonyi dalokat. Az alkalomra ezúttal is forralt borral, teával és zsíros kenyérrel várják az érdeklődőket. az ipari parkot Több száz millióból, uniós tá­mogatással épült a makói ipari park különleges teherbírású feltáróútja - most egy rövid szakaszon víz áll rajta. Ez ön­magában is baj, ám a közeli parcellákra, amelyek szintén vizenyősek, befektetőket vár a város. MAKÓ BAKOS ANDRÁS A cél az volt, hogy az ipari parkot erős, teherbíró, széles aszfaltcsík szelje át, összeköt­ve a Rákosi és a Királyhegyesi utat. Ezen járhatnak a kamio­nok, amelyek a majdani vál­lalkozásokhoz érkeznek. A vá­ros még 2008-ban pályázott, egyrészt az út megépítésére, másrészt új ipari telkek kiala­kítására, közművesítésére. 222 millió 523 ezer forintot nyert a Dél-Alföldi Operatív Program­ból a 446 millió 498 ezer fo­rintos beruházáshoz, amely nemrégen készült el teljes egészében. 18 parcellát alakí­tottak ki 20 hektáron, és ezek tényleg könnyen megközelít­hetők, ráadásul ezzel az úttal párhuzamosan fut a várost el­kerülő út is. Ám amíg azt töl­tésre építették, a feltáróutat nem. Ennek most egy részét beborítja a víz. - Száraz időben is látszik, hogy a parkot egykori ér, ter­mészetes vízfolyás szeli át, itt így nem lett volna szabad utat építeni - mondja Gál Sándor önkormányzati képviselő, me­zőgazdasági tanácsnok. Hoz­záteszi: - Ez nem utólagos okoskodás vagy ellenzéki kö­tözködés, ne így vegye a város közvéleménye, hanem tény­nek, tessék megnézni. Bizto­san még több pénzbe került volna, hogy megemeljék az utat ezen a helyen. De nem is csak az a kérdés, hogy mi lesz „Alvázmosás" az ipari parkban. A természetes vízfolyásokkal meg kell tanulni együtt élni. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA most az úttal, hanem az, hogy mit kell csinálni itt kétoldalt a parcellákkal ahhoz, hogy használhatók legyenek, és tényleg ide tudjon települni bárki is. A közgazdász, mezőgazda­sági gépész végzettségű helyi politikus megismerhette a víz természetét. Annak idején ál­lami kitüntetést kapott a város környéki földeken, a Lenin Tsz kötelékében megvalósított me­liorációs munkáért. Akkoriban mindent elkövettek, hogy a le­hető legnagyobb területen folyhasson a termelés. - Tö­ménytelen mennyiségű földet hordtunk ilyen éraljakba, ame­lyek valamikor a Maroshoz tar­toztak. A Királyhegyes közeié­MAGTÁR, PARASZTHÁZ VAGY ISKOLA AD OTTHONT A GYUJTEMENYEKNEK Őrzik a helyi emlékeket Kiszomboron felújították a helytörténeti gyűjtemény épü­letét és magát a kiállítást is - számoltunk be róla nemrégi­ben. Utánanéztünk, néhány más Makó térségi faluban mi­lyen sors jut a hasonló bemu­tatóhelyeknek. KISZOMBOR, MAROSLELE, ÓFÖLDEÁK, PITVAROS MUNKATÁRSUNKTÓL Marosleién egy egykori pa­raszt-polgári stílusú épület ad otthont a helytörténeti gyűjte­ménynek, amely ugyanúgy a főtér ékessége, meghatározó hangulati eleme, mint Kiszom­boron a magtár. A helytörténeti és néprajzi gyűjtőhelyként funkcionáló épületben még iparosok, köztük a néhai Vin­cze József szíjgyártó eszközei is láthatók. Martonosi György pol­gármestertől megtudtuk: sze­rették volna az épületet bővíte­ni, felújítani, kinti kemencével még érdekesebbé tenni, ám az e célra tavaly benyújtott pályá­zat nem nyert - remélik, előbb-utóbb sikerrel járnak. Háznál már falun sincsenek meg az egykori tárgyak A helytörténeti gyűjtemények nem csak azért fontosak egy falu életében, mert általuk egy régi szép épület is megmene­kül - mondja Halmágyi Pál, a makói múzeum igazgatója. Legalább ennyire fontos, hogy a mindennapi élet egykori használati tárgyait a helyi gye­rekek lássák, mert ezek már falun sincsenek meg háznál. Az sem mellékes, hogy az ilyen gyűjtemények köré szjn­te mindig szerveződik egy lel­kes lokálpatrióta csapat, amelynek fontos a hagyomá­nyok ápolása. Míg Kiszomboron a gyűjte­ménynek otthont adó épületet 26,5 millió forintból korszerű­sítették, Pitvaroson eddig 18 milliót költöttek egy Kossuth utcai ház rendbetételére - és még mindig nincs kész, a fel­újítás bő egy éve áll. Ez nem a falu, ljanem az állam tulajdo­na, így nem az önkormányzat végzi a renoválást, s azt sem Pitvaroson döntötték el, hogy ha készen lesz, tájházként funkcionáljon. A sváb ház­ként emlegetett tornácos épü­letről van szó, amely valójá­ban nem sváb, de építészeti megoldásai kétségkívül idege­nek a falu hagyományaitól. A falunak amúgy már van egy csöpp múzeuma, a községhá­za egy épületrészében, és az itt honos szlovák kisebbség hagyományait is őrzi. Óföldeák helyzete különle­ges abból a szempontból, hogy itt nem egy régi szép műemlék épület, hanem az egykori iskola ad otthont a helytörténeti gyűjteménynek. Amúgy jó állapotú, komo­lyabb felújításra nincs szüksé­ge. A hely szelleméből adódó­an itt sok, az egykori iskolá­hoz kötődő emlék látható. A gyűjtemény gazdája, a Ma­gyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett Vass József hobbi­ból foglalkozik a múlt emléke­inek gyűjtésével, amúgy te­remőr a makói bíróságon. ben lévő Bence-laposnak az al­ján mindig állt a víz. Olyan mély medret kell elképzelni, „Száraz időben is látszik, hogy a parkot egykori ér, természetes vízfolyás szeli át, itt így nem lett volna szabad utat építeni." Gál Sándor önkormányzati képviselő hogy egy rendes családi ház­nak a teteje nem látszott volna ki belőle. Telehordtuk földdel. Meg lehet nézni: megint lapos. Ám most az is ragyogóan lát­szik, hogy a régi tanyák építői még együtt tudtak élni ezzel a helyzettel. Az érpartokra épít­keztek, a víz mindig lefolyt tő­lük, s lejjebb nem próbálkoz­tak gazdálkodással. Csak mi öltük bele a pénzt, most már látszik, nem volt sok értelme. Gál Sándor szerint min­den építkezést ebből a szem­pontból is át kell gondolni. Mert - mint a várost elkerülő, út mutatja - van megoldás a problémára, de meg kell néz­ni, megéri-e. A természetes vízfolyásokkal meg kell ta­nulni együtt élni, ez a mos­tani időszak legnagyobb ta­nulsága. Az út sorsáról ma tartanak sajtótájékoztatót a makói vá­rosházán. Kiszomboron látványos kollekcióvá fejlődött a helytörténeti gyűjtemény. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Hospice ambulancia, az első a megyében MAKÓ SZABÓ IMRE Gyógyíthatatlan betegeknek fog segíteni a makói kórház új hospice ambulanciája abban, hogy minél könnyebben tudják elviselni, ami rájuk vár az utol­só pillanatokig. A rendelőt az egykori fül-orr-gégészet egyik kórtermében alakították ki. Aki szeretné az itt elérhető, térítés­mentes szolgáltatásokat igény­be venni, telefonon egyeztethet időpontot az ambulanciával. Az egyébként is a kórházban ápolt pácienseknek ezt nem kell megtenniük. Nemcsak be­tegek, de hozzátartozók jelent­kezésére is számítanak ­mondta el lapunknak a vezető, Kóczián Zsófia főorvos. Az ambulancián önként dol­gozók között van szakorvos, pszichológus, dietetikus, ápo­ló, gyógytornász, szociális munkás és pap is. Céljuk nem csupán a lelki támasz biztosítá­sa, de az is, hogy a beteg nféltó­ságát megőrizve, lehetőség sze­rint fájdalmak nélkül éljen mi­nél teljesebb életet mindaddig, amíg élhet. Azt megbecsülni, hogy mekkora igény lesz a 8-10 fős csapat munkájára, szinte le­hetetlen - tény ugyanakkor, hogy a lehetséges páciensek száma nagy. Megyei kuriózum Az ambulanciát a Nárcisz Hos­pice Szolgálattal közösen ren­dezett szakmai konferenciával nyitotta meg a kórház. Műkö­dését az intézmény a krónikus ellátások finanszírozásából fe­dezi, céljuk azonban az, hogy az egészségbiztosító nyújtson ehhez külön támogatást - mondta el Baráth Lajos fő­igazgató. A hospice ellátás egyedülálló a megyében. {9 Máshonnan jön a pénz APÁTFALVA. Ezután is kapnak ösztöndíjat a jól tanuló cigány gyerekek, de nem a Macikától - ezt a tájékoztatást kapta a költségvetést módosító indít­ványok keddi parlamenti meg­szavazása után Károlyi Sán­dor, az apátfalvi cigány önkor­mányzat elnöke. Ezt a progra­mot eddig a Magyarországi Ci­gányokért Közalapítványon (Macika) keresztül finanszí­rozta az állam. Amikor fölvető­dött, hogy a költségvetési ta­nácstól elvon 825 millió forin­tot az országgyűlés, és roma diákok felzárkóztatására költi, vita támadt két fideszes roma politikus között. Varga József a közalapítványhoz csatornázta volna ezt a pénzt módosító in­dítványával, amelyet egy ideig támogatott is a kormánypárt. Farkas Flórián azonban - arra hivatkozva, hogy az alapít­ványnál visszaélések történ­tek - más javaslatot terjesztett be. Mint a Roma Sajtóközpont, már napokkal ezelőtt megtud­ta, végül Farkas nyerte meg magának a többség támogatá­sát. A sajtóközpont értesülései szerint a Macika jövőre már más kulturális programokat fog támogatni. A megyében nem volt hír visszaélésről, Békésben azon­ban kiderült, hogy nem roma diákok, sőt a cigányságról el­ítélően nyilatkozó famíliák gyerekei is megkapták az ösz­töndíjat.

Next

/
Thumbnails
Contents