Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-08 / 259. szám

2010. NOVEMBER 8., HÉTFŐ AKTUÁLIS 3 MEGYEI JOGÚ VAROSOK RANGSORA - AZ EGY HÁZIORVOSRA JUTÓ LAKOSOK SZÁMA 1472 Buszozni Vásárhelyen, pályázni Szegeden jó Hazánkban Vásárhelyen a legolcsóbb a tömegközlekedés - és ez az egyik legbiztonságosabb megyei jogú város is. Szeged a 3. legeredményesebb az uniós pályázatok elnyerésében, de lakossági víz- és csatornadíjai is kedvezőek - derül ki a Heti Válasz friss városrangsorából. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL „A választások után immár semmiféle politikai tétje nincs annak, hogy melyik városról mi jelenik meg: itt mindenki tiszta lappal indul" - hangsúlyozza a Heti Válasz idei városrangsorához készült bevezetőjében Borókai Gábor, a hetilap főszerkesztője. A sajtótermék az IFUA Horváth & Partners Kft.-vel együttműködve elemezte a 23 megyei jogú város önkormányzatának eredményességét és hatékonyságát. Nem alakítottak ki összevont mutatót, nincs „a" legjobb város a statisztikában, több szempont alapján rangsoroltak. A siker egyik fokmérője az elemzés szerint az Új Magyarország Fejlesztési Tervben az elmúlt 3 évben elnyert uniós támogatások összege. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai azt mutatják: átlagosan 18 milliárd forintot ítéltek meg a magyar városoknak a fenti időszakban; a sikeres pályázatok aránya 71 százalék. A legnagyobb összegű támogatást Miskolc nyerte, 58 milliárd forintot, Pécs 51, Szeged 36 milliárdot hívhatott le, pályázatainak 91 százaléka sikeres volt. Vásárhely 5,1 milliárdot nyert, 9,7-re pályázott ezzel a rangsor 21. helyén áll. Ezek az összegek kizárólag az önkormányzatok pályázatai nem tartalmazzák a városok vállalkozásai, felsőoktatási intézményei nyertes projektjeit. A komplett rangsorban Szeged 227,7 milliárd forinttal, Vásárhely 13,8 milliárddal áll. Az ismertté vált bűncselekmények száma tavaly Szegeden 7444, Vásárhelyen 1602 volt: az esetszámot ezer lakosra vetítve utóbbi a 3. Nagykanizsa és Sopron után, Szeged viszont a 4. legfertőzöttebb. Az egészségügyi statisztikákból kiderül: az egy háziorvosra jutó lakosok száma hazánkban átlagban 1472 - Szeged ennél enyhén jobban, Vásárhely rosszabbul áll. Egy kórhái ágyra Szekszárdon 34-en, Vásárhelyen 137-en jutnak - a hetilap is emlékeztet: 2007-ben az akkori egészségügyi kormányzat jogellenesen csökkentette az Erzsébet-kórház aktív ágyainak számát 315-ről 116-ra. Elővételben 150 forint a jegy a vásárhelyi buszokra az országban sehol sem olcsóbb a tömegközlekedés. Szeged a 270 forintos árral a legdrágább ebben az összevetésben, Debrecent és Miskolcot (250) megelőzve. A buszok átlagéletkora megyénkben az országos statisztikával megegyezően 12 év, Szegeden a Tisza Volán Zrt. tájékoztatása szerint 10 év alatt van - mint a legfiatalabb járműparkot közlekedtető Nyíregyházán, Szolnokon és Zalaegerszegen. A közüzemi szolgáltatások elemzéséhez a Heti Válasz mindegyik várostól személyesen kért adatokat - ezek nem Eladósodott helyhatóságok Több mint 190 milliárd forint értékben 125 önkormányzat jegyzett svájcifrank-alapú, alacsony kamatozású kötvényeket 2006 és 2009 között, halasztott tőketörlesztéssel - emlékeztet a Heti Válasz, kijelentve: eladósodott a helyhatóságok nagy része. Részben az állami finanszírozás megcsappanása okán: 1990 óta például az önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelemadó 100 százalékról 40-re csökkent. Megírtuk: Vásárhely svájcifrank-, Szeged euróalapú kötvényt bocsátott ki. mindig egyeznek az interneten, illetve egyéb statisztikai összeállításokban szereplő számokkal. A lakossági víz- és csatornadíjak például Kaposváron a legalacsonyabbak (köbméterenként 363 forint), Salgótarjánban a legmagasabbak (952). Az országos átlag 546 forintnál jóval olcsóbb a 444 forintos árával ötödik Szeged, és a 454 forinttal hetedik Vásárhely is. Májusban, lapunk saját gyűjtésében az szerepelt: Szegeden köbméterenként 583, Vásárhelyen 593 forint a tarifa. A távhőárakról négy város adatait nem kapta meg a hetilap, így a kaposextra.com oldalon olvasható, idei januári adatokat figye-. lembe vevő gyűjtését idézzük: eszerint Vásárhelyen évente 118 ezer 611, Szegeden 120 ezer 341 forint a fűtés díja - a 23 megyei jogú város átlaga az év elején 118 ezer 238 volt. A legdrágábbnak Sopron (141 ezer 223), a legolcsóbbnak Győr (100 ezer 890) bizonyult ebben az összevetésben. A Magyar Energia Hivatal májusban megjelent - sokat vitatott, például a Szegedi Hőszolgáltató Kft. által is kifogásolt rangsorában - 191 ezer volt a szegedi díj, Sopron 212 ezerrel abban is a legdrágábbnak bizonyult. 20 HÓNAP ALATT, JÓRÉSZT HITELBŐL HÚZTAK FÖL SZENTES SZIMBÓLUMÁT Petőfi Szálló: a kezdet is nehéz volt A Petőfi felújítása még várat magára, FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL SZENTES FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ettől fogva felgyorsultak az események: 1896 szeptemberében tervpályázatot hirdettek, 1897. március 29-én pedig tizenöt pályamű közül Komor Marcell „Magyar Szellem" jeligéjű munkáját hirdették ki elsőnek. 160 ezer forint volt a szállóépítés tervezett költsége, de ez az öszszeg végül elérte a 299 ezret. Szentesnek hitelt kellett felvennie, hogy finanszírozni tudja a rohamtempóban folyó építkezést. Májusban megkezdődött a Zöldkoszorú és a mellé 1874-ben fából emelt épület, Szentes első állandó színkörének bontása, júliusban pedig már ásták az alapot és a meszesgödröket. A korabeli sajtó panamát emlegetett a városi hitelfelvétellel kapcsolatban, a vitás ügy csak 1902-ben került nyugvópontra. Közben, hogy a számlákat rendezni tudják, a város pótadót vetett ki a lakosokra a szállóépítés miatt. 1898 júliusában, az alapkőletétel után 11 hónappal megnyílt a szálló Kossuth utcai szárnyán a sörcsarnok, októberben pedig megtartották a névadó ünnepséget, és felavatták az új színháztermet. A sajtó híradása szerint Futó Zoltán, újonnan megválasztott református lelkész volt a szálló első vendége. A hotel Petőfi utcai szárnya 1899 áprilisára készült el. A tekintélyes saroképület Kossuth utcai felén kávéház, sörcsarnok, étterem és kocsma, az emeleten a vendéglős lakása és 33 vendégszoba kapott helyet. A Petőfi utcai részen 3 bérlakás, Bejelentették, de még nem kezdték el. Az illetékes építési hatósághoz már érkezett bejelentés, hogy megkezdődik a Petőfi Szálló felújítása, de a kivitelező cég egyelőre nem vonult fel a munkaterületre. Egy hónapja a felújításra szerződött Arcadom Zrt.-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy november első napjaiban megkezdik a munkát. Pénteken újra hívtuk őket, hogy pontosan mikor kezdenek, de csak azt a választ kaptuk, hogy a megrendelő kérésére nem nyilatkozhatnak. A városházán azt is megtudtuk, hogy a beruházó Pendolának 30 milliós tagi kölcsönt nyújtó szentesi önkormányzat még nem kapta vissza ezt az öszszeget, a hitelt legkésőbb a folyósítás után 6 hónappal kell rendezni. Csoze Ha valaki találkozik az országosan is elterjedt csoze kifejezéssel, tudnia kell, hogy a semmittevő naplopók effajta megnevezése Szentesről ered. A lengyel származású Rambovszky József üzemeltette a Zöldkoszorú vendéglőt. A helyi legendárium szerint minden reggel nyitáskor azzal köszöntötte az ott ácsorgó munkanélkülieket: No co jest? (Na, mi van? Mi kéne?) Majd némi alkalmi munka után - söprögetés, hordógurítás - meginvitálta őket egy ingyensörre vagy -fröccsre. A helyiek ezt a gyakran hallott „üdvözlést" magyarították „csozé"-ra. egyleti helyiségek és 5 üzlet épült. Ez lett Szentes első villanyvilágítású és központi légfűtéses épülete. A város először válhat meg önszántából az ingatlan tulajdonjogától: a XX. század derekán az államosítás miatt előbb községi vállalattá alakult, majd a Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalathoz került a Petőfi Szálló, csak a színházterem maradt meg városi tulajdonban. Az 1990-es évek elején az Állami Vagyonügynökség értékesítette az épületet, de az új tulajdonosok nem vették ténylegesen használatba. A városhoz csak többéves pereskedés után, 2006-ban került vissza a tulajdonjog. Ösztönözni, dönteni E « TÖRÖK ANITA M torok.anita@delmagyar.hu 2 év: 850 ezer forint. Lefordítva: ennyi pénzt költött kétéves koráig gyermekére egy apa. Csemetéje születése óta minden kiadást - ruha, bébiétel és -ital, gyógyszer, pelenka stb. - egy füzetbe jegyzett fel. Kíváncsiságból. Normális esetben a gyermekvállalás nem pénzkérdés. Legalábbis nem szabadna annak lennie. Ösztönözni lehet és kell is a párokat a gyermekvállalásra. A családi adórendszer bevezetése vagy a családi pótlék emelése mind-mind segítséget jelentenek a boldoguláshoz. Az önkormányzatok egyéni kezdeményezései is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több gyermek szülessen. Vásárhelyen - és máshol is - évek óta in... gyen osztanak telke99 Három gyerekkel csak napközis tanárnak alkalmazták volna korábbi iskolájában az egyik pedagógust. ket az ott élő házaspároknak vagy élettársaknak. Többségük albérletben lakik két-három gyermekkel, és szinte ez az egyetlen esélyük arra, hogy saját otthonhoz jussanak. Babakötvényben pedig több mint 173 millió forintot különítettek el a városban született csemeték számára, majdan otthonteremtésre. Ezek azonban önmagukban nem biztos, hogy elegendők. Mert mi van, ha nem veszik vissza a munkahelyére a szülés után az édesanyát, vagy azért válik nemkívánatos személlyé, mert sokat betegeskedik a gyereke? Három gyerekkel csak napközis tanárnak alkalmazták volna korábbi iskolájában az egyik pedagógust. Hiába akart dolgozni, képtelen lett volna délután 5-ig a munkahelyén maradni. Közös megegyezéssel váltak meg tőle. De megemlíthetném a bölcsődei férőhelyek korlátozott számát is. Ösztönözni lehet a gyerekvállalást, a döntést azonban a párnak kell meghoznia, mint ahogy gondoskodni is nekik kell a csemeté(k)ről - a szabályok változásától függetlenül - akár egy életen át. NEM MINDENKINEK JÁR TISZTELETDÍJ VÁSÁRHELYEN 300-350 ezer forintot keresnek a cégvezetők Havonta bruttó 300-350 ezer forintot keresnek az önkormányzati vagy ahhoz kötődő cégek ügyvezetői Vásárhelyen. Közülük kettő személyéről döntött a közelmúltban a közgyűlés. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MUNKATÁRSUNKTÓL 10 önkormányzati vagy ahhoz kötődő cég ügyvezetője közül kettőről - a városellátó, illet-. ve a Hódfó Nonprofit Kft. döntött a közelmúltban a vásárhelyi közgyűlés. A városel„A Zsigmondy Béla Zrt. bizottsági tagjai havonta bruttó 75 ezer forintot kapnak." látónál Magyar Józsefnek, a Hódfónál pedig Chappon Adriennek jár le idén a megbízása. Mindkét ügyvezetőt újraválasztották, Magyart 2015 végéig, míg Chappon Adriennt 2011 decemberéig erősítették meg a posztján. A városi cégek irányításáért havonta bruttó 300-350 ezer forint javadalmazást kapnak az ügyvezetők. Azoknak, akik más munkakörben is dolgoznak az önkormányzatnál vagy ahhoz kötődő társaságnál - egy fillér sem jár. Három ilyen ügyvezető van Vásárhelyen. A Hód-Menzánál Kovács Pál, a Hód-Fürdőnél Varga Ferenc és a városfejlesztési kft.-nél Weszely Tamás. A cégek felügyelőbizottságainak tagjairól is határoztak a képviselők. Általában egy bizottságban hárman vannak. Nem mindegyik tagsághoz jár tiszteletdíj. Utóbbi összege a cég és az ellenőrzési feladat nagyságához igazodik. A felügyelőbizottság tagjai büntetőjogi felelősséggel tartoznak a munkájuk során. A Zsigmondy Béla Zrt. bizottsági tagjai havonta bruttó 75 ezer forintot, a Hód-Menza Nonprofit Kft.-nél 50 ezer forintot, a HVSZ Zrt.-nél 40 ezer forintot, az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft.-nél szintén 40 ezer forintot kapnak. Nem jár tiszteletdíj a városellátónál, a Szerdahelyi József Nonprofit Kft.-nél, a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Lakóparknál, a Hód-Fürdő Kft.-nél, a Hódfónál és a városfejlesztési kft.-nél.