Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-06 / 258. szám

12 2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT SZERKESZTI NYEMCSOK ÉVA Ha az elkövetkező napkitörés a megszokottnál nagyobb veszélyt jelentene, akkor arra az Európai Unió országai összehangoltan, közösen reagálnak majd. A JELENSEG HATASSAL LEHET A BOLYGÓNK KÖRÜL KERINGŐ MŰHOLDAKRA Napkitörés 2013-ban: katasztrófát hoz az emberiségre? Egyes kutatók szerint minden idők legintenzívebb napkitörésére kell számítani 2013-ban. A híradások ezt mint elkerülhetetlen, a Föld számára végzetes katasztrófát említik. Az általunk megkérdezett szakemberek azonban azt mondják: meglehet, hogy a korábbiaknál intenzívebb napvihar keletkezik, amire fel kell és fel lehet készülni, de az emberiség megsemmisülésétől egyáltalán nem kell tartani. TUDOMÁNY NYEMCSOK ÉVA Hetek óta egyre rettenetesebb fő­címekkel keringenek az interne­ten a 2013-as napkitörést beha­rangozó hírek. Egyesek szerint a három év múlva esedékes napki­törés a pusztulás szélére sodor­hatja a Földet és vele együtt az emberiséget. A szakmájában is­mert és elismert amerikai kutató­nő, Mausumi Dikpati, az Egyesült Államok Nemzeti Atmoszféraku­tató Központjának (National Center for Atmospheric Re­search, NCAR) vezető munkatár­sa szerint minden idők leginten­zívebb napviharára kell számíta­ni, amely 30-50 százalékkal lesz erősebb, mint az előző. A KATASZTRÓFA ELMARAD Lőrincz Henrik (képünkön), a bu­dapesti Planetárium csillagásza azt mondta: való igaz, hogy 2013-ban és 2014-ben erős napki­törések várhatóak, de ez egyálta­lán nem meglepő, hiszen a nap­tevékenység 11 éves ciklusokban nyugodt, illetve aktív. Ezt a je­lenséget az emberiség több év­százada ismeri. A következő, há­rom-négy év múlva esedékes cik­lusban valószínűleg nem törté­nik más, mint legutóbb: akkor is volt egy csúcspont, ez a követke­ző alkalommal is megismétlődik. — Hatalmas, váratlan kataszt­rófára egész biztosan nem kell számítani. A nap tevékenységét a kutatók jelenleg nem tudják megjósolni, az aktivitás intenzi­A napkitörés a Napból kiáramló hatalmas plazma, ez az anyag „dobódik ki" az űrbe. FOTÓK: PLANETÁRIUM. BUDAPEST tását illetően csak feltételezése­ink vannak. A napkitörés nem más, mint a Napból kiáramló ha­talmas plazma, ez az anyag „do­bódik ki" az űrbe. A Napot több űrszonda is figyeli, és mivel a Nap-Föld-távolság 150 millió ki­lométer, a kitörés egy-két nap alatt éri el a Földet, az esetleges hatásaira fel lehet készülni. SZÉLSŐSÉGES, DE NEM VÉGZETES Mire fel a katasztrófát jósló főcí­mek? - kérdeztük a csillagászt. Lő­rincz Henrik azt mondta: mivel az elmúlt három napminimum - ami­kor a Nap „pihenő" fázisban van ­a megszokottnál is nyugodtabb volt, szakértők egy csoportja ebből arra következtet, hogy a maxi­mum, vagyis a napkitörés szintén szélsőséges lesz - vagyis sokkal erősebb, mint korábban. A szakér­tő szerint számolni kell azzal, hogy egy erősebb napkitörés okozhat gondokat, de katasztrófát nem. - A napkitörés a Föld felszínén élő emberekre nincs hatással. Ha­tással van viszont a bolygónk kö­rül keringő műholdakra, közvetve pedig a rajtuk keresztül bonyolí­tott telekommunikációra - ma­gyarázta a csillagász, aki egyben nyugalomra is intett: ha a tudósok napkitörést észlelnek, egyből tud­nak rá reagálni, és két napjuk van arra, hogy felkészüljenek a napte­vékenység hatásainak kivédésére. Az erdon.ru internetes portál szerint „a 2013-ban várható nap­kitörés ereje száz hidrogénbomba erejével érhet fel". Ezzel kapcso­latban Lőrincz Henrik csillagász elmagyarázta: mire a napkitörés eléri a Földet, az elektromosan töltött plazmaanyag tágul a tér­ben, felhígul, kisebb lesz az in­tenzitása. A földet elérve nem robban, robbanás csak a Nap fel­színén történik. CSÖKKENŐ NAPTEVÉKENYSÉG A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértője, dr. Grad Já­nos professzor Berlinből küldött választ e-mailben kérdéseinkre. Mint írta: meglepetéssel, sőt meg­döbbenéssel olvasta a hírt, misze­rint a közeljövőben - állítólag 2013-ban - minden idők leginten­zívebb napkitörésére kell számí­tanunk. „Kétségtelen, hogy a naptevékenység intenzitásában körülbelül 10,7 éves periodicitás van, de hogy éppen ekkor történ­ne minden idők legnagyobb nap­kitörése, annak feltételezésére nincs semmi okunk, ellenkező­leg, a naptevé­kenységi maxi­mumok jelen­leg csökkenő tendenciát mu­tatnak." A professzor rámutatott: a naptevékeny­ségnek károsí­tó hatása van az űrben mű­ködő mestersé­ges szerkeze­tekre - műhol­dakra, űrszon­dákra, űrte­leszkópokra, űrhajókra. Eze­ket a szerkeze­teket eleve úgy méretezik, hogy a várható sugárzási in- A naptevékenység tenzitásokat elviseljék. Megje­gyezte: sem az amerikai NASA, sem ennek európai megfelelője, az ESA, sem a nagy nemzeti űr­technológiai intézetek (mint a francia CNES) nem kaptak jelzést arról, hogy belátható időn belül extrém sugárzási viszonyokkal kellene számolni, és ennek meg­felelően az űrobjektumok foko­zott védelemről kellene gondos­kodni. Hozzátette azt is, hogy a Föld felszínén egy esetleges foko­zott naptevékenységnek inkább jótékony hatásai vannak. Megnö­vekszik az északi fény típusú lég­köri jelenségek száma, és az ilyen légköri jelenség délebbi területe­ken is észlelhetővé válik. Ami a rádiózást illeti: a rövidhullámú műsorszórás vételkörzete kiter­jed, ezen túlmenően pedig a nagy sQT távolságú rádiós katonai hírköz­lés bizonyos technikái is eredmé­nyesebbé válnak. ÖSSZEHANGOLT INTÉZKEDÉSEK Grad János professzor hozzátette: a naptevékenység fokozódása nem hirtelenül, ugrásszerűen megy végbe, hanem viszonylag lassan, folytonos módon történik. Ha emiatt megnövekszik a föld­felszín közelében az elektromág­neses térerősség, a Nemzeti Mé­dia- és Hírközlési Hatóság mérő­szolgálata mérni fogja, együttmű­ködve Európa és a világ fejlett or­szágainak mérőszolgálataival. Ha pedig az elkövetkező napkitörés a megszokottnál nagyobb veszélyt jelentene, akkor arra az Európai Unió országai összehangoltan, közösen reagálnak majd. GEOMÁGNE­SES VIHA­ROK. 1958-ban a napkitörés keltette geo­mágneses vi­har megsem­misítette To­rontó áramel­osztó rend­szerét, hosz­szabb áram­szünetet oko­zott. 1972-ben ugyanez tör­tént az Egye­sült Államok­ban, a túlter­heltté vált transzformá­torok fel­mondták a szolgálatot. Az utolsó nagy geo­mágneses ak­tivitást 1989-ben je­gyezték fel, ennek hatá­sára egyes kanadai tele­fonháló­zat-vezeté­kekben 80-150 am­per erősségű indukált ára­mot mértek. A MAJA NAPTÁR. Számos világ­vége-teória látott már napvilágot. A legtöbben a majáknak hisznek: a ti­tokzatos, nagy tudású nép naptára 2012. decem­ber 21-én (a naptár szerint 13.0.0.0.0) véget ér. So­kan találgat­ják, hogy mindez vélet­len. vagy a világvége el­jövetelét jelzi. Ha utóbbihoz lesz „szeren­csénk". akkor a 2013-14-re várható nap­kitörés már senkinek nem fog gondot okozni a Föl­dön. intenzitását a kutatók csak megbecsülni tudják.

Next

/
Thumbnails
Contents