Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-30 / 278. szám

2010. NOVEMBER 30., KEDD KAPCSOLATOK 3 ORVOST, APOLOT, KŐMŰVEST, FÉMIPARI SZAKEMBERT, ASZTALOST IS KERESNEK KÜLFÖLDÖN Európába vándorolnak CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Eszerint az Unió területére 1994 és 2007 között közel 340 ezer magyar állampolgár távozott, 181 ezer az ezredforduló után. Senki se tudja, még hányan dolgoznak „turistaként", nem bejelentve, feketén. A visszaté­rők számát nem ismerjük, de feltételezhető, hogy akik az egyes országok nyilvántartásá­ba bekerültek, hosszabb távra rendezkedtek be külföldön. Kik hagyják el az országot? Tudni megint csak nem tud­juk, viszont látjuk, halljuk: el­költözik a szomszéd család gyerekestül, kint marad a leg­jobb barátunk fia, lánya, hó­napról hónapra ritkul gyerme­künk baráti köre. Megnézzük a Csongrád megyei hiányszak­mák jegyzékét, és csaknem ugyanazok szerepelnek ben­ne, mint amelyeket a Déli Ap­róban hirdetnek - külföldi munkavállalással. Keresik a nálunk is hiányzó orvost, ápo­lót, a kőművest, a fémipari szakembert, az asztalost. És ür - * ^T5*5-* GL '11 . Az építőipari szakmunkások is keresettek Európában. ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA keresik a nálunk szinte csak az idegenforgalmi szezonban foglalkoztatott megannyi sza­kácsot, pincért. 10 millió alatt vagyunk. Magyarország lélekszáma 2010 szeptembe­rében 9 millió 998 ezer fő volt - mondta Abonyiné Palotás Jolán terü­letfejlesztő közgazdász, egyetemi docens. - Mivel többen haltak meg, mint ahányan születtek, ezért január és szeptember között a természe­tes fogyás 28 ezer fő volt. A nemzetközi állandó vándorlás becsült ér­téke - a bevándorlók és a kivándorlók száma közti különbség - azon­ban pozitív egyenleget mutat, vagyis nem 28, hanem csak 16 ezer fő­vel lettünk kevesebben. A kutató is elismerte: ha tudnánk, az ideigle­nesen külföldön tartózkodók közül hányan élnek kint úgy, hogy nem is akarnak visszajönni, nem ezt a számot kapnánk meg. - Az orvostanhallgatók már az egyetemen tudatosan készülnek arra, hogy elmenje­nek - mondta Volford Gábor, a Magyar Rezidens Szövetség szegedi elnöke. - Várják a hí­reket azoktól, akik már ki­mentek: kis közösségek jön­nek létre, tagjaik igyekeznek biztosra menni. Hozzátette: az országban 781 rezidensállás van, de csak 377-en adtak be ezekre pályázatot. Szegeden nincs szabad hely, mivel egyetemi város, de vidéken sok a betöltetlen állás. Az országban 34 ezer or­Fogy a megye is Csongrád megyében most 423 ezren élünk. A KSH adatsorait átnézve kiderül: 2009-ben kö­zel 2000 főt veszítettünk ami­att, hogy többen haltak meg, mint születtek. Ezt szépítette a bevándorlók száma, így az egyenleg mínusz 600 fő. Ugyanakkor, mivel a becslések szerint 1700-an dolgoznak külföldön huzamosabb ideje, a valódi veszteség 2300 ember. A jövő évi népszámlálásnál már föltesznek kérdéseket a huzamosabb ideje külföldön dolgozó, ottani lakcímmel ren­delkezőkkel kapcsolatban is. vos dolgozik, 1800 a betöltet­len állás, és becslések szerint évente 800-an mennek ki külföldre dolgozni. Nem si­került megtudnunk, hogy Csongrád megyéből hányan gyógyítanak - valahol Euró­pában. Meglepetésre az informati­kusok már nem csábulnak el a külföldi lehetőségektől, in­kább rövid időre, tapasztalat­szerzésre mennek ki. Fejes Sándor, a Hedz Magyarország Informatikai Kft. cégvezetője saját tapasztalatai alapján azt nyilatkozta: az orvosok közal­kalmazottak, az informatiku­sok viszont a piacról élnek. Aki jó, az itthon is megtalálja a számításait. - Ismerem a hely­zetet, a feleségem ugyanis há­ziorvos - mondta a cégvezető. - Drága hobbinak tartom. 85 MILLIARDBA KERÜL, DE A ZACSKÓS VIZ HOSSZÚ TAVON MEG DRÁGÁBB LENNE Segít a kormány arzénügyben Kiss Csaba eperjesi polgármester otthonába víztisztítót szereltetett be. A faluban gond van a víz minőségével, FOTÓ: TÉSIK ATTILA Segít a kormány az ivóvízminő­ség-javító programban érintett településeknek. Támogatást kaphatnak az önkormányzatok a több milliárd forintba kerülő beruházások elindításához jö­vőre. A kérdés már csak az, mi­lyen mértékben. DÉL-ALFÖLD BAKOS ANDRÁS Csak a Dél-Alföldön 85 milliárd forintba kerül, hogy minden te­lepülésen az uniós határérték ­literenként 10 mikrogramm ­alá csökkenjen az arzén jelenlé­te az ivóvízben. Most majdnem mindenütt nagyobb. A magyar kormány egy évtizede vállalta, hogy 2009 végéig megfelel en­nek az előírásnak, ezek a víz­tisztító berendezések azonban nagyon drágák, és a tervezés, előkészítés sem ment könnyen a változó körülmények miatt. Az Unió ugyan támogatja ezt a programot, ehhez azonban ösz­sze kellett fogniuk a települé­seknek. Társulásokat, majd együtt konzorciumot alapítot­tak a dél-alföldi önkormányza­tok, de aztán kiderült, hiába kapnak támogatást, az önerő több százmillió forint, és ezt sem tudják előteremteni a leg­több helyen. Szóba került, hogy hitelt vennének föl, ezt azonban az Unió nem szereti, ilyen eset­ben kevesebb támogatást ad. Ezért azt kérték az önkor­mányzatok a kormánytól, se­gítsen be az önerőbe. Ez meg­térülő befektetés lenne, hi­szen nem kellene hitelt föl­venni, többet adna az Unió is. ff A Dél-Alföldön 85 milliárd forintba kerül, hogy minden településen az uniós határérték alá csökkenjen az arzén jelenléte az ivóvízben. Arról, hogy ezt a segítséget megadja-e a kormány, a múlt hétig egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a sajtóban. A régió 217 települé­sének, s 1,2 millió lakosának nevében létrehozott Dél-alföl­di Ivóvízminőség-javító Kon­zorciumtól úgy tudjuk, a jövő évi költségvetés tervezetébe bekerült egy önerőalap, amelyből ezeket az önkor­mányzati társulásokat fogja támogatni a kormány. A rész­letekről még folynak a tárgya­lások, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyeztet a Nem­zetgazdasági Minisztérium­mal - tudtuk meg Molnár Bé­lától, a konzorcium elnökétől. Ez a szervezet azt szeretné, ha minden önkormányzat pá­lyázhatna, és ha ez az ön­erő-támogatás minél nagyobb arányú lenne. Két héten belül megegyezésre kellene jutni. A nagyobb arányú állami támogatás azért is lenne jó, mert akik ellenzik ezt a beru­házást, évek óta azzal érvel­nek, hogy ez a program nagy humbug, csak a tisztítógépe­ket gyártó, forgalmazó cégek, valamint a vízszolgáltatásra pályázó befektetők biznisze. Ezek arra várnak, hogy az ön­kormányza­tok kényszer­helyzetbe ke­rüljenek, és ne legyen más választá­suk, mint el­fogadni egy pénzes beru­házó ajánlatát, aki - cserébe a segítségért - tulajdonrészt akar kapni a vízműben. Erre a kormány is gondol­hatott, mert egy hete hír jelent meg arról, hogy törvényjavas­latot készítenek a vízszolgál­tatás „intézményrendszeré­nek átalakításáról". Kényszerhelyzet nincs. Bár a vállalt határidő egy éve lejárt, az Unió nem indított eljárást, nem rótt ki bírságot az országra. Eper­jes kivételével egy településen sem rendelte el az ÁNTSZ, hogy a határértéket meghaladó arzén­tartalom miatt lajtos kocsikat vagy zacskósvíz-elosztó közpon­tokat kötelesek létrehozni. Ezt valószínűleg nagy fölháborodás is fogadná, hiszen ez egy 5000 fős település esetében is 170-180 millió forintba kerülne évente. Hazafutás BÍRÓ DÁNIEL biro@delmagyar.hu Húsz éve félelmek nélkül törheti a fejét a magyar, hol is boldoguljon, ha szeretett hazája helyett másutt látja az ígéret földjét. Ez a két évtized megmutatta, mely szak­mák versenyképesek határainkon túl. Persze volt idő, amikor honfitársaink mindenféle képzettség nélkül ro­hamozhatták az angol oroszlán meg az ír tigris szigetét. De a válság helyére tette ott is a dolgokat. Aki nem bírta a tempót, az angolt vagy a veszélyérzetet, hogy bármi­kor lapátra kerülhet, hazafutott, mert itthon mégiscsak könnyebb ellenni. Az, hogy nem létesültek a románhoz vagy a lengyel­hez hasonló magyar kolóniák Nyugat-Európa nagyvá­rosaiban, nem csu­f f Ahhoz sem vagyunk itthon hozzászokva, hogy egy állás megszerzése érdekében lakóhelyet váltsunk. pán összetartani kép­telen nemzetünknek köszönhető, hanem annak is, hogy ará­nyaiban jóval keve­sebb honfitársunk mert nekivágni a nagyvilágnak. Nincs erre kimutatás, de ta­lán azért, mert nálunk nincs becsülete a munkának. Nem véletlen, hogy a ma­gyar foglalkoztatottság az egyik legalacsonyabb az Eu­rópai Unióban. Aztán ahhoz sem vagyunk itthon hozzá­szokva, hogy egy állás megszerzése érdekében lakóhe­lyet váltsunk, márpedig mobilitás nélkül a fejlett Nyu­gaton sem kérnek belőlünk. Aki viszont dolgozni akar, képzett, és hajlandó megmozdulni érte, útra kel, még ilyen vészterhes időkben is. Nem véletlen, hogy magyar orvost, ápolót, kőművest, fémipari szakembert vagy asztalost mindenütt szívesen látnak. A napokban olvastam, hogy a cseremunka lett az új foglalkoztatási divat. Az idegenforgalom és a vendéglá­tás területén működő számos cég vállalja fel, hogy te- . lente külföldön biztosít munkát azon dolgozóinak, akiknek télen, a szezon után képtelenek lennének mun­kát adni, ám jó munkaerő lévén nem szeretnék őket el­veszíteni. Pincérek, szakácsok és masszőrök a Balaton­ról külföldi síparadicsomokba költöznek, de tavaszra várják vissza őket. Nos, valahol itt van a kutya elásva. Mert azzal semmi baj nincs, hogy 340 ezer magyar tapasztalatot és pénzt gyűjt külhonban. A probléma ott kezdődik, hogy közü­lük alig térnek haza. A legelszomorítóbb azonban az, hogy fogalmunk sincs, mit mondjunk, ha azt szeret­nénk, hogy visszatérjenek. Rablásért őrizetbe vettek egy rendőrt Munkahelyéről, bilincsben ve­zették el a Szegedi Rendőrka­pitányság egyik - azóta lesze­relt - munkatársát. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Álkommandósok törtek egy ro­ma családra - írtuk 2009. feb­ruár 27-én. A Kiskundorozsmán történt esetet követő nyomozás először eredmény nélkül lezá­rult, majd két héttel ezelőtt újabb fordulatot vett. Kiderült, a rablási kísérlet egyik elkövetője egy, már - az ügy kipattanása miatt - lesze­relt szegedi rendőr. Ügy tudjuk, az elkövetés időpontjában jár­őrként dolgozó szegedi férfit az irodájából vezették el: a Szegedi Rendőrkapitányság nyomozói fogták el saját kollégájukat. Az üggyel kapcsolatos érdeklődé­sünket a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó­szolgálata illetékesség hiánya miatt hárította el: rendőri bűn­cselekmények esetén a megyei főügyészség nyilatkozhat. A Szegedi Nyomozó Ügyészség eljárást folytat fegy­veresen, csoportosan elköve­tett rablás bűntettének kísérle­te miatt. Az ügy a Szegedi Rendőrkapitányságon indult. A kapitányság nyomozói több más ügynek a felderítése során a februári álkommandós fegy­veres rablás elkövetőit is elfog­ták. Ennek kapcsán merült fel, hogy az egyik elkövető a Szege­di Rendőrkapitányság állomá­nyába tartozik - erősítette meg értesülésünket Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyész­ség sajtószóvivője. Hozzátette: a szegedi nyomozók által elfo­gott gyanúsított szolgálati vi­szonya az előállítással egy idő­ben megszűnt. Szanka elmond­„A Szegedi Rendőrkapitányságon is meglepődtek, amikor kollégájukat bilincsben vezették el." ta, a rendőr 5-10 évig terjedő szabadságvesztést kaphat, sú­lyosbító körülmény lehet, hogy fegyveres állomány tagjaként követte el a bűncselekményt. Információnk szerint a Sze­gedi Rendőrkapitányságon dolgozó rendőrök is meglepőd­tek, amikor kollégájukat az iro­dából, munkából, bilincsben vezették el. Úgy tudjuk, a ko­rábban járőrként dolgozó férfi beismerő vallomást tett. Azt is megtudtuk, hogy a tavaly feb­ruárban kirabolt férfi egyik ro­kona is a gyanúsítottak között van: tőle származhatott a pénz­ről szóló tipp. További részletek honla­punkon, a delmagyar.hu-n ol­vashatók.

Next

/
Thumbnails
Contents