Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-30 / 278. szám

2010. NOVEMBER 30., KEDD KAPCSOLATOK 3 ORVOST, APOLOT, KŐMŰVEST, FÉMIPARI SZAKEMBERT, ASZTALOST IS KERESNEK KÜLFÖLDÖN Európába vándorolnak CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Eszerint az Unió területére 1994 és 2007 között közel 340 ezer magyar állampolgár távozott, 181 ezer az ezredforduló után. Senki se tudja, még hányan dolgoznak „turistaként", nem bejelentve, feketén. A visszatérők számát nem ismerjük, de feltételezhető, hogy akik az egyes országok nyilvántartásába bekerültek, hosszabb távra rendezkedtek be külföldön. Kik hagyják el az országot? Tudni megint csak nem tudjuk, viszont látjuk, halljuk: elköltözik a szomszéd család gyerekestül, kint marad a legjobb barátunk fia, lánya, hónapról hónapra ritkul gyermekünk baráti köre. Megnézzük a Csongrád megyei hiányszakmák jegyzékét, és csaknem ugyanazok szerepelnek benne, mint amelyeket a Déli Apróban hirdetnek - külföldi munkavállalással. Keresik a nálunk is hiányzó orvost, ápolót, a kőművest, a fémipari szakembert, az asztalost. És ür - * ^T5*5-* GL '11 . Az építőipari szakmunkások is keresettek Európában. ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA keresik a nálunk szinte csak az idegenforgalmi szezonban foglalkoztatott megannyi szakácsot, pincért. 10 millió alatt vagyunk. Magyarország lélekszáma 2010 szeptemberében 9 millió 998 ezer fő volt - mondta Abonyiné Palotás Jolán területfejlesztő közgazdász, egyetemi docens. - Mivel többen haltak meg, mint ahányan születtek, ezért január és szeptember között a természetes fogyás 28 ezer fő volt. A nemzetközi állandó vándorlás becsült értéke - a bevándorlók és a kivándorlók száma közti különbség - azonban pozitív egyenleget mutat, vagyis nem 28, hanem csak 16 ezer fővel lettünk kevesebben. A kutató is elismerte: ha tudnánk, az ideiglenesen külföldön tartózkodók közül hányan élnek kint úgy, hogy nem is akarnak visszajönni, nem ezt a számot kapnánk meg. - Az orvostanhallgatók már az egyetemen tudatosan készülnek arra, hogy elmenjenek - mondta Volford Gábor, a Magyar Rezidens Szövetség szegedi elnöke. - Várják a híreket azoktól, akik már kimentek: kis közösségek jönnek létre, tagjaik igyekeznek biztosra menni. Hozzátette: az országban 781 rezidensállás van, de csak 377-en adtak be ezekre pályázatot. Szegeden nincs szabad hely, mivel egyetemi város, de vidéken sok a betöltetlen állás. Az országban 34 ezer orFogy a megye is Csongrád megyében most 423 ezren élünk. A KSH adatsorait átnézve kiderül: 2009-ben közel 2000 főt veszítettünk amiatt, hogy többen haltak meg, mint születtek. Ezt szépítette a bevándorlók száma, így az egyenleg mínusz 600 fő. Ugyanakkor, mivel a becslések szerint 1700-an dolgoznak külföldön huzamosabb ideje, a valódi veszteség 2300 ember. A jövő évi népszámlálásnál már föltesznek kérdéseket a huzamosabb ideje külföldön dolgozó, ottani lakcímmel rendelkezőkkel kapcsolatban is. vos dolgozik, 1800 a betöltetlen állás, és becslések szerint évente 800-an mennek ki külföldre dolgozni. Nem sikerült megtudnunk, hogy Csongrád megyéből hányan gyógyítanak - valahol Európában. Meglepetésre az informatikusok már nem csábulnak el a külföldi lehetőségektől, inkább rövid időre, tapasztalatszerzésre mennek ki. Fejes Sándor, a Hedz Magyarország Informatikai Kft. cégvezetője saját tapasztalatai alapján azt nyilatkozta: az orvosok közalkalmazottak, az informatikusok viszont a piacról élnek. Aki jó, az itthon is megtalálja a számításait. - Ismerem a helyzetet, a feleségem ugyanis háziorvos - mondta a cégvezető. - Drága hobbinak tartom. 85 MILLIARDBA KERÜL, DE A ZACSKÓS VIZ HOSSZÚ TAVON MEG DRÁGÁBB LENNE Segít a kormány arzénügyben Kiss Csaba eperjesi polgármester otthonába víztisztítót szereltetett be. A faluban gond van a víz minőségével, FOTÓ: TÉSIK ATTILA Segít a kormány az ivóvízminőség-javító programban érintett településeknek. Támogatást kaphatnak az önkormányzatok a több milliárd forintba kerülő beruházások elindításához jövőre. A kérdés már csak az, milyen mértékben. DÉL-ALFÖLD BAKOS ANDRÁS Csak a Dél-Alföldön 85 milliárd forintba kerül, hogy minden településen az uniós határérték literenként 10 mikrogramm alá csökkenjen az arzén jelenléte az ivóvízben. Most majdnem mindenütt nagyobb. A magyar kormány egy évtizede vállalta, hogy 2009 végéig megfelel ennek az előírásnak, ezek a víztisztító berendezések azonban nagyon drágák, és a tervezés, előkészítés sem ment könnyen a változó körülmények miatt. Az Unió ugyan támogatja ezt a programot, ehhez azonban öszsze kellett fogniuk a településeknek. Társulásokat, majd együtt konzorciumot alapítottak a dél-alföldi önkormányzatok, de aztán kiderült, hiába kapnak támogatást, az önerő több százmillió forint, és ezt sem tudják előteremteni a legtöbb helyen. Szóba került, hogy hitelt vennének föl, ezt azonban az Unió nem szereti, ilyen esetben kevesebb támogatást ad. Ezért azt kérték az önkormányzatok a kormánytól, segítsen be az önerőbe. Ez megtérülő befektetés lenne, hiszen nem kellene hitelt fölvenni, többet adna az Unió is. ff A Dél-Alföldön 85 milliárd forintba kerül, hogy minden településen az uniós határérték alá csökkenjen az arzén jelenléte az ivóvízben. Arról, hogy ezt a segítséget megadja-e a kormány, a múlt hétig egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a sajtóban. A régió 217 településének, s 1,2 millió lakosának nevében létrehozott Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorciumtól úgy tudjuk, a jövő évi költségvetés tervezetébe bekerült egy önerőalap, amelyből ezeket az önkormányzati társulásokat fogja támogatni a kormány. A részletekről még folynak a tárgyalások, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztériummal - tudtuk meg Molnár Bélától, a konzorcium elnökétől. Ez a szervezet azt szeretné, ha minden önkormányzat pályázhatna, és ha ez az önerő-támogatás minél nagyobb arányú lenne. Két héten belül megegyezésre kellene jutni. A nagyobb arányú állami támogatás azért is lenne jó, mert akik ellenzik ezt a beruházást, évek óta azzal érvelnek, hogy ez a program nagy humbug, csak a tisztítógépeket gyártó, forgalmazó cégek, valamint a vízszolgáltatásra pályázó befektetők biznisze. Ezek arra várnak, hogy az önkormányzatok kényszerhelyzetbe kerüljenek, és ne legyen más választásuk, mint elfogadni egy pénzes beruházó ajánlatát, aki - cserébe a segítségért - tulajdonrészt akar kapni a vízműben. Erre a kormány is gondolhatott, mert egy hete hír jelent meg arról, hogy törvényjavaslatot készítenek a vízszolgáltatás „intézményrendszerének átalakításáról". Kényszerhelyzet nincs. Bár a vállalt határidő egy éve lejárt, az Unió nem indított eljárást, nem rótt ki bírságot az országra. Eperjes kivételével egy településen sem rendelte el az ÁNTSZ, hogy a határértéket meghaladó arzéntartalom miatt lajtos kocsikat vagy zacskósvíz-elosztó központokat kötelesek létrehozni. Ezt valószínűleg nagy fölháborodás is fogadná, hiszen ez egy 5000 fős település esetében is 170-180 millió forintba kerülne évente. Hazafutás BÍRÓ DÁNIEL biro@delmagyar.hu Húsz éve félelmek nélkül törheti a fejét a magyar, hol is boldoguljon, ha szeretett hazája helyett másutt látja az ígéret földjét. Ez a két évtized megmutatta, mely szakmák versenyképesek határainkon túl. Persze volt idő, amikor honfitársaink mindenféle képzettség nélkül rohamozhatták az angol oroszlán meg az ír tigris szigetét. De a válság helyére tette ott is a dolgokat. Aki nem bírta a tempót, az angolt vagy a veszélyérzetet, hogy bármikor lapátra kerülhet, hazafutott, mert itthon mégiscsak könnyebb ellenni. Az, hogy nem létesültek a románhoz vagy a lengyelhez hasonló magyar kolóniák Nyugat-Európa nagyvárosaiban, nem csuf f Ahhoz sem vagyunk itthon hozzászokva, hogy egy állás megszerzése érdekében lakóhelyet váltsunk. pán összetartani képtelen nemzetünknek köszönhető, hanem annak is, hogy arányaiban jóval kevesebb honfitársunk mert nekivágni a nagyvilágnak. Nincs erre kimutatás, de talán azért, mert nálunk nincs becsülete a munkának. Nem véletlen, hogy a magyar foglalkoztatottság az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Aztán ahhoz sem vagyunk itthon hozzászokva, hogy egy állás megszerzése érdekében lakóhelyet váltsunk, márpedig mobilitás nélkül a fejlett Nyugaton sem kérnek belőlünk. Aki viszont dolgozni akar, képzett, és hajlandó megmozdulni érte, útra kel, még ilyen vészterhes időkben is. Nem véletlen, hogy magyar orvost, ápolót, kőművest, fémipari szakembert vagy asztalost mindenütt szívesen látnak. A napokban olvastam, hogy a cseremunka lett az új foglalkoztatási divat. Az idegenforgalom és a vendéglátás területén működő számos cég vállalja fel, hogy te- . lente külföldön biztosít munkát azon dolgozóinak, akiknek télen, a szezon után képtelenek lennének munkát adni, ám jó munkaerő lévén nem szeretnék őket elveszíteni. Pincérek, szakácsok és masszőrök a Balatonról külföldi síparadicsomokba költöznek, de tavaszra várják vissza őket. Nos, valahol itt van a kutya elásva. Mert azzal semmi baj nincs, hogy 340 ezer magyar tapasztalatot és pénzt gyűjt külhonban. A probléma ott kezdődik, hogy közülük alig térnek haza. A legelszomorítóbb azonban az, hogy fogalmunk sincs, mit mondjunk, ha azt szeretnénk, hogy visszatérjenek. Rablásért őrizetbe vettek egy rendőrt Munkahelyéről, bilincsben vezették el a Szegedi Rendőrkapitányság egyik - azóta leszerelt - munkatársát. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Álkommandósok törtek egy roma családra - írtuk 2009. február 27-én. A Kiskundorozsmán történt esetet követő nyomozás először eredmény nélkül lezárult, majd két héttel ezelőtt újabb fordulatot vett. Kiderült, a rablási kísérlet egyik elkövetője egy, már - az ügy kipattanása miatt - leszerelt szegedi rendőr. Ügy tudjuk, az elkövetés időpontjában járőrként dolgozó szegedi férfit az irodájából vezették el: a Szegedi Rendőrkapitányság nyomozói fogták el saját kollégájukat. Az üggyel kapcsolatos érdeklődésünket a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata illetékesség hiánya miatt hárította el: rendőri bűncselekmények esetén a megyei főügyészség nyilatkozhat. A Szegedi Nyomozó Ügyészség eljárást folytat fegyveresen, csoportosan elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt. Az ügy a Szegedi Rendőrkapitányságon indult. A kapitányság nyomozói több más ügynek a felderítése során a februári álkommandós fegyveres rablás elkövetőit is elfogták. Ennek kapcsán merült fel, hogy az egyik elkövető a Szegedi Rendőrkapitányság állományába tartozik - erősítette meg értesülésünket Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség sajtószóvivője. Hozzátette: a szegedi nyomozók által elfogott gyanúsított szolgálati viszonya az előállítással egy időben megszűnt. Szanka elmond„A Szegedi Rendőrkapitányságon is meglepődtek, amikor kollégájukat bilincsben vezették el." ta, a rendőr 5-10 évig terjedő szabadságvesztést kaphat, súlyosbító körülmény lehet, hogy fegyveres állomány tagjaként követte el a bűncselekményt. Információnk szerint a Szegedi Rendőrkapitányságon dolgozó rendőrök is meglepődtek, amikor kollégájukat az irodából, munkából, bilincsben vezették el. Úgy tudjuk, a korábban járőrként dolgozó férfi beismerő vallomást tett. Azt is megtudtuk, hogy a tavaly februárban kirabolt férfi egyik rokona is a gyanúsítottak között van: tőle származhatott a pénzről szóló tipp. További részletek honlapunkon, a delmagyar.hu-n olvashatók.