Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-17 / 267. szám

3 Krízisben a betegszállítás CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mindenki panaszkodik. Hoszszú perceken, sőt órákon át vár a beteg, hogy a kórházból hazaszállítsák. A fehér színű mikrobuszok zsúfoltak. A sofőr meg azért kesereg, mert keveset keres. A cégek időnként azt érzékelik: esetenként indokolatlanul és szociális ok miatt kérik szolgáltatásaikat. - Pengeélen táncol a betegszállítás. A fennmaradásért küzdünk mi is: emelik a benzin árát, fogalmam sincs, miből gazdálkodjuk ki - panaszolta a Csongrádi arányok. Erőn felül teljesítenek, területi ellátási kötelezettséggel működnek a betegszállító cégek. Csongrád megyében 5 cég 20 autóval szolgáltat. A szegedi kapacitás 75 százalékát adó NÜKE Kft. orvostulajdonosa, dr. Tanács Róbert elmondta: 7,5-10 millió forintos beruházás húzódik meg minden autó mögött. Mégis: decembertől felére, aztán negyedére csökkentik teljesítményüket. Ha továbbra sem változik a finanszírozás, kivonulnak a területről, mert már nem képesek kigazdálkodni azt a hiányt, amelyet az okoz. hogy 2008 januárja óta az önköltségi ár alatt 41 százalékkal kénytelenek dolgozni. Fájlalja, hogy miközben a finanszírozó állam nem fizeti ki az üzleti alapon működő cégek igazolható kiadásait, erkölcsileg is megkérdőjelezi tevékenységüket. Végletekig elkeseredett a betegszállítók közössége. legnagyobb, a tiszakécskei központú, de Csongrád megyében - Makón, Szentesen, Vásárhelyen - összesen 6 kocsival és 15 dolgozóval jelen lévő cég, a Gól-Diatrans Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. Szabó Istvánné az arányokat is érzékeltette: több mint 130 forintba kerül egy kilométer önköltségi áron, ha beteget szállít az autó, azaz hasznos kilométert fut. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) körülbelül 8090 forintot fizet, de csak a leghosszabban utaztatott betegért, a többiek után csak a megtett kilométer 20 százalékát adja; továbbá fekvő betegért 750, ülő páciensért 250 forintot. De ez a pénz 43 kocsijuk szinten tartására se elég, ebből fejlesztésre nem futja. Ezt a betegszállító cégek saját erőből fedezik. Szolgálatok Más mederbe kívánja terelni a betegszállítást az új kormány. A Semmelweis-tervről is kifejti véleményét, illetve ismerteti szolgáltatásuk gondjait és terveit a szaktárca vezetőinek az MBOE elnöke. A csütörtöki találkozó előtt Bíró Ferenc lapunknak elmondta: a finanszírozási gondok megoldása az államra vár, a szervezeti és működési problémákat az egyesületbe tömörült cégek képesek kezelni. Készek a GPS-en alapuló betegirányító és ellenőrző rendszer kiépítésére. Ez sokkal egyszerűbb, mint a mentésre szakosodott, amúgy csakis állami támogatásból fenntartott Országos Mentőszolgálathoz csatolni a betegszállítást. Nem sürgős a duzzasztó ügye Ha vízlépcsőről van szó, Magyarországon más megítélés alá esik a Duna és a Tisza. A csongrádi duzzasztó ügye úgy tűnik - már nem sürgető. DUNA, TISZA BÍRÓ DÁNIEL A Duna vizét semmiképp, a Tiszáét viszont annál inkább viszszatartanánk. Tömören így lehetne összefoglalni azt a véleményhalmazt, amely hazánk két legnagyobb folyójának hajózhatóságával és hasznosításával kapcsolatban felmerült az utóbbi időszakban. A témát a Duna-stratégia hozta megint a felszínre, amely a folyam menti országok összehangolt gazdaságfejlesztésével, környezetvédelmével és energiaellátásával foglalkozik. A program - amely irányt mutatna a következő évtizedre - egyik sarokpontja a dunai vízi szállítás lehetséges fejlesztése. A mikéntje most kezd letisztulni, annyi bizonyos, hogy ebben nem duzzasztásos, hanem ökológiai megoldást keresnek majd a szakértők. Egészen más a vízlépcsőépítés megítélése a Tisza esetében. A Csongrád megyei önkormányzat 2008 végére kéff Készül egy beadvány, amelyben arra kérik a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a csongrádi duzzasztómű szerepeljen az ország távlati fejlesztési tervei között. szíttette el azt a döntés-előkészítő tanulmányt, amely egy majdani csongrádi duzzasztómű hatásait vette górcső alá. A dokumentumot több fóruíc Kiszáradt folyómeder Csongrádnál. A duzzasztó hívei a vízszint szabályozására is gondolnak. FOTÓ: TÉSIK ATTILA mon is bemutatták tavaly. A fogadtatásról Ördögh József, az anyag egyik írója azt mondta lapunknak, a településvezetők zöme támogatta a 2008-as árakon 85-90 milliárd forint költségű fejlesztést. Nem így a természetvédők. A tanulmány környezetvédelmi fejezetének szerzője, Lőrincz Jstván korábban úgy fogalmazott: agyrémnek tartja az elképzelést. Az ő véleményét osztja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója is, aki azt mondta lapunknak, ismerik a dokumentumot, amelyből egyértelműen kiderül, hogy több kárt okozna a beruházás, mint hasznot. Szerintük tározókban, mélyen fekvő hullámtéri területeken kellene megoldani a vízvisszatartást, ami segíthetné a mezőgazdasági termelést. - Ha öszsze akarjuk barmolni a Tiszát, tudnunk kell, mit vesztünk, és mit nyerünk vele - tette hozzá a szakember, aki szerint az anyag elkészítésére az Országgyűlésnek kell megbízást adnia, a szándék attól lesz hiteles. Fontos megemlíteni, hogy a zöldek véleménye sem teljesen egységes. A Reális Zöldek Klubja például többször kijelentette: támogatják a duzzasztásos megoldást, hiszen a vízpótlás és a vízi szállítás mellett a vízenergia hasznosítása is fontos kérdés számukra. A Csongrád megyei közgyűlés tavaly márciusban úgy határozott, kezdeményezi a kormánynál a csongrádi duzzasztómű megvalósításának további megalapozását és nagyprojektként történő előkészítését. Most viszont azt a választ kaptuk Magyar Anna elnöktől, hogy a jelenlegi ciklusban a kérdés egyelőre nincs napirenden. - A városvezetés elkötelezett ebben az ügyben - szögezte le lapunknak Körösi Tibor. A csongrádi polgármester hozzátette, az Új Széchenyi-terv lendítheti tovább a megkezdett munkát, és hogy ez meg is történjen, Vincze László országgyűlési képviselő segítségét kérte. A csongrádi honatya lapunknak elárulta, készül egy beadvány, amelyben arra kérik a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a csongrádi duzzasztómű szerepeljen az ország távlati fejlesztési tervei között. Zöldfülűek T, f j . TÓTH GÁBOR toth.gabor@delmagyar.hu Egy 123 tonna atomhulladékkal megrakott vonatot nem lehet megállítani pokrócokkal. Tudta ezt az a több ezer ember is, aki mégis a sínekre telepedett, hogy megakadályozza a tetemes mennyiségű nukleáris hulladék elszállítását egy német atomtemetőbe. A többség békésen tiltakozott - de néhányan gyújtogattak, sínt bontottak. Őket könnygázzal, vízágyúval oszlatta fel a német rendőrség. Egy német írónő egészen más eszközt vetett be: le is feküdne a köztársasági elnökkel, Christian Wulff-fal, csak hogy ne adjon zöld utat a nukleáris létesítmények élettartamának meghosszabbításához. A rendszerváltás hajnalán a Bős-Nagymaros ellen küzdő Duna Körrel a ha99 A hazai zöldmozgalom is elapadt, mint a Duna a Szigetközben. zai zöldmozgalom is megindult - aztán elapadt, mint a Duna a Szigetközben. Látványos siker volt a Védegyleté 2005-ben: jelöltjéből, Sólyom Lászlóból köztársasági elnök lett. De a magyar zöldszervezetek, pláne az ökológiai szempontokat a közéletben érvényesíteni szándékozó politikai alakulatok továbbra is zöldfülűnek tűnnek. Ahogy mi, hétköznapi emberek is azok vagyunk. Megmosolyogták, amikor a Zengő bazsarózsáira hivatkozva indult társadalmi ellenállás a NATO-lokátor ellen, és talán azt sem érti mindenki, miért kellett tavaly 800 ezer forintért 600 méteres terelőkerítést építeni Röszke és Mórahalom között a békák, vízisiklók és mocsári teknősök védelmére. Mondhatják: van fontosabb dolog. De legalább egyértelmű állásfoglalást hallottunk. A csongrádi duzzasztó terveinek évtizedes történetében viszont annyiféle vélemény született, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Ha új munkahelyeket, vízienergia-hasznosítást, turizmusfejlesztést, olcsó vízi közlekedést eredményezne - miért nem építjük meg végre? Ha meg a megye Bős-Nagymarosa, egy több kárt, mint hasznot hozó „agyrém", miért nem vetjük el a tervet? Miért támogatta korábban a megyei közgyűlés, ha „jelenleg nincs napirenden" a kérdés? Nem a német vasútfoglalók radikalizmusát hiányolom - de az elszántságot mindenképp. Ha évi 350 kilogramm szemetet termelünk, de csak 10 kilót szelektálunk, és meglőve állunk a gyűjtőszigeteknél, az nem sok jót ígér. Ha viszont a gyerekeknek megmutatjuk, hová kerül az üveg, a műanyag, a gyógyszermaradék, már elértünk valamit. Ha fát ültetünk velük, mint tegnap tették a Táltos iskolában, vagy ma a Búvár-tónál teszik, a zöldfülűség ellen is dolgozunk. Egy fa például egy év alatt annyi szén-dioxidot köt meg, amennyit egy autó 14 ezer kilométer alatt termel. Van fontosabb dolog? 11 és fél évet kapott első fokon a fojtogató HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, SZEGED. Első fokon 11 és fél év börtönbüntetéssel sújtotta emberölés és kifosztás miatt a Csongrád Megyei Bíróság tegnap azt a hódmezővásárhelyi férfit, aki tavaly decemberben lakásában megfojtott egy 19 esztendős tótkomlósi lányt, majd holttestét elrejtette a ház lomtárolójában. A vádiratot Lőrinczy György megyei főügyész ismertette: a 27 éves vádlott 290 ezer forintos tartozása miatt egy hirdetőújságból kereste ki a hitelközvetítéssel foglalkozó későbbi áldozat telefonszámát, és egy találkozót beszélt meg vele. A nő elment a férfi lakására, ahol egy 300 ezer forintos hitelről tárgyaltak. Vitatkozni kezdtek, mert a férfi nem akarta kifizetni a 20 ezer forintos jutalékot. A szóváltás dulakodássá fajult, a férfi megragadta a lány nyakát, aki segítségért kiáltott, védekezni próbált. A férfi végül megfojtotta áldozatát, a holttestet az alagsori lomtárolóban rejtette el, majd magához vette a lány pénzét, mobiltelefonját és kabátját. A rendőrök a lakásában fogták el. Az ügyészség emberöléssel és kifosztással vádolja a többszörösen büntetett előéletű férfit, aki csak a gyilkosságot ismerte be. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, így az; nem jogerős. HATAROZOTT AZ OMBUDSMAN: TÖRÖLNI KELL A NEVEKET Bíróságra megy Vásárhely a lista miatt Nem jutott közös nevezőre az ombudsman és Vásárhely az országos botrányt okozó listaügyben. A névsor marad a honlapon, az önkormányzat a Fővárosi Bírósághoz fordult. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRÖK ANITA A Fővárosi Bírósághoz fordult a vásárhelyi önkormányzat a listaügyben. Ahogy arról többször írtunk, július elején több mint 300 név, születési dátum, lakcím került fel a város honlapjára. Azoké, akik a város szerint - rászorulónak vallották magukat, támogatást kértek az önkormányzattól, amit megkaptak, majd a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint nem vették át. Az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított az országos sajtóvisszhangot kiváltó, feketevagy szégyenlistaként emlegetett ügyben. Először tájékoztatást kért az önkormányzattól, majd megszületett az állásfoglalása, végül a határozata. Mint korábban, most is arra kérte az önkormányzatot: haladéktalanul távolítsák el a neveket a honlapról. Indoklásában Jóri András adatvédelmi biztos többek között az adatvédelmi törvényre hivatkozva azt írta, az önkormányzatnak az ügyben nincs jogalapja a személyes adatok nyilvánosságra hozatalára. Az ombudsman határozata után sem távolították el a listát a honlapról. Lázár János vásárhelyi polgármester ugyanis merőben más véleményt képvisel a kérdésben. A városvezető már az Országgyűlés emberi jogi bizottságának meghallgatásán is kijelentette: mondja ki a bíróság, hogy jogszerű-e a szociális támogatásokkal visszaélők adatainak közzététele. A polgármesteri hivatal már elküldte keresetét a Fővárosi Bírósághoz, amelyben kérik az ombudsman határozatának hatályon kívül helyezését - tudtuk meg Göbl Vilmos sajtóreferenstől. A város álláspontja szerint közpénzről és közérdekről van szó. A szociális segélyeket az adófizetők pénzéből finanszírozzák, ennek felhasználásáról - mint például az önkormányzati gazdasági társaságok vezetőinek fizetéséről is elszámolási kötelezettséggel tartoznak a nyilvánosság felé. Az pedig közérdek, hogy a támogatás a rászorulókhoz jusson, a visszaélők miatt mások nem juthatnak segélyhez - tájékoztatta lapunkat. A vásárhelyi listaügy tárgyalásának időpontját még nem tűzte ki a Fővárosi Bíróság.