Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-16 / 266. szám

2010. NOVEMBER 16., SZOMBAT nKÉRDÉS NEVETSÉGES ÖSSZEGET FIZETNEK AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT TERMÉKÉRT - VARGÁÉK KIMOSTÁK AKI VALASZOL: Egy tonna kupak 30 ezer TOVABBRA SINCS ALÁIRT TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSE A SZEGEDI ELI-NEK Szuperlézer: a részleteket vizsgálják Semmiről nem vagyunk lema­radva - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium parlamenti államtitkára tegnap, amikor Botka László, Szeged polgármestere arról kérdezte: mikor lesz aláírt tá­mogatási szerződése a lézer­központnak. BUDAPEST, SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem gondoltam volna, hogy július után ismét interpellál­nom kell ebben a kérdésben ­mondta tegnap a Parlament­ben Botka László, Szeged pol­gármestere, aki ugyanarról ér­deklődött, mint közel 5 hó­napja: mikor lesz aláírt támo­gatási szerződése a szegedi lé­zerközpontnak (ELI)? Emlékeztetett: az ELI az Európai Unió 44 kiemelkedő jelentőségű kutatási nagybe­rendezéseinek egyike. Három helyszínen - Szegeden, Prá­gában és Bukarestben - há­rom egymást kiegészítő, de a maga területén önállóan is vi­lágcsúcsot jelentő kutatási nagyberendezés létrehozását célozta meg. Mindhárom or­szág a saját strukturális alap­jából finanszírozná a fejlesz­tést - ezért szorít az idő: az alap forrásait 2013-ig le kell kötni, 2015-ig fel kell használ­ni. Ehhez 2011 márciusáig el kell készíteni a nagyprojekt­hez szükséges beruházási ter­W A kormány alapvetően egyetért az ELI céljaival, fontosnak tartja a kutatás-fejlesztést és az innovációt. veket, a megvalósíthatósági pályázatot és magát a pályá­zatot, amelyet márciusban be is kell nyújtani. A munkát ha­ladéktalanul el kell kezdeni, mert a késedelem a projekt el­lehetetlenüléséhez és Magyar­ország lejáratódásához vezet. Botka László kiemelte: az ELI HU Fejlesztés-szervező Nonprofit Közhasznú Kft., ame­lyet az SZTE és az önkormány­zat hozott létre, pályázaton 992 millió forintot nyert a tervezés­re, ám a támogatást biztosító szerződést a mai napig nem kö­tötte meg vele a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség közreműkö­dő szervezete, a MAG Zrt. Fede­zet híján a közbeszerzéseket sem lehet elindítani. - Meggyőződésem, hogy semmiről nem vagyunk lema­radva - válaszolt Fónagy Já­nos, a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium parlamenti államtitkára -, az eredeti elképzelések szerint is csak 2011 má­sodik felében indulhatna meg a projekt. A kormány alapvetően egyetért az ELI céljaival, fontosnak tartja a kutatás-fejlesztést és az inno­vációt. A projekt anyagi hoza­déka ugyanakkor bizonyta­lan. Zajlik az uniós projektek felülvizsgálata, azok szüksé­gességének, fenntarthatósá­gának, ésszerűségének mérle­gelése. Számtalan érv szól a lézerközpont mellett - a beru­házás összege azonban nem kevés, Szeged egyéves költ­ségvetése. Arányaiban ekkora állami pénzt utoljára a nagy­árvíz után kapott a város. Fónagy János - aki előző, júniusi válaszában elárulta, a szerződésre biztosított jog­szabályi határidő szeptem­ber 13-a - úgy fogalmazott: „a felelős, végső döntést, hogy elkerüljük a botrányo­kat, csak a legapróbb részle­tek vizsgálata után fogja meghozni a kormány, de meg fogja hozni". Elfogadott válasz Az Országgyűlés 256 igen, 50 nem, 13 tartózkodás mellett elfogadta a választ - Botka ezt nem tette meg. Lapunknak elmondta: „attól félek, a kor­mány politikai stratégiája az, hogy nem mondja ki a nemet, csak nem írja alá a támogatási szerződést - így ellehetetlení­ti a projektet". Megírtuk: a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba legutóbb azt javasolta: csendes demonstrációval tilta­kozzanak a szegediek. A köz­gyűlés december 10-én tár­gyalja a projekt helyszíneként kijelölt öthalmi egykori szovjet laktanya részletes hasznosítá­si tervét. icupaKtengeroen aiitaK a DutoroK, amiKor varga Aaam szülei 5U zsak tartalmat Kibontották. FOTO: SCHMIDT ANDREA Tímea hozzátette: nekik szerencséjük volt, mert egy cég házhoz jött a műanyag­ért, és kilójáért 50, egy ton­náért, vagyis 70 zsákért 50 ezer forintot fizetett, de csak eleinte. Később szóltak, hogy nincs tovább, és az utolsó, szobányi mennyiség 20 forintos áron ment el. Vargáék egyszer kíváncsi­ságból 50 zsák tartalmát ki­borították a nappalijukban, a kupaktengerben „térdig" álltak a bútorok. Utána sze­métlapáttal szedték össze, és zsákolták be újra a mű­anyag fedeleket. Utólag derült ki, hogy több vállalkozó is fogadott be kupakokat a bajba jutott családoktól, de valójában csak azért, mert így jóté­Tinnyén a segítség A Holofon Zrt. beszerzési igaz­gatója, Paxián Márton e-mail­jében leírta: a cég az össze­gyűjtött műanyag fedeleket 30 forintos kilónkénti áron vá­sárolja meg a tinnyei telepre szállítva, gyűjtőzsákba csoma­golva. A kupakokat nem kell szétválogatni. konykodtak. A feldolgozás­hoz ugyanis nem volt se en­gedélyük, se berendezésük. Fekete Istvánná, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. hulladékérté­kesítési helyettes vezetője el­mondta: a műanyag kupak alapanyaga polipropilén, amelynek költséges és igen bonyolult a feldolgozása. Tő­le kaptuk azt az információt is, hogy az országban a tiny­nyei Holofon Zrt. az egyetlen olyan műanyag-hasznosító cég, amelyik felvásárolja a kupakokat. Azért, mert van piaca. 5 éve szórakoznak az ügyfelekkel Tavaly „Az év középvállalkozása" kategóriában az Exicom Rendszer­ház Kft. lett a Délmagyarország Presztízs-dijasa. Az idén 5 éves, sikeres számítástechnikai vállal­kozás a múlt héten 4 estén keresztül látta vendégül közel 240 ügyfelét egy borkóstolóval egybekötött vacsora keretében, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek. Idén a Pinceszínházat válasz­tották az ügyfelek körében egyre népszerűbb esemény helyszínéül, amelyre két nap alatt beteltek a nyílt regisztráció keretében foglalható helyek. A vendéglátó Exicom a finom éte­lek, kiváló pálinkák és borok mellett a felhőtlen szórakozás­ról is gondoskodott. A szegedi színház népszerű művészei a Janik László által írt és rendezett Exicomédiát adták elő, amelyet a kft. elmúlt 5 évének esemé­nyeiből, legviccesebb történé­seiből állítottak össze. Ahogy a cég kereskedelmi igazgatója, Somodi Zsolt elmondta: az Exicom annak köszönheti ed­digi dinamikus fejlődését, és tö­retlen sikereit, hogy mindig az ügyfeleit tartotta elsődlegesen szem előtt és igyekeznek tovább­ra is ezen az úton járni. Egy biz­tos: aki részt vett az Exicom 5. szülinapján, az szurkolni fog a cég további sikereiért, hogy részt vehessen jövőre a 6.-on is! (x) Sokan gyűjtenek beteg gyere­kek gyógykezelésére, jó szán­dékból műanyag kupakokat. A jó szándék azonban nem hozza meg az árát: egy tonná­ért ugyanis legfeljebb 30 ezer forintot ad a piac. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Lapunk segítségét kérte nem­régiben Katalin, aki nyár óta gyűjt a munkahelyén mű­anyag kupakokat kolléganője rákos gyermeke, A. Ádám gyógykezelésére. Abban bí­zott, hogy mi tudjuk, ki veszi át a garázsában lassan már hegyekben álló kupakokat. Saját erőből bukkant rá egy tatabányai vállalkozó telefon­számára, aki állítólag meg­venné a műanyagot, de a nagy távolság miatt a szállítás többe kerülne, mint amennyi pénzt hozna az akció. Ma már senki sem tudja megmondani, hogy lett Ma­gyarországon össznépi moz­galom a kupakgyűjtés. 2007-ben a megye szinte leg­nagyobb, iskolai méreteket öl­tött „kupakolása" a sérült, ak­kor 11 éves Varga Ádám javára kezdődött el. A szülők akkor minden fillérnek örültek, mert 6 millió forintot kellett össze­gyűjteniük a szellemileg sé­rült és mozgáskorlátozott kis­fiú őssejtkezelésére. Az édesanya, Márkus Tí­mea - visszagondolva a ku­pakgyűjtés időszakára - ma azt mondja: nem ajánlja sen­kinek. - Borzasztó munka volt - idézte fel azt a korszakot -, a lépcsőházban, a lakásban lépni se lehetett a műanyag zsákoktól. A kupakokat szín­re, formára és méretre kellett szétválogatni, majd kimosni. Mosógépben mostam, és Raschel-zsákokban szárítot­tam őket, éjt nappallá téve, nem számolva, mennyibe ke­rül a víz és az áram. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamiért az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuális témákra. Ezúttal Réthelyi Miklós erőforrás miniszter válaszol. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Az Európai Bizottság október elején meghirdette az Innová­ciós Unió tervét, amely az Eu­rópa 2020 versenyképességi stratégia kulcseleme. Ehhez a fordulathoz hogyan igazodik Magyarország? - Az előző kormány üres kasszát és óriási adósságot hagyott hátra, a működőké­pesség határára sodort in­tézményrendszer az örök­ség. Az új kormány a kuta­tásfejlesztést az ország jö­vőjébe történő befektetés­ként kezeli, így mindent el­követ annak érdekében, hogy kellő forrás álljon ren­delkezésre. - Hoffmann Rózsa államtitkár terveivel nem tud azonosulni Pokorni Zoltán, a Fidesz alel­nöke, volt oktatási miniszter, a Parlament oktatási bi­zottsági elnöke. A konflik­tus áthi­dalható? - Meg ződésem, hogy Pokorni kép­viselő úr is belátja, szó sincs frakciók közötti konfliktus­ról! Folyamatban van mind a felsőoktatási, mind a köz­oktatási törvény megújítása, ez a két rendszer összehan­golásának irányába hat. Meggyőződésem az is, hogy az oktatásban továbbra is alkalmazni kell mindazt, ami jó. Célunk a felsőoktatá­si képzés színvonalának emelése, hazai és nemzetkö­zi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás meg­szerzésének a biztosítása és a rendszer gazdaságos mű­ködtetése. Elengedhetetlen a képzési szerkezet, ezen be­lül a pedagógusképzés át­alakítása. - Hogyan oldható fel az ellent­mondás: csökkenteni kell a fel­sőoktatási intézmények áltat felvehető hallgatók számát, holott még nem értük el az OECD-átlagot? - A statisztikai adat torz, mivel nyelvvizsga hiányá­ban a tanulmányaikat el­végző, abszolutóriummal rendelkező fiatalok nem je­lennek meg a diplomások adatbázisában. Az új felső­oktatási törvény tervezete az államilag finanszíroz­ható felsőoktatási he­lyek számát az érettsé­giző diákok 45 százalé­kában határozza meg. Ez tökéletes összhang­ban van az Európa 2020 stratégiával, amelynek célja, hogy ad­digra a 30-34 éves korosztály legalább 40 száza­léka sze­rezzen Hinlnmáf

Next

/
Thumbnails
Contents