Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-16 / 266. szám
2010. NOVEMBER 16., SZOMBAT nKÉRDÉS NEVETSÉGES ÖSSZEGET FIZETNEK AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT TERMÉKÉRT - VARGÁÉK KIMOSTÁK AKI VALASZOL: Egy tonna kupak 30 ezer TOVABBRA SINCS ALÁIRT TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSE A SZEGEDI ELI-NEK Szuperlézer: a részleteket vizsgálják Semmiről nem vagyunk lemaradva - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap, amikor Botka László, Szeged polgármestere arról kérdezte: mikor lesz aláírt támogatási szerződése a lézerközpontnak. BUDAPEST, SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem gondoltam volna, hogy július után ismét interpellálnom kell ebben a kérdésben mondta tegnap a Parlamentben Botka László, Szeged polgármestere, aki ugyanarról érdeklődött, mint közel 5 hónapja: mikor lesz aláírt támogatási szerződése a szegedi lézerközpontnak (ELI)? Emlékeztetett: az ELI az Európai Unió 44 kiemelkedő jelentőségű kutatási nagyberendezéseinek egyike. Három helyszínen - Szegeden, Prágában és Bukarestben - három egymást kiegészítő, de a maga területén önállóan is világcsúcsot jelentő kutatási nagyberendezés létrehozását célozta meg. Mindhárom ország a saját strukturális alapjából finanszírozná a fejlesztést - ezért szorít az idő: az alap forrásait 2013-ig le kell kötni, 2015-ig fel kell használni. Ehhez 2011 márciusáig el kell készíteni a nagyprojekthez szükséges beruházási terW A kormány alapvetően egyetért az ELI céljaival, fontosnak tartja a kutatás-fejlesztést és az innovációt. veket, a megvalósíthatósági pályázatot és magát a pályázatot, amelyet márciusban be is kell nyújtani. A munkát haladéktalanul el kell kezdeni, mert a késedelem a projekt ellehetetlenüléséhez és Magyarország lejáratódásához vezet. Botka László kiemelte: az ELI HU Fejlesztés-szervező Nonprofit Közhasznú Kft., amelyet az SZTE és az önkormányzat hozott létre, pályázaton 992 millió forintot nyert a tervezésre, ám a támogatást biztosító szerződést a mai napig nem kötötte meg vele a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködő szervezete, a MAG Zrt. Fedezet híján a közbeszerzéseket sem lehet elindítani. - Meggyőződésem, hogy semmiről nem vagyunk lemaradva - válaszolt Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára -, az eredeti elképzelések szerint is csak 2011 második felében indulhatna meg a projekt. A kormány alapvetően egyetért az ELI céljaival, fontosnak tartja a kutatás-fejlesztést és az innovációt. A projekt anyagi hozadéka ugyanakkor bizonytalan. Zajlik az uniós projektek felülvizsgálata, azok szükségességének, fenntarthatóságának, ésszerűségének mérlegelése. Számtalan érv szól a lézerközpont mellett - a beruházás összege azonban nem kevés, Szeged egyéves költségvetése. Arányaiban ekkora állami pénzt utoljára a nagyárvíz után kapott a város. Fónagy János - aki előző, júniusi válaszában elárulta, a szerződésre biztosított jogszabályi határidő szeptember 13-a - úgy fogalmazott: „a felelős, végső döntést, hogy elkerüljük a botrányokat, csak a legapróbb részletek vizsgálata után fogja meghozni a kormány, de meg fogja hozni". Elfogadott válasz Az Országgyűlés 256 igen, 50 nem, 13 tartózkodás mellett elfogadta a választ - Botka ezt nem tette meg. Lapunknak elmondta: „attól félek, a kormány politikai stratégiája az, hogy nem mondja ki a nemet, csak nem írja alá a támogatási szerződést - így ellehetetleníti a projektet". Megírtuk: a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba legutóbb azt javasolta: csendes demonstrációval tiltakozzanak a szegediek. A közgyűlés december 10-én tárgyalja a projekt helyszíneként kijelölt öthalmi egykori szovjet laktanya részletes hasznosítási tervét. icupaKtengeroen aiitaK a DutoroK, amiKor varga Aaam szülei 5U zsak tartalmat Kibontották. FOTO: SCHMIDT ANDREA Tímea hozzátette: nekik szerencséjük volt, mert egy cég házhoz jött a műanyagért, és kilójáért 50, egy tonnáért, vagyis 70 zsákért 50 ezer forintot fizetett, de csak eleinte. Később szóltak, hogy nincs tovább, és az utolsó, szobányi mennyiség 20 forintos áron ment el. Vargáék egyszer kíváncsiságból 50 zsák tartalmát kiborították a nappalijukban, a kupaktengerben „térdig" álltak a bútorok. Utána szemétlapáttal szedték össze, és zsákolták be újra a műanyag fedeleket. Utólag derült ki, hogy több vállalkozó is fogadott be kupakokat a bajba jutott családoktól, de valójában csak azért, mert így jótéTinnyén a segítség A Holofon Zrt. beszerzési igazgatója, Paxián Márton e-mailjében leírta: a cég az összegyűjtött műanyag fedeleket 30 forintos kilónkénti áron vásárolja meg a tinnyei telepre szállítva, gyűjtőzsákba csomagolva. A kupakokat nem kell szétválogatni. konykodtak. A feldolgozáshoz ugyanis nem volt se engedélyük, se berendezésük. Fekete Istvánná, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. hulladékértékesítési helyettes vezetője elmondta: a műanyag kupak alapanyaga polipropilén, amelynek költséges és igen bonyolult a feldolgozása. Tőle kaptuk azt az információt is, hogy az országban a tinynyei Holofon Zrt. az egyetlen olyan műanyag-hasznosító cég, amelyik felvásárolja a kupakokat. Azért, mert van piaca. 5 éve szórakoznak az ügyfelekkel Tavaly „Az év középvállalkozása" kategóriában az Exicom Rendszerház Kft. lett a Délmagyarország Presztízs-dijasa. Az idén 5 éves, sikeres számítástechnikai vállalkozás a múlt héten 4 estén keresztül látta vendégül közel 240 ügyfelét egy borkóstolóval egybekötött vacsora keretében, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek. Idén a Pinceszínházat választották az ügyfelek körében egyre népszerűbb esemény helyszínéül, amelyre két nap alatt beteltek a nyílt regisztráció keretében foglalható helyek. A vendéglátó Exicom a finom ételek, kiváló pálinkák és borok mellett a felhőtlen szórakozásról is gondoskodott. A szegedi színház népszerű művészei a Janik László által írt és rendezett Exicomédiát adták elő, amelyet a kft. elmúlt 5 évének eseményeiből, legviccesebb történéseiből állítottak össze. Ahogy a cég kereskedelmi igazgatója, Somodi Zsolt elmondta: az Exicom annak köszönheti eddigi dinamikus fejlődését, és töretlen sikereit, hogy mindig az ügyfeleit tartotta elsődlegesen szem előtt és igyekeznek továbbra is ezen az úton járni. Egy biztos: aki részt vett az Exicom 5. szülinapján, az szurkolni fog a cég további sikereiért, hogy részt vehessen jövőre a 6.-on is! (x) Sokan gyűjtenek beteg gyerekek gyógykezelésére, jó szándékból műanyag kupakokat. A jó szándék azonban nem hozza meg az árát: egy tonnáért ugyanis legfeljebb 30 ezer forintot ad a piac. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Lapunk segítségét kérte nemrégiben Katalin, aki nyár óta gyűjt a munkahelyén műanyag kupakokat kolléganője rákos gyermeke, A. Ádám gyógykezelésére. Abban bízott, hogy mi tudjuk, ki veszi át a garázsában lassan már hegyekben álló kupakokat. Saját erőből bukkant rá egy tatabányai vállalkozó telefonszámára, aki állítólag megvenné a műanyagot, de a nagy távolság miatt a szállítás többe kerülne, mint amennyi pénzt hozna az akció. Ma már senki sem tudja megmondani, hogy lett Magyarországon össznépi mozgalom a kupakgyűjtés. 2007-ben a megye szinte legnagyobb, iskolai méreteket öltött „kupakolása" a sérült, akkor 11 éves Varga Ádám javára kezdődött el. A szülők akkor minden fillérnek örültek, mert 6 millió forintot kellett összegyűjteniük a szellemileg sérült és mozgáskorlátozott kisfiú őssejtkezelésére. Az édesanya, Márkus Tímea - visszagondolva a kupakgyűjtés időszakára - ma azt mondja: nem ajánlja senkinek. - Borzasztó munka volt - idézte fel azt a korszakot -, a lépcsőházban, a lakásban lépni se lehetett a műanyag zsákoktól. A kupakokat színre, formára és méretre kellett szétválogatni, majd kimosni. Mosógépben mostam, és Raschel-zsákokban szárítottam őket, éjt nappallá téve, nem számolva, mennyibe kerül a víz és az áram. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamiért az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuális témákra. Ezúttal Réthelyi Miklós erőforrás miniszter válaszol. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Az Európai Bizottság október elején meghirdette az Innovációs Unió tervét, amely az Európa 2020 versenyképességi stratégia kulcseleme. Ehhez a fordulathoz hogyan igazodik Magyarország? - Az előző kormány üres kasszát és óriási adósságot hagyott hátra, a működőképesség határára sodort intézményrendszer az örökség. Az új kormány a kutatásfejlesztést az ország jövőjébe történő befektetésként kezeli, így mindent elkövet annak érdekében, hogy kellő forrás álljon rendelkezésre. - Hoffmann Rózsa államtitkár terveivel nem tud azonosulni Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, volt oktatási miniszter, a Parlament oktatási bizottsági elnöke. A konfliktus áthidalható? - Meg ződésem, hogy Pokorni képviselő úr is belátja, szó sincs frakciók közötti konfliktusról! Folyamatban van mind a felsőoktatási, mind a közoktatási törvény megújítása, ez a két rendszer összehangolásának irányába hat. Meggyőződésem az is, hogy az oktatásban továbbra is alkalmazni kell mindazt, ami jó. Célunk a felsőoktatási képzés színvonalának emelése, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének a biztosítása és a rendszer gazdaságos működtetése. Elengedhetetlen a képzési szerkezet, ezen belül a pedagógusképzés átalakítása. - Hogyan oldható fel az ellentmondás: csökkenteni kell a felsőoktatási intézmények áltat felvehető hallgatók számát, holott még nem értük el az OECD-átlagot? - A statisztikai adat torz, mivel nyelvvizsga hiányában a tanulmányaikat elvégző, abszolutóriummal rendelkező fiatalok nem jelennek meg a diplomások adatbázisában. Az új felsőoktatási törvény tervezete az államilag finanszírozható felsőoktatási helyek számát az érettségiző diákok 45 százalékában határozza meg. Ez tökéletes összhangban van az Európa 2020 stratégiával, amelynek célja, hogy addigra a 30-34 éves korosztály legalább 40 százaléka szerezzen Hinlnmáf