Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-13 / 264. szám

MEGYEI TÜKÖR 2010. NOVEMBER 13., SZOMBAT NAGYFA: BÖRTÖNGAZDASÁG A TISZA ÖLELŐ KARJAIBAN Rácsok mögött, mégis szabadon NAGYFA FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Oktatási központ, étkezde, EÜ-központ - olvastuk a fel­iratokat az intézményegyüttes különböző épületei elé kira­kott táblákon. Mintha csak egy Csongrád megyei kisköz­ség utcáira tévedtünk volna: néhányan az avarral befedett járdákat seperték, mások virá­gokkal foglalkoztak, ablakot pucoltak, vagy éppen pulyká­kat tereltek le egy teherautó hátuljáról - a fogvatartottak. A parancsnoki épület közelé­ben egy aranyszínű spániel napozott, a környéken szám­talan macska lépkedett csen­desen, az egyik szolgálati la­kás portáján két vaddisznó futkározott az udvaron - az intézmény területén egy igazi kis falu virágzik. A 48 szolgá­lati lakást a börtönben dolgo­zók és családjaik lakják. A kö­zel 20 gyereket külön autó­busz szállítja minden reggel az iskolába. Az egyik, gondnokként dolgozó elítéltnek a kertészkedés lett a hobbija a börtön falai között, FOTÓ: KARNOK CSABA „Többnyire kisebb súlyú, vagyon elleni bűncselekmények elkövetői kerülnek Nagyfára, akik általában 5 éven belül szabadulnak." Matovics Csaba őrnagy - Többnyire kisebb súlyú, vagyon elleni bűncselekmé­nyek elkövetői kerülnek Nagy­fára, akik általában 5 éven be­lül szabadulnak fogház- vagy börtönbüntetésükből - tudtuk meg Matovics Csabától, Nagy­fa parancsnokhelyettesétől. A BV-őrnagy elmondta: bár itt sokkal szabadabban élnek az elítéltek, szökési kísérlet már elég régen történt. Akkor egy külföldi próbált kereket oldani az azóta bezárt idegenrendé­szeti körletből. Az elítélteket egyébként biztonsági kocká­zat szerint is besorolják: az in­tézményt körülvevő szöges­drót kerítésen kívül csak a leg­kisebb veszélyt jelentő fogva­tartottak dolgozhatnak. Ők földet művelnek és állatokkal foglalkoznak; a munkaterápia gazdasági feltételeinek megte­remtése a Nagyfa Alföld Kft. önálló gazdasági társaság fel­adata. A kerítésen belül az uniós szabályoknak minden­ben megfelelő konyhán dol­gozhatnak, vagy az épületek tisztán tartásában, a környe­zet csinosításában tevékeny­CD UÜ. *CD toVJ J' (VSIEOEOW MAGAZINUNKAT KERESSE A DÉLMAGYARORSZÁG NAPILAP TERJESZTESI TERÜLETEN! 78 ágy, 23 fős személyzet A nagyfai krónikus utókezelő részleget 1990-ben adták át: a 78 ágyas intézménybe a BVOP egészségügyi főosztá­lyának engedélyével kerülnek műtét után lévő, vagy több, szervi betegségben szenvedő fogvatartottak, akiknek ápolá­sa állandó orvosi felügyeletet igényel. Az egészségügyi sze­mélyzet 23 főből áll. kedhetnek az elítéltek. A Csil­laghoz hasonlóan itt is van könyvtár és büfé, a konditer­met pedig most újítják fel. A sportpályára nemrég két ko­sárpalánkot szereztek. A 380 elítélt közül 260 dolgozik: a többiek a krónikus utókezelő betegei. - Itt megmarad az ember­nek a szabadságérzete. Olyan, mintha egy tanyaközpontban élne - mesélte az oktatási köz­pontban gondnokként dolgo­zó egyik 37 éves elítélt, akinek a börtön falai között a kertész­kedés lett a hobbija. 21 hónap­ra ítélték, korábban kétszer volt már börtönben: először Vácon, majd Bernátkúton. Azt mondta, hogy ezeket a helye­ket össze sem lehet hasonlíta­ni Nagyfa szabadságával. Büszkén mesélte: az oktatási központ bejáratánál az ő keze munkáját dicséri a sziklakert, amelynek közepébe egy kis ta­vat álmodott meg a civilben tetoválóművészként dolgozó férfi. 5 hónap múlva szabadul, de a kertészkedést csak hobbi­ként akarja tovább űzni. - Már megvan az új stúdióm helye Szegeden, amelynek be­indítását az egyik rokonom szponzorálja - magyarázta a férfi, akit mindenki csak jószí­vű rosszfiúként ismer. - Ezt a lányom mondta először, akinek a betegsége miatt tértem le a helyes útról. A mai napig fulla­dási rohamok törnek rá, amihez nagyon drága volt a gyógyszer. Tudta, hogy helytelen, amit csi­nálok, de megértette, hogy mi­ért teszem. Ma már 17 éves, és Costa Braván modellkedik. Sze­repelt az egyik Thomas Sabo katalógusban is, amelyet elkül­dött nekem a börtönbe. Mennyibe kerül a hitel? SZEGED. Élénkül a kis- és kö­zépvállalkozások hitelezési piaca - hangzott el a kis- és középvállalkozóknak szóló Raiffeisen Üzlettárs Klub sze­gedi, a Forrás Szállóban teg­nap megtartott rendezvé­nyén. A bankok azonban a ko­rábbinál jobban megvizsgál­ják, milyen célra nyújtanak hitelt, az árakat pedig a cégek kockázatossága alapján diffe­renciálják. Pirisiné Tóth Jo­lán, a Raiffeisen Bank régió­vezetője elmondta: azért, hogy a kkv-k átlássák a jövő­beni hitelfelvételeknél a költ­ségeket, segítenek a vállalko­zásoknak megmutatni, meny­nyibe kerül éves szinten egy hitel. A konferencia előadói a kisvállalkozások döntéshoza­talában fontos információk­kal is segítettek. A devizahite­lekkel kapcsolatban például elhangzott, hogy érdemes-e forintra váltani. Pirisiné Tóth Jolán szerint ha a finanszíro­zott vállalkozás stabil, biztos pénzügyi tartalékai vannak, az árfolyam- és a kamatkoc­kázatok gondos elemzése után jobb a hitelt devizában hagyni. Gyakorlatra gyúrnak a szakképzésben Ismét átalakítják a szakképző­rendszert - az érintettek sze­rint immár kedvező módon. A Németországból átvett duális modellben jelentősen emelik a gyakorlati órák számát, és nő a kamara szerepe a meghatáro­zott szakmák gondozásában. - Azt nem látom, hogy hol vannak ebben a rendszerben a tanműhelyek, amelyek na­gyon fontosak, amíg a gyere­CSONGRÁD MEGYE TÍMÁR KRISZTA A magyar szakképzési rend­szer átalakítására jó néhány kísérlet történt az elmúlt idő­szakban. Először a hároméves oktatást szüntették meg: két­éves alapozó szakasz után szakmáktól függően 1, 2 vagy 3 éves szakoktatás követke­zett. Ez azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hiszen míg egy érettségit 4 év alatt megszerezhettek a fiata­lok, előfordult, hogy egy szak­máért ennél tovább kellett az iskolapadban ülniük. Ráadá­sul problémát jelentett az is­koláknak az is, hogy mit kezd­jenek a 9-10. évfolyamosok­kal. Következő lépésként min­den szakmát 2 éves képzésbe sűrítettek bele, és lehetőséget adtak az előrehozott szakkép­zésre, vagyis hogy 8. osztály után egyből szakmai tanulmá­nyokat folytathassanak a diá­kok. Csakhogy kiderült: négy félév nem elegendő egy szak­ma elsajátításához. A csütörtökön bejelentett változás értelmében a jövő év­től megduplázzák, és ezerről kétezerre emelik a gyakorlati Jelenleg ezer-ezerötszáz óra gyakorlata van átlagban egy magyar szakmunkástanulónak, míg német társának négyezernél is több." Nemesi Pál kamarai elnök kek megtanulják az eszközö­ket használni, és megszerzik az alapokat - tette hozzá kriti­kaként. - Jelenleg ezer-ezerötszáz óra gyakorlata van átlagban egy magyar szakmunkásta­nulónak, míg német társá­nak négyezernél is több - mutatott rá a jelenlegi rendszer legnagyobb hiá­nyosságára Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke. - A kezdő fiatalok ennek megfe­lelően alig használhatók, igazából első munkahely­ükön tanulják meg a szak­mát. Ráadásul a gyakorlati A jó hegesztő ma is keresett a munkaerőpiacon. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA órák számát az új, duális rendszerű képzésben. Emel­lett támogatják, hogy a gya­korlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzett­ségre épülő, 3 éves szakmun­kás-képzési modell, 17 éves korukban pedig már munkába állhatnak a szakmunkások. - Jó az irány - fogalmazta meg a változtatásokkal kap­>3 Egyelőre nincs annyi vállalkozó, aki alkalmazni tudná és akarná ezeket a fiatalokat, vállalva tanításukat. Feketű Béla főigazgató csolatos észrevételét Feketű Béla, a Szegedi Ipari, Szolgál­tató, Szakképző és Általános Iskola főigazgatója. Mint mondta, a duális képzés jó rendszer, hiszen az elméletet az iskolában, a gyakorlatot a vállalatoknál sajátíthatják el a diákok. Bár - mint megjegyez­te - egyelőre nincs annyi vál­lalkozó, aki alkalmazni tudná és akarná ezeket a fiatalokat, vállalva tanításukat. képzés is mostoha: mindösz­sze 3 százalék körül van azon vállalatok aránya, amelyek saját telephelyükön vállalják a gyakorlati képzést. Ezen mindenképpen változtatni kell, hiszen a szakmai gya­korlat sok esetben a későbbi munkalehetőséget is jelenti a diákok számára. Nemesi Pál a mostani vál­toztatásokat szintén jónak ítélte. Az el­képzelés sze­rint egyéb­ként a kamaí rák szerepe is nőne bizo­nyos szak­mák gondo­zásában. Eddig 25 szakma tananyagának jóváhagyása, oktatóinak képzése tartozott a hatáskörükbe - a kör most további 100-zal bővül. Fel­adatuk lesz többek között a szakmai és vizsgakövetelmé­nyek kidolgozása, szakmai versenyek szervezése, illetve közreműködés a pályaválasz­tásban, és abban, hogy a hi­ányszakmák felé tereljék a diákokat.

Next

/
Thumbnails
Contents