Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-12 / 263. szám

2010. NOVEMBER 12., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Dzsessz és Popeye a Regiórában AZ M1-EN MA 13.30-K0R a Magyar Televízió Szegedi Stú­diójából jelentkezik a Regióra. A regionális magazinműsor­ban beszámolnak az idei Sze­gedi Jazz Napokról. Darvasi László, Pierrot és Ganxsta Zoli zenés mesejátékát, a Popeye, a bátor szívű tenge­részt Kecskeméten, a Katona József Színházban mutatták be. Egykor vár állott itt, csata is zajlott - egy hely, ahol mindig történik valami: a Szolnoki Művésztelep. Szer­kesztő: Kocsor Erika. Ismét őszi múzeumi éjszaka MÁSODSZOR RENDEZI MEG idén a szegedi Móra Ferenc Múzeum a Múzeumok őszi éj­szakáját. A programáradat szombat este 6-kor kezdődik és 10 óráig tart. 400 forintos belépődíj ellenében a kultúr­palotában, a Kass Galériában és a Fekete Házban tárlatve­zetésekre várják a látogató­kat. Bemutatkozik a valódi szögedipapucs-készítő mű­hely (a világ legnagyobb, százötvenes méretű szegedi papucsával), lesz szablyaví­vás, régi képeslapokat tesz­nek közzé, és tekerős-dudás népzenészek lépnek fel. A „Tőkés-téka" gerince, 8-9 ezer kötet a nagyszobában található, FOTÓ: KOROM ANDRÁS 12 ezer könyvet gyűjtött össze Valóságos könyvtárat alakított ki házában a vásárhelyi Tőkés János: 12 ezer kötet pihen a polcokon. Svájcifrank-alapú hi­tele miatt most az interneten hirdet 10 ezer kiadványt. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IMRE PÉTER A vásárhelyi Kertvárosi Katoli­kus Általános Iskola gondno­kának, a 43 éves Tőkés János­nak saját tékája van. Tízévesen kezdett könyveket gyűjteni, mára 12 ezresre (3-3 ezer szép­irodalom, természet-, társada­lomtudomány és ismeretter­jesztő) nőtt a kollekció, ame­lyet a családi házban tárol. - Az első köteteket nagy­mamámtól kaptam, magam­nak felsősként vettem először - mesélte Tőkés János. - Szü­leimtől 10 forintot kaptam uzsonnára, 5 forintból meg­volt a kakaó és a kifli, a másik 5-öt elraktam. Pár nap alatt összejött egy kötetre való, Kari May, Cooper indiános történeteit és Verne-regénye­ket vásároltam. A beszerzési „hullámok" az aktuális érdeklődési körhöz kötődtek: dinoszauruszok, ős­lények, csillagászat, történe­lem, politika, természettudo­mányok. Volt olyan év, ami­kor 854 könyvet vásárolt, fő­ként antikváriumban, ott ju­tott hozzá a Világjáró-sorozat 180 kötetéhez. Az egyik legfél­tettebb kin­csét, Acsády Ignác A ma­gyar biroda­lom története című munká­ját is antikvá­riumban vet­te, 3000 forintért. A kataló­gusár akkor 60-80 ezret kós­tált, ma meghaladja a 150 ez­ret. Őriz még 1867-ből szárma­zó imádságoskönyvet, de nem ritkaságokra vadászott, a tu­dás megszerzése volt az elsőd­leges cél. Az évek során össze­gyűjtött még 4000 folyóiratot, 500 videó-, 800 audiokazet­tát, 600 CD-t és 1000 képesla­pot. - Közel 1000 regényt olvas­tam el, az ismeretterjesztő mű­veket forgatom, minden este olvasok. Büszke vagyok 110 kötetes kvízkönyvgyűjtemé­nyemre, magánkézben bizto­san nincs hasonló az ország­ban. Nemcsak olvasok, írok is: kiadásra vár egy sakkal kap­csolatos munkám - mesélte. Elárulta: gyerekként rabul ejtette a könyvtárak hangula­ta, és elhatározta, olyan ott­hont szeretne, amelyben ezt érezheti. A 12 ezer kötet az egyik szobában a padlótól a plafonig tartó polcrendszeren, az előszobában és már a ka­zánházban is „foglalja a he-.) lyet". Tőkés János manapság évente 10-20 darabbal gyara­pítja a kollekciót, amely mos-n tani érdeklődési területeit, a kertészkedést, a fotózást és a sakkozást öleli fel. Lehet, hogy csak ezek maradnak meg. - A ház bővítésekor szobá^ kat építettünk a gyerekeknek,' Ibolyának és Jánosnak, svájci­frank-alapú hitelt vettem fel, amelynek törlesztőrészlete a válság miatt hónapról hónap­ra nőtt. Ezért fájó szívvel úgy döntöttem: a könyvtáram je­lentős részét, 10 ezer darabot 8,3 millió forintért eladásra kínálom az interneten. Igaz: a könyveimet jobban szeretem, mint a házamat, de gondol­nom kell a családomra. 99 Fájó szíwel úgy döntöttem: a könyvtáram jelentős részét, 10 ezer darabot 8,3 millió forintért eladásra kínálom az interneten. Tőkés János ÚJJÁSZÜLETETT A SZEGEDI GUTENBERG UTCA Itt lakott a Tömörkény és a Pick család is EURÓPAI BEMUTATÓ AZ OPERAFESZTIVÁLON New Yorkból jött Pasatieri Sirálya Molly Mustonen és Haja Zsolt a Sirályban. FOTÓ: DM/DV Európai premiert tart az Ar­mel-fesztiválon a New York-i Dicapo Opera Theatre társula­ta: Thomas Pasatieri operáját, a Sirályt mutatja be ma Haran­gi Mária rendezésében a nagy­színházban. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A világhírű francia zeneszer­ző, karmester és zenepedagó­gus, Nadia Boulanger tanítvá­nya volt a Juilliardon Thomas Pasatieri, aki 1972-ben kom­ponált operát Csehov Sirályá­ból. A New York-i Dicapo Ope­ra Theatre ezzel a darabbal vesz részt az Armel-fesztivá­lon: a versenyprodukciót eu­rópai bemutatóként ma és szombat este 7-től láthatja a szegedi közönség a nagyszín­házban. Az amerikai társulat harmadszor szerepel a verse­nyen; az első két produkció­ját, Róbert Ward darabját A salemi boszorkányokat és Tó­biás Picker operáját, az Em­meline-t Alföldi Róbert ren­dezte. A Pasatieri-operát Ha­rangi Mária állította színpad­ra, aki néhány éve A truba­dúrral mutatkozott be Szege­den. A produkció érdekessé­ge: Mása szerepében a tavalyi fesztivál győztesét, Kristin Sampsont is láthatjuk az elő­adásban. Három versenyző énekel az operában: az amerikai szoprán, Molly Mustonen ala­kítja Nyinát. Fellépett már Mimi, Nedda, Frasquita és Musette szere­pében a Dica­po és a Hamp­ton Operában, valamint a Festa Lirica Italianán. A Trepl­jov szerepében bemutatko­zó Haja Zsolt Mohos Nagy Éva növendé­ke; 2006-ban megnyerte a szegedi Si­mándy-ének­versenyt, 2007­ben a Ferruc­cio Tagliavini Nemzetközi Énekversenyt. A debreceni Cso­konai Színházban debütált, az Operaházban Escamillo szere­pét énekelte. Az Arkagyinát alakító Beverly O'Regan Thiele a chicagói Lyric Opera posztgraduális kurzusán Cat­herine Malfita­no növendéke. Énekelte már többek között Donna Elvira, Fi­ordiligi, Musette, Georgetta sze­repét. Fellépett a Metben, a Lyric Opera of Chicago, a Wa­shington National Opera és a New York City Opera szín­padán. Az előadásokon közremű­ködő Szegedi Szimfonikus Ze­nekart a zongoristaként is el­ismert Pacién Mazzagatti ve­zényli. Közönségtalálkozó A REÖK-ben ma 16 órától kö­zönségtalálkozót tartanak: a Sirály rendezőjével, Harangi Máriával és a zeneszerzővel, Thomas Pasatierivel Pál Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház első karmestere be­szélget. 100 esztendővel ezelőtt a leányiskolát látta a Margit utcában, aki a nagykörúti szatócsbolt sarkáról bené­zett. FOTÓ: APRÓ FERENC GYŰJTEMÉNYÉBŐL SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az általános iskolát 1966-ban vitték át a Béke utcára, a he­lyére beköltözött a közgazda­sági szakközépiskola. Baum­horn Lipót tervei alapján épült a Jósika utcai sarkon a több mint 1300 férőhelyes szecessziós új zsinagóga. Eu­rópa negyedik, hazánk máso­dik legnagyobb zsidó templo­ma 3 éve műemlék. Védett vele átellenben a hitközség székháza is, amelyet ugyan­csak Baumhorn tervezett, és 1902-re épült fel. Benne iro­da, rabbilakás, hatalmas díszterem található, 1948-tól itt működik a Kálvária sugár­útról áthelyezett szeretetott­hon és a tíz éve alapított könyvtár. Tömörkény mellett az utca híres embere volt Pick Márk (1843-1892) terménykereskedő, aki 1885-ben vette meg a 12. szám alatti sarokházat, ahol ma az indiai étterem működik. Egy évre rá kapott iparengedélyt szalámigyártásra. A ház család tulajdona maradt, míg az utolsó lakót, Pick Móricot (1883-1945) nem deportálták. A 28. szám alatt élt Dorogi Imre (1890-1976) festőművész, a 30. számú házban pedig Szépkúti Miklós (1905-1944) költő, mate­matikus. Súlyos betegsége elle­nére őt is deportálták. A 25. szám alatti szecessziós épület­ben 1911-ben nyílt polgári leány­iskola, amelyből államosítás Ma avatják Az utcát ma délután 4-kor avatják. Öt hónap után ismét a közlekedőké a terep; a Tisza Lajos körút felé egyirányú ­ahogy eredetileg -, autósok maximum 30-cal hajthatnak be. Figyelniük kell a mindkét irányból érkező biciklisekre és a gyalogosokra is. után általános iskola, 1999-től 8 évre Kossuth Zsuzsanna Egész­ségügyi Szakközépiskola lett. Jelenleg a KÉSZ irodája és fel­nőttoktató intézmény működik benne. Falán húsz éve Bánvöl­gyi László domborműve emlé­keztet Johannes Gutenbergre, a könyvnyomtatás feltalálójára.

Next

/
Thumbnails
Contents