Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-10 / 261. szám

2Ö10. NOVEMBER 10., SZERDA AKTUÁLIS | NEM VÁRHATÓ VÁLTOZÁS AZ ISKOLÁK FENNTARTASANAK FINANSZIROZASABAN Társulás vagy ima segít Évi 230 ezer forintos plusznormatíva jár gyermekenként az egyházi iskoláknak. A kistérségi társulások is pluszforrásokra jogosultak azokhoz az önkormányzatokhoz képest, amelyek önállóan üzemeltetik oktatási intézményeiket. Utóbbiakból egyre kevesebb van - és ezen várhatóan a jövő évi költségvetés sem változtat. « m CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR Az iskolákban egyelőre elmaradt a forradalom - hasonló szerkezetű a napokban bemutatott 2011-es költségvetési tervezet közoktatással foglalkozó része, mint az idei. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár azonban több nyilatkozatában hangsúlyozta: új közoktatási törvény és nemzeti alaptanterv szükséges (lásd keretes írásunkat), valamint meg kell szüntetni a normatív alapú finanszírozást. Az állami normatíva a nemzeti költségvetésben rögzített támogatás, amelyet az önkormányzatok kötelező feladataik ellátására kapnak. Nagyjából a kiadások 85 százalékát fedezi, 15 százalékot a településeknek más forrásokból kell előteremteniük - saját bevételeikből vagy pályázatokból. De az állami apanázs is évek óta csökken: idén például a normatívaalap 7,5 százalékkal, 2,54 millió forintról 2,35-re mérséklődött. 2006 óta tart ez a folyamat: a csökkenés a KSH inflációs adataival kalkulálva megközelíti a 40 százalékot. A finanszírozás a településeket intézményfenntartó társulások alapítására, integrációra ösztökéli. - A társulás a fenntartó számára jelentős többlétnormatívát jelent, a Másodikos diákok jó hangulatban a vásárhelyi Kertvárosi Katolikus Altalános Iskolában. FOTÓ: TÖRÖK ANITA belépő település így sajátköltségvetéséből - méretétől függően - akár 10-30 millió forintot is megspórol - kalkulál Porkoláb Mihály, a Magyar99 Reménysugár lett az önkormányzatoknak az egyház is, amelynek kiegészítő normatíváját a Fidesz-kormány az előző évek csökkenése űtán a korábbi szintre emelte vissza. országi Iskolaszövetségek Szövetségének (MIASZÖSZ) titkára. A 2008 szeptembere óta Mártéllyal együttműködő Szegvár például nagyjából 20 millió forintos többletforráshoz jutott az integrációval, a függetlenségét őrző Csengele normatívája 10 millió forinttal csökkent 2007-ben. Korábban megírtuk: csupán 7 település tartja fenn teljesen önállóan iskoláját Csongrád megyében (a városokat nem számítva) Algyő, Bordány, Csengele, Nagymágocs, Székkutas, Zákányszék és Zsombó. A többcélú kistérségi társulások közel 33 milliárdos plusztámogatásra jogosultak különböző feladataik, így az oktatás ellátásához. A költségvetési tervezetből kiderül: egy másik településről bejáró gyermek esetében egy társulás 100 ezer forintos plusznormatívára jogosult - egy önkormányzat magában nem igényelhet ilyet. Reménysugár lett az önkorSzáznál többször módosított törvény Nincs valós lehetőség arra, hogy akár egy éven belül jelentősen javítsák az oktatás pénzügyi kondícióit - nyilatkozta az Inforádiónak Hoffmann Rózsa. Szerinte a 17 éve megszületett, száznál is többször módosított köz- és felsőoktatási törvény nem alkalmas az oktatás irányítására, teljesen új alapokra kell helyezni. Információink szerint januárban-februárban kerülhet az új koncepció a kormány elé, de aligha készül el a következő tanév kezdetéig a teljes szabályozás. mányzatoknak az egyház is, amelynek kiegészítő normatíváját a Fidesz-kormány az előző évek csökkenése után a korábbi szintre emelte vissza, megkönnyítve az intézményátadást is. A támogatási öszszeg évente 230 ezer forint gyermekenként - erre az öszszegre válik jogosulttá az iskoláját átadó település az eredetileg járó 150-200 ezer forinton felül. Jellemző is a tendencia: a vásárhelyi önkormányzat a kertvárosi általános iskolát adta vissza a katolikus egyháznak, a nehéz helyzetbe került Dócon egy éve, Tiszaszigeten, Újszentivánon (összevont intézményben), valamint Kübekházán idén szeptemberben Tett fenntartó a Szeged-Csanádi Egyházmegye - amely a 114 megyei általános iskolából így már 5-öt működtet. További 4 intézmény szerzetesi fenntartású. Kiss-Rigó László megyés püspök lapunknak többször is hangsúlyozta: kinevezése óta prioritásként kezeli a közoktatás fejlesztését. MEDERKOTRÁSRA ES HINARMENTESITESRE VAN SZÜKSÉG Megmentik a mártélyi holtágat y. <• vffc IMRSJ ÉjÁjm mm. jími m\ ^.jiim mtm • • *—•—» Festői mártélyi táj. Hogy ilyen is maradjon, a horgászok korlátozták az etetőanyag mennyiségét. A SZERZŐ FELVÉTELE Visszaszorítaná a veszélyes mértékben elszaporodott hínárvegetációt a mártélyi holtágban a vásárhelyi önkormányzat. A szakhatóság szerint mederkotrásra és a védett növények egy részének eltávolítására van szükség. MÁRTÉLY KOROM ANDRÁS Idén nyáron 5-10 centiméternyi vastag, javarészt védett növényekből, rucaörömből és súlyomból álló réteg borította a mártélyi holtág vizét, ami miatt a strand használhatatlan volt, és a helyzet a horgászoknak is sok gondot okozott. A vásárhelyi önkormányzat - együttműködve a holtágat kezelő Kiskunsági Nemzeti Parkkal, valamint az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel - javítani szeretne a mártélyi holtág jelenlegi állapotán. A szakemberek három pontján is mintát vettek, a laboratóriumi elemzésből kiderült: a víz fizikai, kémiai és biológiai szempontból jó állapotú. A holtágat jelenleg az üdülőterület, az ideáramló belvizek és a horgászok által használt etetőanyagok terhelik. Az üdülőterület csatornázására eddig többször is hiába pályázott a város. Elképzelhető, hogy a holtágba torkolló belvízvezető csatornák vízgyűjtőterületén a vegyszerek használatát is korlátozzák. A vízterületet használó Dobó Ferenc Horgászegyesület pedig máris fejenként 2 kilóban maximálta a felhasználható etetőanyag mennyiségét évente, hogy így csökkentse a vízbe jutó szerves anyagokat. A vízminőséget vizsgáló felügyelőség javasolja a holtág mederkotrását azért, hogy eltávolítsák az üledékben felhalmozódott, a növények számára táplálékot jelentő foszfátot, és lehalásszák a hínárnövényeket. A felügyelet által felkért külső szakértő véleménye szerint a holtág 60 százalékán nyílt vízfelület fenntartására van szükség ahhoz, hogy az betöltse természetvédelmi és turisztikai funkcióit is. Aranylakodalom helyett SZABÓ IMRE szaboimre@delvilag.hu Egy aranylakodalmát ünneplő házaspár nemrégiben azt mondta nekem, amikor arról kérdeztem őket, mi a hosszú házasság titka, hogy sok-sok türelem kell hozzá. Manapság pont ez hiányzik. Magyarországon a frigyek közel 60 százaléka végződik válással. Ezzel - a közhiedelemmel ellentétben - az európai listán nem az élen, a középmezőnyben vagyunk. Ugyanakkor a válás olyannyira része a mindennapoknak, hogy az érintettek Szegeden már klubot is szerveztek. Egyelőre csak hölgytagjai vannak, 99 Az a jo, ha mindkét szülő a lehető leginkább része marad a gyerek életének. de várják a szülőként egyedül maradt édesapákat is. Közhely, de igaz: a válás vesztese szinte mindig a gyerek. Ez még olyankor is igaz, ha a boldogító nem egy amúgy elviselhetetlen házasságra tesz pontot. Az pedig, ha az apróság mondjuk bepisil az átélt traumától, ugyanúgy gondja a magára maradt anyának, mint apának. Hogy mégis miért nem jelentkezett eddig ez utóbbiak közül egy sem? Talán egyszerűen azért, mert eleve nagyon kevesen vannak. Ismét statisztika: azokban a válóperekben, amelyekben a felek nem tudnak megegyezni az elhelyezés kérdésében, nagyjából fele-fele arányban kerül egyik vagy másik szülőhöz a gyerek - de ha megegyeznek, (a leggyakrabban ez történik) 90 százalékban az anyához. Ha az indokokat is vizsgáljuk, sok apa eleve esélytelennek gondolja magát, úgy érzi, a bíróságok nőpártiak, mások szeretnék megóvni szemük fényét az elhúzódó pereskedés következményeitől. Nem feltétlenül könnyű tehát azoknak sem, akik átengedik a nevelés édes terhét a másik szülőnek - különösen, ha nem lehetnek biztosak abban, hogy ezt követően rendszeresen láthatják gyerekeiket. A szegedi klub tagjai tapasztalatból azt mondják: az a jó, ha mindkét szülő a lehető leginkább része marad a gyerek életének. Az aranylakodalom manapság egyre inkább csak álom, de a veszteségeket egymást segítve, támogatva mérsékelhetik azok, akik a válást átélték, így teremtve meg a maguk lelki békéjét, nyugalmát - talán így lehet megfogalmazni a szegedi klub mottóját. És bár úgy tűnik, ez az egyedül maradt anyának, apának fontos, valójában a csonka családban felnövő gyereknek van szüksége a leginkább minderre. Óvónőket szondáztattak Levélben kérte ki magának egy olvasónk, hogy megszondáztatták az óvónőket Nagymágocson. A polgármester szerint az a baj, hogy eddig nem volt ilyen. NAGYMÁGOCS BÍRÓ DÁNIEL Levélben panaszolta el egyik olvasónk, hogy nemrégiben a polgármester jelenlétében szondáztatták meg az óvónőket Nagymágocson. A levélíró szerint a nagyközség vezetője lejáratta az óvodapedagógusokat a szülők előtt, a polgármester túllépte hatáskörét. - Valóban járt nálunk egy munkafelügyelő október utolsó hetében, és a törvényi előírásoknak megfelelően egyesével hívta be egy külön helyiségbe kollégáimat, hogy megszondáztassa őket - mondta lapunknak Luczó Lászlóné. Az óvoda vezetőjétől megtudtuk, az elmúlt években hasonló szűrésre nem volt példa az óvodában. Szerinte az effajta ellenőrzéssel nincs semmi probléma, 6 óvónőnek kellett részt vennie benne, és senki nem akadt fenn a rostán. A tagintézmény vezetője megerősítette lapunknak, hogy Atkán Krisztián polgármester is személyesen részt vett az ellenőrzésen. - Részt vettem én is a szondáztatáson, sőt jegyzőkönyv bizonyítja, hogy magam is megfújtam a szondát - nyilatkozta lapunknak Atkári Krisztián. Elmondta, semmilyen konkrét alapja nem volt az ellenőrzésnek. Mivel váltás történt az önkormányzat élén, indokoltnak látta, hogy munkavédelmi ellenőrzésen is átessenek az intézményeik. Az alkoholszonda használata leginkább a közmunkások miatt lett fontos, mert rájuk jellemzőbb, hogy isznak valamit munka előtt vagy közben. Szinte minden intézményben alkalmaznak közmunkást, és ha már szerződtettek egy munkavédelmi szakembert, érdemes az összes foglalkoztatottat ellenőrizni. A település első embere szerint épp az a gond, hogy a hasonló szűrések nem voltak rendszeresek korábban, ezért lepődnek meg a munkavállalók. Atkári Krisztián hozzátette, ahol még nem szondáztattak, azok az önkormányzati intézmények is hamarosan sorra kerülnek. Szigorú rendelet Nagymágocson három költségvetési szerv működik, ezek vezetőinek van arra jogosultságuk, hogy ilyen ellenőrzést elrendeljenek mondta lapunknak Varga Ilona. A nagyközség jegyzője hozzátette, nem érkezett panasz a szondáztatással kapcsolatban a hivatalba. A polgármester pedig azt mondta, hogy a későbbiekben ebből ne legyen vita, rendeletben fogják szabályozni, hogy az intézményvezetők sűrűbben ellenőrizzék a munkavállalókat.