Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-09 / 260. szám

2010. NOVEMBER 9., KEDD AKTUÁLIS 5 Ilyen lesz a Stefánián a Tisza-part a magasítás után, a mobil partfallal együtt. GRAFIKA: DELMA6YAR.HU Mintegy 1,8 milliárd forintbol új arvizvedelmi rendszer epül meg 2011-es kezdéssel Szeged belvárosában, 2 kilométer hosszan. Árvíz idején mobil partfalat szerelnek össze. SZEGED FEKETE KLÁRA A 2006 óta tartó háttérmunkának, a vízügyes szakma kitartásának köszönhető, hogy megerősítik a jelenlegi szegedi belvárosi védműveket. Veszélyhelyzetben mobil, alumínium partfalat állítanak össze. A költség mintegy 1,8 milliárd forint, 1,5 milliárdot a pályázaton nyert pénz fedez, a fennmaradó 300 milliót pedig a szegedi önkormányzat adná. - A 2006-os árvíz adta az utolsó lökést ahhoz, hogy elodázhatatlanná vált a szegedi belvárost védő partfal megerősítése - mondta Kozák Péter, az Atikövizig igazgatója. - Akkor derült ki, hogy a jelenlegi, 1970-ben épített beton védelmi rendszer felett eljárt az idő. A külföldön - Frankfurtban, Kölnben, Prágában bevált mobil partfalat Magyarországon először Szegeden építenék meg. Kozák Péter elmondta: 2006-ban 300 ezer homokzsákot kellett bevetni a város védelmében, ez többe került, mint a raktározható és csak árvízi helyzetben összeszerelhető, többször is felhasználható alumínium partfal. A 2 kilométeres belvárosi szakaszon egyedül a Stefánián bontják el teljes egészében a betonmonstrumot, másutt csak visszavésik. De senki sem fog lebukdácsolni a járdáról a Belvárosi híd és a Belvedere között, mivel a partfal helyén ugyanolyan magas, esztétikus védőkorlát áll majd. Mindent az eddig mért legmagasabb vízszinthez igazítanak. A Stefánián a járdaszintet is erre a legmagasabb vízszintre, 10 méter 10 centire emelik fel a mostani 960 centiméterről. Mivel 10 méter 10 centin lesz a járdaszint, a beton partfalból mindössze 40 centit kell levésni. Helyén lesz az említett korlát, valamint ide lehet felállítani az 1 méter 20 centi magas mobil partfalat is. A beavatkozás célja egyértelműen a magasítás - okulva a 2006-os árvízből. A partfal alatt résfalat is építenek, hogy ne szivároghasson a város felé a víz. - Ez, a föld alatti védmű a beruháPénteken közmeghallgatás. A szegedi önkormányzat az új partfal építésével kapcsolatban pénteken 15 órakor közmeghallgatást rendez a házasságkötő teremben. Solymos László alpolgármester elmondta: az önkormányzat pályázik a partfalberuházás forrásaira, de ha megnyeri, a szakmai koordinálást az Atikövizig látja el. A város támogatja, hogy a létező legkorszerűbb megoldást alkalmazhassa az Atikövizig: 2006-ban ugyanis kiderült, a 70-es évek beton partfalát javítani és magasítani is kellene. A TERMELŐK REMÉLIK, MÁR IDÉN A BOLTBA KERÜL Védett szegedi paprika a polcokon Molnár Anita (előtérben) szedi és védi a szegedi paprikát. FOTÓ: GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Kivágják a Kálvária fasorát ANNYIBA KERÜL A MOBIL PARTFAL, MINT 300 EZER HOMOKZSÁK Védőkorlát a betonmonstrum helyén Már ebben az évben a boltokba kerülhet a sorszámmal, lógóval jelölt ellenőrzött szegedi paprika és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény. Az uniós védelmet kérő termelők, feldolgozók legalábbis ezt szeretnék. SZEGED GONDA ZSUZSANNA Informális tapasztalatszerzésen járt a franciaországi Espelette-ben, az eredetvédett Espelette-i paprika hazájában Molnár Anita, a röszkei Paprika Molnár Kft. ügyvezetője. Franciaországban öt év alatt alakították ki a rendszert, a szegedi paprika eredetvédelmét kezdeményező mintegy 30 termelő, feldolgozó nagyjából 3 és fél fél éve kezdett dolgozni a pályázaton, és az Unió november 3-án fogadta el azt a termékleírást, amely pontosan szabályozza, hogy mi számít szegedi paprikának és szegedi fűszerpaprika-őrleménynek. A leírás 88 települést sorol fel, az ott termelt, feldolgozott és becsomagolt paprikát védi a szabályzat. A 88 település nagyrészt Csongrád megyei, a terület kis része átnyúlik Békés, illetve Bács-Kiskun megyébe. Az oltalom tehát nemcsak a termőterületet óvja, de a hagyományt is, valamint meghatározza a feldolgozási területet is. Felsorolja többek között az alapanyagként használható fajtákat, kiköti a szegedi fűszerpaprika színét, de még a szemcseméretet és a nedvességtartalmat is. Egy működő rendszert ír le - mondta Molnár Anita, aki reméli, hogy már idén a boltokba kerülhet a lógóval és sorszámmal ellátott, ellenőrzött termék. Következő lépésként a napokban a szegedi paprikát termelők, feldolgozók egyesületet hoznak létre. Csak az egyesület tagjai használhatják termékükre a szegedi paprika és szegedi fűszerpaprika-őrlemény kifejezést. Ez a létrehoKi kellett vágni a Kálvária sugárúton épülő villamosvágányok mellől 30 fát. Megsérült a gyökerük, balesetveszélyesek, 172 új fa lesz helyettük. A Vértónál nem favágók dolgoznak. SZEGED DOMBAI TÜNDE Hegyes Péter szegedi olvasónk jelezte, péntek óta nagy erőkkel vágják negyven-ötven éves japánakác fasort a Kálvária téren és a Kálvária sugárúton. A 3-as villamos lerakott új villamosvá gányai mentén az öszszes hatalmas fát kiveszik a Kálvária téren a Il-es kórház előtt, egészen a Vásárhelyi Pál utcáig. Nem érti, miért kell hirtelen eltávolítani a fasort, amelyet a sínépítés ideje alatt vastag falécekkel borítottak be, hogy megvédjék a sérülésektől. Az öles japánakácokból tegnap délután már csak a sugárút Vásárhelyi Pál utcai sarkán lehetett látni hírmondókat. A közlekedőket a favágók irányították, hogy se a kórházból kijövő gyalogosok, se a Kálvárián autózók ne tévedjenek a kosaras daru alá. Csanádi Zoltán, a villamosberuházást irányító Szeged Pólus Kft. projektigazgatója elmondta: a fákat a balesetveszély miatt kellett eltávolítani a sínek közvetlen közeléből. A munkálatok során ugyanis az derült ki, hogy bár a fák föld feletti részét meg tud; ták védeni, a gyökerük annyira megsérült, hogy egy erősebb szél rádönthette volna őket a sínekre, járdára, úttestre. Eddig nagyjából 30 fát távolítottak el, néhánynak még kérdéses a sorsa. Helyettük 172 új facsemetét és 17 ezer Nem favágók Szabó Mária Rókusról telefonált: úgy látta, a Vértónál ismét fákat vágnak ki, pedig sokat kivágtak a 2-es villamos építése miatt. Csanádi Zoltán tájékoztatása szerint a vértói kiserdőben idén nem vágtak ki fát. Motoros fűrészt használt ugyan a kivitelező, de , nem növényirtáshoz, hanem többször is a vágányok beszabályozásához vágtak támasztó faékeket. A kivágott fák helyére újakat ültetnek. FOTÓ: FRANK YVETTE 569 fiatal cserjét ültetnek olyan területeire, ahol eddig részben a régi fák helyére, nem voltak árnyat adó növérészben a Kálvária sugárút nyek. 1934-ben is védett volt a szegedi paprika Az Unió hivatalos lapjában közreadott részletező leírásban többek között ez áll a szegedi paprikáról: „A termék különleges volta nemcsak a több száz éves törődés, felhalmozódott szaktudás és a hagyományok erényeit követő feldolgozásnak köszönhető, hanem a tájkörzet agrometeorológiai paramétereinek is. A szegedi termőtájnak a földtörténeti jelenkorban létrejött folyóvíz járta területein magas humusztartalmú, jó vízgazdálkodású öntés- és láptalajok alakultak ki a Körös, a Maros és a Tisza természetes árterületén." A leírás a kezdetekkel is foglalkozik: „A fűszerpaprika és Szeged kapcsolatának első írásos emléke 1748-ból származik. Kezdetben mint dísz- és gyógynövény vált kedveltté"... „1934-ben zárt körzetté nyilvánították Szeged környékét, így az ezen kívül termelt fűszerpaprikából készült őrleményt tilos volt szegedi paprikaként forgalmazni". zók szerint nem jelent zárt kört, lehet hozzájuk csatlakozni, de az ellenőrzés szigorú lesz. Kistermelők is lehetnek tagok, a lényeg a leírásban meghatározottak betartása. Molnár Anita azt mondta, az eljárás annyira új, hogy a szaktárca is azt tanácsolta nekik: tanulmányozzák például a szintén védett pármai sonkával kapcsolatos szabályokat, és az alapján dolgozzák ki a paprikára vonatkozót. - Az eredetvédelem nem jelent új időszámítást. Azt jelenti, hogy a szegedi paprika szigorú ellenőrzési rendszeren megy át - fogalmazott Molnár Anita. Hozzá tette: más termékek is megmaradnak a piacon, továbbra is lehet kapni különleges, csemege, édesnemes fűszerpaprika-őrleményeket. De ezek nem földrajzi tájhoz kötött termékek lesznek, azaz nem tartoznak a most létrejövő oltalmi rendszerbe. járdaszint 10,10 m így épül zás leglényegesebb része mondta Kozák Péter. A mobil partfal részint a támoszlopokból, részint a vízszintes, gumilemezes szigetelésű elemekből áll, amelyeket ezekre az oszlopokra szerelnek fel. A Stefánia járdájában előkészített csavarhelyek lesznek - eldugva, lefedve - a támoszlopok számára. Az öszszes elemet speciálisan a szegedi helyszínre méretezik majd. mobil partfal 11,30 m A Stefánián először a mostani lépcsősort „emelik le". Ez nem jár rombolással, mivel annak idején betonelemekből állították össze. 4-6 méter mélyen megépítik a szivárgásgátló falat, valamint leszigetelik. A föld felett elkészítik az 1 méter 20 centi magas korlátot, amely árvízkor jég és uszadék ellen is védi a mobil partfalat. Kozák Péter igazgató szerint halaszthatatlan feladat a partfal megerősítése, FOTÓ: KARNOK CSABA